Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

Vetélkedő diákok Szaktudásukat bizonyítják Felelni nem nagy öröm, vi­szont vetélkedni jó — mond­ják a diákok. Szívesen vesz­nek hát részt a tanulmányi versenyeken, pedig ezekre va­lóban alaposan fel kell ké­szülniük, hogy sikerre számít­hassanak. Tanárt és diákot próbára tevő vizsgák ezek, ám a dicsőség, az esetleges egye­temi felvételi bőséges kárpót­lást nyújt. Városunk valamennyi kö. zépiskolájában megkezdődtek, esetenként már eredményt is hoztak a tanulmányi Verse­nyek. Az Arany János Gim­náziumban a diákoknak nem­csak a követelményekhez kell igazodni, hanem az elődök eredményeihez is. Az elmúlt öt év során kémiából 3, fizi­kából egy és németből ugyan­csak egy nagykőrösi gimnazis­ta nevét olvashatták az ország tíz legtudósabb diákját felso­roló jegyzékekben. — Az idén januárban kez­dődtek meg az országos kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyek — mondja Mester Szabó József igazgatóhelyettes. — Az iskolai fordulóra 180 diákunk nevezett be. Legtöbben a ma­tematikát és a fizikát válasz­tották, ám sokan fogtak hoz­zá a kémia, a biológia, az orosz, az angol, a német és a földrajziételek kidolgozásá­hoz is. Diákjaink közül 21-en jutottak tovább. A következő, vagyis a megyei forduló már­ciusban lesz. — Nem maradtak ki a ve­télkedőkből az első és a má­sodik osztályosok sem. ök az Arany Dánielről elnevezett matematikaversenyen adhat­tak számot tudásukról. Dolgo­zataikat ezekben a napokban értékeljük. Február végén ké­miából mérik össze tudásu­kat. Érdekes és színvonalas volt az érettségire készülődő óvónőképzős szakközépiskolá­sok szakmai versenye is. A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskolában a tanárok és a diákok különö­sen büszkék arra, hogy az ott tanulók nemcsak a szakmai vetélkedők iránt érdeklődnek. Mint Kis Imre igazgatóhelyet­tes elmondotta nagy sikere volt a szép magyar beszéd, az orosz nyelvi, á' magyar nyelvi és irodalmi versenyeknek. A győztesek, Nagy Zoltán, Mé­száros Margit, Kovács Gábor, Kóbli Ildikó, Tóth Judit és Flórián Erzsébet minden elis­merést megérdemelnek — mondotta az igazgatóhelyettes. Külön dicséret illeti Sárái Ti­bort, aki a szakközépiskolá­sok megyei matematikaverse­nyén lett a harmadik. — Mikor rendezik a szak­mai tanulmányi vetélkedőket? — A házi fordulókon már túljutottak diákjaink. Az or­szágos döntőkre áprilisban várják közülük a legjobbakat. Mintegy 25 diákunkat. Nem panaszkodhattak az idén a 224-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai sem. Mint Kovács László igazgató elmondotta hat szakmában a szakma ki­váló tanulója, tucatnyi tan­tárgyból pedig ezek úgyneve­zett tantárgyi tanulmányi ver­senyét hirdették meg. Szak­tudásukról az autószerelők, a géplakatosok, a villanyszere­lők, az irodagépműszerészek, a bútorasztalosok és a kőmű­vesek adhattak számot. -Saj­nos az irodagépműszerészek csak itthon vetélkedhettek, mert e szakmából sem megyei sem országos fordulót nem rendeznek. A többi szakma megyei versenyén jó helyezé­sével Turbucz László, Becze Ferenc, Bíró Géza, Lovas Gá­bor és Komonyi Zsuzsa öreg­bítette a nagykőrösi iskola hírnevét. Kovács Katalin NAGYKŐRÖSI líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1980. FEBRUÁR 13., KEDD Okosan éljünk városunkban Naponta tervezni a kiadást Háztartásuk költségvetésé­vel, a kiadások és bevételek arányával még azok is többé- kevésbé tisztában vannak, akik nem vezetnek úgyneve­zett háztartási naplót. A város költségvetését azonban már jóval kevesebben ismerik, no­Két hőkezelő berendezés A konzervgyártás egyik legforradalmibb újítása volt az utóbbi években a folyamatos sterilizálás műszaki feltételeinek megteremtése. A Nagykőrösi Konzervgyárban az idén már két folyamatos hőkezelő berendezés is dolgozik. Képünk a gyár If-es telepén készült, éppen akkor, amikor Németh Ambrus szakoktató a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola diákjainak magyarázta e nagy Ilunister elnevezésű berende zés működését. Varga Irén felvétele Mire ügyeljünk? A fűtés veszélyei Mit kell tudnunk a fűtőbe­rendezések helyes használatá­ról ? Bármilyen halmazálla­potú tüzelőanyaggal működik a tüzelőberendezés, leginkább a sugárzó hő, a kipattanó szikra, a túladagolt fűtőolaj és a légtérbe szivárgó gáz a veszélyes, az válhat a tűz okozójává. A veszélyt elsősor­Kire számíthatnak? Segítség a rokkantaknak A mozgásszervi sérültek egyesületének Dél-Pest me­gyei csoportja tavaly decem­berben tartotta első közgyűlé­sét Cegléden. Erre a közgyű­lésre városunkból mindössze egyetlen egy mozgásszervi sé­rült ment el, noha valameny- nyien tudjuk, hogy jóval több érdekelt lakik városunkban. A közgyűlés döntése alapján a csoport megbízottjai ezekben a napokban kutatják fel Dél- Pest megye területén és váro­sunkban is a mozgásszervi sé­rülteket. Az egyesületi életnek külö­nös lendületet ad az, hogy az ENSZ 1981-et a rokkantak évének nyilvánította. Ezzel kapcsolatban az ENSZ nyilat­kozata egyebek közt kimond­ja: „Minden rokkant személyt megillet az emberi méltóságá­nak kijáró tisztelethez való elidegeníthetetlen jog. A rok­kantakat. legyen bármilyen fogyatékosságuk, s legyen bár­milyen rokkantságuk eredete, jellege és súlyossága, ugyan­azok az alapvető jogok illetik meg. mint azonos korú em­bertársaikat Ez mindenek­előtt a rendes, a lehetőségek­hez mérten leginormálisabb és leateMesebb élethez való jogot jelenti.” Az egyesület ennek a nyi­latkozatnak a szellemében kí­vánja ellátni tagjainak érdek- védelmét és képviseletét az élet minden területén. Igyek­szik érvényesíteni a rehabilá- tációhoz, művelődéshez, szak­mai továbbképzéshez való jo­gaikat. A lehetőségekhez mér­ten segítséget nyújt az egye­sület a rokkantak elhelyezke­déséhez is. Fontos feladata a Dél-Pesit megyei csoportnak, hogy klubfoglalkozásokon megismertesse tagjait a kor­szerű gyógyászati segédeszkö­zök használatával, bővítse a tagok jogi és egészségügyi is­meretét. Gondoskodik az egye­sület a rokkantak rendszeres sportolásáról, művelődéséről és szórakozásáról is. A Dél-Pest megyei csoport nagykőrösi megbízottja nem­régiben a helyi üzemek vö­röskeresztes szervezeteihez fordult, hogy segítsék a moz­gásszervi betegek felkutatá­sát. Eddig mindössze egyet­len üzem adta meg a kért se­gítséget. Remélhetőleg a kö­zeljövőben valamennyi mun­kahely nagyobb gondot fordít az egyesületi tevékenység tá­mogatására Gyarmati Klára Művelődési klubok Az Arany János Művelődési Központban ebben az évadban 15 klub és szakkör várja az érdeklődőket. ban azzal előzzük meg, hogy csak az illetékes szervek (KERMI. BM Tűzoltóság Or­szágos Parancsnokság) által engedélyezett típusú, kifogás­talan műszaki állapotú tü­zeld- és fűtőberendezést hasz­nálunk. A barkácsolt olaj- és gáztüzelésű berendezések használata kockázatos és ter­mészetesen tilos. Szilárd tüzelőanyaggal üze­melő berendezések begyújtá­sához, a tűz élesztéséhez tűz­veszélyes folyadékot használni tilos, mert ez súlyos következ­ményekké] járhat. Az égésbiztosító, vagy auto­matikus hőmérséklet-szabá­lyozó nélküli berendezéseket csak akkor szabad üzemeltet­ni. ha felügyelhetünk rájuk. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a hősugárzás veszélye kiküszöbölhető, ha a fűtőberendezés és a gyúlékony berendezési tárgyak között hozzávetőlegesen egy méter távolságot tartunk, vagy meg­felelő hőszigetelőt alkalma­zunk. Fa- és széntüzelésű be­rendezés elé helyezett nem éghető anyagú parázsfelfogó biztosítja a kihulló parázs és a szikra elhamvadását. A kályhából, tűzhelyből kisze­dett szilárd égésterméket, sa­lakot és hamut csak gondos eloltás, lehűtés után helyez­zük el a megfelelő tárolóhe- fyen. Azért, hogy megelőzzük a lakástüzeket és a füstmérge­zéseket. szabályosan kell el­vezetnünk a gáz halmazálla­potú égéstermékeket. Ennek érdekében a füstcsöveik hézag­mentesen illeszkedjenek egy­máshoz. legyenek kellőképpen rögzítve. Természetesen ne legyenek éghető anyagból, s anyaguk feleljen meg a hő- mérsékleti igénybevételnek. Füstcsöveket az ablakon vagy falnyíláson a szabadba vezetni nemcsak csúnya, ha­nem sérti a tűzvédelmi köve­telményeket is. ezért ezt a megoldást kerülni kell. Városi Tűzoltóparancsnokság ha tanácstagi beszámolókon a városi tanács ülésein erről is gyakran szó esik. Pénzt igényel A tájékozatlanságuknak te­hát nem az információk hiá­nya az oka, hanem az, hogy a nem szakembernek meglehe­tősen nehéz eligazodni a költ­ségvetés számainak világában. Pedig a költségvetés alapos ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy okosan éljünk vá­rosunkban, s eseményeit ne felületesen ítéljük meg. Nos, az idén a városi tanács arra számít, hogy költségveté­si szerveinek bevétele és ki­adása 110 millió forint lesz. A bevételi lehetőségek többé-ke- vésbé meghatározottak, ezeken változtatni kevéssé lehet. An­nál nagyobb gond viszont, hogy az összegyűlt pénzt mi­ként ossza el a város, milyen arányban részesüljenek belőle az egészségügyi, az oktatási és a közművelődési intézmények. Mennyi jusson belőle köz- világításra, parkfenntartásra,' belvízelvezetésre, vagy éppen az önkéntes tűzoltó egyesület költségeinek fedezésére. Ki hinné például, hogy csupán a piacok és vásárok megtartásá­ra is több mint 300 ezer forin tot kell majd fordítani. Pénzt igényel az apaállattartás, az állategészségügyi feladatok megoldása is. Vegyük azonban sorra a vá­ros kiadásának nagyobb téte­leit. Az utak és hidak fenn­tartása az idén 6 millió forin­tot igényel. A közvilágításra 3 és fél, a parkfenntartásra másfél, a köztisztasági költsé­gekre pedig 1,2 millió forintot költhetünk. A belvízelvezetés, valamint a vízművek és köz­utak fönntartása több mint 4 millió forint emészt fel. Minden lakásra Rendkívül jelentős tétele a költségvetésinek, egészségügyi feladataink megoldása. Az egészségügyi és a szociális ágazat kiadásai meghaladják a 33 millió forintot. Ez azt je­lenti, hogy a város, minden egyes nagykőrösi lakos egész­ségének megóvására több mint 11 ezer forintot fordít. Magya­rán szólva évi 11 ezer forint kiadásától ment meg bennün­ket a közösség. A 33 millió forintból egyéb­ként 14 millió forint jut a kórház fenntartására, több mint 7 millió a járóbeteg­rendelésre, csaknem 2 millió forint a bölcsődére, az iskola- egészségügyre, védőnői szol­gálat fenntartására, az anya- és gyermekvédelemre. Köz­egészségügyi és járványügyi kiadásaink az idén megköze­lítik majd a 400 ezer forintot. Több mint 4 millió forintot fordít városunk az idős em­berek gondozására. Az egészségügyi feladatok megoldásánál is több pénzt igényel, összesen 45 millió fo­rintot iskoláink fenntartása. Ebből az összegből az általá­nos iskolákra 21, a szakmun­kásképzőre 2, a gimnázium­ra 8, a zeneiskolára 1, az óvo­dákra pedig több mint 8 mil­lió forint jut. Közművelődé­si, könyvtári és népművelési feladatokra 2 millió forintot fordíthatunk. Megtalálni a megoldást Ezek az arányok, melyeket végül is a városi tanács tes­tületé határozott meg, helyes­nek tűnnek. Ám hiába for­dulnak elő költségvetési terv­ben a hétköznapi ember szá­mára megfoghatatlanul nagy összegek, az is kétségtelen, hogy költségvetési szerveink­nek nagyon meggondoltan kell gazdálkodni. Bizonyos, hogy a 110 millió forintból egyetlen fillért sem lehet pazarlóan el­költeni, feleslegesen kidobni az ablakon. Valamennyi költségvetési szervnek szinte naponként meg kell terveznie kiadásait, s meg kell találnia azt a meg­oldást, amellyel költségeit to­vább csökkentheti. Ebben se­gíthetünk mi nagykőrösiek is, hiszen ha a város könnyebbé teszi életünket az előbb emlí­tett összegek elköltésével, mi sem maradhatunk adósak. Szabad időnk néhány órájá­nak feláldozásával jelentős mértékben könnyíthetjük vá­rosunk terheit. Farkas Péter Növekvő hatékonyság Városunk 12 legnagyobb üzemében 1974 óta mintegy 160 ezer forinttal 'nőtt az egy dolgozóra jutó termelési érték összege. Ennek eredményeként ma már városunk egy ipari munkása csaknem félmillió forinttal gazdagítja évenként a. népgazdaságot. A termelé­kenység növekedésével pár­huzamosan emelkedtek az át­lagbérek is. Ma már nem ritki az az üzem, melyben a dolgo­zók évi átlagbére meghaladja a 40 ezer forintot. TIT-eiőadás A legközelebbi ismeretter­jesztő előadást a KIOSZ-szék„ házban február 13-án szerdán este 6 órakor tartja dr. Pál Endre Távoli földrészek cím­mel. ______ Mo ziműsor Fehér Agyar visszatér: Szí­nes olasz kalandfilm. Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra. Anyakönyvi hírek Született: Nagy-Kis Ferenc és Türei Katalin: Ildikó; Ma­jor József és Okruhlicza Mária: Marianna; Tóth Zoltán és Kis-Tóth Aranka: Nikoletta; Gyulai Pál és Halasi Ibolya: Johanna nevű gyermeke. Névadót tartott: Sinka Já­nos és Tót Katalin: János; Szűcs Albert és Halasi Mária: Attila; Wágner Balázs és Hala­si Eszter: Zsolt nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Nánai- Szűcs Dénes és Debreczeni Julianna; Kovács Balázs és Fehér Ilona; Risár Pru és Sza­bói Mária. Meghalt: Szabó Dénes Dezső (Tormás u. 27.); Hegedűs La- josné Bodóhelyi Julianna (Szabadság tér 9.); Kovács László (Sailai I. u. 20.); Szűcs Istvánná Pozsár Judit (Barát- szilos dűlő 6.); Simon Erzsébet (Bocskai u. 7.); Dúzs Dénesné Deák Mária (Kossuth L. u. 37.); Hatvani Sándor (Szőlő u. 11.): Godó Ferencné Fajka Teréz (Lencsés-Világos dűlő 17.). Áramszünet Február 12-től 14-ig reggel 7 órától délután i óráig áram­szünet lesz a Kőrisfa utcában, a Kárpát utcában a 9-es szám­tól a 3-as számig és a Jázmin utcában a Lengyel utcától a Kárpát utcáig. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Asztalitenisz Megyei második helyezés Monoron rendezték igen népes, 130 fős mezőnnyel a megyei ifjúsági (egyesületi igazolással rendelkezőik) és kö­zépiskolás (sportegyesületnek nem tagjai) egyéni és páros asztali tenisz-bajnokságot. Hét sportkör és húsz iskola fiatal­jai jó néhány élvezetes mérkő­zést vívtak a színvonalas via­dalon. Bár a kicsi, rendkívül zsúfolt teremben öt asztalnál pattogott a kaucsuklabda, a lelkesedés egy pillanatig sem csökkent. Nagykőröst heten képvi­selték. Férfi ifjúsági egyéniben (40 induló volt): az Nk. Kinizsi­ből öten versenyeztek. Az erős mezőnyben Ruzsányi Ta­más szerepelt közülük a leg­jobban, a legjobb 8 közé 'ol­tott. Férfi ifjúsági párosban (14 pár volt): a Ruzsányi—Bállá kettős a legjobb 8-ig jutott. A még serdülőkorú Szakács Ist­ván a ceglédi Mester oldalán ragyogó játékkal az előkelő második helyen végzett. Középiskolás férfi egyéni­ben (72): a meghívott újonc- korú Pörge Zoltán (Nk. Petőfi Ált. Isk.) remekeit, bejutott a legjobb 8 közé, és ott a későbbi, végső győz­tes ellen maradt alul. Iván Zoltán (Nk. Gimnázium) a legjobb 16-ig jutott. A Nagykőrösi Kinizsi férfi asztaliteniszezői 1969 óta sze­repelnek az NB III-as csapat- bajnokságban. Az azóta veze­tett öröklistánk szerint a kö­vetkező sportolók voltak a legeredményesebbek, 11 év alatt (20-an szerepeltek össze­sen). mérkőzés győzelem idő Erdei Pál 182 471 1969—79 Kőházi Ferenc 146 303 1969—79 Varga Sándor 86 285 1974—79 G. Bíró Albert 48 183 1977—79 Pörge György 74 100 1970—79 Pusztai Péter 28 42 1969—71 Horváth Endre 38 33 1972—78 Reszeli Ambrus 40 S3 1969—72 Rákosi Lajos 21 27 1970—72 Kósa Zoltán 20 26 1974—75 Nánási Tibor 22 21 1969—72 Szabó Tibor 15 10 1973—75 Perlaki Mihály 19 9 1972—77 Természetjáró diákok A háromfordulós megyei diák városismereti vetélkedő nyitányára Cegléden került sor. A Nagykőrösi Gimnázium 29 országjáró diákja 5 csapa­tot alkotva, az Nk. 224-es Szakmunkásképző 5 fiatalja pedig szintén külön oldotta meg a feladatokat. A szom­széd város és a magyar tör­ténelemmel kapcsolatos kérdé­sekre kellett a résztvevőknek válaszolniuk, majd felkeresték Cegléd több műemlékét és emléktábláját. A gimnazisták jól szerepeltek, de az eredmé­nyeket a helyszínen nem érté­kelték. Megszűnt a KIOSZ Sportkör Az egyetlen: sakk szakosz­tállyal működő Nagykőrösi KIOSZ Sportkör tagjai gyűlé­sükön kimondták a sportkör megszűnését. A város sakko­zói ezúttal is köszönik a helyi KIOSZ-nak, hogy több mint hat éven keresztül helyet adott nekik és támogatta őket, vala­mint megköszönik az Áfész- nak is a nyújtott segítséget. S. Z. Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak. Ismerősöknek, akik drága jő ieleségem. édes­anyánk. nagymamánk. dédma- mám. Bakos Ambrusné Kecske­mét) Ilona temetésén megjelen­tek. sírjára koszorút virágot he­lyeztek részvétükkel filce lmun­kon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk dr. K. Kiss Dániel doktor úrnak, önzetlen se­gítőkész munkájáért. A gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom