Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

1980. FEBRUÁR 12., KEDD K/ÚMtí 3 A városi pártértekezletek tanácskozásai ßesi megyei Rendórfékapitányság Építő munkánk szolgálatában a közrendért, közbiztonságért Szentendre Ä kulturális hagyományok ápolása és biztató gazdasági eredmények Ünnepélyes külsőségek kö­zött, vasárnap délelőtt került sor a Pest megyei Rendőr­főkapitányság székházában tíz pártalapszervezet kilencven- egy küldöttének értekez­letére. A tanácskozáson részt vett Németh Ferenc, a Me­chanikai Művek munkása, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja is. . Az írásban kiadott, öt év munkáját felölelő beszámoló­hoz szóbeli kiegészítést Simon János, a pártbizottság titkára mondott. Többek között szólt arról, hogy a beszámoló, a vezetőség- és a küldöttválasztó alapszervezeti párttaggyűlések jól oldották meg feladataikat. A tíz alapszervezetben az őszinte eszmecsere, a ténye­ken alapuló helyzetelemzés volt a jellemző. A XII. párt- kongresszus irányelveihez kapcsolódó vitákban pedig a közélet időszerű kérdései ke­rültek előtérbe. A párttagok fegyelméről szólva pedig hangsúlyozta: esetenként hagy maga után kívánnivalót. Érintve a XI. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtását, rámutatott arra, hogy a rendőrség és a lakosság kapcsolata Javult, Ma már egymás munkájának segítése a jellemző. Az önkén­tes rendőrök, a Közlekedés Biztonsági Tanács tagjai a rendőrség társadalmi bázisát erősítik. Csakúgy, mint a la­kosság ügyeinek gyors, pon­tos intézése. A rendőrség ál­lományába tartozók szakmai, politikai felkészültségét, ve­zetési alkalmasságát, a mun­ka terheinek arányosabb el­osztását is elemezte a szóbeli kiegészítés. Az elmúlt öt évben — a XI. kongresszus határozatai­nak szellemében — a megye közrendjének, közbiztonságá­nak megszilárdításáért össze­hangolt munkát végeztek az állomány tagjai, a rendőrök. Biztosítván a békés építő­munka feltételeit, s nem utolsósorban a személyi és a vagyonvédelmet. A feladat ma is az, hogy a megye békés építőmunkájának feltételeit, alapjait biztosítsa az állo­mány minden tagja a maga területén. Nem lenne teljes a kép, ha csak a szóbeli előterjesz­tésre hagyatkoznánk. _ Az aiapszervezetek belső életéről, a pártbizottság munkájáról sokrétűbb elemzést ad az írá­sos anyag. Hiszen a harminc­egy tagú pártbizottság, s a kilenctagú végrehajtó bizott­ság a szakmai feladatok tá­mogatásában, a végzett mun­ka számonkérésében megfele­lő, irányító szerepet töltött be az eltelt öt évben.. A pártbizottság mellett dol­gozó munkabizottságok — a pártépítési, az agitáctós, a propaganda, a fegyelmi, s a kulturális — ugyanakkor eredményesen egészítették ki a vezető testületek tevékeny­ségét. A pártdemokrácia tovább fejlődött. A véleményezések, a hatáskörök gyakorlásában nagyobb szerephez jutott a huszonhárom pártcsoport, s ezek vezetői. S természetesen ily módon megalapozottabb lett a vezető testületek, s a párttagok közötti bizalom, őszintébb, kritikusabb légkört hozva magával. A bizalmiak munkájáról is elismeréssel le­het szólni. De újra és újra hangsúlyt kapott — az írásos anyagban — a következete­sebb példaadás. példamutatás Nem véletlenül, mert az eset­leges hanyag és felületes munka kiszűrése olyan köte­lezettségeket állít az állo­mány és a vezetők elé, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A beszámoló részletesen elemezte a nők helyzetét, va­lamint a bér- és lakáskörül­mények alakulását. Tény, hogy a lehetőségekkel élve — anyagi áldozatok árán — hat­vannál többen jutottak lakás­hoz, illetve' minőségi cseréhez. Az élet- és munkakörülmé­nyek alakulása mellett nem véletlenül , kapott nagyobb hangsúlyt a hivatás, a szak­ma szeretete. A hivatástuda­tot, az eredményes munkát több elismerés fémjelzi. Pél­da erre, hogy az elmúlt évek­ben 346-an kaptak kitüntetést, míg a különböző feladatok megoldásáért 600-nál többen dicséretet. A számok önma­gukért beszélnek. Jelezvén: közrendért. közbiztonságért, békés építőmunkánk zavarta­lanságáért dolgoznak nap mint nap. A Pest megyei Rendőr-fő­kapitányság állománya az utóbbi években fiatalodott. Egyre több fiatal választja ezt a hivatást. IA jól működő KISZ-szervezet javaslatára, ajánlására számítanak az alapszervezetek, a pártbizott­ság a pártépítésben. Ennek eredménye: az elmúlt öt év során tizennégy fiatal léphe­tett be a párt tagjainak so­rába. A nagyobb tapasztala­tokkal rendelkező idősebb ge­nerációra, a képzett kommu­nistákra vár a fiatalok felké­szítése, nevelése, a szakmai tapasztalatok átadása. A pártbizottság beszámolója kitért arra is, hogyan hajtot­ták végre a középtávú oktatá­si tervet. Megállapította, hogy a rendőr-főkapitámysáig megva­lósította azokat a feladatokat, amelyek alapvetően — és jól — a párttagok, valamint az egész személyi állomány esz­mei, politikai tudatának for­málását szolgálták. Ennek kö­szönhető, hogy különösen az utóbbi esztendőkben egyre többen jelentkeztek szakmai tanfolyamokra, iskolákra, po­litikai oktatásra, igyekezve eleget tenni a képesítési kö­vetelményeknek. A tanulás vá­gya — mondhatnánk paran­csa — a legtöbb esetben egye­zett az oktatásban részt vevők személyes törekvéseivel is. Joggal bízhat tehát a főka­pitányság pártbizottsága ab­ban — amint ezt beszámoló­jában is említi —, hogy ez a középtávú oktatási terv s an. nak maradéktalan végrehaj­tása hozzájárul a jövő káder­gondjainak megoldásához is. A XI. pártkongresszus hatá­rozataiban a bűncselekmé­nyek visszaszorítása, a bűn­esetek. a visszaélések felderí­tése. a hatékonyabb megelő­ző munka jelentette a rend­őrség feladatát. Ennek a fel­adatnak sikerrel tettek ele­get. De nem érik be ennyi­vel. Feladataik között tartják számon a kommunisták a közbiztonság megyei irányító apparátusa ellenőrző, segítő- munkájának javítását a járá­sokban. Szervezettebb, követ­kezetesebb munkával kívánják csökkenteni a még meglevő fogyatékosságokat, mert az eredmények ily módon fokoz­hatok. A vitában kért szót dr. Helydik Lajos, a fegyelmi helyzetet, a felelősségrevoná- sokat taglalta, csakúgy, mint Both Antal. Tulkán József a pártoktatás eredményeit ele­mezte, ehhez a témakörhöz kapcsolódott Kürti János is, dr. Várnai László aZ egész­ségügyi helyzetről, Ringhofer Zsolt a KISZ-bizottság titká­ra az öt ifjúsági alapszerve­zet munkájáról adott számot. Bécsi József a kulturális bi­zottság tevékenységét össze­gezte míg Szabó Károly a szakmai munka, a káderután­A szentendrei pArtértekezlet elnökségében, balról jobbra: Rátkai Ferenc, Barinkal Oszkárné, dr. Barát Endre es Hanes I.ászlö, az MSZMP Szentendre városi Bizottságának titkára. Eredményekben gazdag, de nehézségekben sem szűkölkö­dő esztendőkről számolt be az MSZMP Szentendre városi Bi­zottsága a 100 küldöttnek, a Vízügyi Kutató Intézet fa­pótlás, a szocialista törvé­nyesség védelmének, érvény­re juttatásának fontosságára irányította a figyelmet. A ká­der- és személyzeti munká­val foglalkozott Takács Jenő is. Szepesi István az élet- és munkakörülményekről, a ta­karékossági intézkedési terv valóraváltásáról, a felújítá­sokról, a kapitányságok új helyiségeinek építéséről be­szélt. Németh Ferenc a me­gyei párt-végrehajtóbizottság nevében köszöntötte a részt­vevőket, kérte, hogy további munkájuk színvonala is töret­len legyen. Dr. Rácz Károly a kommunisták, a testület előtt álló tennivalókat összegezte. Ezt követően a küldöttérte­kezlet a szóbeli kiegészítést, s az írásban beterjesztett be­számolót, a kongresszusi irányelvekhez kapcsolódó ál­lásfoglalást egyhangúlag elfo­gadta. S mivel a pártbizott­ság, s a vb tagjainak mandá­tuma lejárt, titkos szavazás­sal megválasztotta a 31 tagú pártbizottságot, amely első ülésén megválasztotta a ki­lenctagú végrehajtó bizottsá­got. A megyei pártértekezlet­re öt küldöttet delegáltak. A pártbizottság titkára ismét Si­mon János lett. A Pest megyei Itendörfökapitányság küldöttértekezlete — képünkön a résztvevők egy csoportja — elfogadja a beszámolót nácskozótermében megtartott pártértekezleten, melyre eljött Rátkai Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, Csonka Csaba, az MSZMP szentendrei járási bizottságá­nak első titkára is. A pártértekezlet elé terjesz. tett írásos anyag, valamint dr. Barát Endrének, a városi pártbizottság el; i titkárának szóbeli kiegészítése jól tük­rözte azt a nehéz munkát, amit a város kommunistái vé­geztek az elmúlt esztendőkben a megyei városfejlesztési kon­cepció maradéktalan végrehaj­tásáért. Nehéz a feladat, mert a város nem önmagába for­duló egység, hanem kitárul- kozó. Kulturális kincseit, mú­zeumait szívesen mutatja az egész megyének, az ország­nak. Természetesen eddig is volt és a jövőben is lesz a város­nak saját öröme, gondja. Mert öröm az, amit dr. Barát End­re is elmondott: ...a város ipari üzemeinek, építőipari és szolgáltató egységeinek több mint 200 szocialista brigádjá­ban a tagok 2 ezres serege a munkaverseny lendítő ereje... Valamint az, hogy ... a nép- gazdasági terv és hosszú távú gazdaságpolitikai céljaink meg­valósítását, a külgazdasági egyensúlyhelyzet javítását se­gítik elő a város exportterme­lő üzemei... És a gondok? Mert azokról is szó esett: ...Szentendre di­namikusan fejlődő kisváros, amelynek úgy kell megőrizni történelmi városmagját,' hogy a régi épületek egy része köz- intézmény, múzeum, bólt, ét­terem legyen. Az ott levő la­kások lakhatóvá tétele is fon­tos feladat, mert a kívülről megcsodált ház belül rendsze­rint rossz lakáskörülményeket takar. Vagy egv másik súlyos kérdés: ...a lakásépítés váro­sunk legnagyobb adóssáaa, az ötödik ötéves tervben 2J0 la­kás építése maradt el... Az őszinte hangnem jó, ala­pot adott a vitához, amely­ben 20 küldött szólalt fel. Aszalós Józsefné, a PEVDI Szentendrei Írószergyárának dolgozója beszámolt a nőpo­litikái határozatok végrehaj­tásáról, valamint a munkásőr­ség helyzetéről. Tóth György honvéd ezredes elmondta, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főis. kola szerves része Szentendré­nek és a járásnak, s ha kell, szí­vesen sietnek társadalmi mun­kával is a város segítségére. Turcsányi Imréné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke, vala­mint Vass József, az Építés- tudományi Intézet dolgozója a városfejlesztési célokról, a megvalósítás nehézségeiről szólt. Megemlítették azokat az akadályozó tényezőkét Is, amelyek főleg a kivitelező vállalatok hiányosan előkészí­tett, határidőt mulasztó mun­kája miatt jelentkeztek. Kazal György, a PEFÉM dolgozója, Kasza Gábor, az ERFA osz­tályvezetője a pártszervezetek gazdaságpolitikai irányító te­vékenységéről szóltak, s őket egészítette ki Bernáth Tibor, a PEFÉM igazgatója, amikor leszögezte, hogy a pártszer­vezetek gazdaságpolitikai irá­szentendrei gyárának igazga­tója és Szirtes Attila, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat KISZ- bizottságának küldötte a szo­cialista brigádok felajánlásait értékelték és megállapították, hogy a > kezdeményezések — helyesen — mind alulról In­dulnak el. Rátkai Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese el­ismeréssel szólt arról a mun­káról, amit a város kommu­nistái végeztek. Egyben fel­hívta a figyelmet arra, hogy a jövőben megváltozott körül, mények között kell majd dol­gozni a változatlan célért: a szocializmus felépítéséért. Barna Márton, az Építőipari Szövetkezet elnöke elmondta, hogy sokféle tennivalóikon belül, főleg lakásépítési mun­kát vállalnak a továbbiakban is a-, városnak.Dr. Lázár Sán­dor főorvos, a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetője a város fejlődő egész­ségügyi helyzetét ismertette. Ezután Barinkai Oszkárné kért szót: — A megyei vezetés elége­dett azzal, hogy Szentendre a múzeumok, a kultúra városa lett — de tüstént figyelmezte­tett is: — A város fejlesztése komplex feladat, amelyben benne foglaltatik a kommu­Szentendre kommunistáinak küldöttei a beszámolót hallgatják nyitó munkája fontos feladat, de a gazdasági vezetés helyett nem dolgozhatnak. Rozgonyi Ernőné dr., a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyvtár igazgatója, dr. Kurucz Al­bert, a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum igazgatója in­tézményeik feladatairól be­széltek és megállapították, hogy sok még a tennivalójuk, ha az ipari munkásságot még jobban a kultúra vonzásköré­ben akarják tudni. Bircsák Ti­bor, a papírgyár munkása. Spitzer Lajos, a PEFÉM dol­gozója a takarékosságról, va­lamint a minőségi munkáról beszélt. Csonka Csaba, az MSZMP Szentendre járási Bizottságá­nak első titkára méltatta azt a gyümölcsöző együttműkö­dést. amit a két pártszervezet — megállapodás alapján — folytat. Húzsvári Józsefné, a központi általános iskola igaz­gatója a nevelés kérdéseiről szólva megállapította, hogy meg kell valósítani az iskola és az iskolán kívüli nevelés egységét. Balogh József, a Be­ton. és Vasbetonipari Művek nális, a kereskedelmi hálózat bővítése, valamint a lakás- helyzet állandó javítása is. Az a fontos — hangsúlyozta —, hogy a fejlesztések mindig arányosak legyenek! A vitában elhangzottakra adott válasz után a pértérte- kezlet megválasztotta a ki­lenc küldöttet a megyei párt­értekezletre, valamint a 41 tagú pártbizottságot, amely első ülésén megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, s a pártbizottság mellett mű­ködő munkabizottságokat. Az MSZMP Szentendre vá­rosi Bizottságának első titká­ra újból dr. Barát Endre lett. A tudósításokat írták: Bálint Ibolya, Farkas Péter, Varga Edit, Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter, Varga Irén, Bozsán Péter, Barcza Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom