Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-13 / 36. szám
4 ~íMjí<w 1980. FEBRUAR 13., SZERDA 1 ISKOLATELEVÍZIÓ, BELÜLRŐL A kétcsatornás oktató Akár a pezsgő feszültséggolyócskái. Nehezen oldódnak: van aki forgatásról jött, a másik szinkronstúdióból, ez a szobákon végigrohanó ember egyeztető tárgyalásról, az ajtóban álldogáló úgylehet a vágóasztalon felejtett valamit. A rögzített tévéműsor születése lényegében hasonló a filmgyártáshoz és a folyamatnak legalább tucatnyi életbevágóan fontos csomópontja van. Az iskolatelevíziónál egy adott pillanatban valamennyi fázis — látszólagos — zűrzavara észlelhető. Minden korosztály Csütörtökön reggel az egyik stáb egy iskolában pályaválasztási filmet forgatott, a másik team a kettes stúdióban rögzítette Mérei Anna rendező és Góhér Gyula szerkesztő irányításával a győzelem napjának műsorát. Közben a képernyőn a kisdiákok a 8. osztályos földrájzórát, majd az alsótagozatosok a Deltácskát nézhették. Fogalmazzunk „ óvatosan: Pest megyében a pedagógusok nem hasznosítják kellően — és értékéhez méltón — az iskolatelevíziós adásokat. Néhány hete ezeken a hasábokon általános iskolai pedagógusok nyilatkoztak az ITV- ről. Az ő véleményük megerősítette a mozaiktapaszta- tatokból összeálló képet: viszonylag ritkán tartanak tévés órát, s mintha nem is éreznék ennek a lehetőségnek a gazdagságát. Pedig sokszor panaszolják az iskolák techni. kai felszereltségének hiányosságait, és azzal is meg kell alkudni, hogy a megyében átmenetileg magas a képesítés nélküli pedagógusok száma. Fontos szerepet kaphatna hát a kétcsatornás oktató. A Tv-ovitól az erősen vitatható sikerű Mindenki iskolájáig és a pedagógusok továbbképzésétől a Családi körig hatalmas mennyiségű műsor készül a Münnich Ferenc utcai szerkesztőségben és a Szabadság téri stúdiókban. Szinte nem találunk korosztályt, amelyet kihagynának sugárzási körükből. De a legtöbb energiát — és pénzt — az általános iskolai oktatás támogatására fordítják. Végül is itt a közönségbázis, hiszen az országban több , mint egymillió kisdiák van — és közülük százezer Pest megyei. Az alsótagozatosoknak hat, a felsősöknek tíz tantárgyban sugároznak órákat, s ezenkívül egyedi (ünnepi műsorokat adnak, valamint az osztályfőnöki foglalkozások keretében feldolgozták a családi életre nevelés, illetve a honvédelmi ismeretek témaköreit. A közép- iskolásoknak további nyolc tantárgyhoz készítettek, illetve készítenek műsort, s emblémájuk feltűnik mindkét tévécsatornán. P Uj tanterv — új adás Az iskolatelevízió lassan nagykorú lesz, betöltötte tizenhatodik' évét. Közben sokmindent megélt, éppen a gyakorló pedagógusok véleménye, tapasztalata alapján is, jelentősen változott. — Sikerült-e folyamatosan lépést tartani az időközben lezajlott oktatási reformokkal? — A korszerű általános műveltség néhány pillérére építve megteremtettük a stabilitást — válaszolt Kplemen Endre, az iskolatelevízió vezetője. — Példának említem a József Attila és az Ady műsorunkat. Ezzel párhuzamosan berendezkedtünk a mobil ismeretanyag feldolgozására, egészen a napi politikai kérdésekig. Sok munkát adott az új .nevelési-oktatási tantervek bevezetése. A tankönyvírók kéziratából ismertük meg a várható tananyagot, így sikerült előnyt szerezni: a másodikosok anyanyelvi műsora, a Szorokaténusz egy évvel korábban készült el a tanterv bevezetésénél. Ennek haszna elsősorban a pedant,'- "'k felkészítésében. jelentke - - Alapvetően új szemléletű ■< fizika oktatása a 6. és a T osztályban, az új tanévet már ennek megfelelő műsorokkal kezdtük. Jelenleg készül a nyolcadikos fizika adássorozata. A technikai ismereteket kivéve — i ennek most sem végleges a tanterve — valamennyi témakörben sikerült lépést tartani a változásokkal. — Több pedagógus szóvá- tette, hogy kevés az összefoglaló, az átfogó képet nyújtó adás, olyanok, amelyek segítenék az összefüggések felismerését. — Csak a meglevő műsoridőn belül tudnának az arányokon változtatni. De véleményünk szerint az iskolatelevízió nem adhatja fel azt a szerepét, hogy folyamatosan segítse a tananyag elsajátítását. Mindezek mellett törekszünk az integrált ismereteket adó műsorok számának gyarapítására. Ilyen a Korok művészete — középiskolásoknak, a történelemóra a 8. osztályosoknak, s most készül a Múzeóvízió, amely egy-egy múzeum anyagát kelti életre a letűnt idők körülményei és szokásai szerint. — Szolgálhatja-e a tévés óra a gyerekek kreativitásának fejlesztését? — Szerencsésebbnek tartom az aktivitás szót. Ezzel a kérdéssel a kezdet kezdetén szembenéztünk. S voltak kísérleteink a közvetlen aktivizálásra, például a földrajz tévés tanárnője felszólította a gyerekeket: mutasson mindenki észak felé. Tapasztaltuk, hogy a diákok ezrei álltak fel szerte az országban és eleget tettek a kérésnek. Ennél is fontosabbnak érezzük a modellképző funkciót. Felmérések igazolják, hogy rendszeres tévénézés után a kevés szókincsű,, terminológiákat nehezen használó gyerekek gondolatgazdagabban, könnye- débben beszélnek. Az is előfordul, hogy az előadó feladatokat ad a hallgatóknak, ame. lyeket adás után, önállóan kell elvégezniük. S ez már a kreativitáshoz tartozik. Művészi szinten A bizonyítékok ott függnek Kelemen Endre dolgozószobájának falán: 13—14 éves gyerekek alkotásai, fafaragás és faliszőnyeg. A szerkesztőségben lépten-nyomon rábukCSAK ARRA VAGYOK KL VÄXCSI címmel Mihancsik Zsófia és Nonn Vera műsorában H. Sas Judit szociológus valóban fontos és közérdekű kérdésekre keresett választ. A körülbelül egyórás összeállítás csupán szerkezetét tekintve is igen érdekesnek s főleg tanulságosnak bizonyult. Minden egyes interjút megelőzően rövid stúdióbeli beszélgetésre került sor, amelyben a műsor vezetője H. Sas Judittal együtt tisztázta a kérdések lényegét, illetve röviden érintették azokat a problémákat, amelyek indokolták a kérdések jogosultságát. Ezt követően hangzottak el a megkérdezett illetékesekkel, szakemberekkel készült interjúk, majd újra a stúdió kapta visz- sza a szót. Ekkor H. Sas Judit rendszerint arról beszélt, hogy miért és mennyiben tartja elfogadhatónak vagy kimerítőnek a kapott válaszokat. A műsorban elhangzót: kérdések közvetlenül vagy közvetve a tág értelemben vett társadalmi demokrácia problémakörét érintették, tgy ' ek között szó esett arról, h • a magas szinten meghozott gazdasági döntések esetében vajon ténylegesen menynyiben fogalmazódnak meg és mennyiben érvényesülnek a kanunk az alsótagozatosok által készített rajzokra is, híres lett a jövő század járműveként: egy atommeghajtású bálna. — Népszerűbb-e most az is- kolatelevízió, mint a megalakulása utáni években? — Több mint öt éve nem mértük a nézettségi szintet, de úgy érzem nemcsak Pest megyei jelenség, hogy nem hasznosítják kellően a tévében rejlő lehetőséget. — Abból kellene kiindulni, hogy az iskolákban általában egyetlen készülék van. S a kabinetrendszerű oktatás bevezetése óta még nehézkesebb tévés órát tartani. — Ezek kétségtelenül gondot okoznak. Ahol egyetlen készülék van, ott az alsótagozatosokkal kellene nézni, hiszen a tanítónők óraegyeztetése könnyebb. Ezzel a felsősöket sem zárnánk ki, hiszen az adások ismétlését, akár szakköri foglalkozáson, akár otthon megnézhetnék, és az anyag a következő órán is feldolgozható. — Mi a véleménye az iskolatelevíziós produkciók műszaki és művészi színvonaláról? — Ma már szép számmal akad egészen kitűnő műsorunk, de általában még nem tudtuk megvalósítani azt a célt, hogy művészi szintre emeljük az audiovizuális közlést. S ennek egyaránt része a képi Kompozíció, a szereplők kiválasztása és minde.n, ami az esztétikai élményt kiváltja. Ez nem kizárt a természettudományos adásoknál sem. Mégis megoldható? Miért kevés a tévés óra a Pest megyei iskolákban? Előző írásunkban reális problémákra hivatkoztak a pedagógusok, hiszen valóban nem könnyű az órák egyeztetése; évközben esetleg egy-egy tanár megbetegszik vagy áthelyezik, máris felborul a terv. Azt nem is említették, hogy munkaigényesebb felkészülni a tévés órák megtartására, hogy a gyerekek az adás előtt és után élénkebbek a szokásosnál, s ezért is több energiát követel az ilyen foglalkozás. Néhol az is előfordul, hogy az iskolák igazgatói sem fogadják örömmel a tévénézés ötletét, hiszen esetleg problémákat is okozhat. Szándékosan nem kerültek a felsorolásba az objektív akadályok, az egy készülék, a tanteremínség, mert sok olyan pedagógus van, aki mindezek ellenére is rendszeresen beépíti óráiba a té éadást. Kriszt György mindenkori lehetőségek, alternatívák. Egy másik kérdés, arra az izgalmas problémára vonatkozott, hogy a különböző társadalmi rétegek tagjai, akik egyszersmind egymástól nagymértékben eltérő kulturális értékek hordozói, képviselői, vajon mennyire képesek áttörni saját korlátáikat, s mennyire képesek közös nyelvet találni. NEM AZ ÉN ASZTALOM címmel Erdei Grünwald Mihály sikeres sorozatának harmadik része hangzott el. A műsorban, mely ezúttal az emberek közötti párbeszéd lehetőségeivel és akadályaival foglalkozott, Dayka Balázs filozófus, Horváth Sándor biológus, Forgács Iván egyetemi tanár és Kleineisel János építész vett részt. Alihoz, hogy az emberek ténylegesen megérthessék egymást, azaz valamennyire is átérezzék egymás gondolatait és problémáit, valamilyen szűkebb értelemben vett közös nyelvre van szükségük. Ez a közös nyelv viszont, csak úgy alakulhat ki, ha az embereket, a nyelv használóit közös élmények, hasonló ismeretek, nagyjából megegiiezö típusú és terjedelmű műveltség köti össze. Ha mindezeknek a feltételeknek az együttes megléte valamiképpen problémaRÁDIÓFIGYELŐ Aliívelt ifjúságért, korszerű műveltségért A könyvtárakban való jobb eligazodáshoz, irodalmi nagyjaink emlékét őrző helyszínek felkutatásához, más népek kultúrájának meg is méréséhez, és az ifjúsági amatőr előadóművészet népszerűsítéséhez ad változatos programkínálatot a KISZ KB alig néhány hónapja meghirdetett, s máris népszerű Művelt ifjúságért — korszerű műveltségért akciója. Az elkövetkező hetekben és hónapokban e négy műfajban országos játékok, vetélkedők és más seregs'zemüék tesznek pontot a több százezer dolgozó és tanuló KISZ-fiatal versengé- ,seine. A négyféle feladatot kínáló, átfogó akció egyike a Könyv és ifjúság. Hamarosan a rádió nyilvánossága előtt zárul országos könyves játékkal. Rendkívül népszerűvé vélt a honismereti mozgalom ifjúsági változata, a Hazai tájakon című akció. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségével áprilisiban újra kezdődik a játék. Az idei irodalmi évfordulókhoz kötődve! költőink, íróink alkotói életútjának kiemelkedő állomásait keresik fel az ifjú turisták. A legjobbak 1981 áprilisában részesülnek jutalomban. A fődíj Expressz-út, s lesznek, akik turistafelszereléssel gyarapodnak. Bizonyára sok alapszérvezet másodszor is beiktatja programjába a Barátaink elnevezéssel tavaly először meghirdetett akciót, melynek sikerült felkeltenie az érdeklődést a szocialista országok kultúrája, művészete iránt. A testvérkapcsolatokat ápoló megyei KISZ- bizot.tságok, a helyi művelődési otthonok és a baráti országok kulturális központjai értékes segítséget nyújtanak abban, hogy személyes kapcsolatokat teremtsenek a testvér- intézményeik fiataljaival, műsorok szervezésével pedig közelebbi barátságba kerüljenek anrtak irodalmi és művészeti életével. A Művészet és ifjúság akció felhívása az amatőr ifjúsági mozgalom 70 ezer énekesét," táncosát, zeneművészét és színtársulati tagját mozgatta meg. Márciusban már az első rostán túljutott közönségképes produkciókból országszerte bemutatók kezdődnek. A munkahelyek, az oktatási intézmények legjobb amatőr élő- adócsoportjai és egyéni előadóművészei először kapnak szervezett országos bemutatkozási lehetőséget áprilisban, nyolc egyetemi városunkban. tikussá válik — márpedig a társadalmak atomizálódásával együtt ez is bekövetkezett —, akkor a közös nyelv vagy nyelvek helyébe az általánosan elfogadott és használt, ámde nagymértékben kiüresedett és elszemélytelenedett köznyelvek és szaknyelvek lépnek. Jelenleg, s erről folyt a beszélgetés, éppenséggel ez a veszély fenyeget, sőt ennél talán többről is szó van. Az okokat főként két dologra lehet visz- szavezetni. Az egyik az, hogy a korábbi háborús nemzedékekkel szemben az újabb generációk tagjait nem kötik össze közös, mindenki számára meghatározóvá lett élmények. A mpsik "ok, a hagyományos műveltség kettészakadása, klasszikus és modern természettudományos műveltségre, illetve még e két oldalon belül is újabb és újabb szakadékok kóozőflnek, egyre nehe- téve ezzel a tájékozódást, s nem utolsósorban egy tíi, harmonikus műveltség kialakítását. Ahhoz oersze. . hogy valamelyest is közelebb kerüljünk e"v új közös nvelv kialakításához. esősorban a kulturális értékekből és a hagyományos rr'űve! tsówrdl kialaküott kénünké* kellene megváHoztatoi s a műsor. » ^sztvevők érdeme hogy főként e szemlélet- változás szükségességére helyezték a hangsúlyt. Péter László ZENEI PANORÁMA Bach- ésHändel-koncert Ha visszatekintek az elmúlt két esztendőre, alig akad olyan hónap, amelyben Vác zenei élete ne kívánkozott volna tollhegyre legalább egy, de inkább több alkalommal is. Nem véletlenül. Elég, hameg-v említem a két nagyszerű kórust. vagy a város kamarazenekarát, s máris érthető, miért e gyakori szereplés lapunk hasábjain. S akkor még nem szóltam a zeneiskoláról, nem beszéltem a városban vendégként fellépő szólistákról, zenekarokról, kórusokról. A Madách Imre Művelődési Ház, az Állami Zeneiskola hangversenyterme, a könyvtár és még számos más helyszín ad otthont ezeknek a művészeknek, s nem emíékszem olyan rendezvényre, amely érdektelenségbe fulladt volna. Ez azt is jelenti, hogy a szervezi.-: tudják; számíthatnak közönségükre, s élnek is ezzel! Gyakran megszólal az Állami Zeneiskola hangverseny- termének orgonája is a váci zenebarátok örömére. Az Országos Filharmónia bérleti előadásán legutóbb Kárpáti József orgonaművész és a Musica Humana Kamarazene- kar szerepelt. A művészeket és a zeneműveket Laczó Zoltán főiskolai tanár mutatta be a hallgatóknak. ' A műsor első részében Bach- műveket interpretált az est szólistája. Elsőként az Esz- dúr prelúdium és fúga (BWV. 522). fenséges zenéje szólalt meg. E műben az előjáték tulajdonképpen egy concerto- forma, azaz háromtételes felépítésű, s azt követi azugyah- csak háromtételes fúga. Bár Bach ritkán használja fúgáiban ezt a formát, itt a bevezetés már szinte diktálja a zene háromtémájú szövését. Az első téma bemutatása és feldolgozása után, a másodikat alighogy felcsillantja, máris összefonja az előbbivel, s a befejező téma bevezetése, kimunkálása után mind a hármat egy csodálatos harmóniává ■ olvasztja. Kárpáti József interpretálása a mű monumentalitására összpontosít, s ebben igen meggyőző. Adós marad viszont a lágyabb, melegebb hangzásokkal, s így előadása számomra kissé hidegnek hatott. A zenetörténet Schübler-ko- rálok néven tartja számon J. S. Bach hat korálfeldolgozását orgonára (BWV. 545—650). Elnevezését kiadójáról, a tanítvány Georg Schüblerről kapta. Közülük öt átvétel kantátákból (BWV. 6, 10, 93, 137 és 140). E darabok kedvelt repertoárművek, s az est szólistája is érezhetően szívesen játszotta valamennyit. Bár néhol apróbb ritmikai problémák adódtak, különösen a negyedik és ötödik korái előadása volt meggyőző. A műsor első részének befejezéseként a c-moll passa- caglia és fúga (BWV. 582) hangzott el. Ez a Bach előtt már száz évvel is kedvelt forma, melyben a téma végigvonul megszakítás nélkül az egész darabon, s a variációs lehetőségek ezer színét adja, hol mellette, hol felette futó díszítésével, igazi finálészám. Kárpáti művészien használja ki a darab virtuóz lehetőségeit, talán egy kicsit súlyosabbra is veszi azokat, s így megint a finomságok tompulnak el játékában. Szünet után Handel-műve- ket hallhattunk. A Musica Humana Kamarazenekar, Erdélyi Sándor hangversenymester vezetésével elsőként az F-dúr concerto grosso, Op. VI. bemutatásával örvendeztette meg a hallgatóságát. Bár a kamarazene Händel életművében nem a legjelentősebb, concerto grossóiról bízvást elmondhatjuk, hogy virtuózán csillogó, nemes stílusuk közeli rokona a Corelli-féle comcer- tók orkesztrális ragyogásának. A korabeli hangzást még inkább közvetíthette a Musica Sumana, hisz ezen az estén avatták fel a zeneiskola új csembalóját, mint a barokk zene igazi continuo hangszerét A második Händel-műként a d-moll orgonaversenyt, Op. 7. játszotta a kamarazenekar és a szólista. Igazi közös muzsikálásnak lehettünk tanúi, ahol az öttételes mű franciás eleganciájú nyitó Ouvertüre-, ja, vagy a lassú Air méltóságteljes lejtése éppúgy érvényesült, mint a két gyors zárótétel összhangja. A zenekar vonósai néhány önálló ütemükben olyan tisztán és finoman szóltak, hogy az orgonaszólam sem akarhatott más hangzást követni, s az eredmény azt hiszem, meggyőző volt: Kárpáti művészetének lágyabb vonásai, s igazi mélységei is vannak. A Musica Humana Kamarazenekar Vácott otthon van, s mint jó házigazda igyekezett művészetének javát bemutatni, úgy érzem, hogy ez sikerült is. Ha eddig az orgona köré terveztek hangversenyeket a rendezők, azt remélem, hogy most a' csembaló legalább ilyen inspirálóan hat majd terveik-, re s az előadásokra. Megyei válogató verseny Részben ugyancsak a váci Állami Zeneiskola volt a megyei válogató zongoraverseny helyszíne, hiszen harminchét növendék az Észak-Pest megyei zeneiskolákból itt adott számot, hogyan készült fel az országos zongoraversenyre. A másik helyszín a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola volt. ahol harmincha- tan a Dél-Pest megyei iskolák tanulói közül indultak a négy korcsoportban. Az e hét pénteken sorra kerülő további rostára tizenkilencen jutottak tovább. A legfiatalabbak közül: Ábrahám Réka (Vác), Bogányi Gergely (Vác). Budai Rita (Monor), Forgó Krisztina (Vác). Kecskés Ágnes (Cegléd), Nándory Szilvia (Gödöllő) és Rácz Csilla (Gödöllő). A második csoportban: Fin- ta Enikő (Dunakeszi), K >bo- lák Gabriella (Dunakeszi), Cs. Nagy Ildikó- (Vác) és Pusztai Virág (Cegléd). A következő korosztályban: Bodor Andrea (Monor), Ferenczi Beáta (Gödöllő), Legin- di Gábor (Dunakeszi), Magyar Éva (Monor)/ Nagy Zsuzsa (Dunakeszi) és Papp Gyula (Érd). A középiskolások közül: Megyeri Sándor (Vác) és Salgó Erzsébet (Dunakeszi). A felkészítés nem kis feladat még a rutinos, ' versenyek móbálta pedagógus számára sem, s méltatlan lenne, ha a tanárok felsorolásáról elfeledkeznénk. Cegléd: Hajnal Ildikó és Vannayné Zá- dory Emőke: Dunakeszi: B. Domosztay Erzsébet és Lakos Lászlóné; Érd; Simor Lászióné; Gödöllő: - B. Domosztay Erzsébet és Ferenczi Anna; Monor: Perjéssi Istvánná és Steidl Sándor; Vác: Cs. Nagy Tamásné és Szabó Katalin (aki, mint megyei szakfelügyelő az egész versenyt is összefogta). Külön öröm lehet számunkra, hogy országos zeneiskolai zongoraversenyen egy megyéből ennyien még sohasem indultak! Pintér Emőke
