Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CESL XXIV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1980. FEBRUÁR 13., SZERDA Márciusban lesz o tervtárgyalás Hangsúlyt kap az agrokémia Kis szériák, egyedi darabok Igényt tartanak munkájukra Gyártás közben ellenőrzik a minőséget Eredményes évet zárt a Ceglédi Vasipari, Elektromos­éi Műszerész Szövetkezet. Termelési értékük egy eszten­dő alatt tíz százalékkal nőtt és meghaladta a 70 millió fo­rintot. — Miként tudták a létszám- csökkenés ellenére eredmé­nyeiket fokozni? — kérdeztük Motyovszky Mihályt, a szö­vetkezet elnökét. — Sikeres gazdálkodásunk alapvető biztosítéka a bel- és külföldi piac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás. Gyártmányaink egyedi dara­bok. így mindegyik elkészítése új feladat elé állítja munká­sainkat és a műszakiakat egy­aránt. Kialakult a mesterségét magas színvonalon ismerő, az új feladatoktól nem idegenkedő alkotó kollek­tíva. Az egyes berendezéseket álta­lában ugyanazon személyek szerelik össze a megrendelő­nél, s ez még jobban sarkallja valamennyiüket a lekiismere- tes munkára. Igen fontos az is, hogy ki-ki saját területén rendszeresen továbbképzi ma­gát. A minap például 12 dol­gozónk vizsgázott sikeresen villany- és autogénhegesztés- ből. — Jelentős mozgatórugója mindennapi munkánknak az is, hogy csak maradéktalan tervtelj esítós esetén tudjuk felépíteni az ipartelepen kor-, szerű munkahelyeinket. A több- imilliós beruházás jó ütemben halad. További anya­giak szükségesek, hogy a la­kótelepen épülő szolgáltatóház költségeihez hozzájárulhas­sunk. A folyamatos megrendelése­ket kizárólag versenyképes és egyenletesen jó minőségű ter­mékekkel lehet elérni. Vala­mennyi dolgozónkat dicséri, hogy tavaly munkájuk ellen egyetlen minőségi kifogás sem érkezett. Ehhez az is hozzájá­rult, hogy szerződésünk értel­mében a Minőség Ellenőrző RT gyártás közben is vizsgála­tokat végez. Az egyenletes ka- pacitáslek ejtést szolgálandó három nagy külkereskedelem­mel foglalkozó vállalattal, a CHEMIMAS-szal, a Gépexport Vállalattal és az Energiagaz­dálkodási Intézettel, sokoldalú szocialista együttműködési szerződést kötöttünk. — Mely országokba, milyen termékeket szállítanak? — Az NSZK-ból gépváza­kat és folyadék tartályokat kértek. Egy Indiában épülő téglagyárhoz technológiai be­rendezéseket szállítunk. Bag­dadban festékgyári elektromos és gépészeti eszközöket szere­lünk. Az Egyesült Izzó részére tőkés exportot kiváltó To­shiba rendszerű elektro­mos vezérlőegységeket gyártunk. A Szovjetunióba,, Romániá­ba, NDK-ba és Lengyelország­ba konzervgyárakhoz küld­tünk gyümölcskonzerveket tar­tósító berendezést. . Jelenleg is több szakemberünk dolgo­zik a Szovjetunióban, ahol egy hűtőgépgyár számára poliure- tán-habosítót szerelnek fel. — A lakossági szolgáltatás­ban léptek-e előre? — Igaz, a vártnál kissé las­sabban indult meg az érdeklő­dés az új lakásszerviz iránt, de ma már alig győzik a temér­dek munkát Különösen sokan kérnek villanyszerelést, tv-an-, tennák beállítását, központi fűtés- és olajkályha-javítást. Szép számú megrendelést kap­tunk öt köbméteres vagy an­nál nagyobb, földbe süllyeszt­hető, s a tűzbiztonsági, vala­mint környezetvédelmi előírá­soknak megfelelő gázolajtá­roló tartályokra. Hagyományos szolgáltatásaink iránt szintén bőséggel van kereslet. Évről évre gyarapszik a háztartások­ban a tartós fogyasztási cik­kek száma, s egyre több tele­víziót, rádiót, hűtőgépet, más elektromos háztartási eszközt javítunk. Vállaljuk kerékpá­rok és motorbieikiik szerelé­sét, javítását, mérlegeik beállí­tását és hitelesítését. — További terveik, elkép­zeléseik? — Változatlanul szocialista brigádjainkra és összefor­rott kollektívánk tenniakará- sára építjük elgondolásainkat. Természetesen — az előző évekhez hasonlóan — nem marad el a mennyiségben és .minőségben kimagasló munka anyagi elismerése sem. Tavaly 7,6 százalék volt bél-fejleszté­sünk és várhatóan két hét nyereségrészesedést tudunk ki­fizetni. Rugalmas gyártmányszer- kezetünknek is köszönhe­tő, hogy kapacitásunk egész évre lekötött. Az új gazdasági szabályozók figyelembevételével és a 2 százalékra tervezett létszám­csökkentés ellenére 3 százalék termelésnövekedést kívánunk elérni. Biztató 13 szocialista brigádunk kongresszusi ver­senyfelajánlásainak időará­nyos teljesítése. — A VI. ötéves tervre gon­dolva a NOVEX külkereske­delmi vállalattal közösen meg­vásároltuk egy folyadékszóró készülék szabadalmát. A be­rendezés kisebb és nagyobb méretekben készül, s többek között alkalmas festésre, hasz­nálható féregirtásnál, apróbb változata kitűnő parfümszóró. Ami Különösen keresetté teszi bet- és külföldön egyaránt, az környezetvédő hatásának köszönhető. Ugyanis nincs úgynevezett freongáz hordozó­ja, azaz nem aerosolos rend­szerű. A szabadalom jelentősé­gét bizonyítja, hogy az NSZK- ban, Ausztriában és Angliá­ban egyaránt védett. A ter­mék nullszériájának gyártása megkezdődött. — További tervünk, hogy a HUNGEXPO Vállalattal közö­sen megvásároljuk egy integ­rált áramkörös rendszerű fényreklámtámla szabadalmát. Az igényfelmérés szerint eb­ből szintén jelentős exportra számíthatunk. Az új terméket a tavaszi BNV-n szeretnénk bemutatni — mondotta a szö­vetkezet elnöke. K. D. Albertirsa Vízműtársuiati ülés Február 18-án este hatórai kezdettel az albertirsai Móra Ferene Művelődési Házban a nagyközségi vízműtársulat közgyűlést tart. A napirendi pontok között szerepel az 1979-ben végzett munkák összegzése és a műszaki át­adás megkezdésének’ megtár­gyalása. Újabb tíz kilométernyi cső­hálózat, 1Ö2 közkút52 cso­mópont szolgálja a település ivóvízellátását. A múlt év munkájának eredménye az is, hogy elkészült ötven tűz­csap, amelyeket a település különböző pontjain szereltek fel az esetleges tűzesetek gyors meg* -' 'zésére. A közgyűlésén ismertetik a vízműtársulat 1980. évi fel­adatait is. \ — Most, amikor a vezető­ség beszámolóját ismertetem a közgyűlésnek tavalyi munká­járól, nem teszem oly köny- nyű szívvel, mint ■ ahogyan egy esztendeje tettem. Ered­ményeink jóval szerényebbek, sok gondot, munkát takar­nak. Azok, akik most itt ül­nek, szinte valamennyien ré­szesei voltak az 1979-es gaz­dálkodásnak. Fáradságuk, ve­rejtékük, munkájuk ott van a számok mögött. Nyugdíja­saink, akik legtöbben érdek­lődve figyelték egész éven át, hogy hogyan birkózunk a fel­adatokkal és mire visszük, sokszor be is álltak a sorba, erejükhöz mérten. — így kezdte beszámolóját a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén Bódis Antal elnök. A Kossuth Mű­velődési Központ emeleti ter­mében, ahol az esemény zaj­lott. zsúfolásig megteltek a széksorok. A hallgatóság alapjában véve ismerte az összképet, amely a gazdálko­dás tavalyi eredményét tük­rözte. Tavalyelőtt, 1978-ban igen szép évet zártak, az fe­lülmúlta legszebb várakozá­saikat is. Természetes volt, hogy-a múlt esztendőre esze­rint terveztek. A küldöttgyűlés akkor 8,4 millió forintos nyereség- tervet hagyott jóvá, nem Is megalapozatlanul. Most viszont ennek egyharma- dáról, 2,8 milliósról ad­hattak számot. A jókora csökkenés miatt ma­gyarázkodnunk sem kell na­gyon. Aki ismeri a Kossuth Tsz-t, tudja, hogy főként ho­mokterülettel rendelkező, ga­bonatermesztő gazdaság. Ha oda a búza, akkor a nyereség java része is odavész. Búzát 650 hektáron vetettek, 312 va­gon termésre számítottak, ehelyett 170 vagonnyit tudtak betakarítani, a többit elvitte az aszály, elverte a jég. Ez történt 330 hektár napraforgó­jukkal is. Ebből hektáronként 80 vagonnyit terveztek, 70 lett és a bevétel is eszerint alakult. A szőlő csak minimá­lis kiesést mutatott, bevált viszont a 20 hektárnyi kapor és Ugyanennyi kömény, amit kísérletként vetettek. Mind­kettő nyereséget hozott. A jö­vedelmet 83 ezer forinttal ja­vította a tarlóvetésként föld­be került köles. Lücérna- és silótermésük, rét-, legelőgazdálkodásuk a bajok ellenére a jószá­goknak keilö tömegtakar- mányt meghozta. A lucernát kellően ápolták, az első kaszálás eredményes volt, a többit megrontotta az idő. Ha a zöldje nem sikerült, gondolták, megoróbálják a magfogást. Ennél viszont a jégverés szólt közbe. A rétet, legelőt gondozták, de az sem adta a vártat, egyedül a siló- kukorica javított a helyzeten, biztosította a takarmányt, 230 mázsa hektáronkénti átlagá­val. Silókukoricát 141 hektár­ról gyűjtöttek be. Futja belő­le egy kis biztonsági tartalék­ra is, de igen számítanak ar­ra, ' hogy májusban már dús legelőre, hajthatják ki a jó­szágot. A Kossuth Tsz-nek tavaly 500 hektárnyi volt az erdeje. Megkezdték a fakiterme­melést. A tervezett 1253 köbméter fa helyett 1522 köbmétert vágtak. Az erdészet árbevétele az ál­lami támogatással együtt elég jó lett. Több mint 800 köb­méter fát — • papír alap­anyagnak valót — exportál­tak. Mint elhangzott, lehetősé­geikhez mérten törődnek a talaj- és növényvédelemmel, bár kevesebb anyagi támoga­tást kaptak hozzá. mint amennyire számítottak. így is, az idei növénytermelés megalapozása érdekében 150 hektáron az őszi szerves trá­gyázást elvégezték, műtrágyát kapott 1406 hektár terület, mélyszántottak 856 hektárt, el­vetettek 550 hektár őszi bú­zát. Az agrokémiában előbbre léptek. A kötelező talajvizs­gálathoz a szövetkezet föld­jeinek több mint kétharma­dáról vittek mintát laborató­riumba és a maradék terüle­tet most, a tavasszal vizsgál­tatják meg. A jövőben a la­boratóriumi leletek ismereté­ben fognak műtrágyázni. A termelőszövetkezet állat- tenyésztéséről szólva a szarvasmarhatartást lehet el­sősorban említeni. Ez 5,3 mil­lió forintos árbevételt vár­tak, ennél valamivel több lett. Javult a tehenek kondí­ciója, csökkent a szopós bor­jak elhullása. A hízómarha­súlygyarapodást kilónként 33 forintról 21 forintra csökken­tették. A jövőben az üszőne­velésre fordítanak több gon­dot. Tervezik, hogy fejlesztik a juhászatot: az anyalétszá­mot 1500 darabra akarják növelni. Épül a hodály, 600 férőhelyes lesz. ebben az év­ben elkészül. Az egyéb ágazatokról szól­va elhangzott: mindenképpen szigorúbban kell venni a munkafegyelmet, munkavé­delmet, tervszerűséget. Ta­valy sok gondot okozott az alkatrészhiány. A közgyűlé­sen név szerint kaptak dicsé­retet mindazok, akik egész éven át lelkiismerettel dol­goztak, de elhangzott az a be­jelentés is, hogy ezután még szigorúbban veszik minden téren a munkamorált, fegyel­met és nem tűrik az anyag- pocsékolást, sem az italozást. Továbbra is segítik; a háztáji gazdálkodást, ami a tagság előbbre jutásában szintén sokat jelent. A hízósertés- és hízómarha­tartás fellendült tavaly. Amíg 1978-ban 3730 hízott sertést adtak le, tavaly ez a szám 9218-ra nőtt. Hízómar­hából 110-et adtak át. A tsz kaszáló- és legelőterületekkel, termény- és tejtermékeladás­sal segíti a háztájit. A részletes beszámolóban, amelyet a tagság egységesen jóváhagyott, a termelőszövet­kezet elnöke említést tett a létszám alakulásáról, az álta­lános műveltségről, szakmai műveltségről és idei elképze­léseikről is, amelyet a már­ciusi tervtárgyaló közgyűlésen fognak megvitatni. Természe­tesen addig is felelősséggel, igyekezettel dolgoznak, időben hozzáláttak a tél végi, tavasz eleji tennivalókhoz. Szeret­nék ezt az esztendőt jól gaz­dálkodva, eredménnyel befe­jezni majd. E. K. idősek, de nem magányosak I Napközi, tiszta szobákkal Tartályba csorgatott méz Ember és természet Tanulmányi vetélkedő Cegléden lesz a megyei seregszemle Ezekben a hetekben rende­zik — a csapatversenyeket követően — a tudományos, technikai úttörőszemle városi döntőit. .A több tantárgyra épülő vetélkedés fő témaköre az ember és a természet. Már eldőlt, kik a legjobb, matema­tikusok. Hamarosan összemé­rik tudásukat a társadalom-, majd a természetkutatók s ezt követően az orosz, a rajz és a technikai tantárgy leg­jobbjai. Sebók Pál városi úttörőel­nök tájékoztatása szerint márciusban Cegléd ad ott­hont a megyei seregszemlé­nek. Sok pajtás elszállásolá­sáról és háromnapos foglal­koztatásáról kell gondoskod­niuk. Az úttörőelnökség kéri lakóhelyünk vállalatait, intéz­ményeit, hogy adjanak segít­séget a programok megren­dezéséhez, az iskolások, szü­leit az elszállásoláshoz. A terv szerint a sportcsar­nokban tartandó ünnepélyes megnyitót követően filmvetí­tés lesz a moziban. Ha az idő­járás engedi, a szellemi tor­nát követően nagy honvédel­mi versenyre hívják majd a pajtásokat a Putrisarki erdő­be, amely számháborúval ér véget. Természetesen • nem marad el . a tábortűz sem, amely után lemezlovas muzsi­kájára perdülhetnek táncra a fiúk-lányok. Tizenöt asszonynak, lánynak ad munkát a TSZKER albertirsai mézrsomagoló üzeme. Naponta 8—9 ezer kis méretű üvegből csorgatják ki a mézet, mely további feldolgozásra kerül. Apáti-Tűth Sándor felvétele A Abonyban tíz éve működik az öregek napközi otthona. Azok töltik benne napjaik nagy részét, akik magányosak és. leginkább rászorulnak a törődésre. — Kiket vettek fel a nap­közibe? — kérdeztük Pető Istvánnét, a nagyközségi ta­nács szociálpolitikai előadó­ját. — Amikor megnyitottuk az intézményt, az volt az elkép­zelésünk, hogy. — korlátozott lehetőségeink miatt —’a kez­deti húszas létszámot csak lassan bővítjük. Most huszon­három idős ember látogatja rendszeresen az otthont. Van három fekvőbetegünk is, akiknek lakására mindennap ebédet vitetünk. Senkit sem hagyunk magára, rendszere­sen látogatjuk a betegeket akkor is, ha kórházba kerül­nek. Gondoskodás — Főként olyan embereket veszünk fel, akiknek nincs családjuk, egyedülállók, jára­dékot vagy alacsony nyugdí­jat kapnak és így nagy köny- nyebbséget jelent számukra gondoskodásunk. Akiknek kedvezőbb az anyagi helyze­tük, azok némi térítést fizet­nek. — Mennyire közismert a napközi otthon működése az idősek, körében? — Széles körben tudnak róla. s nemcsak várjuk a je­lentkezőket, .hanem rendsze­resen végzünk felméréseket körükben, szociális helyzetük, gondjaik felől érdeklődve, felkínálva az otthon nyújtot­ta nyugalmat. Tavaly nyáron volt a legutóbbi számbavétel, s ennek alapján most ismét .elbeszélgetünk velük. A rendezett, tiszta szobák­ban nyugalmat árasztó csend honol. Innen-onnan beszéd­foszlány hallik és a konyha felől az edényzörgés. Mindenki segít — Dél van, várják az ebé­det — mondja Szűcs Sándor- né, a napközi vezetője, — Igaz, máskor sem túl hangos az épület. Inkább a csendet kedvelik. Olvasgatnak, sókan járnak könyvtárba, kártyáz­nak, sakkoznak, varrogatnak, rádiót hallgatnak és beszél­getnek, néha a tv-t nézik. — Látogatók jönnek-e né­ha? — Többnyire csak ünnep­kor. Legutóbb karácsonykor itt volt a Somogyi Imre Álta­lános Iskolából néhány gye­rek és felköszöntötte az öre­geket. Ha van valami gon­dunk, szinte mindenhonnan kapunk segítséget. A kisipa­rosok társadalmi munkát vé­geznek, a tsz-ek ajándékot adnak, az Áfész is segít Min­den évben kirándulni me­gyünk, legutóbb a Dunaka­nyarban voltunk. — Milyen a koszt? — kér­deztük Falusi Józsefnél. — Eddig még nem volt rá panasz. A szociális otthonból hozatjuk. Napi háromszori ét­kezésről gondoskodunk. ízlik az étel. Elfoglaltság kellene — Mi a gondjuk? — Talán csak a vízellátás. Az udvarról nehéz behordani, különösen ilyenkor télen. ígé­retet kaptunk rá, hogy ez is megoldódik,/nyáron bevezetik az épületbe. Lesz hozzá önzet­len vállalkozó, mint ahogy eddig is mindig volt segít­ség. — Terveik? — Szeretnénk valami hasz­not hajtó, könnyű elfoglaltsá­got találni védenceinknek.. Olyat, ami nem jelent nagy megterhelést, ám némi pénz­hez juttatná őket. Eddig még nem találtunk olyan vállala­tot, amely érdemben foglal­kozott volna ezzel az óha­junkkal: öregek, akik az otthonban már nem magányosak, és még — erejükhöz mérten — sze­retnének valamit tenni. El­foglaltságot keresnek, hogy hasznosíthassák magukat. Re­mélik, találnak valami nekik való könnyű munkát. Csille! Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom