Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

k rammerogyar Lakásépítési alap A Ganz Műszer Művek gö­döllői Árammérőgyárában az idén kiét kommunista szombat megtartását határozták el. Az egyiket márciusban, a mási­kat novemberben teljesítik hat-hatórás műszakokkal. Az ezekre a napokra járó mun­kabért az üzemorvosi rendelő korszerűsítésére és a gyári lakásépítési alap gyarapítására használj ák fel. VII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1980. JANUÁR 9., SZERDA Ifjúmunkások találkozója Népművészeti fesztivál Megkezdődtek a helyi bemutatók Most is az egész járás ügye kacs címért a népi ételek ké­szítői. Üj lesz a nap program­jában a népművészeti kirako­dóvásár is. — Az előző találkozók két­évenként követték egymást. Mi szükség volt a hosszabb szü­netre? Polónyi Péter sorolja az ér­veket: Nagy figyelem — A harmadik találkozó után az a vélemény alakult ki, hogy a sűrű feszíiválosdi né­pi kultúránk tényleges fejlő­dési érdekelt is sérti, s az egészséges hagyomány-kul­tusznak sem tesz jó szolgála­tot. A kétévenkénti találkozók esetén ki sem fújhatják magu­kat az együttesek, máris az újabbra kell készülniük. Ez szükségképpen túlterheltség­hez, Vagy minőségromláshoz vezeti s nem kedvez a helyi hagyományok kutatásén, fel­dolgozásán alapuló, vagyis a tájtalálkozók rendezésének lét- jogosultságát. specifikumát biztosító igényes munkának. Anyakönyvi hírek Született: Rózsás Bálint és Kelemen Gizella: Edina; Tar Sándor és Balázs Erzsébet: Gábor; Bese József és Mátrai Ágnes Júlia: Zoltán nevű gyermeke. Házasságot kötött: Sztárén - szky Róbert és Ványi Magdol­na Mária, Cserháti József és Csemer Julianna, Stifter Sza­bolcs Árpád és Tóth Olga. Elhunyt: Babocsai Gyuláné Zentko Erzsébet, Gödöllő, Számvetés előtt A féltetős raktárak esete Párt- és üzemi demokrácia a szövőgyárban — Az előzőekben szó volt arról, hogy a harmadik talál­kozó az egész járás ügye lettr Tapasztalható-e most a köz­ségekben hasonló törekvés? Az eddig látottak alapján a következőket mondja Vankó István: — A községi pártszerveze­tek, tanácsok, társadalmi szer­vezeteik, de a gazdasági egysé­gek is az utóbbi két évben megkülönböztetett figyelmet szenteltek a közművelődtás kérdéseinek. Ez ia figyelem érezhető a helyi bemutatókon és a felkészülések során egy­aránt. A dányi, a. hévízgyörki és más községek helyi bemu­tatóin a közönség zsúfolásig megtöltötte a művelődési há­zak nagytermeit. Ott szorong­tak a nézőtéren a községek vezetői. Reméljük a folytatás hasonló lesz. Ez a hasonló folytatás, a fi­gyelem, az együtt gondolkodás teheti minden előzőnél szebbé, gazdagabbá, eredményesebbé a IV. Galga menti népművé­szeti találkozót. F. M. j kastély, Risztics . Szilárdné Horváth Zsófia Heves, Fő út [ 63., Kovás . László Gödöllő, I kastély; Bánhegyi Mihály Gö­döllő, Báthori utca 19.; Mu- sits Fenancné Dányi Julianna Gödöllő, Dregonya József ut­ca 20.; Bátonyi Sándor Béla Gödöllő, Illés István út 33; dr. Várnagy Gyöngyné Lan­ger Piroska Győr, Munkáfesy Mihály utca 1—5,; Ladjánszki János Gödöllő, Hársfa utca 13. A járás községeinek műve­lődési házaiban egyre több szó esik a ÍV. Galga menti nép- művészeti találkozóról. Mű­sorral készülődnek a csopor­tok: hímeznek, varrnak, babá­kat öltöztetnek a díszítőművé­szeti szakkörök tagjai, próbál­nak a különböző művészeti ágak szólistád. A készülődések első próbá­ját a helyi bemutatók jelentük, amelyeken rangos zsi^i dönti el, melyik csoport vagy szólis­ta vehet részt a később meg­rendezendő szakági bemutató­kon. Minden arra mutat, hogy a járás öntevékeny művészeti csoportjai, a ''magánszámok előadói nagy becsben tartják a népművészeti találkozót. S hogy ezt a rangot mi adta, an­nak története van. Fesztivál és gála Erről beszélgettünk Vankó Istvánnal, a jelenlegi találko-. zó és Polónyi Péterrel, az ezt megelőző harmadik találkozó főrendezőjével. Polónyi Péter a harmadik találkozó befejezé­se után feljegyzést készített, s most erre hivatkozva, emléke­zik. — Az első Galga menti nép­művészeti találkozót. akkor még Galga menti fesztiválnak nevezték, 1970. június 5—7-én rendezték meg Túrán. Az együttesek számáról nincsenek pontos adatok. A második ta­lálkozó 1972. május 7—27 kö­zött zajlott a járás községei­ben. Ekkor már 19 falu képvi­seletében 138 együttes .850 tag­ja versengett azért, hogy a hévízgyörki gálaműsorban községét képviselhesse. — A harmadik találkozót már 1974. májusában meghir­dették. A kiírásból megállapít­ható, hogy előkészítése, lebo­nyolítása ekkor lett a járás egészének ügye. Községi szer­vező bizottságok alakultak, amelyek elnöki tisztét a ta­nácselnökök látták el, a titkári feladatot pedig a művelődési házak igazgatói kapták. A célt így határozták meg: El kell ér­ni, hogy a találkozóról min­den népművészettel foglalkozó csoport és egyéni műkedvelő művész értesüljön. Sportjátékok — A gálaműsorban, amely­nek Bag adott otthont, 22 köz­ség 126 együttesének legjobb­jai léptek fel. A helyi és a szakági bemutatóknak 2220 szereplője volt. A bemutató­ra eljutott 15 község Í9 együt­tese, 4 szólistája, összesen 507 szereplő. — Öt év után került sor a negyedik találkozóra. Hogyan állnak az előkészületek? — kérdeztük Vankó Istvántól. — Megkaptuk a községek nevezéseit, most éppen a helyi bemutatók zajlanak. Ebben a hónapban, fébruár 13-án, a bagiak, 27-én a szadaiak lép­nek közönségük és a szakmai zsűri elé. A szakági bemutatók befejezése után, május 11-én Galgamácsán lesz a gálamű­sor, Az előző találkozókhoz viszonyítva ennek a napnak a programja színesedik is, meg bővül is. — Először rendezzük meg a népi sportjátékok járási olim­piáját. A csülközés. a n-emze- tesdi. a csigázás. a pincikézés. a kiszaladós játékok, amelyek hirtelen eszembe jutottak, bi­zonyára sok résztvevőt és né­zőt vonzanak. Az idén először versenyezhetnek a legjobb ételfőzőnek kijáró mestersza­Élő szervezet akkor műkö­dőképes, ha tagjai teljesítik kötelességeiket és érvényesít­hetik jogaikat. Pártszerveze­teink mindent megtesznek, hogy a tagság miinél szélesebb körben kifejtse véleményét, hozzájárulva a közös célok minél gyorsabb eléréséhez. A gyakorlatban persze nagyon sok minden befolyásolja a de­mokratizmus milyenségét, ezért is mindenkor a konkrét közegben vizsgálandó érvé­nyesülésének hatásfoka, szé­lessége és mélysége. A gépek mellett Ha valaki, Fabók János, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gy^ra pártveze­tőségének titkára igazán hiva­tott értékelni és összehasonlí­tani a pártdemokratizmus ala­kulását és fejlődését, hiszen éppen három évtizede dolgo­zik az üzemben, vagy huszon­öt esztendeje mint pártfunk­cionárius. — Nem emlékszem olyanra, hogy a tagság jogai csorbát szenvedtek volna az eltelt hosszú évek alatt, de van egy természetes fejlődés. ami minket is jellemez, s ami­nek lényege, hogy az idő mú­lásával, a tapasztalatok gya­rapodáséval, a nagyobb tudás birtokában egyre alaposabb és sokrétűbb tagságunk véle­ményalkotása, a politikai és gazdasági ügyekben való rész­vétele. Mit jelent ez a hétköznapo­kon? A pártdemokrácia álta­lános fejlődésén belül szembe­tűnő, hogy, különösen az utób­bi három évben, a III-as alap- szervezetben is egyre többen fejtik ki véleményüket a kü­lönböző témákban. Elsősorban olyanokról van szó, akik a gé­pek mellett dolgoznak, az üzem minden rezzenésnyi vál­tozását, minden intézkedés ha­tását azon nyomban, a saját bőrükön érzik. Nem arról van szó, hogy hirtelen lett véleményük. Volt korábban is, s ha megkérdez­ték,- el is mondták, de a tag­gyűléseken ritkán emelkedtek szólásra. A pártcsoport-meg- beszélésen már inkább, ami­kor kevesebben voltak, köz­vetlen munkatársak. Természetesen a biztatás, nógatás kevés lett volna az aktivitás fokozásához. Nélkü­lözhetetlen hozzá a jó légkör, amelyben senki sem érzi mon­dandóját, véleményét kevésbé fontosnak a másikénál. No meg az a tudat, hogy szavuk­nak foganatja van. A gyár­ban gondosan ügyelnek arra, hogy mindenki, minden ész­revételére. javaslatára miha­marabb választ kapjon. A legközelebbi taggyűlésen so­sem mulasztják el visszatérni a korábbin elhangzottakra. Járásunkból nyolcán A KISZ megyei bizottsága szervezésében az idén is sor kerül az ifjúmunkások téli ta­lálkozójára, amelyet Csehszlo­vákiában, a Rozsnyó melletti egyik téli üdülő környékén fcar- taniak. Járásunkból nyolc KISZ-aktíva vesz részt ezen az eseményen, s az egyhetes sí­táborozáson. Suba, csörgős bot Egy népszokás megerősítése Néphagyományunk, sajnos, nincs abban a helyzetben, hogy azt mondhatnánk, amit tudtak apáink, azt mi is tud­juk és megőrizzük. Ez a tudat vezérelte Kresz. Albert fotó­művészt, aki elhatározta a hévízgyörki pásztorjátékok megörökítését. Ehhez kért és kapott segítséget a községben. Egyik legszebb ünnepünk a karácsony, az ehhez kötődő szokásokat felkutatni indul­tunk neki a falunak. Nem mentünk be sok helyre, de ahová benyitottunk, szívesen fogadtak, előkeresték a régi kucsmát, subát, csörgős botot, műszakállt és jászolt. A fiatalok vállalták a játé­kot, ami, jóllehet fényes nap­pal volt, nagyon jól sikerült. Szovics Gábor, Bencze József, Gedei Tibor, Káposzta László, Kustra István és Tibor meg­ígérte, ha jövőre ismét elme­gyünk, kedvezőbb időpontban, szívesen eljátsszák újra, még jobban.-r-s — Űj módszert vezetett be a szezonvégi vásárok utáni gyors elszámolásra a Gödöllő és Vidéke Áfész Áruház kon­fekció osztályának Béke szo­cialista brigádja. Űj'tásukkal egyszerűsítették az elszámo­lást, s a papírtakarékossághoz is hozzájárultak. Fabók János érdekes példát említett erre. A gyárban az el­múlt években 150 millió fo­rint értékű rekonstrukciót haj­tottak végre, amelynek ered­ményeképpen növekedett a termelés, ám a nagyobb tö­megű árunak kevés volt a ré­gi raktár. Bővítésére az üzem­épület mögé féltetős raktára­kat építettek. Külső emberek dolgoztak itt, akiknek munká­ját a helybeliek természetesen megfigyelték. Észrevették, hogy a betonalap nem a legtö­kéletesebb. S mint kiderült, 10 centiméter vastagságú helyett csupán 5 centisei raktak le. Félmillióval kevesebb A dolgozók felvetették, a vezetőség mit szól ehhez, köt bérezett-e? A legközelebbi al­kalommal megkapták a vá­laszt, s azt is megtudhatták, hogy minőségi kötbér címén több, mint félmillióval csök­kentek a költségek. A jó légkör, a demokratiz­mus, a megbízhatóság és fe­gyelem összefügg. Jellemző, hogy a legutóbbi öt évben egyetlen pártfegyelmit sem kellett kiszabni. Ami annak is köszönhető, hogy a kisebb súr­lódásokat. feszültségeket ide­iében észrevették, s elejét vet­ték azok elmérgesedésének. Jótékony hatással van a párton belüli élénk, ielszaba­Erőgépek téli nagyjavítása December közepén kezdték meg az erő- és munkagépek téli nagyjavítását a kartali Petőfi Termelőszövetkezet vérségi gép­műhelyében. Február közepéig csaknem 30 erőgépet készítenek fel a soron következő tavaszi munkákra. A képen: Kiss László az MTZ 50-es szovjet gyártmányú traktor önindítómotorját szereli. Kádár András és Zsiga László a Rába 180-ason karbantartást végez Barcza Zsolt felvételei Kézilabda Megkezdődött a teremtorna A gödöllőiek és a péceliek győztek Jó lehetőséget nyújtanak a felkészüléshez a kézilabdázók­nak a teremtornák. A GSC kézilabdázói is megkezdték szereplésüket, a férfi felnőtt csapat Hatvanban tizenegy gárda társaságában.. Az ifjú­sági csapat az újpesti Nyár utcában, a Duna Kupa ver­senysorozatán vesz részt. Az első fordulón mindkét csapat sikerrel túljutott. dúlt demokratikus légkör az üzemi demokráciára általában is. A párttagok a termelési ta­nácskozásokon is példamuta­tóan lépnek fel. Szókimondá­suk a többieket is magával ra­gadja, így aztán nem csoda, ha ezeken a megbeszéléseken gyakran időszűkébe kerülnek. Értékes információkhoz, ja­vaslatokhoz, észrevételekhez jutnak a termelésirányítók azoktól a munkásoktól is, aki­ket társaik az osztályvezetői értekezletekre választottak meg. Még inkább A tájékoztatás persze akkor igazán jó, ha oda és vissza is zavartalan. A szövőgyár veze­tői igyekeznek minden alkal­mat kihasználni az informá­lásra, a pártvezetőség azon­ban szükségét látja a fórum, taggyűlések felújításának. A sok feladat közben valahogy elmaradtak az utóbbi időben, mondja a párttitkár, de ezután évente legalább egyszer tarta­nak ilyet. A kérdéseket előre begyűjtik majd, s mindre ki­merítően válaszolnak. No és a jövő? A szövőgyár pártvezetősége nem hiszi, hogy a demokratizmus náluk töké­letes, nincs vele dolguk. Ha arra gondolunk, hogy az alap- szervezetekben még mindig akadnak hallgatagok, ha arra, hogy az üzemi fórumokon is lehet fokozni az aktivitást, csupán jeleztük, hol akarnak előbbre lépni. S természetesen abban is, hogy minden elhang­zott szó értő fülekre találjon, még inkább, mint eddig, hi­szen azok többnyire a közösség érdekében hangzanak el. K. P. GSC—Hatvani VM IL 30-10 (17-18). GSC: Balogh — Palkovics, Horváth, Sasvári, Szlifka, Ko- za. Csere: Tóth, Kecskés, Cserven. A szerény képességű ellen­féllel szemben több százszá­zalékos helyzetet, büntetőt hagytak ki a gödöllőiek, de fölényükhöz így sem férhe­tett kétség. A csapatban több ifjúsági játékos is bemu­tatkozott, szerepeltetésükre a fótiak távozása miatt volt szükség, akik megváltak a GSC-től. Jó játékával kitűnt Tóth L., Szlifka, Horváth és Kecskés. GSC ifi—Kinizsi Húsos ifi 21-12 (11-4). GSC: Fibecz — Gál, Kecs­kés, Cserven, Krieger, Balogh, Hegyi. Csere: Bankó, Pintér. Egy pillanatig sem lehe­tett kétséges a GSC győzelme, pedig a védekezésbe sok hi­ba csúszott. Kitűnt: Cserven, Hegyi, Krieger. A, Duna Kupa. mérkőzésso­rozaton nemcsak a gödöllőiek vesznek részt, az indulók kö­zött ott találjuk a Péceli Spartacust és a Veresegyhá­zat is. Ök éppen egymás el­len kezdtek: Péceli Spartacus— Veresegyház 20-13 (6-6) A járási bajnokságban egy csoportban szereplő két gárda sportszerű, színvonalas mér­kőzést vívott. Az első játék­részben felváltva lőtték a gó­lokat, s az első félidő döntet­lennel végződött. A második húsz percben aztán fokozato­san feljavult a Pécel. s végül megérdemelten nyert. Cs.—M. Eféadás a kisállat­tenyésztésről A kist .lattenyésztés helyzete és lehetőségei címmel tartot­tak előadást a bagi nyugdíjas­klubban. Dr. Pacs István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára előadására azokat* a nyúltenyésztőket is várták, akik nem tagjai a klubnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom