Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

Lelkesedéssel a városért A számok mögötti értékek Felkérés nélkül is cselekednek A Vác városi Tanács Pénz­ügyi, Terv és Munkaügyi Osz­tályán összegezték azt a mun­kát, amit tavaly végzett a la­kosság lelkesedéssel, önként Vállalt munkával, lakóhelyé­nek fejlődéséért, szépítéséért. Rekorderedményt mutatnak a tényszámok. A 13 millió fo­rintos tervszámmal szemben 15 millió 264 ezer forint az a végleges érték, amellyel részt veszünk a Pest megyei hely­ségek versenyében, s talán az eddigieknél jobb helyre kerü­lünk a rangsorban. Ez azt is jelenti, hogy az 1978-as, egy lakosra jutó átlagteljesítés ta­valy mintegy 436 forint, s még jelentősebb az az erköl­csi érték, ami e számok mö­gött , meghúzódik. Végvári Nándor, a társadal­mi munkák szervezője a múlt évi adatok értékelésekor el­mondta,’ hogy első helyen a 32 munkahelyes szakorvosi rendelőnek nyújtott segítség áll: húsz vállalat és intéz­mény 46 és fél ezer mun­kaórával támogatta ennek a fontos egészségügyi lé­tesítménynek a megépülé­sét. A szigeti úttörőtábor nyolc faházzal bővült és bővültek a szociális létesítmények a 476 ezer forintos társadalmi mun­ka és a 103 ezer forintos pénz- beni támogatás segítségével. De ellenszolgáltatás nél­küli munkával énült tovább az MHSZ-szel közös városi lőtér, a Mártírok útján levő könyvtár, bővültek iskoláink és óvodáink. A kommunista műszakok béréből egy millió 43 ezer át az. forintot utaltak üzemek, 385 ezer forint jutott a mű velődési központnak, 460 ezer forint a sport céljára. Az ösz- szesítés szerint kiemelkedő munkát végzett tavaly a Ma­gyar Hajó- és Darugyár Váci Gyára, a Váci Kötöttárugyár, a DCM és a Kommunális Üzem; az iskolák közül a 204- es Szakmunkásképző Intézet, a Sztáron Sándor Gimnázium és a Löwy Sándor Gépipari Szakközépiskola. A lakossági munkák közül kiemelkedik a Bottyán-, Botond-, Nárcisz-és Orgona utcák út- és csatorna­építése; értéke 800 ezer fo­rint s a vízmű, valamint a Kommunális Üzem adott hoz­zá jelentős segítséget. Nyolc tanácstag nevét em­líti az értékelés: Győri Jenő. Csereklye József, Ágh Bíró Béla. Pucher Gyula, Balogh Sándor, Matyóka László, Ró­nai Ferenc és Csatári Endre tettek a legtöbbet választóke­rületük lakóinak a mozgósí­tásáért. Az idei esztendő Ismét a társadalmi munkák éve lesz. Az előirányzat 16 millió forint. A felkérést megkapták a vál­lalatok, intézmények s ebben tájékoztatást kapnak a veze­tők arról, hogy hová kérik a segítséget az éves feladatok teljesítése, a lakosság életkö­rülményeinek javítása érdeké­ben. Továbbra is előtérben áll a Virágos, tiszta Vác jelszó­val kezdeményezett mozgalom, ehhez a városvezetés is se­gítséget nyújt a nemes cél érdekében. Papp Rezső A hetedik kötetben Hol vár állott, ma kőhalom... Három szerző tanulmánya Csővárról A közelmúltban látott nap­világot a Studia Comitatensia hetedik kötete. Közel egy év­tized óta kapnak lehetőséget helytörténeti tanulmányok szerzői, hogy megörökítsenek egy-egy fejezetet Pest megye történetéből. Korábban Helleb­randt Magdolna, Stefaits Ist­ván váci munkáit olvashattuk a kötetsorozatban; a legutóbbi számban pedig Feld István, Jakus Lajos és László Csaba — az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a Penci Falumú­zeum munkatársai — Csővár címmel bemutatják a váci já­rás egyik középkori várát. Az 55 oldalas tanulmány be­vezetője tanulságosnak mond­ja a Pest és Nógrád megye ha­tárán emelkedő Csővár vizs­gálatát. A 349 méter magas mészkőcsúcsra épített vár tá­vol esett régen a fő közleke­dési utaktól; sem az alatta hú­zódó szűk völgyben, sem pe­dig a kissé távolabb fekvő, azonos nevű község közelében nem vezet jelentős útvonal. A várra vonatkozó közvetlen történeti adataink igen kései­ek, és nem adnak felvilágosí­tást sem az építés idejére, sem pedig építtetőjére. A szerzők a közvetlenül a várra vonatkozó első oklevelek adatait össze­vetve a környék birtoklástör­ténetével azt bizonyítják, hogy Csővár is a tatárjárást követő évtizedek nagy várépítő hullá­ma során épült. Építtetői és az első két év­században a birtokosai — a rendelkezésre álló adatok alap­ján — a Csői—Nézsai rokonság tagjai lehettek. A közös birtok­lás több birtokuk esetében ki­mutatható. A vár építése és fenntartása jelentős anyagi terhet jelentett, az ismert bir­tokok — Nézsa, Keszeg, Újfa­lu, Rád, Ácsa stb. — azonban mindezt bizonyára fedezni tudták. Az 1490-es évek közepétől az 1518-ig terjedő időszak nevez­hető a vár fénykorának. Birto­kosa ekkor a gyors karrierrel az ország vezető főurai közé emelkedő Ráskay Balázs, aki húsz évig viselte a királyi tár­nokmesteri címet. Csővár — talán Budához való közelsége miatt — a humanista művelt­ségű báró egyik székhelye lett. Később török kézre került Csővár is, amint ezt a ciszter­nákból előkerült török edény­töredékek bizonyítják. Utána sorsa megváltozott, a XVIII. században már csak kőbánya volt, vadászati lakot alakítot­tak ki egy részében, hogy az 1770-es évektől a megélénkü­lő történeti érdeklődés tárgya legyen. Ma már csak a vár romjait láthatják az odalátogatók. A Feld—-Jakus—László tanul­mány 44 rajzos-fényképes mel­léklete felidézi a keleti palota­szárnyat, a vadászlakot, a konyhát, az öregtornyot, be­mutatja az ott talált szerszá­mokat, edényeket, építészeti maradványokat, a történészek, a régészek és az építészettör­ténészek segítségével feltárt, izgalmasan érdekes anyagot. P. R. Szalagavató bál A 204. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet szülői munkaközössége és KlSZ-szer- vezete február 23-án délután fél öt órai kezdettel szalag­avató bált rendez a Csikós Jó­zsef utcai tanintézet nagyter­mében. A zenés műsort Kiss József vezeti. VAC I NAPLÓ XXIV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1980. FEBRUÁR 16., SZOMBAT Leikés eredményei Számíthatnak az ingázókra Ivóvíz és az orvosi rendelő gondja is Két évvel ezelőtt, 1978-ban, miután az ivóvíz fertőzöttsége miatt, néhányan megbeteged­tek a községben, Letkés egyik legégetőbb gondja a vízellátás megoldása lett. Még abban az évben megszervezték, hogy a nagymarosi tanács költségve­tési üzeme folyamatosan ellás­sa a letkésieket fogyasztásra alkalmas vízzel. — A fertőzés után azonnal megkezdődött a munka, hogy a lajtkocsik helyett, valami jobb megoldást keressünk — kezdte a beszélgetést Koczó Jó­zsef, a község pártvezetőségé­nek titkára. — Mintegy másfél kilométerre a falutól találtak a szakemberek egy kifogásta­lan minőségű forrást, amely a megfelelő berendezések kiépí­tése után alkalmasnak mutat­kozott arra, hogy megoldja a gondjainkat. S hogy mit szólt mindehhez a község lakossága? A helyi tapasztalatok, vélemények szerint sokan fenntartással fo­gadták az intézkedéseket. Sőt, ma is vannak, akik a fertőzött vizet fogyasztják, mivel azóta sem történt újabb megbetege­dés, hogy a szakemberek meg­állapították; a korábbi fertőzé­seket a víz okozta. — Az elmúlt évben sikerült részben kiépíteni a vezetéket, s két közkifolyó segíti elő a la­kosság vízellátását. Idén, a Dunamentí Regionális Vízmű Vállalat, az év első felében szeretné befejezni a munkát, amelynek költsége a számítá­sok szerint több, mint 60 mil­lió forint lesz. r Uj tantermek De nézzük, hogy mi jellemzi leginkább ezt az Ipoly menti települést, amely az elmúlt időszakban számtalan új léte­sítménnyel Is gazdagodott. A községi tanácson Paluch Tibor, a végrehajtó bizottság titkára fogad bennünket. — Az ivóvízellátás mellett sikerült megoldanunk a köz­ség új lakótelepének a villa­mosítását. Sokfelé épültek jár­dák, szilárd burkolatot kaptak a legfontosabb útjaink. Két évvel ezelőtt az általános Is­kolát négy új tanteremmel bő­vítettük, tavaly pedig új fel­szereléssel, eszközökkel láttuk el az oktatási intézményt. Az általános iskola bővítése Letkésen is megoldotta azt, hogy a tanulók csak délelőt­tönként ülnek be a padokba, s ngm kell a hosszú, téli estéken sötétben hazamenniük. Bőví­tették a község óvodáját is, ahol két csoportot hoztak lét­V ált ózó árak A tavasz jelei a standokon Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a burgonyát a szövetkezeti áru- dákban 5,50-ért, az őstermelők 7 forintért árulták. A babok ára 25—40 forint között vál­tozott. Felesborsót 7,50-árt láttunk. A zöldség 16, a sár­garépa 12, a zellergyökér 14 forintba került kilónként. Fe­jes káposztát 12, kelkáposztát 14, savanyítottat 20 forintért kínáltak. A vöröshagyma 8,70 a ZÖLDÉRT-nél, 14 az ős­termelőknél. A fokhagymát 50 forintra mondták. Megjelent a dughagyma 22—50 forint kö­zötti áron kínálták — nagy­ságtól függően. Kukoricalisz­tet és kását 10 forintos lite­renkénti áron mértek. A sam­pinyon gomba 70 forintért kelt el. A friss, fejes saláta 7, a piros hónapos retek 4 fo­rintért kelt el. Sóskát kilóra 50, spenótot csomóra 5 fo­rintért ajánlottak. A petrezse­lyem csomójáért 2,50-et kértek. Az alma ára 7 és 16 forint között változott. Körtét 20 forintért adtak. A méz 50, a mák 58, a dióbél 100—120 forintért cserélt gazdát. A háztájiból a töpörtyűért 50, a füstölt szalonnáért 60 forintot kértek. A vágott ka­csákat 230—280, a liba kiló­ját 70 forintra mondták. -Az élő csirkét 42, a tyúkot 35 forintos kilónkénti áron mér­ték. Megjelent a hóvirág; 3 forintot kértek csomójáért. A Juliannákat és Zsuzsannákat jácinttal 30, és szegfűvel 15 forintos áron köszönthették. Az általános iskola új, korszerű berendezése kedvező kö­rülményeket teremtett a tanuláshoz. Képünkön Ormódi Erzsé­bet főiskolai hallgató az elsősöknek tart órát. lványi Károly felvétele re. Bár a jelenlegi 90 férő­hely sem elegendő, mivel leg­utóbb 30 kisgyermek felvéte­lét nem tudták megoldani helyben. A fejlődés nyomai persze nemcsak ebben a köz­ségben érezhetők, Ipolytölgye- sen például gázcséretelep léte­sült, járdák épültek. A koráb­binál jobb ellátást szolgálja a szobi áfész ott elkészült hús­boltja is. Összefogással Letkés, bár mezőgazdasági jellegű település, mégis sok gyárban, üzemben dolgozó em­bernek ad otthont. A község­ben élő emberek többsége Szobra, Vácra vagy máshová jár be dolgozni. A helyben szervezett társadalmi munkák­ban mégis lehet számítani az itt élőkre. — Ebben az évben a legfon­tosabb feladataink közé az óvoda bővítése, további járdák létesítése, valamint a vízveze­ték kiépítésének a befejezése sorolható — mondotta a vb- titkár. — Ami pedig az egész­ségügyi ellátás javítását illeti, el kell mondani, hogy ebben az évben megkezdjük az új or­vosi rendelő építését, mivel a régi már nem felel meg a kö­vetelményeknek. Tervek, elképzelések, felada­tok tehát vannak, még'az em­lítetteken kívül is. A község költségvetése azonban nem túl magas, mindössze 3 millió forint. Amit fejlesztésre for­díthatnak, az is alig több, mint 250 ezer forint. Csakhogy a kevés pénzt a társadalmi ösz- szefogással meg lehet sokszo­rozni. Így volt ez a korábbi években is. Tavaly például az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladta a 490 forintot, amely több, mint az előző évi volt. Kulturális lehetőségek — A lehetőségeinknek rész­ben az is határt szab, hogy a terület egyetlen gazdasági egysége a termelőszövetkezet — mondotta Koczó József. — A téesz és a lakosság összefo­gására azonban eddigi tapasz­talataink szerint számíthatunk. Így fog megvalósulni idér az új autóbusz-megálló, s részben az orvosi rendelő építése, az új lakótelep további járdásí- tása, valamint az, hogy né­hány rossz minőségű utat fel­újítsunk. Ehhez egyébként a szobi kőbányából kapunk, kő­zúzalékot. Korábban már al­kalmaztuk az útépítésnek ezt a módját, amely bevált, s arány­lag olcsó is. De nemcsak a munkából, a szórakozásból is szívesen kive­szik részüket a letkésiek. Mi­vel volt rá igény és lehetőség is, tavaly megalakult a község pávaköre, amely a helyi ün­nepségeken eddig szép sike­rekkel szerepelt. A további fejlődésüket bizonyára az is elő fogja segíteni, hogy ebben az évben szakképzett népmű­velő vette át a község műve­lődési házának igazgatását. Csitári János Hétfőn: Falugyűlések örbottyán, Ácsa, Szokolya és Perőcsény községekben feb­ruár 18-án, hétfőn tartják a falugyűléseket, valamennyi helyen délután 6 'órakor, a községi művelődési házban. 2601 Vác. Pf. 32. Emberségből - jeles Az 1968 óta tartó betegségem ideje alatt, sajnos, volt alkal­mam megismerni több orvos lelkiismeretes és kevésbé lel­kiismeretes gyógyító munká­ját. Ami. ez év február 9-én történt, azt hiszem, újságba kívánkozik. A Gödön gyógyító dr. Valen- tiny János főorvos és felesége, valamint dr. Balogh Ágnes fogorvos asszony megtudták, olyan állapotban vagyok, hogy a fogászatra elmenni nem tu­dok. ök jöttek el'a lakásomra és itt csinálták meg a fogpró­bát. Nemcsak orvosi etikából, ha­nem emberiességből is példát mutattak. Ezúton is hálás szívvel kö­szönöm mindhármuknak, ön­zetlen fáradozásukat. Szaszkó Péter nyugdíjias Vasárnap: llobo Blues Band Vasárnap délután három órakor kerül sor a Madách Imre Művelődési Központban a közismert Hobo Blues Band együttes koncertjére. | A műsor érdekessége, hogy az együttes kísérőzenekara a váci Módi Rock lesz, amely legutóbb az orosházi zenei fesztiválon szép sikereket ért el. Búcsú Párkányi Istvántól Fekete zászlót tűztek a vá­ci főposta homlokzatára. Vá­rosszerte megdöbbenést, rész­vétet keltett a hír, hogy Pár­kányi István, a váci postahi­vatal nyugdíjas főpénztárosa, életének 61. évében, tragikus körülmények között elhunyt. Amíg egészsége engedte, a hivatal egyik leszorgalmasabb munkatársa volt: kora reggel­től késő estig dolgozott a rácsos • ablakú 1-es számú munkahelyen. Érettségi után, 1940-ben került a váci főpos- tára és onnan is ment nyug­díjba. Korábban a forgalom­nál dolgozott, az utolsó Let évtizedben főpénztárosként. Munkája elismeréséül meg­kapta A posta kiváló dolgozó- iá kitüntetést. Több éves ágyhozkötöttség, betegség után érte a tragikus baleset. Párkányi István te­metése február 20-án, szerdán egy órakor lesz a Vác-alsó- városi temetőben. Kézilabda Sziporkázóan játszottak Ma Jászberénybe utaznak Űjabb mérkőzést játszott a Kerék utcai csarnokban a Forte női kézilabdacsapata. Az ellenfél ezúttal az NB II- be feljutott III. kerületi TTVE csapata volt. Forte—IIP. kér. TTVE 24:8 (12:3). Forte: Sziebigné — Lu­kács (1), Bayer (1), Bekéné (4), Lánczi (4), Brezovszki, Kurdi (1), csere: Békési,Oláh (2), Farkas E. (7), Farkas 1. (4). Meglepő és nagyarányú győzelmet aratott a váci csa­pat, s győzelmének értékét növeli, hogy ellenfelének még csak esélye sem volt arra, hogy akár tisztes eredményt is elérjen. A Forte csapata mind védő- mind támadójáté­kával felülmúlta ellenfelét, s időnként sziporkázóan ját­szott. A mérkőzés végén a semleges közönség tapssal ju­talmazta a váci lányok játé­kát. ★ A PENOMAH NB II-es csa­pata is folytatta jó szereplését a Kék iskolai teremtornán, és újabb győzelmével tovább nö­velte előnyét a tabellán. PENOMAH—Vegvépszer 17:8 (10:2) PENOMAH: Sluch — Zöld. Királyné (1), Csököné (8). Ku- csa (1). Oroszkiné (2), Szpi- szár (5), csere: Vigh, Fischl, Kittiinger, Serfőző, Nagy lendülettel kezdett a PENOMAH, s már az első percekben látható volt, hogy győzelme nem forog veszély­ben. Az egykor szebb napo­kat is látott Vegyépszer együttese képtelen volt kibon­takozni, a második félidő szo­rosabb eredménye is csak an­nak köszönhető, hogy a fiata­lok is játéklehetőséghez ju­tottak. ★ A Kék iskolában az ifjúsá­giak mezőnyében szereplő Forte serdülő együttese a te­levízió által is közvetített TTT Kupa leány döntőjében szere­pelt FTC ellen játszott. A mérkőzést csak a jobb hajrá­jukkal nyerték meg a fradis- ta Ián-ok, a jó teljesítményt nyújtó váciak ellen. FTC—V. Forte 9:6 (3:4) Forte; Zsiga — Szabó, Madarász. Szihalmi Zs. (2), Fint a. Tóth E. (1), Szihalmi É. (3), csere: Szunyogh. ★ A hét végén a Forte felnőtt együttese szombaton Jászbe-, rényben, az NB I B-s Ózdi Ko­hász és az NB II-es Szarvas ellen szerepel, a serdülő csa­pat a Bp. Építők ifjúsági együttesével játszik. A PE­NOMAH NB II-es csapata a Telefongyár csapatával mér­kőzik. Ny. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom