Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

1980. FEBRUAR 19., KEDD an Táborfa Ivan Tudomásul vették a realitásokat — Remélem, utoljára talál­kozunk ilyen hidegben! Min­denesetre, amint látják, én bi­zakodó vagyok, levettem a nagykabátomat, gondolva, hogy hamarosaa úgyis forró lesz itt a hangulat. Figyelő arcok Somogyvári László tanács­elnök, bevezető szavait nem retorikai fogásnak szánta. Va­lóban reményt fejezett ki, ab­béli reményét, hogy Táborfal­va lakói a négy község (Pusz- tavacs, Hernád, Táborfalva, Örkény) egyesülését végre nem fejlődésük akadályának tekin­tik, ellenkezőleg, az összefo­gásból adódó nagyobb lehető­ségek zálogának. Egyelőre • feszült, figyelő arccal ültek az emberek a hi­deg teremben. Gyors számve­tést csináltam, kb. 80—90-en lehettünk. — Engedjék meg, hogy elöl­járóban visszautaljak a leg­utóbbi falugyűlésen elhangzot­takra és megoldásukra. Öröm­mel közölhetem, hogy a jövő­ben nem lesz tápellátási prob­lémájuk a kisállattenyésztők­nek. A Tüzép-telep, minden kósza híresztelés ellenére Tá­borfalván marad. Örömmel jelenthetem, hogy Örkény ál­latorvosa telefont kapott, így sürgős esetekben is elérhető. És azt már nem is kell külön bejelentenem, hiszen minden­ki tudja, nem maradt Tábor­falva orvos nélkül! Most pedig a jövőről né­hány szót. A következő ötéves tervidőszakban elég szűkmar- kúan mérik a pénzt, tervein­ket a realitásokhoz kell iga­zítanunk. Jövőre Táborfalván két nagyobb beruházást esz­közölünk; az óvodába besze­reljük a központi fűtést és két pedagóguslakást építünk. Táv­lati fejlesztési tervünkben egy zöldségbolt létesítése, az: is­kola bővítése és a gázcsere­telep megépítése szerepel. Utoljára hagytam állandó, de remélem nem örök problé­mánkat, mely mind a négy községet egyformán érinti; a járdák, utak állapotát. Ma ugyanazt mondhatom, mint tegnap. Nincs rá pénzünk. Ha előre akarunk lépni, össze kell fognunk, magunknak kell, kinek-kinek a saját portája előtt megépíteni a járdát. Somogyvári László beszá­molója alatt már érlelődtek a kimondandó kérdések, kéré­sek, panaszok. A hátam mö­gött ülő idős asszony, Kovács Jánosné, már nyújtotta is a karját: — A telkemen végig hosz- szú nyárfasor húzódik, mind kieszi a gyümölcsfáinkat, meg az atka is miattuk van, tönk­reteszik a veteményt, de ha csak akkor fogják kivágni, amikor teknőt lehet csinálni belőlük, régen rossz. — Valami nincs rendben a terményellátással — így Trapp Ferenc, Múltkor hallot­tam, hogy a tsz olcsó kukori­cát árul, de abból ugyan sem­mit sem láttam, biztosan más táborfalvi is így járt. Egy ügyes ismerősöm aztán mond­ta, hogy ő ad nekem, persze dupla áron! Hát kérdem én, jó ez így? — Ha már itt tartunk — mondta Racskó Pálné —, jó lenne a tsz-szel felvenni a kapcsolatot, hogy mi kister­melők több szalmát kapjunk. Tíz bála nagyon kevés, rá­adásul Örkény felé jártamban gyakran látom, hogy ott öre­gedik a szalma kint a földe­ken. Markó János, a Hazafias Népfront képviselője, nyom­ban tisztázta a vitás kérdést. Valóban volt ilyen olcsó ku­korica, de félig rothadt, pené­szes, teljesen silány minőségű, ezért nem kaptak a táborfal­vi kistermelők. A tsz csak any- nyit és az tudja szétosztani, ami termett. Kovács Jánosné- nak a tanácselnök megígérte, hogy utána néz a nyárfásnak. A továbbiakban több fel­szólaló kifogásolta, hogy a sportöltöző mellett nincs vi­lágítás, hogy a tanács épüle­tét tataroztatni kellene. Vásá- reczki Pál vízelvezető csator­nát kért a Dobó Katica ut­cába és ehhez rögtön fel is ajánlotta az utca segítségét. Somogyvári László megígérte, hogy hamarosan foglalkoznak az üggyel és megkérik a KPM- et, hogy a munkához szüksé­ges betongyűrűket ingyen szál­lítsák a helyszínre. Jobb ellátást A falugyűlés egyik fontos témája az ellátás volt; a hiá­nyosságok és vélt vagy való­di visszaélések. — Húsellátásunk nem ép­pen kifogástalan, de legalább egy kis halat szállítanának néha — tette fel a kérdést vagy méginkább kérést Bodzsár Pálné. — A húsbolt kirakatá­ban lassan már csak dekorá­ciószámba megy az a szép nagy, de üres akvárium. És milyen jó lenne, ha olyan mérlegeket állítanának be az üzletekbe, amelyek a súllyal együtt az árat is mutatják. Mert néha bizony az az érzé­sünk, túl gyorsan számolnak az eladók. A hangulat kezdett mele­gedni! Trapp Ferenc például szóvátette, hogy Szigethalmon, Dabason, meg Táborfalván is más-más árat kérnek a disz­nólábért! Egy másik felszó­laló pedig az áruszegénységre panaszkodott. Nem volt köny- nyű dolga Hümpfner Pálnak, a dabasi áfész képviselőjének. A halellátás gondjai orszá­gos problémákat takarnak — mondotta —, ami a szóban­forgó mérlegtípust illeti, na­gyon drága, pillanatnyilag nem futja rá az áfész kasszá­jából, Hogy egyes eladók ce­ruzája néha vastagon fog, an­nak valóságát csak számlák­kal, panaszkönyvi bejegyzé­sekkel lehet dokumentálni. Az illetékesek kizárólag így tud­nak foglalkozni ezekkel a pa­naszokkal. Természetesen a jövőben, ettől függetlenül, még szigorúbban ellenőrzik majd az ellátást és a kiszol­gálást. Ami az árkülönbsége­ket illeti — mondta —, ezek­hez bizony hozzá kell szokni, mert jelenleg Magyarországon az áruk 35 százaléka szabad­áras. Közösségi problémák A gyűlés, a hideg ellenére több mint két órán át tartott. Sok kis és sok nagy gond, sok kis egyéni és sok közösségi probléma felvetődött. Amire lehetett, a tanácselnök ott a helyszínen válaszolt. A nyitott kérdéseket menet közben meg­oldják, illetve megbeszélik a j lakossággal. Lassan széledni kezdtek az emberek. Megértették, fegyel­mezetten tudomásul vették a realitásokat. S. H. K. Az épülő, készülő Marx tér *• pipi pl Vfc ; -z'-Cái. < \ r--¥;;! v •- ■ *r?**wr- ,' ! A makettról készült képen jobb oldalon az új Skála áruház tömbje látható A kibontakozó aluljáró alatt épül az új nagykörúti lő gyűjtőcsatorna Takarékoskodás a meleggel Süss fel nap, fényes nap Húsvéti pecsenyebárányok Egész évben exportálunk Útnak indították a nyugat­európai megrendelőkhöz az idei első pecsenyebárány-szál- lítmányokat a Lajta-Hansági Állami Gazdaságból. Jelenleg 9 ezer bárányt hizlalnak ti- zenöt-itizenhat kilósról 35—40 kilósra. Eddig 2600 bárányt to­vábbítottak. Korábban húsvétra és kará­csonyra koncentrálták a hiz­lalást, de az utóbbi időben már egész évben kiaknázzák ezt a kedvező exportlehetőséget. A pecsenyebárány jó áron és minden mennyiségben értéke­síthető a nyugat-európai és a közel-keleti országokban. A gazdaság szakemberei olyan takarmányozási technológiát dolgoztak ki, amelynek ered­ményéként faggyúmentes a bá­rányhús. A gazdaság az idén előrelát­hatóan 25—30 ezer pecsenye­bárányt értékesít külföldön. Süss fel nap, fényes nap — énekelte a hat óvodás körbe- körbe járva, láncba fogva egy­más kezét. Nem is volna sem­mi rendkívüli a dologban, a helyszín azonban Szentendre, az Építéstudományi Intézet la­boratóriuma. Két hónapja kezdték meg az intézet mun­katársai az óvodák fűtési vizs­gálatait. Ehhez óvodásokra is szükség volt, akik a szimulált körülmények között együtt dolgoznak az intézetbeliekkel. Óvodások — Az úgynevezett közérzeti pszichológiai laboratóriumot másfél évvel ezelőtt hoztuk létre — mondta dr. Bánhidi László laborvezető, tudomá­nyos tanácsadó. — Feladatunk a modern, paneles, könnyű- szerkezetes lakóépületek, iro­dák zárt szobáiban kialakuló mikroklíma emberre gyako­rolt hatásának a vizsgálata. A kísérleti szobában jelenleg hat óvódás tartózkodik. Mérjük a levegő és a fal hőmérsékletét, a nedvességtartalmat, a légse­besség — egyszerűbben a hu­zat — mértékét, az elektro­mos erőtér hatását és az ioni­záció fokát. Kétnaponként plusz 1 Celsius fokkal emel­jük a kísérleti helyiség hő­mérsékletét, a pszichológusok pedig azt figyelik, hogyan rea­gálnak a gyerekek a hőmér­sékleti változásokra., — Tehát a legmegfelelőbb, az ideális hőmérsékletet kere­sik? ' — Szó sincs róla. Azokat a határokat akarjuk megtalálni, amelyek között megengedhető a hőmérséklet-ingadozás. So­kan hosszú ideig azt állították, hogy a bölcsődékben a hő­mérséklet nem haladhatja meg a 22—23 Celsius fokot. Nagyobb melegben, mondták, a kicsinyek ki vannak téve a kiszáradás veszélyének. A könnyűszerkezetes elemekből épült bölcsődékben nyáron vi­szont ennél gyakran jóval magasabb a hőmérséklet, ami­nek /csökkentéséhez költséges klímaberendezésekre lenne szükség. A vizsgálatokból ki­derült : nagyobb melegben sincs szó kiszáradásról, ötven bölcsődét figyeltünk meg, s megállapítottuk: 30 Celsius fo­kig minden gyerek károsodás nélkül tartózkodhat á. köny- nyűszerkezetes épületekben. — Mi a vizsgálatok célja? — Az, hogy energiatakaré­kos megoldásokkal olyan hő- mérsékleti viszonyokat te­remtsünk, amelyek a szellemi és fizikai állapot károsodása nélkül elviselhetőek. Vizsgál­tuk a paneles lakóépületek távfűtését is. Véleményünk szerint az az ideális, ha nap­pal 20 Celsius fok a felső ha­tár, éjjel azonban akár 16 fok-1 ra is csökkenthető a hőmér­séklet anélkül, hogy az alvó ember fázna. Természetesen megfelelően kell öltözni. A ruhák hőszi­getelő képességének is meg­van a mértékegysége. Húsz fokos hőmérsékletnél általá­ban 1 clo értékű ruházatot kell viselniük. Ez megfelel a fehérnemű és egy tréningruha hőszigetelő képességének. Ter­mészetesen senkitől sem kí­vánhatjuk azt, hogy bundá­ban ücsörögjön otthon. Ezért különösen fontos a hőmérsék­let pontos szabályozása. Ha csak két fokot csökken a hő­mérséklet a nappali fűtésnél — tehát 18 Celsius fokra süly- lyed —, akkor már baj van, mert duplán kellene öltözköd­ni. Sugárzó ernyő alatt — Csak lakásokkal foglal­koznak? — Nemrég fejeztük be az ipari csarnokok fűtési vizsgá­latait. Tudjuk, hogy 1981-től 1985-ig Magyarországon hány üzemcsarnok épül, és azt is, mekkorák lesznek. Vizsgála­taink azt igazolták, hogy a csarnokokat nem érdemes lég­fűtéssel melegíteni, azaz me­leg levegőt befújni a műhe­lyekbe. Az úgynevezett su­gárzó ernyő használatát java­soljuk, melyeket a mennye­zetre szerelnek. így sokkal jobb hatásfokkal fűthetünk. Olyannyira, hogy két fokkal ;s csökkenthetjük a hőmérsék- .etet anélkül, hogy ezt a dol­gozók bármilyen módon érzé­kelnék. Számításaink szerint ezzel a módszerrel több mil­liárd kalória megtakarítható. A hőérzet és a megszokás — Milyenek a fűtési szoká­saink? — A legutóbbi időkig tőkés és a szocialista országok ku­tatói azt állították, hogy a hőérzet nemtől és kortól füg­getlenül mindenkinél egyfor­ma. Az utóbbi években azon­ban bebizonyosodott, hogy ez nem egészen így van. Az em­ber hőérzete nagyban függ a megszokástól. Egyidejűleg ta­nulmányoztuk egy budapesti kollégiumban, és Szentendrén az idősebb emberek egy cso­portjánál, hogy ki, milyen hő­mérsékletet tart jónak és mi­lyet kellemetlennek. Kide­rült: az általában 25 fokos melegben tartózkodó diákok sokkal fázékonyabbak, mint a szenes-, vagy olajkályhával fűtő öregek. — Lehet tehát takarékosab­ban fűteni? — Most dolgozzuk ki a meg­felelő fűtési rendszereket. Gondosan ügyelünk arra, hogy olyan eszközöket javasoljunk, amelyeket a magyar ipar el is tud készíteni. Semmiféle bonyolult szerkezetet nem akarunk üzembe állítani, olya­nokat keresünk, amelyek a hazai viszonyoknak megfelel­nek. s gazdaságosan, takaré­kosan üzemeltethetők. Kovács Attila Ernő A főváros egyik, legnagyobb közlekedési csomópontjának, a Marx térnek átépítését 1977 elején megkezdték. A tér for­galmi jelentőségét a Nyugati pályaudvar és az épülő észak —déli metróvonal határozza meg. Az építési munkák több szinten és mélységben folynak. Az elmúlt hónapok legszembe­tűnőbb változása a leendő Ská­la áruház vázszerkezetének ki­alakulása, amelynek most öt emelete magasodik a tér fölé. A pincével együtt tizenhárom emeletes lesz, készen majd építészetileg-esztétikailag im­pozáns üvegburaként fog hat­ni. Ennek az áruházi épület­együttesnek másik tagja a to­ronyépület elé tervezett előre- ugró épület helyén ma még a régi háztömb áll forgalmas üzletsorával. A munkák befejezéseként ké­szül majd el a teret átívelő fe­lüljáró, melynek tartópillérei már állnak. Üjszerű megoldás az, hogy a híd egyik oldalán széles gyalogjárda is lesz, me­lyet a Skála első emeleti te­raszával kötnek össze. Nem kisebb jelentőségűek o tér felszíne alatt folyó építke­zések sem, amelyek meghatá­rozzák majd a 'tér gyalogos- forgalmi rendjét. Az aluljáró­rendszerből két irányból köze­líthető majd meg a metró mélyállomása. A munkálatok befejezése után csúcsidőben óránként harmincezernél több ember fordul majd meg ezen a csomóponton. K. T. A moszkvai olimpiára Mikrobárok Moszkvában, az olimpia színhelyeire vezető utak men­tén és az olimpiád faluban ál­lítják majd fel azokat a mik- robárokat, amelyeket a Fém- feldolgozó Ipari Szövetkezet készít a nagy világversenyre, szovjet megrendelésre. A mik- robár legelőnyösebb tulajdon­sága — mint neve is jelzi —, hogy minimális a helyigénye: mindössze 62 négyzetméter alapterületű. Alakja patkóhoz hasonlít, közepén úgynevezett sziget található, ahol a külön­féle konyhai alkalmatosságok vannak. A friss ételek elkészí­téséhez sütő-főző és melegen tároló, a hideg italok, saláták tárolására hűtőrész, emellett természetesen kávéfőző és turmixgép. A sütéssel-főzéssel járó szagokat nagyhatású szí­vóberendezés távolítja el. Vitamin- és vastartalmú Sütőtökital Űj termékkel, sütőtökből ké­szített üdítő itallal jelentkezett a Békéscsabai Konzervgyár. Az új üdítő szénsavmentes, így a gyermekélelmezésben is al­kalmazható. A gyár új készít­ményét megküldte a Fővárosi Gyermekélelmezési Vállalat­nak kipróbálásra, és a tapasz­talatok kedvezőek voltak. A sütőtökitalt a gyermekek több alkalommal leves helyett kap­ták a menühöz, és szívesen fo­gyasztották. A sütőtöklé vita­min- és vastartalmával igen hasznos lehet a téli táplálko­zásban. Ha megfelelő lesz a kereslet, szinte korlátlan mennyiségben tudják előállíta­ni, mert a sütőtök télen érik be, amikor a konzervgyárban holtszezon van. FEBR.18- MÄRC.1-ig 17 30-40%os ÁRENGEDMÉNY DIVATOS női, férfi- és gyermekcsizmák, bundacipők. FEHÉRNEMŰK, TÉLIKABÁTOK, MÉTERÁRUK KAPHATÓK A RÁCKEVEI KISÁRUHÁZBAN: ISTVÁN TÉR 23. Néhány cikk az áruválasztékból: Férfi bundacipő Női félcipő Kötött sapka gyermekeknek 369,60 Ft 160,30 Ft 25,- Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom