Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

Panaszmentes ügyintézés Erősödött a táppénzes fegyelem Leleplezik a csalókái épp NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1980. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK „Menj, fiam, keresd meg a nyugdíjamat!’’ — őszülő hajú mesterünk nógatott imigyen munkára bennünket — annak idején, a szedőteremben. Fiatal segédek voltunk, alig­ha képzelhető el, hogy a kez­dőfizetésünkből levont SZTK- járulékokból kikerekedett volna főnökünk négy és fél ezer forintos nyugdíja. Hogy is van ez? Nyugdíjak, segélyek A meglehetősen hosszú ne­vű intézmény: a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­sága Budapesti és Pest me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának ceglédi kiren­deltsége foglalkozik városunk­ban az úgynevezett SZTK- ügyekkel. A kirendeltséghez tartozó 463 munkáltató és a 46 600 biztosított tavaly ösz- szesen 392 millió forint járu­lékot fizetett be az államkasz- szába. Ez az összeg — bármily hi­hetetlen is —, nem fedezi a biztosítottak részére a kifize­téseket! Ezért jelentős állami szubvenciót folyósítanak min­den esztendőben a városbeli, a járási, a nagykőrösi és a nagykátai járásbeli hét község kifizetőhelyeire — a kiren­deltség tulajdonképpeni von­záskörzetébe. (Ezt a pénzbeli kiegészítést természetesen az ország összes kifizetőhelye megkapja.) Ami a nyugállományba ke­rülőket illeti: a nyugdíjas­búcsúztatótól számított har­minc napon belül már minden érintettnél csenget a pénzes­postás a forintokkal, a nyug­tával. A zökkenőmentes ügy­intézés egyik „titka”: a ceglé­di kirendeltség nyolc nagy- vállalattal kötött együttműkö­dési szerződést. Ennek lénye­ge: a vállalatok — köztük például a KÖZGÉP 2-es gyár­egysége, a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat s a Nagykőrösi Kon­zervgyár — kötelezték magu­kat, hogy nyugdíjelőkészítő al­bizottságaik előkészítik a nyugdíj folyósításához szüksé­ges okmányokat. A kirendelt­ség pedig, miután az össze­gyűjtött anyag hiánytalansá- gáról megbizonyosodott — vállalja a harminc napon be­lüli nyugdíjkifizetést. (Monda­ni se kell, hogy a gyors és pontos ügyintézés mennyire jólesik a „frissnyugdíjasok­nak”.) Hasonlóan gyors az intéz­kedés az úgynevezett azon­nali segélyek kifizetésénél. (Ide tartoznak többek közt az anyasági, a temetkezési segé­lyek, valamint az útiköltség­térítések is.) Tavaly a ceglédi kirendeltség az igénybejelen­téstől számítva átlagban 4,3 nap alatt kifizetési kötelezettségét teljesítette. Ez a szám jóval a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság által megállapított öt­napos határidőn belül van, s országos viszonylatban is jó eredmény. A várakozási idő a kifizetőhelyek kisablakaináj sem több tíz percnél. Nem is érkezett 1979-ben egyetlen­egy panasz sem a kifizetések­kel kapcsolatosan. Betegek és álbetegek Államunk viszont joggal pa­naszkodhatna a társadalom- biztosítási juttatásokkal visz- szaélőkre, magyarán a táp­pénzcsalókra. Ilyen-amolyan okokra hivatkozva, s rengeteg csalafintasággal variálva a ceglédi rendelőintézetben a korábbi években sokan „írat­ták ki” magukat, s vették fel később — eléggé el nem ítél- hetően — a táppénzt. Tavaly, 1978-hoz viszonyít­va érezhetően javult a táp­pénzfegyelem: 8,5 százalékkal csökkent a táppénzes napok száma. Ennek egyik oka az, hogy a ceglédi „esztékába” sikerült minden felülvizsgála­ti napra szakorvosokat beállí­tani, akik könyörtelenül mun­SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT A Mészáros Tsz-é a serleg A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok járási téli sportvetél­kedőjének három sportágban városunk adott otthont. A te­metőhegyi fedett tekepályán és a Mészáros János Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet kö­zeli irodaépületében csaknem 100 fiatal versenyzett hót órán keresztül; lelkesen, jó hangu­latban. Az ezúttal másodízben sorra került viadalon 1—1 személy csak két sportágban indulha­tott. A 25 fős abonyi küldött­ség egy órát késett, de a ver­senybizottság az autóbuszhi­bát figyelembe véve a meg nem kezdett számokban, vala­mint tekében engedte őket in­dulni. Asztaliteniszben 3 asztalon folyt a játék, nagyon sportsze­rűen. Férfi egyéniben a 12 in­dulót 3 csoportba sorsolták, a csoportgyőztesek a végső 1—3., a csoportmásodikok a 4—6. helyért játszottak. Férfi páros­ban kieséses rendszerben ve­télkedtek, de újabb játékkal az összes helyezést eldöntöt­ték. A többi számban körmér­kőzés folyt. Férfi egyéniben (12 in­duló) : 3. Juhász Balázs (Nagykőrösi Arany János Tsz), 4. Antal Domokos (Nk. Mé­száros János Tsz), 6. Gábor Kamill (Nk. Mészáros Tsz). Férfi párosban (7 induló): 2. Antal Domokos—Bukta Mi­hály (Nk. Mészáros Tsz), 3. Dér Ferenc (Nk. Arany Tsz) ceglédi párral, 4. Demeter László—Juhász Balázs (Nk. Arany Tsz). Női egyéniben: 2. Matuska Lászióné, 3. Drabant Edit (mindkettő Nk. Mészáros Tsz). Női párosban (2): 1. Ma­tuskáné, ceglédi párral. A 40 vegyes dobásos teke­viadalon indultak legtöbben • 39 férfi és 10 nő. A körösiek szerepeltek e sportágban a legjobban. Eredményeik a kö­vetkezők: Férfiaknál: 1. Pesti Gerzson (Mészáros Tsz) 153; 3. Fekete Sándor (Mészáros Tsz) 136; 4. Szabó Károly (Mészáros Tsz) 132; 6. Szabó Balázs (Mészá­ros Tsz) 127; 8. Zatykó Géza (Mészáros Tsz) 121; 9. Hegedűs József (Mészáros Tsz) 121; 10. Dér Ferenc (Arany Tsz) 117: 12. Bukta Mihály (Mészáros Tsz) 108; 18. Czövek Béla (Mé­száros Tsz) 97; 21. Gulyás La­jos (Arany Tsz) 95; 31. Ivanics István (Mészáros Tsz) 77 össz- fávaL A nőknél: 1. Matuska Lászlóné 106; 3. Drabant Edit 100; 5. Ivanics Erzsébet 78 fa (mindhárom: Mészáros Tsz). A 16 sakkozó kiegyensúlyo­zott játéka tartott legtovább. A csoport- és döntőbeli holt­versenyeket újabb játszmák­kal döntötték el. A Mészáros tsz-beli dr. Simon Ferenc 4., Gábor Kamill 5. és Szabó Ká­roly 6. lett. A megjelent 13 mezőgazda- sági üzem fiataljainak járási sportvetélkedőjét és ezzel a vándorserleget 7—5—4—3—2— l-es olimpiai pontozás szerint a 60 pontot elért Nk. Mészáros János Tsz KISZ-esei nyerték, 2. Ceglédi Lenin Tsz 39; 3. Abonyi Ifjúsági Klub 18; 4. Ceglédi Állami Tangazdaság 12; 5. Nk. Arany János Tsz 11; 6. Törteli Dózsa Tsz 2 ponttal. A megyei döntő február 10-én lesz Monoron. S. Z. Moziműsor 2X2 néha öt. Színes, zenés magyar filmvígjáték. Előadás kezdete: 4 óra. Pantaleon és a hölgyvendé­gek. Színes, szinkronizált do­minikai filmvígjáték. (18 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. kaképesnek nyilvánítanak miden svindlizni próbálót. Vagyis: megszűnt az automa­tikus „stemplizés”, a betegál­lományok kritikátlan meg­hosszabbítása. Természetesen van még ten­ni- és javítanivaló e téren is. Tavaly októbertől december végéig 254 alkalommal ellen­őrizte a táppénzeseket a ki- rendeltség főfoglalkozású be­teglátogatója: az esetek 26 százalékában senkit sem talált otthon (!) Hasonlóan lesújtó eredménnyel jártak a kiren­deltség KISZ-tagjainak társa­dalmi munkában végzett láto­gatásai: a betegek egyharma- da volt — sajnos nem bizo­nyíthatóan — álbeteg. Szte­reotip mentegetőzéseiket: „Kenyérért mentem”; „Gyógy­szertárba mentem”; vagy „Al­tatót vettem be, nem hallot­tam a csengetést” — az ese­tek többségében kénytelenek elfogadni. (Főként akkor, ha igazolást is hoznak a patikus­tól.) Nagyobb szigorral A ceglédi társadalombizto­sító kirendeltség szorgalmazza a függetlenített vállalati be­teglátogatók foglalkoztatását is. A Dél-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat ellenőre tavaly 1322 helyen tette tiszteletét és százötven észrevétele volt. Következmény: 42 „betegtől” (táppénzcsalótól) összesen 44 nap táppénzt tiltottak le — 3507 forint értékben. Bár ez az összeg elenyészően kicsiny­nek tűnhet a fentebb említett százmilliókhoz képest — mégis, minden vállalatnak ér­deke, hogy hasonló, vagy még nagyobb szigorral lépjen fel az államkasszát is dézsmáló táppénzcsalókkal szemben. Amint Takács András, a ceglédi SZTK-kirendeltség ve­zetője elmondotta: úgy mint eddig, ei évben is valamennyi ügyviteli egységük elsősorban a jó minőségű, gyors és pon­tos munkát tartja legfonto­sabb feladatának. A határidő­ket pedig, ha lehet — még lejjebb szorítják. A cél érde­kében folyamatosan képezik tovább a dolgozóikat az alap-, közép- és felsőfokú tanfolya­mokon, hogy mi : él észrevét- lenebbül, tehát lehetőleg pa­naszmentesen — és közmeg­elégedésre dolgozhassanak. Vörös István A beszámolókat készítik elő Tanácstagi csoportgyűlések A nyílt várospolitika jegyében Mire jutottunk, s miért nem többre? Gyakori kérdés ez fel­tehetőleg a világ valamennyi városában. Ám ha körültekin-' többen fogalmazunk, így is fel lehet tenni: mennyit adtak a város lakói a városnak, s mennyit adott a város a lakói­nak? E kérdésekre mindenki szívesen keresi a választ. Ki az események részeseként, ki a maga által meghatározott tá­volságot tartva a közösségtől, úgymond, kívülállóként. Per­sze kívülálló senki sem lehet. Előfordulhat, hogy valaki a munkából nem veszi ki a ré­szét, ám az elképzelhetetlen, hogy ugyanez az ember ne él­vezze a mások munkájának gyümölcsét. Kétségtelen tény, hogy csak egyetlen példát em­lítsünk, nem minden nagykő­rösi épített járdát a múlt év­ben, viszont valamennyi pol­gár használta ezeket a járdá­kat. Többnyire anélkül, hogy számon tartotta volna a iárdaépí tőket. Nem mindenről Ez természetes, hiszen mun­kába menet mindenki a saját várható feladataival foglalko­zik gondolatban, s nem azzal, hogy ki mit tett a városért. Szerencsére évenként legalább egyszer alakalom nyílik arra, hogy valamennyi városlakó számot vethessen saját & má­sok eredményeivel. Ez a neve­zetes alkalom a tanácstagi be­számoló. A nagykőrösi gyakor­lat szerint ezeken az év eleji beszélgetéseken néhány vá­lasztókörzet tanácstagja egy­szerre látja vendégül válasz­tóit. Azért együtt, hogy beszá­molóikkal érzékeltethessék a különböző körzetek azonos vagy éppen eltérő gondjait, s együttesen hallgathassák meg a választópolgárok javaslatait, panaszait, elismerő szavait. E beszámolók általában ne­héz feladat elé állítják a ta­nácstagokat. A városi tanács ülésein nem eshet szó a lakos­ságot érdeklő valamennyi kér­désről. A nagykőrösiek életét nemcsak tanácsülési határoza­tok, hanem jogszabályok, pénzügyi keretek, szakigazga­tási döntések is befolyásolják. A tanácstagi beszámolókon ezek is szóba kerülhetnek. A várost igazgató testület tagjai­nak ily módon jóval több is­meretre kell szert tenni, mint amennyi napi tevékenységéből adódik Részletes tájékoztató Ezt a szükségletet igyekez­nek kielégíteni az úgynevezett tanácstagi csoportmegbeszélé­sek, melyeken a városi tanács elnöke s a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondja el a hasznos tudni­valók egész sorát. A nyílt vá­rospolitika azonban nem enge­di meg, hogy e tanácskozások egyoldalúak legyenek. Alka­lom adódik hát arra is, hogy a tanácstagok elmondják saját vagy választóik javaslatait, s vita kerekedjék a választókör­zetek s az egész város fejlesz­téséről. Példának okáért miről esett szó a napokban megtartott idei második tanácstagi cso­portgyűlésen? Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke rend­kívül alapos, a városfejlesztés részleteire is kiterjedő tájé­koztatója után a tanácstagok hozakodtak elő gondjaikkal, javaslataikkal. Egyebek között kérték a Salamon Ferenc utca kikövezését, a Szolnoki út egyes szakaszain a csapadék­víz elvezetésének megoldását, a Vágóhíd utca végén levő híd rendbehozatalát, az Esedi utca közvilágításának megjavítását. Javasolták, hogy a Hangácsi út környékén, tekintettel az arrafelé lakó sok fiatal házas­ra, épüljön játszótér, s ugyan­csak ezen a környéken fűtő­olaj-értékesítő telep is, A tor­másiak azt vetették fel, hogy a bisztró mögötti, eredetileg szolgáltatóháznak épült üzem­épületet valamiképpen való­ban a lakosság szolgálatába kellene állítani. A városrész­ben egyebek között nincs hús­bolt, postahivatal, fodrászat. Ezek az üzletek kaphatnának he1vet a vitatott házban. Több tanácstag foglalkozott tos gondokkal. A vitának az adott alapot, hogy bármennyi­re hasznos népgazdasági szem­pontból a sertéshizlalás, kelle­metlen kísérő jelensége, az el­viselhetetlen illatfelhők megke­seríthetik a szomszédok életét. Ezért a tanácstagok azt java­solták, hogy ne a sertéstartás helyét korlátozza a város, megszabva, hogy hol lehet ál­latokkal foglalkozni, hanem a tartás körülményeit A vízellátásról Megfelelő gondossággal, cél­szerű épületekkel el lehet ér­ni, hogy a szomszédok észre sem veszik a másik portán nö­vekedő jószágokat. Más ta­nácstagok a Bajza utcai járda, ismét mások a Barcsai utca kiépítését javasolták. Szó esett a Rákóczi általános iskola fel­újításával kapcsolatos gondok­ról, a Petőfi út és a Kecske­méti út kereszteződésében s terep rendezetlenségéről, a piactér vízellátásáról, a kór­ház belső útjainak kikövezésé­ről, a Kossuth utcán elrendelt építési tilalmakról, s még szá­mos közérdekű témáról. Mindent egybevetve hasznos tanácskozásnak bizonyult ez a csoportgyűlés. A kérdésekre a városi tanács elnöke s az érin­tett szakigazgatási szervek ve­zetői válaszoltak. Joggal vár­ható, hogy a tanácstagi beszá­molók is tartalmasak lesznek, s az alapos felkészítés ered­ményeként egyetlen választó- polgár kérdései sem maradnak megválaszolatlanul. Ám nemcsak ez a haszna a tanácstagi csoportgyűléseknek, segítséget nyújtottak e megbe­szélések a városi tanács veze­tőinek is a városfejlesztési ter­vek összeállításához, a követ­kező tervidőszak elképzelései­nek megfogalmazásához. E tervekből tudjuk majd meg, hogy a mostani javaslatokból mikor lesz valóság. Farkas Péter Tények és tervek Kertbarátok közgyűlése a Nagykőrösön fellendülőben levő sertéstartással kapcsola­Naponfa 40 mázsát sütnek A Dcl-Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzemében naponta mintegy 49 mázsa ke­nyeret sütnek. Az itt készült kenyerek jó minőségének biz- tc ítéka a gondos tésztaelőké­szítés. Felvételünkön: Bujdosó Sándor dagasztógéppel dolgo­zik. ★ Az illatos ropogós kenyeret Urbán László veszi ki a ke­mencéből. Ifi. Fekete József felvitele A nagykőrösi kertbarátok klubja, mint a Nagykőrös és Vidéke Áfész kertészeti szak­csoportja a napokban tairtotta közgyűlését. A közgyűlést Csi­kói Pál elnök nyitotta meg, majd beszámolt a szakcso­port tavalyi munkálkodásáról. Mint mondotta, a nagykőrö­si kistermelők az áfása felvá­sárlási adatai szerint igen jó eredményeket értek el. Annak ellenére, hogy a fagy, jég és aszálykárok miatt csak para­dicsomból takarították be a tervezett mennyiségeit. A fóliás zöldségtermelés Nagykőrösön, Kocséron. Nyársapáton 14 ezer négyzet- méterről 17 ezar fölé emelke­dett. A áfész a kistermelőknek 100 ezer szál zöldségpalántát és a gyümölcstermelés foko­zására ezer meggyfacsemetét ossírít ki. Ugyancsak az áfész 23 ezer négyszögöl területet felszántatott és sok helyen gé­pi permetezést végeztetett. El­látta a tagokat műtrágyával, vetőmaggal, szerszámokkal és egyéb termelési cikkekkel. A kertbarátok klubjában ki­váló szakemberek előadásaival és szakkönyvekkel segítette a termelőiket. A klub tanulmányi kirándulásokat szervezett a kecskeméti zö ldség termesz tés i kutatóintézetbe, a Kecskemét- miklós telepi szőlőgazdaságába, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-be, s a tagok zártkertjei- ] be. Szabó Dénes nyugdíjas nö­vényvédelmi főfelügyelő, gya­korlati tanácsokat adott a hoz­záforduló tagoknak. Beszámolója második részé­ben Csikai Pál a szakcsoport idei programját vázolta. Az idén is szakelőadásokat tarta­nak a klub kéthetenkénti ösz- szejövetelein. Többek közt Nagykőrösre látogat dr. Nyúj­tó Ferenc, a Gyümölcs és Dísz­növénytermesztési Kutató In­tézet ceglédi telepének igaz­gatója. Előadástartásra meg­hívja a klub S. Hegedűs Lász­lót, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkárát is. Kétnapos tanulmányi kirán­dulást rendemek Debrecenbe, hogy megismerkedjenek az ottani kertbarátok munkájá­val. Felkeresik a körösi kerté­szek a sasadi tsz-t, a helyi Arany János Tsz gyümölcsö­sét, majd a szekszárdi és a lakiteleki szőlősgazdaságokat. A szőlő- és gyümölcsértéke­sítés javítására igyekeznek megoldani a közös értékesítést és egy termelői elárusítóhely létesítését. Javítani igyekszik a klub a szőlővessző- és gyü­mölcsfa szaporítóanyag ellátást is. A beszámoló után Égresy Tibor, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését, mely szerint a szak­csoport a szabályoknak meg­felelően tevékenykedett. Vida János, az áfész felvá­sárlási osztályának vezetője is elismeréssel szólt a szakcso­port tavalyi munkájáról. A szakcsoportnak nagy része volt abban, hogy 389 vagon gyü­mölcs- és zöldségexportot si­került elérni az áfésznek. Az idén a legtöbb termelési szer­ződést paradicsompaprikára kötik. Kopa László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom