Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM. Ára 1,20 forint 1980. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK r Üres rubrikák ^Tgy adódott, gyakorta U fordultam meg taná­csi bizottságoknál az utóbbi időben. Közülük is sűrűbben a művelődés- ügyieknél. A községek köz- művelődésén társadalmi munkában szorgoskodó bi- sottsági elnökökkel, többsé­gükben pedagógusokkal, kerestük közösen e szerve­zetek helyét, feladatuk lé­nyegét. Nem gyarapítot- ;uk-e csupán eggyel tovább a témában munkálkodó társulások számát? — kér­dezgettem magamtól, és be- izélgetőtársaimtól. Azok, akik elgondolkodtak a vá­laszon, bevallották: magu­kat is foglalkoztatta a kér­dés, éppen a jól dolgozó aizottságok voltak. S ahon­nan könnyen jött a bizony­gató igen és a rámértetlen­kedő csodálkozás, ott leg­többször kiderült: létreho­zásuk csakugyan a szám- szerűséget szolgálta. Együtt elmélkedtünk to­vább a tanácsi bizottságok helyéről-szerepéről művelő­désünkben, keresve e szer­vezetek „polcát” a téma il­letékeseinek bonyolult rendszerében. Amúgy já­tékképp összeszámolva: ki mindenki munkálkodik a köz művelődésén hazánk­ban. S mert magunk is meglepődtünk az eredmé­nyen, emlékeztetőül ide írom listánkat: család, óvo­da. iskola (általános, gim­názium-szakközép; nappa­li -esti-levelező-kiegészítő egyetem), munkahely, út­törőszervezet, KISZ-, párt-, szakszervezet, Hazafias Népfront, ■ nőszövetség, mű­velődési ház, könyvtár, saj­tó, rádió, televízió... S bi­zonyára akad, amit kife­lejtettünk. Esetleges téve­désünk azonban nem vál­toztat a tényen: hazánkban legalább húsz szervezet és intézmény foglalkozik az állampolgárok művelődé­sével. A húsz léte önmagában is alaptörvényben meg­fogalmazott jogunk biztosítéka, s mint ilyen, életváltásunk egyik kifeje­zője. Szemre szép lista ez, s hosszasan kell szoktat­nunk magunkat látványá­hoz, hogy felsorolásból meghiányoljunk valamit. Magát az embert. Hiszen, ha bírálunk, sza­vainkat valamely szerve­zetnek címezzük: a mun­kahely nem teljesítette ter­vét, a szakszervezet (KISZ, Hazafias Népfront...) nem töltötte be a művelődésben feladatát. S ha dicsérünk, akkor is oda száll a jó szó: a KISZ jól dolgozott, mert öten megint beiratkoztak a könyvtárba; a művelődé­si ház szép eredményt ért el, műsoraira telt házat szervezett... Beszédes ki­mutatások készülnek arról, ami talán papíron kimutat­hatatlan. S ha felmérhető is egy társadalom egészé­nek vagy kisebb közössé­gek művelődési arculatá­nak változása, bizonyára nem jutna eszünkbe effaj­ta kérdések feszegetése: „Én, X. Y., mit tettem sa­ját művelődésemért?” Gyerekes dolog is ilyen vizsgálódást nyomtatásba adni, afféle cserkészfeladat. amelyet rosszalló fejcsóvá- lások közepette tolnánk fél­re. Pedig, ha nem is hiva­talos kimutatásban, kelle­ne lenni ilyesfajta rubriká­nak is, csakhogy hiába ke­resem, nem találom nyo­mát ezeknek a belső felmé­réseknek. S hogy hiányoz­nak. mert bizony híján va­gyunk bennük, éppen fenti listánkból adódik: elké­nyelmesítettük az embere­ket; óvatoskodó bábáskodá­sunkkal mintha megváltot­tuk volna az ember egyé­ni felelősségét saját maga kiművelésére. Házhoz vit­tük a kultúrát, rájuk bíz­va a döntést, anélkül, hogy érdekeltté tettük volna a választásban őket. amikor érdekeltség­0 ről szólok, tűnjék bárminő rémisztőnek, anyagi érdekeltségre is gondolok. Kétes közhely: a világon nálunk a legol­csóbb a kultúra. Tudjuk is, mondjuk is, de hinni csak akkor hisszük, amikor va­lahol keményvalutában le­szurkoljuk egyetlen film ötjegynyi árát, egy hétig koplalunk egyetlen áhított kötetecske megvételéért. Ezért nem fájlalom a mo­zijegyek drágulását, a könyvek időnkénti árváltá­sát; s nem nyitnám össze­szorított foggal pénztárcá­mat, ha a forintnyi ár he­lyett annak sokszorosát kérnék el könyvtári beirat­kozáskor, s múzeumaink­ban, uram bocsá, vasár- és ünnepnapokon is szednének belépőt. Félreértés ne essék: nem arra gondolok, hogy élén­ken él még, az „amit meg­vettem, az az enyém” szemlélete, hanem hogy mindahányunk számára egyszeriben értékesebb len­ne talán a dolog, ha áldoa- rtühk kell érte. Időt, mun­kát, vagy éppenséggel pénzt. S ugyan miért ne? Naponta sírjuk el magun­kat művelődési létesítmé­nyeink állapotán, ha meg­oldást nem is, segítséget bizonyára jelentene egy bőségesebb egyéni hozzájá­rulás a kulturális alaphoz. Ami pedig a másik érde­keltséget illeti, az anyagi mellett az erkölcsit, arra kell keresnünk a választ: milyen fontosságot tölt be a művelődés — nem is a köz: az egyéni — az egyes ember életében? Ér­dekeltek vagyunk-e látókö­rünk napi formálásában, kényszerülünk-e belső fel­méréseink időnkénti elké­szítésére? I skolai vizsgálódások azt mutat j ák: manapság nem sikk jó tanulónak lenni, s a művelődési ver­senyfutás legföljebb ha beat-zenekarok összeállítá­sának ismeretéig terjed. Egyetemi felvételi vizsgák igazolják a szakmai mel­lett az általános műveltség mind nagyobb hiányát. S ha így indít az iskola, ne csodáljuk, hogy a munka­helyeken hiányzik az ön­művelődésre — nem köte­lező! — sarkalló légkör. Így aztán, hiába is rajzol­nánk oda, üresen maradná­nak a rubrikák. Pedig a „ma olvastam és megértet­tem egy verset”, „megta­nultam újabb tíz szót”, „el­gondolkodtam a filmen” és effajta mérlegkészítések a legnagyobb örömet adhat­nák. Az ember maga-meg- harcolta tudásának jutal­mát. A laptörvényünk lefekte­tése óta éppen har­minc év telt el, az ál­tala biztosított jogok élve­zetében fölnőtt egy nemze­dék, amely e jogokat, akár kötelességként is foghatja fel. E kötelességek tudato­sításában rejlik művelődés- ügyünkben munkálkodó szervezetek, köztük a ta­nácsi bizottságok legfőbb feladata. Tisztítani kultú­ránk érdekviszonyait, visz- szaadni a művelt egyén rangját. M. 4. Győri Imre látogatása Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán a főváros I. kerü­letébe látogatott. A kerületi pártbizottság székházában Ké­ked! György, a pártbizottság első titkára, Tóth Sándorné tanácselnök, valamint a tö­megszervezetek helyi vezetői fogadták és tájékoztatták a több mint 40 ezer lakosú vá­rosrész pártbizottságának munkájáról, a kongresszusi előkészületekről. A Központi Bizottság titká­ra ezután a vendéglátók tár­saságában ellátogatott az álta­lános épülettervező vállalat­hoz, majd a Magyar Villamos Művek országos teherelosztó központját kereste fel. A Központi Bizottság titká­ra délután a kerület pártak­tivistái részére időszerű poli­tikai kérdésekről tartott tájé­koztatót Hasznosan telt el a vakáció Bővült a fcspiósxetstmm t&m Iskola Elcsendesedtek az utcák, megfogyatkozott a délelőttön­ként szánkázó gyerekek hada a hegyoldalakban, csak a taní­tás végeztével népesülnek be a jégpályák. Ma országszerte megkezdődött a tanítás, s a vidám téli vakációt isimét a munka váltja fel a diákélet­ben. A téli szünetet Pest me­gyében is sok helyütt arra használták fel, hogy rendbe hozzák, felújítsák az év köz­ben elhasználódott berendezé­seket, felszereléseket. Űj tan­teremben kezdhette a tanulást sok tápiószentmártoni gyerek, s ma modern tizenkét tanter­mes iskolát avatnak fel Buda­keszin. Tanterem és ebédlő Tápiószentmártonban ismét szép példáját figyelhettük meg az összefogásnak. Még az elmúlt év tavaszán elhatároz­ták a község vezetői, hogy a meglevő újfalui iskolát tante­remmel, ebédlővel, melegítő- konyhával bővítik. A tanács­nak 400 ezer forint állt rendel­kezésére, melyhez még 110 ezer forintnyi megyei támoga­tást kaptak. A bővítés — a terveknek megfelelően — az elmúlt esz­tendő végére befejeződött, az építés költségei elérték az 1 millió 200 ezer forintot. Az új Műanyag ahlak és padlófűtés Kisebb Sebet a számla A Pest megyei Vegyi- és Dl- vatcikkipari Vállalat solymári gyáregysége az egyike az Ong- ropat elnevezésű műanyag nyílászárók hazai gyártóhe­lyeinek. Ezek a pvc profilból és hőszigetelő üvegből készülő műanyag ablakok már külső megjelenésüket tekintve is sok szempontból komoly konkur- renciái a fából gyártottak­nak; “Tyazi erényeik azonban elsősorban hosszabb távon mutatkoznak meg. A felhasznált anyagok jobb hőszigetelési tulajdonságai, a pontosabb illeszkedés eredmé­nyeként az ablak hővesztesége kevesebb, mint fele egy ugyaniakkora faablakénak. Ez bizony már komoly tételt je­lent a fűtési számlában is, mint azt egy Egerben végzett kísérlet is bizonyította: a He­ves megyei Állami Építőipari Vállalat egy épületet fa-nyílás­zárókkal, egy másikat pedig műanyagból készültekkel lá­tott el. Mikor vége volt a fű­tési szezonnak, összehasonlí­tották a mérőket, s ezek ta­núsága szerint a műanyag ab­lak alkalmazásánál 30 száza­lékkal kevesebb fűtési ener­giára volt szükség. Hasonló megtakarítást lehet elérni akkor is, ha lemondunk a duruzsoló kályháról, vagy az ablak alatt a meleget őrző fűtőtestről, s a kalóriák hor­dozóit a föld alá, pontosab­ban a padlóba helyezzük. A Pest megyei Műanyagipa­ri Vállalat műanyag csöves padlófűtése tulajdonképpen nem új dolog, hiszen időszá­mításunk előtti korokból is találtak a régészek padlófűtés- maradványokat. Az azonban mindenképpen újdonság, hegy a felhasznált műanyag csövek szinté kor­látlan élettartamukkal meg­kerülték a padlófűtés terjedé­sének eddigi akadályát, az acélcsövek korrózióját. A PEMÜ eddig igen kedve­ző tapasztalatokról számolhat be. A sárvári Nádasdy-vár, a tatabányai tanuszoda után magánépíttetők is egyre gyak­rabban használják ezt a fűté­si módszert. Bár ez utóbbira szervezett kivitelező nincs, s a PEMÜ a csövek eladásán kí­vül legfeljebb tanácsokkal szolgálhat, mégsem ördöngös­ség egy családi ház padlófűté­sének elkészítése. Tulajdon­képpen alig-alig különbözik a közönséges központi fűtéstől, az erre szolgáló kazánok meg is felelnek a célnak, az eltérés mindössze annyi, hogy kerin­gető szivattyúra van szükség, a csöveket — akár házilag is — a padlóba kell ágyazni, s a fűtés során pedig alacsonyabb hőfokú víz is elegendő. W. B. Dolgoznak a marók létesítményt tehát csak a hely­beliek önzetlen társadalmi munkájával lehetett megvaló­sítani. A községbeli Majorosi György 54, Kollár János 26, Bognár Győző 11 munkanapot dolgozott az iskoláért Forgács János és Németh András egy­maga végezte el a teljes víz- és villanyszerelést. Az összefogás erejét hang­súlyozta Kálmán János, az MSZMP Nagykátai Járási Bi­zottságának -titkára az ünnep­ségen, melyen részt vett Kis Tibor, a járási hivatal elnök- helyettese is. A legtöbbet dől- \ gozók és a szocialista brigád­tagok közül már többen az el­múlt év végén megkapták a kiváló társadalmi munkás ki­tüntetést. Most öten részesül­tek érdemes társadalmi mun­kás elismerésben. Huszonegyen oklevelet kaptak jó munkáju­kért Szakkörök, vetélkedők Mint minden évben, az idén is sok érdekes program, látni­való, vetélkedő várta a gyere­keket megyeszerte az átlagos­nál hosszabbra nyúlt téli szü­net idején. A váci úttörőház a téli szü­netben sokkal több gyereket fogadott, mint egyébként. A művelődési központtal közö­sen rendezték meg a fenyőfa­ünnepet, amelyen Vác nyolc általános iskolájának legjobb tanulóit ajándékozták meg. Nem szünetelt a 27 szakkör foglalkozása sem. Sőt a téli szünet idejére a szakköri fog­lalkozások idejét mindennap megtoldottak egy-másfél órá- vaL A modellezők, népi tánco­sok, a. képzőművész s ki tud­ná még felsorolni, hányféle szakkör foglalkozásait sokkal több gyermek látogatta, mint egyébként. A legjobb szakkö­rösöknek s a legaktívabb úttö­rővezetőknek csereüdültetést is szervezett az úttörőház ve­zetősége: 16 gyermek azészaK- csehországi Marianske Lazne- beli táborozáson vehetett részt. Korábban már 16 csen úttörő nyaralt nálunk. A jó tapasztalatok alapján 1980 vé­gén harminc váci úttörő uta­zik majd Csehszlovákiába. Rendeztek sportversenyt is az úttörőházban. Kilencven Szerveztek uszodai programot, dobogókői kirándulást és a váci Rózsakertben hóember* építő-versenyt is. A budakalászi általános is­kolában sem volt csönd a szünetben. Naponta ötven gye­rek vette igénybe a napközis foglalkozást, s bár a pedagógu­sokat eléggé lefoglalták a nép­számlálási feladatok, a felügye­let reggel 8-tói 5 óráig mindig biztosított volt. A 12 szakkör közül, sajnos, csak egyet tud­tak működtetni. Ez a sport- szakkör volt, melyet az Óbuda Termelőszövetkezet egyes szakosztályainak vezetői segí­tettek. Így napestig hangos volt a tornaterem, gyakoroltak, edzettek az ökölvívók, kézilab­dázók. A ceglédi járásban az isko­lák szerepét a közművelődési intézmények veitték át. A mű­velődési házakban és a könyv­tárakban sok irodalmi (mese) délutánt rendeztek, a törteit művelődési házban állandóan, pattogott a pingponglabda. Al- bertirsán, Jászkarajenőn min­dennapos volt a vetélkedő, társasjáték, a közös lemezhall­gatás. Jászkarajenőn például igen eredményes volt a képző- művészeti — fazekasszakkör. A legnagyobb sikere mégis az abonyi Gyulai Gál Általános gyermek részvételével bonyo- Iskola udvarán készített jégpá- lították le a pingpong sakk s lyának volt, amelyet esti vilá- egyéb sportágak versenyeit. I gítással is elláttak. iS -rrtOo A PFSZ-kiildöttség Gyenes Andrásnál Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán a KB székházá­ban fogadta a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet küldött­ségét, amely Faruk Kaddumi- val, a PFSZ végrehajtó bi­zottságának tagjával, a politi­kai osztály vezetőjével az élen a Hazafias Népfront meghívá­sára tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen az időszerű nemzetközi kérdések közöt' megkülönböztetett figyelmet szenteltek a közel-keleti hely­zet, valamint a térséggel ösz- szefüggő legutóbbi fejlemé­nyek értékelésének. Mindké' részről hangsúlyozták elége­dettségüket a magyar—Palesz­tinái kapcsolatok fejlődéséve s szándékukat az együttmű­ködés további elmélyítésére. KÖZÉLET Hat szórókocsi, két hómarő, négy hőekés kotró és két rakodó­géppel biztosítják Gödöllő járás útjait a KPM Közúti Igazgató­ság váci üzemmérnökség veresegyházi telepének dolgozói. Fel­adatuk a járás területére eső csaknem 40 kilométer főútvonal sózása, letisztítása és mintegy 200 kilométer mellékűtvonalé is. A képen: Veresegyházon dolgozik a hóekés IFA tehergépkocsi. Barcza Zsolt felvétele Trautmann Rezső, a Ma­gyar Népköztársaság Elnök. Tanácsának helyettes elnöke szerdán fogadta Spyros Chris- sospathis réndkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Görög Köztársaság új magyar- országi nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. A meg­bízólevél-átadásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter­helyettes. A. M. Issifu főtitkár vezeté­sével, a Ghánái Szakszervezeti Kongresszus (GTUC) három­tagú küldöttsége. amely SZOT meghívására hivata' baráti látogatást tett hazánk ban, szerdán elutazott Buds pestről. A ghanai delegál megbeszéléseket folytatott ; magyar szakszervezetek veze tőivel a nemzetközi szakszer vezeti mozgalom időszerű kér­déseiről, a kétoldalú kapcso latok továbbfejlesztésének le hetőségeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom