Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
flSONYI KRÓNIKA Nagyobb állatállomány Ahol növekedett a nyereség Csatlakoztak a brigádok Az abonyi Ságvári Endre Tsz a minap megtartotta zárszámadó közgyűlését, amelyen megjelent Fekete Antal, a járási pártbizottság első titkára, Ihászt József, a Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese és Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára. Az írásban kiadott jelentésből és Győré Sándornak, a termelőszövetkezet elnökének szóbeli kiegészítéséből kitűnt, hogy a gazdaság 1979-re 7 százalékos termelésfejlesztést tervezett, de csak 5 százalékot tudott teljesíteni, ám így sincs szégyenkezésre ok, mert 1978 eredményét jelentősen túlszárnyalták. A tsz vagyona 12 millió forinttal növekedett, az 1979. évi termelési érték meghaladta a 123 milliót, a bruttó jövedelem 42,5 millió, a nyereség 27 millió volt. Ez utóbbi szám egy százalékkal magasabb, mint a korábbi évben, és figyelmet érdemel, mert a me. gye több közös gazdaságában csökkent a nyereség. A tavalyi aszály a Ságvári Tsz növényeit sem kímélte, és ezért az ágazat nem tudta teljesíteni tervét. A tervezett terméshozamokat csak napraforgóból és lucernából tudták elérni. Amit ■ természet szűkmarkúsága folytán elvesztettek a növénytermesztésben, azt részben sikerül pótolni az állattenyésztésben. Ez az ágazat teljesítette tervét. Emelkedett a tej- és hústermelés, javult a minőség, nagyobb és jobb lett a szarvas- marha- és sertés-törzsállomány termelőképessége. Növendék- marha-állományuk majdnem megduplázódott, vágómarha értékesítési tervüket 125, a tejértékesítést 112 százalékra teljesítették. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés 4316 liter volt. Hasonlóan kedvezőek a sertéstenyésztés számai. A termelőszövetkezet tizenhárom társulásnak volt tagja tavaly, ami részben nyereséget, részben termelési és gazdálkodási előnyt hozott. Egy korábbi közgyűlési határozat értelmében a gazdaság központjában elkészült az ebédlő, s ezzel javult a tagság szociális ellátása. A szövetkezet 1980-ra 6—■ 7 százalékos termelésfejlesztési irányzott elő, ezen belül a növénytermelés termelési értékét 10—11, az állattenyésztését 1—2 százalékkal akarják növelni. Búzából 50, kukoricából 70, cukorrépából 400, napraforgóból 25 mázsa hektáronkénti átlagtermést terveztek. A tervszámok magasak, de úgy érzik, kedvező időjárási viszonyok mellett teljesíthetők. Az állattenyésztésben a fő cél a szakosított tehenészeti telep felépítése és benépesítése, valamint az abraknormák szigorú betartása. Meg kell tanulni minden mellékterméket felhasználni, javítani kell a legelők minőségét. A felszólalásokból kitűnt, hogy a termelőszövetkezet tagsága tudomásul vette és megértette a rájuk háruló feladatokat, és azoknak szeretnének hiánytalanul eleget tenni. Többen a gazdálkodással összefüggő javaslatot is tettek, szorgalmazták az irányító, szervező és ellenőrző munka fokozását. Ihászt József elismeréssel szólt a Ságvári Termelőszövetkezet gazdasági eredményeiről, de hozzátette, hogy az 1980-as esztendő még kedvező időjárás esetén sem lesz könnyű. Felhívta a figyelmet, hogy a közös gazdaság az eddiginél is jobban bővítse kapcsolatát a háztáji gazdaságokkal, mert ennek nemcsak a tsz, hanem az egész népgazdaság hasznát látja. Bugány István, a tsz pártszervezetének titkára bejelentette, hogy a gazdaság mind a tíz szocialista brigádja csatlakozott a Vörös Csillag Gépgyár kongresszusi felhívásához. A közgyűlésen Győré Sándor tíz tsz-tagnak adott át kiváló dolgozó kitüntetést, Lendvai László gépjárművezető azért kapott elismerést, mert 383 ezer kilométert vezetett balesetmentesen. Jutalmat kaptak a szocialista brigádok, és bejelentették, hogy — az 1979-es eredmények alapján — a Győzelem brigádot javasolták a vállalat kiváló brigádja címre. Gyű ráki Ferenc Jóval több a vártnál A lakosság látja hasznát Közös munka a községért A községi tanács minden év elején intézkedési tervet dolgoz ki, melyben meghatározza, hogy milyen értékű társadalmi munkát várnak az üzemektől, intézményektől és a lakosságtól. A várt összeg tavaly 7 millió forint volt, ezzel szemben a végzett munka értéke meghaladta a 12,5 millió forintot, ami azt jelenti, hogy minden Abonyban élő ember 780 forint értékű munkával járult a település gyarapodásához. A felmérés szerint az összegből 8 milliónyi az üzemektől, intézményektől származott, a többi a lakosság ten- niakarásából. Folytatódott a községben a parkerdő-telepítés, a főútvonal mellett 200 gömbakácot ültettek el. Folytatták a járdaépítést, az év folyamán 5735 négyzetméter készült el. A Csiiiy Gergely utca lakói mintegy 400 méter hosszú útszakaszt tettek sár- és pormentessé. Elkészült a község központjában az autóbusz-pályaudvar váróhelyisége, ami csaknem 400 ezer forint értékű munkát igényelt. Az építkezésben ötvennél több kisiparos és 11 üzemi kollektíva vett részt. A Tószegi úton folytatódott az óvoda építése. Az anyagbeszerzési gondok ellenére az épület tető alá került, az aljzat elkészült, az ajtók, ablakok beépítése folyamatban van. A szennyvíztároló rendszerének feltöltéséhez a helyi termelő- szövetkezetek több ezer köbméter földet szállítottak minden ellenszolgáltatás nélkül. Felújították a Gyulai Gadl Miklós általános iskola tornatermét és elkészült a Somogyi Imre általános iskola sportudvarának kerítése. Mindkét munkához jelentős segítséget nyújtottak az üzemek és a lakosság. A konzervtelep dolgozói sportpályát építettek a Jókai úton, az építőipari szövetkezet telepe a Beloiannisz úti iskolának adott segítséget, a Vasipari szövetkezet telepe a KRESZ-parknak viselte gondját. A piaci csarnok is tető alá került, korszerűsödött a salgó- banyai ifjúsági tábor. Az 1980-as társadalmi munka értékét 9 millió forintban határozták meg. Az a cél, hogy tovább szépüljön, fejlődjön a község. Gy. F. BECL mii A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA H |B[ ETE3 A_CEGLÉD 1 JADÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE XXIV- ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1980. FEBRUAR 14., CSÜTÖRTÖK Haladás Tsz Zárszámadás Nyársapáton Eredményes évet zártak A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet a napokban tartotta zárszámadó közgyűlését, melyen részt vett Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Győré Sándor, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, Fekete Antal, a járási pártbizottság első titkára, Ihászi József, a 'Pest megyei Területi Tsz Szövetség vezetője, La- bancz Árpád, a nyársapáti községi tanács elnöke. Melléküzemek A közgyűlést Sivók László elnökhelyettes nyitotta meg, majd Tóth Sándor elnök mondta el, a vezetőség beszámolóját. Szólt arról, hogy Nyársapáton 31 éve alakultak az első tsz-ek, és a Haladás Termelőszövetkezet 20 esztendős. Gyenge homokföldön gaz, dálkodik, s a múlt esztendőben tavaszi fagykár és csaknem kéthónapos szárazság sújtotta. Ez 25 százalékos termés- kiesést okozott. Ennek ellenére a tagok és bedolgozók fegyelmezett, szorgalmas munkálkodásával, a vezetők körültekintő, takarékos gazdálkodásával 54 millió 660 ezer forint termelési értéket, és 6 millió forint nyereséget értek el. A tagoknak 9 százalékos jövedelemrészesedést osztanak, akiknek évi átlagkeresete 33 ezer 700 forintot tett ki. Gabona-, szőlő- és gyümölcstermésük a fagy- és aszálykárok folytán gyenge volt. Sárgarépát 6 ezer mázsát adtak el a Nagykőrösi Konzervgyárnak, napraforgójuk 1200 tv' a termett. Állat- tenyésztésük lassan fejlődik, a múlt évben 323 vágómarhát adtak el. A szaporulat 446 borjú volt. A tagok háztáji gazdálkodását a megtermelt bor és a felnevelt jószágok értékesítésével is segítik. A kisegítő gazdaságokból 3 ezer hízott sertést értékesítettek. A tsz jövedelmének 50 százalékát az ipari melléküzemek adták. A műanyagüzemet mégis megszüntetik, helyette bérmunkában a Csepel Műveknek gyártanak exportra híradástechnikai alkatrészeket. Pályaválasztás A beszámoló után dr. Kol- tay Zoltán főagronómus az idei terveket ismertette. Mint mondotta a gabonavetést 20 százalékkal csökkentették és helyette sárgarépát, napraforgót és más árunövényeket termelnek, hogy állami támogatás nélkül is boldoguljanak, A múlt évben telepített 50 hektár szilva gyümölcsös mellé, további 38 hektár szilvást telepítenek, s folytatják a szőlőfejlesztést és az erdősítést. Bogáncs után Csizmás kandúr a moziban A szarvasmarha-telepen törzstenyészetet alakítanak ki. A hozzászólások során Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezetője és Ihászi József, a Pest megyei Területi Szövetség vezetője, a tsz munkáját és eredményeit méltatta. Klein Imre, a tsz legidősebb tagja, és Sivók László elnök- helyettes, a szövetkezet és Nyársapát ígéretes fejlődéséről szólt. Öcsöt Sándor agro- nómus a hét szocialista brigádot, Törökfalvy Gyula főállattenyésztő, a szakmunkásvizsgát tett állattenyésztőt dicsérte. Kovács Gizella általános iskolai igazgató figyelmet érdemlő hozzászólásában az iskola és a szövetkezet kapcsolatáról, a nyársapáti gyerekek pályaválasztásáról szólt. Kitüntetés, jutalom A közgyűlés befejezéseként a tagság megválasztotta a vezetőséget. Újra egyhangúlag elnökké választották Tóth Sándort, elnökhelyettessé Sivók Lászlót. Ellenőrző bizottsági elnök lett Mészáros Sándor, döntőbizottsági elnök Cseh József, nőbizottsági elnök Mi- czi Flóriánné. A tsz vezetőségi tagjai: Tóth Sándor, Sivók László, Miczi Flóriánné, Cseh László, Dézsi József, Dombóvári Sándor, Fakan Vendelné, Károly Józsefné, Lugosi Istvánná, Faragó Ferenc, Pataki Ferenc, Varga János, Sárik Gyula, Szebellédi Ádámné és Bíró László. Végül kitüntették és megjutalmazták a 20—15 és 10 • éves törzsgárdatagokat. K. L. Az első fecskék Legényes-hetykén, kigombolt kabátban, hajadonfőit rója mostanában a ceglédi utcákat is a legtöbb ember. Mi több: vannak, akik még könnyelműbben, pulóverben, zakóban szapo- rázzák lépteiket vagy nyomják a bicikli pedálját. Hol a bekecs, a sál, t sapka, a nagykabát? A felhők közül elő-elő- bújá fényes, ám mégiscsak bágyadt meleget adó februári napsugár levétette velük. A kemény téli fagyokat feledve egyik délután már az első fecskék is megjelentek a Szabadság téren. No, nem a kedves, villás- farkú madarak, csak az első bátor napfürdőzők ültek ki, tavasz közeledtét jelezvén, a padokra... Brrrl (vörös) Látványos bemutató Követhetik az áram útját Óriás szigetelők, kapcsolók Karvastagságnyi elektromos huzalok, kábelek, táskányi kapcsolók, esernyő méretű biztosítékok hevernek rendezett sorokban az albertirsai pártbizottság előcsarnokában. A szigetelő szerkezetek látványa sem mindennapos. Még az elektromos szakmában járatos embert is lenyűgözi a látvány. A laikus ember megszokta: a kapcsoló általában tenyérnyi, a biztosíték nem nagyobb harmad arasznál, a porcelán szigetelő megfér egy marokban. Honnan kerültek ide akkor ezek a gyártmányóriások? A nagyközség pártbizottságának kérésére, Kimpián Aladár alállomásvezető irányításával kiállítást rendeztek az Tangazdaság Sok kötetből választhatnak Alkalmi könyvárusok Könyvekkel megpakolt autó indul el, mostanában egyre sűrűbben, a városközpontban levő könyvesbolt elől a Ceglédi Állami Tangazdaság cifrakerti, csemői, kecskéscsárdai és más kerületeiben. A .mezőgazdasági könyvhónap keretében többek közt különböző, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó munkák közül válogathatnak és vásárolhatnak a tangazdaság dolgozói. A Szakszervezetek megyei Tanácsa ceglédi könyvtárának szervezésében bonyolított akció során egy- egy alkalommal tízezer forint értékű, közel kétszáz kötet könyv találhat vevőre. A hasznos ismereteket tartalmazó szakkönyvek kiválogatását Csűri Károly, a gazdaság agrármérnöke végzi, míg eladásukat a CÁT könyvtárosai vállalták — társadalmi munkában. A környékből is felkeresik Bogáncsnak, a pulinak a kalandjain izgulhattak nemrégiben a legkisebbek a ceglédi Szabadság Filmszínházban. A Fekete István híres regénye alapján készült film után még három, gyerekeknek szóló előadást nézhetnek meg a kicsinyek ebben a hónapban. Februárban vetítik, a Mesemozi műsorában, az egész estét betöltő, színes japán rajzfilmet, a Csizmás kandúrt is. A Kis Mukk történetének bemutatása előtt pedig a Gyapjújátékok című kísérőműsorban a házilag, tehát otthon is elkészíthető játszótársakkal ismerkedhetnek meg a gyerekek — és a szülők. MMMtt! . ' ■Sl 'ÚÍ.Z/': J Mi Érdekes nyomda történeti kiállítás látható a ceglédi Kossuth Múzeumban, amelyet a környező településekről is sokan felkeresnek. Apáthi-Tóth Sándor felvétele épületben a gigantikus méretű trafóállomás Tessedik Sámuel és Politzer Ádám szocialista brigádjának tagjai. Látni lehet azt a több mint hat méter magas ‘támszigetelőt is, amelynek társai nélkülözhetetlenek a 750 kilovoltos villamos távvezeték albertirsai alállo- másán. A gondosan összeállított szakmai bemutatót a közönség február végéig láthatja. Van is járás-kelés ezekben a napokban az épületben. Felnőttek, gyerekek csoportosan érkeznek, hiszen a téma és amit láthatnak belőle, mindenkit érdekel. Ay bemutató helyiségben kifüggesztett térképről leolvashatják az elektromos áram több ezer kilométeres útját, amely innen szerteágazva jut tovább és az ország álamszükségletének egynegyedét adja. N. G. Jászkarajenőn Mezőgazdaság és tudomány Jászliarajenőn a művelődési házban ma délután 18 órai kezdettel dr. Surányi Dezső tudományos osztályvezető tart előadást a szakirodalom fontosságáról, szerepéről a mező- gazdaság fejlesztésében. Az előadással egy időben könyv- bemutató lesz, vásárlással egybekötve. Ember és környezet A környezetvédelemről tart előadást a Kossuth Művelődési Központ klubtermében a Volán 1/11. Vállalat dolgozói számára február 15-én, délután negyed öt órai kezdettel Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese. Az előadás a művelődési központ és a munkahelyek közt kialakult kulturális együttműködés keretében zajlik. Jobban nő a jószág Új kcncentrátumok Újfajta, nagy baltartalmi értékű baromfi- és sertéstáp- koncentrátumokat hozott forgalomba február elejétől a Gabonatröszt. A sűrítmények elsősorban azokban a kisgazdaságokban hasznosíthatók jel, ahol megfelelő mennyiségű szemestermény áll a tenyésztők rendelkezésére. A természetes és a mesterséges takarmány együttes felhasználásától az eddiginél kedvezőbb súlygyarapodást remélhetnek a gazdák. Cegléd és a járás takarmány, boltjaiban is kapható a kon- centrátum. Részletes használati utasítást mellékelnek hozzá az elárusítók.
