Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Nők a volánnal Népes tanfolyamokat szerveznek A környékről is jelentkeznek Az Autóközlekedési Tanin­tézet kecskeméti iskolájának nagykőrösi kirendeltsége 1974. ben ' kezdte meg működését. Akkor egy Skoda autón egy oktató irányítása mellett sa­játították el a vezetési ismere­teket a-tanulók. Azóta elmúlt néhány év. Megnövekedett az autók száma és ezzel együtt emelkedett a tanfolyam irán­ti igény js. Mit mond erről Barta Gyula csoportvezető? — Jelenleg 5 főállású és 5 másodállású oktató tevé­kenykedik nálunk. A vezetés­hez 2 Skoda és 1 Lada tí­pusú személygépkocsi áll a Szolga, szolgálat, szolgáltatás nők eLköltözölit, rögvest visz- szaallt a pégi retno. A aarnyé- tten núndenai örttot, amincor látta, hogy X. el vitára újra la­kója a naanák. Nem niiáoa: az üziet iámét este hatig viaii nyit­va. Mondanom sem kell, a ta­nácselnök nem kerte a nyitva tartás módosítását, tálán nem is tudott róla. Az ilyen esetek már súiyosaobak, minit az egész borravaióűgy, mivel pontosan az egyenlőséget kér- dőjelezuiK meg. Nem az egyen­lő elbírálást, mint a jatt, ha­nem az egyenlőséget, Es újabb szót hív etö a múltból: a „du- kár’-it. Ilyen megközelítésoen pedig isimet van úr és szolga, egyszersmind vannak kiszol­gálók és kiszolgáltatottaK. A szerkesztőségbe panaszos levél érkezett, ameiyoen egy idős nyugdíjas tsz-nag méjicatian- kodik, hogy a kézbesítők kü­lönböző időpontban viszik ki a nyugdíjat — a volt állator­vosnak például hamarabb, mint a „kisnyugdíjasoknak”. Az etmúit évtizedek öntu­datra, önbizalomra nevelitek bennünket. Ráébresztették a legegyszerűbb, legszegényebb embereket is önmaguk fontos­ságára. Nem kell értelmező szótár ahhoz, hogy a szolga szóból kiélezzük az emberi méltósággal össze nem térő megalázaodást; a szolgálat haioatan ne li bériás inasok jus­sanak eszünkioe, hanem egy nagyobb közösséget, magasaob elvet szolgáló önzetlen tevé­kenység; a szolgáltat ige pe­dig a hivatalos nyelv szerint a laaosság szükségleteit ' kielé­gítő, de új terméket létre nem nozó gazdasági munka. Meg­tanultuk hát a fenti fogalma­kat szétválasztani, csak a gya­korlatban még néha összegu­bancolódnak. rFúl egyszerű lenne a kép- ■ let: a szolgáltatók szíves­séget tesznek, mi szíves­ségükért borravalóval fize­tünk. Hiáha morfondírozunk azon is, hogy egyes szakmák­ba miért kalkulálják be a fi­zetésbe a hálapénzt, ezáltal miért nem hiányszakma a benzinkutasé, s miért az a vá­járé, hengerészé. Azon sem ér­demes spekulálni, mi lenne akkor, ha nem leniniének hi­ánycikkek, vagy jobbak lenné­nek a liftek, a íürdőszobacsa- pok. Valljuk be: a magunk megJ nyugtázására adjuk a borrava­lót, azért terjed úgy, mint a fény. Elvonatkoztatunk a munkától, attól is mit kapunk a különpénzért cserébe, egy­szerűen és megszokottan a zse­bünkbe nyúlunlo, össznépi szo­lgássá vált a számlán felüli fi­zetés. Hol van már a feudális beidegzettség továbbélése. Úr- szolga viszony! Ugyanolyan Kiszolgáltatottak maradunk a borravaló leszurkolúsa után, mint annak előtte. Tehát nem a szolgálatért fi­zetünk. Hanem a szolgálatnak tetsző valamiért, amit udva­rias kiszolgálásnak nevezünk. A citrompótlóhoz hasonlítva, egy bankónak nevezett pirula néhány pillanatig olyan ízt kölcsönöz, mintha a kiváltsá­gosak közé tartoznánk. Holott elveink szerint senki sem le­het kiváltságos helyzetben, te­hát pénzünkért:— ha más op­tikával is, mint hajdanán — olyan rangot akarunk venni, amilyen pénz nélkül is meg­illetne minket. üz a beidegződés a gyökere a példánkban szereplő visszásságoknak — csakhogy ezekben a szolgáltató éra né­hány pillanatig szolgának ma­gát, nem törődve a rábízott pénzzel, erőve1. Pedig tudhat­ná: pénzt, erőt szolgára nem bíznak. T. E. ^avarba jöttem egy berni cipőboitban. No, nem a választék bősége lepett meg, nem is a tisztaság. Az sem, horry az elárusító hölgy udvariasan megkérdezte, mit akarok, majd piilleléptekkel hozta a kívánt cipőt. Idáig minden rendben ment, leg­alábbis amíg lehajoltaim, hogy kifőzzem az éppen rajtam le­vő lábbelit ö megelőzött. Elém tértéit, levetette a régi cipőt és föladta az újat. A fe­jéből csak a kontyát láttain. Zavarba jöttem, feszengtem a széken. Valaki térdelt előt­tem. Valaki: nálam idősebb, családanya, vagy magányos nő, köpenye zsebében a cipő­kanállal. Tértén a bőr bizto­san kemény, hiszen nem én vagyok az egyetlen vevő. Az első kipróbált cipőit megvet­tem, kibotorkéiltam az üzlet­ből és örültem, hogy szégyel­lem magam, hogy ehhez nem vagyok hozzászokva. Persze, zavarba jövök én itt­hon is. Hazai boltjainkban sem igen merek , egynél több cipőt kipróbálni. Volt rá eset, amikor az első választott láb­beli szűknek bizonyult, amit rögtön közöltem is az feladó­val. forgott, s miközben a másikért ment, kolléganőjének Oi&szólt — Ez még azt sem tudja, hányas a lába... Mi az oka az általános ud­variatlanságnak, türelmetlen­ségnek? Miért csak akkor le­pődünk meg, ha kedvesen szól­nak hozzánk? Állandó téma — az egyik ember benyúl a buk­szájába, pénzt vesz elő, és a másik ember kinyújtott te­nyerébe csúsztatja olyan szol­gáltatásért, amely az illetőnek munkaköri kötelessége. Egyre- másra olvasom a cikkeket a jattról’, a kenésről. Álcád, aki a borravalót a feudális be- ideg'zettség továbbélésének tartja, az úr és a szolga vi­szony konzerválásának. „Űr vagyok, mikor borravalót adok, s nem is gondotok rá, hogy valakit megaláztam. Szolga vagyok, mikor borra­valót elfogadok, s nem fs gon­dolok rá, hogy valaki megalá­zott” — írja Nemes György. Bár ilyen egyszerű lenne ez a kérdés! ÍTjabb szempontokat villant fel László Anna: „A szo­cializmus hajnalán számos vi­selkedési formával — pél­dául az össznépi tegeződés- sel — igyekeztünk hangsúlyoz­ni, hogy dolgozók között nin­csenek, nem lehetségesek rangbaii elválasztó falak. Vi- szolyogitunk az afféle szavak­tól is, mint*a kiszolgáló, vagy akár a személyzet. Mindenkit meg akartunk győzni arról, hogy a régebben így jelölt te­vékenységet emberi méltóság­gal lehet és kell folytatni. Senki ne alázkodjék meg sen­ki előtt! Egyenes derekakra és talpra segített kapcsolatokra vágytunk. Azóta egynémely kapcsolat ismét a feje'tetejére állt.” A szolgáltatók megszokták, hogy a nem szolgáltató: kiszol- j gáltatott — elcsépelt szójáték. j Szerencse, hogy nem tértet le j a cipőbolt eladója a vevő előtt* de egyáltalán nem szerencse, hogy már a jatt sem egészen az, ami volt, amire megszüle­tett. Helytelen a tisztességes hang hiányát arra fogni, hogy szocialista rendünk az egyen­lőséget hirdeti. Akkor ugyanis némelyek rosszul értelmezik az egyenlőséget. És valóban: rosszul értelmezik. Barátom egy tanácselnökről mesél, áld mellett lakik. Nevetve mond­ja, hogy amíg a tisztségviselő oda nem -költözött, az élelmi- i Sízerüzlet délután kettőkor már bezárt. Gyorsan módosították a nyitva tartási időt: a bolt ez­után este hatkor húzta to a rolót. Ám amikor a tanácséi­tanulók rendelkezésére. Tan­folyamonként negyvenén sa­játítják el az autóvezetést há­rom hónap alatt. Fontos feladatunknak te­kintjük, hogy hallgatóink a tananyag elsajátítása mellett, a közlekedési mo­rált is megismerjék és magukévá tegyék. KRESZ- és műszaki isme­reteket heti 2 alkalommal ta­nítunk a Petőfi Sándor Álta­lános Iskolában, audiovizuá­lis módszerekkel. Minden al­kalommal visszakérdezzük a leadott anyagot. Ahol szük­séges, szóbeli magyarázatot fűzünk hozzá. Elméleti vizs­gát 70 óra után tesznek a hallgatók. Sikeres KRESZ- és műszaki vizsga után, forgalmi vizsga következik, melyet 30 órai gyakorlás után tesznek te a tanulók. Ha valamelyik el­méleti tárgyból nem sikerül a vizsga, akikor 20 napon be­lül újra lehet próbálkozni. Ab­ban az esetben, ha fél év alatt valamelyik tárgyból nem tud levizsgázni a hallgató, akkor a másik eredményes vizsgája is érvényét veszti. Gyakorlati oktatásunk rend­kívül ideális körülmények kö­zött folyik. Kecskemétem nem­régiben adták át az ország egyik legnagyobb és legmo­dernebb tanpályáját. Itt hall­gatóink az alapismereteket sa­játíthatják el. A forgalmi ok­tatást is a szomszéd város­ban tartjuk. Itt szinte minden szabály- lyal találkozik a jelöltünk, így a nagyvárosi forgal­mat már á gyakorlási idő alatt megismeri. Egyébként öt sikertelen ve­zetési vizsga után pályaalkal­massági vizsgálatra kell men­ni az autóvezetést tanulónak. A tanfolyamra 18—55 éves ko­rig lehet jelentkezni. Lehető­ség van arra, hogy a 16 vagy az 55 óvet betöltött hallgató­ink is legyenek. Nekik szánt- tén pályaalkalmassági vizs­gálaton kell átesni. A tavalyi 280 hallgatóiból 226-an tet­tek sikeres vizsgát minden tárgyiból. Nem mind nagykő­rösiek voltak, mert hozzánk tartozik Kocsér és Nyársapát is. Általában az elméleti tár­gyakat könnyebben, a vezetést nehezebben c_játítják el a hallgatók. Az utóbbi időben tanfo­lyamainkon többségükben nők vesznek részt. Vagy­is a nagykőrösi férfiak szívesen átengedik a vo­lánt. Nemcsak személygépkocsi- és motorkerékpár-, hanem se- gédmotorkerókpár- és fogat­hajtó-tanfolyamokat is indí­tunk. Sőt a vállalatoknál dol­gozó gépkocsivezetőik tovább­képzését is mi oldjuk meg. A városon belül együttmű­ködési megállapodásunk van a DÉMÁSZ-szal. A kapcsolat- felvétel folyamatban van a többi nagykőrösi vállalattal és termel őszövetkezettel is. Jó a kapcsolatunk a közlekedésbiz­tonsági tanáccsal js — mon­dotta Barta Gyula. K. K. NAGYKŐRÖSI liradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1980. FEBRUÁR 13., SZERDA Haladás Tsz Zárszámadás Nyársapáton Eredményes évet zártak A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet a napokban tartotta zárszámadó közgyűlé­sét, melyen részt vett Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Győré Sándor országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, Fekete Antal, a járási pártbi­zottság titkára, Ihászl József, a Pest megyei Területi Tsz Szövetség vezetője, Labancz Árpád, a nyársapáti községi tanács elnöke. Melléküzemek A közgyűlést Sivók László elnökhelyettes nyitotta meg, majd Tóth Sándor elnök mondta el a vezetőség beszá­molóját. Szólt arról, hogy Nyársapáton 31 éve alakultak az első tsz-ek, és a Haladás Termelőszövetkezet 20 eszten­dős. Gyenge homokföldön gaz­dálkodik, s a múlt esztendő­ben tavaszi fagykár ,és csak­nem kéthónapos szárazság súj­totta. Ez 25 százalékos termés- kiesést okozott. Ennek ellenére a tagok és bedolgozók fegyelmezett, szor­galmas munkálkodásával, a vezetők körültekintő, takaré­kos gazdálkodásával 54 millió 660 ezer forint termelési ér­téket, és 6 millió forint nye­reséget értek el. A tagoknak 9 százalékos jövédelemrésze- sedést osztanak, akiknek évi átlagkeresete 38 ezer 700 fo­rintot tett ki. Gabona-, szőlő- és gyü­mölcstermésük a fagy- és aszálykárok folytán gyenge volt. Sárgarépát 6 ezer má­zsát adtak el a Nagykőrösi Konzervgyárnak, napraforgó­juk 1200 mázsa termett. Állat- tenyésztésük lassan fejlődik, a múlt évben 323 vágómarhát adtak el. A szaporulat 446 borjú volt. A tagok háztáji gazdálkodását a megtermelt bor és a felnevelt jószágok ér­tékesítésével is segítik. A ki­segítő gazdaságokból 3 ezer hízott sertést értékesítettek. A tsz jövedelmének 50 százalé­kát az ipari melléküzemek ad­ták. A műanyagüzemet mégis megszüntetik, helyette bér­munkában a Csepel Művek­nek gyáridnak exportra hír­adástechnikai alkatrészeket. Pályaválasztás A beszámoló után dr. Kol- tay Zoltán főagronómus az idei terveket ismertette. Mint mondotta a gabonavetést 20 százalékkal csökkentették és helyette sárgarépát, naprafor­Családi ház lesz belőle Az építkezők télen is gyakran felkeresik a Tüzép.telepet, hogy a szükséges anyagokat megvásárolják. Képünkön: Karikó Sándort, Pál Ferencet és Bálint Imrét örökítettük meg, amint szilikát blokktéglát rakodnak. A korszerű falazóelein keresett árucikk a családiház-építők körében. Varga Irén felvétele gót és más árunövényeket ter­melnek, hogy állami támoga­tás nélkül is boldoguljanak. A múlt évben telepített 50 hektár szilva gyümölcsös mel­lé, további 38 hektár szilvást telepítenek, s folytatják a sző- lőfejlesztést, a talajegyenge- tést és az erdősítést. A szarvasmarha-telepen törzste­nyészetet alakítanak ki. A hozzászólások során Zsuf­fa Ervin, az MSZMP KB osz­tályvezetője, és Ihászi József, a Pest megyei Területi Szö­vetség vezetője, a tsz munká­ját és eredményeit méltatta. Klein Imre, a tsz legidősebb tagja, és Sivók László elnök- helyettes, a szövetkezet és Nyársapát ígéretes fejlődésé­ről szólt. Ócsai Sándor agro- nómus a hét szocialista bri­gádot, Törökfalvy Gyula főál­lattenyésztő a szakmunkás- vizsgát tett állattenyésztőt tji- csérte. Kovács Gizella általá­nos iskolai igazgató figyelmet érdemlő hozzászólásában az iskola és a szövetkezet kap­csolatáról, a nyársapáti gyere­kek pályaválasztásáról szólt. Kitüntetés, jutalom A közgyűlés befejezéseként a tagság megválasztotta a ve­zetőséget. Újra egyhangúlag elnökké választották Tóth Sándort, elnökhelyettessé Si. vők Lászlót. Ellenőrző bizott­sági elnök lett Mészáros Sán­dor! döntőbizottsági elnök Cseh József, nőbizottsági el­nök Miczi Flóriánná. A tsz vezetőségi tagjai: Tóth Sándor, Sjvók László, Miczi Flóriánná, Cseh László, Dézsi József, Dombóvári Sándor, Fakan Vendelné, Károly Jó- zsefné, Lugosi Istvánná, Fa­ragó Ferenc, Pataki Ferenc, Varga János, Sárik Gyula, Szebellédi Ádámné és Bíró László. Végül kitüntették és megju­talmazták a 20—15 és 10 éves törzsgárdatagokat.- Köpa László Új elektromos vezetékek A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Pesti út mellett 20 kV-os légvezetékét és OTR 20/630 típusú transz­formátor állomást létesít, a Kárpát és Jázmin utcákban pedig kisfeszültségű hálózatbő­vítést végez. Ezen új létesítményeket az áramszolgáltató vállalat feb­ruár 15-től feszültség alá he­lyezi. A létesítményeket a fenti időponttól megérinteni életve­szélyes és tilos. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Labdarúgás Pontvesztések idegenben Mielőtt az idei felkészülés fényeiről és eddigi tapasztala­tairól beszámolnánk, vessünk rövid vis'szapillantást a labda­rúgók őszi munkájára, szerep­lésére. A megyei bajnokságból való kiesés után sok nehézség várt az újjászervezett vezetőségre, az új edzőre, és hogy több játékos komoly megfontolás nélkül eltávozott vagy leállt, ebben hibás volt a régi veze­tőség is. Lékét kapott hajóval, megritkult legénységgel keltett az ismeretlen hullámokkal megbirkózni. Kezdeti nehézsé­gek után fellendülés mutatko­mérkőzések eredményességé­ben mutatkozott meg. A kieső játékosok helyére ifjúsági korú és a tartalék csa­patban szereplő játékosokból. keltett beépíteni. Az így kiala­kult csapat — dicséretes aka­rása, lelkesedése ellenére is — tapasztalatlansága, taktikai éretlensége és fegyelmezetlen­sége következtében idegenben nyerésre álló mérkőzéseken pontot vesztett. De legfájóbb volt á hazai pályán Üllő elleni vereség. Az őszi forduló a csa­patkeresés jegyében zajlott te, és talán sikerült a csapat ge­zott, ami elsősorban a hazai eredmény a következő: 1. Vecsés 15 10 4 1 35-11 2» 2. Albertirsa 15 10 4 1 34-10 24 3. Gyömrő 15 8 4 3 37-12 20 4. Üllő 13 8 4 3 36-17 20 5. Monor 15 9 2 4 36-24 20 6. Nagykőrös 15 8 3 4 41-23 19 7. Abony 15 9 1 5 36-21 19 8. Törtei 15 8 2 6 28-20 18 9. Maglód 15 7 1 7 27-20 15 10. Nyáregyháza 14 4 3 7 20-32 11 12. Mende 15 5 1 9 19-32 11 13. Péteri 15 4 — 11 21-40 8 14. Dánszentmiklós 15 3 — 12 19-53 6 15. Gomba 15 3 — 12 23-62 6 16. Ceglédbercel 15 O — 13 13-46 4 P. S. válogatottjainak tornáját, A forradalmi ifjúsági sportnyitánya napok Kinizsi- és telepen. az Ifjúsági sport A városi KISZ-’oizottság a neves évfordulókra emlékez­ve FIN Kupa versenysorozatot rendez. A vetélkedők e hó­napban megkezdődtek az alap­szervi asztalitenisz- és sakk- viadalokkal. A kézilabda-ve­télkedő városi selejtezőit már­cius 8-án és 9-én, döntőit március 29—30-án rendezik, az Ifjúsági sporttelepen. E sportágban nevezni március 1-ig lehet a városi KlSZ-bi- zottságon. Négy megye legjobb fiatal labdarúgói /városunkban ápri­lis 4-én és 5-én Nagykőrösön rendezik meg négy megye if­júsági és serdülő labdarúgó­MAI SPORTMŰSOR Kézilabda Tolcji-sportcsarnok, 19 óra: Nagykőrösi Kinizsi—Karate­tétien SE, barátságos férfi­mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 15: Nagy­kőrösi Kinizsi I.—Nagykőrösi Kinizsi II., előkészületi mér­kőzés. S. Z. Moziműsor Fehér Agyar visszatér: Szí_ nes olasz kalandfilm. Előadás kezdete: 4. 6 és 8 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom