Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

Farsang idején A kulturált szórakozásért Hamarosan kezdődik a far­sang, a báli százon, ugrássze­rűen növekszik a táncos ren­dezvények száma, habár nincs belőlük hiány más hétvégeken sem. Egy-egy művelődési há­zunk előtt szombaton és vasár­nap annyi kocsi parkol, mint­ha bizony autópiacon lennénk. Az érkező járművekből az en­gedélyezettnél kétszer többen szállnak ki. A zsámbokiak Ve-regre, a hévízgyörkiek Vacszentlászlóra, a kartaliak Bagra járnak. Hol van már az a világ, amikor a mama kísérte lányát a bálba, sokszor még a legény­nek is akadt kísérője. Különö­sen akkor, amikor elérkezett a párválasztás ideje. A belépő­díjra nem költöttek az asszo­nyok, egymást lökdösve, kívül­ről kukucskáltak be az abla­kon, hogy szemmel tartsák fiukat, lányukat. Tudni akar­ták, egymáshoz illanek-e a pá­rok. A falu közvéleménye előtt folyt az -ismerkedés, a párke­resés, majd -választás. A köz­véleménynek óriási ereje volt. Ha kellett, biztató, ha kellett, visszahúzó hatása. Mára minden megváltozott. Hivatásomból ered, hogy hét­végeken hol Bagón, hol Hévíz- györkön nézem a táncoló, há­lózó fiatalokat, akik csörögnek, Tiszáinak, rázzák magukat nem fel- és'lekérik táncosukat, hanem felszedik a kicsit. A villany egészen sápadt fényt ad. Nem lehet megka­paszkodni egymás tekinteté­ben, a szem tükrében ellen­őrizni a partner szavainak igazságát. Ha a rendezők kö­zül valaki veszi a bátorságot, és felkattintja a villanyt, a teljes fényt, kifütyülik, sőt ve­réssel fenyegetik. Marad a fél­homály. Látom, esetenként betéved egy-egy anyuka. Az aggoda­lom, a féltés, esetleg a puszta kíváncsiság hozza el. Ijedtek, riadtak, kérdezik: — Miért ez a sötétség? — A lányok vála­szolnak: — Kit zavar ez? — S mielőtt az anyukák újabb kíváncsiskodó kérdést tennének fel, a lányok ajkáról száll a követelés: — Menjetek haza, mégpedig gyorsan. — Az anyu­kák kérnek: — Csak egy kicsit maradnánk. — A lányok nem alkusznak: — Jó, maradjatok, de. akkor mi megyünk. Az édesanyák számára ide­gen és különös világ tíz óra után válik teljesen érthetetlen­né. A nem táncolok közül né­melyek üres sörösüvegekkel fociznak a táncterem közepén, mások, csak úgy játékból, a falhoz vágnak néhányat. Ki­tudja, miért, rendszerint el­csattan az első pofon is, amit Újabbak követnek. Néhány perc múlva sokan összekanaszkod- nak, verik egymást. Szomorú, ijesztő és elkeserítő a kép. Tudom, az utóbbi években nem volt báli verekedésnek ha­lálesete, de azt is, hogy került már kórházba egy-egy vereke­dés résztvevője. Ki ne tudná, hogy a bál a társas szórakozás egyik for­mája? Fiúk, lányok vidám, ün­nepi eseménye. Olyan, ami­lyen mindig volt, s ma is len­nie Jcellene. Hamarosan kezdődik a far­sang, a báli szezon. Figyeljünk jobban rájuk, hogy a farsangi és a jelmezes és egyéb címen megtartott bálok kulturáltak, tartalmasak legyenek., A tánc­terem pedig a fiatalok egy­másra találásának egyik szín­helye, nem pedig az erőfitog­tatásé. F. M. — Az új esztendő első járási beatkoncertjét ma, szombat es­te 7 órai kezdettel rendezik a bagi Dózsa György Művelődési Központban, ahol a Moto-Rock együttes ad hangversenyt. Utá­na diszkó és film. VII. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM •Jk'KIrilWi' 1980. JANUAR 5., SZOMBAT Számadás és tervezés Tavaszra készülnek a KISZ-ben Alig egy hete, hogy bekö­szöntött az igazi tél, de a KISZ járási bizottságán arról értesültünk, hogy már a ta­vaszra gondolnak és készül­nek a hagyományos szervezeti eseményekre: az értékelő és vezetőségválasztó, valamint a tervező taggyűlésekre. Miért e korai készülődés/ erről kér­deztük a bizottság titkárát, Márton Andrást: — Már a decemberi testü­leti ülésünkön elhatároztuk, hogy alaposan előkészítjük a tavaszi szervezeti eseménye­ket. A részletes tervezésnek elvi okai vannak, úgy, gondol­tuk ugyanis, hogy nem árt 'a tavalyinál jobban elmélyedni az 1974-es határozat ma is ér­vényes megállapításaiban. Közvetlenül. — Az elrhúlt hat év alatt mintha a bizottságok, az alap­szervezetek egészségtelen ru­tinra tettek volna szert: a ha­tározat tartalmát újra fel kell eleveníteni, nehogy az üres formaságok, sablonok uralkod­janak el a KISZ-életben. A politikumot, az elkötelezettsé­get hangsúlyozzuk az előkészí­tés folyamán. Gyermekév végén Megerősödtek a kapcsolatok Befejeződött a nemzetközi gyermekév. Véget értek a kü­lönböző akciók, rendezvények, amelyek részben közvetlenül szolgálták a gyermekeket, részben arra voltak hivatot­tak, hogy az ifjú nemzedé­kekkel való törődés fontossá­gát mindenkiben ismételten tudatosítsák, elmélyítsék. Bi­zottságok is létrejöttek a gyermekév elején. Munkáju­kat, eredményeiket nyilván összegezni fogják, amiről a nagyközönséget is tájékoztat­ják majd. Mi a járási és a vá­rosi úttörőelnöktől kértünk rövid summázatot. Milyen volt a nemzetközi' gyermekév Gödöllőn és a járás községei­ben. Beszélgetőpartnereink Kommárné Gerőcs Edit és Bárdos István Mindketten hangoztatták, hogy sem a városban, sem a járásban nem műveltek látvá­nyos dolgokat, nem volt nagy csinnadratta", mondta Kom­márné Gerőcs Edit járási út­törőelnök. aminek örülhetünk, hiszen annál több apróbb és lelen.tősebb’ tettről beszél he­tünk. Műsor, játék Nagyon sok rendezvény, esemény zajlott le a közsé­gekben a gyermekév - jegyé­ben, A járási pártbizottság és a járási hivatal felhívására, az üzemek és a. szövetkezetek a szokottnál is nagyobb mérték-* ben támogatták az iskolákat, az úttörőket és a kisdoboso­kat. Rengeteg ajándékot és juta­lomtárgyat ajánlottak fel a különböző megmozdulások, versenyek,' sportvetélkedők győzteseinek és • helyezettjei­nek a termelőszövetkezetek, az áfészek. Könyvutalványok, művészi kivitelű tárgyak egy­ként szerepeltek a listán. Szá­mos. műsort, bábjátékot, ver­ses, prózai összeállításokat láthattak a gyerekek az év során. A szocialista brigádok színházjegyekkel kedvesked­tek a rajoknak, őrsöknek. Mindenütt nagyszerű gyer­meknapi programokról gon­doskodtak. Sajnos, ekkor a bőség zavarával küszködtek. Mindenki erre a napra akart kitenni magáért, holott jobb lett volna az eseményeket az egész esztendőre egyenlete­sebben elosztani. Említsünk egy példát is, amivel a többi ünnepség méreteit is érzékel­tetjük. Az ikladi Ipari Műszer­gyár 11 iskolát látott vendé­gül a gyermeknapon. Sportpá­lyáik, kulturális célokat szol­gáló helyiségeik a gyermeke­ké voltak. A járás másik nagy üze­me, a kerepes tárcsái szövő­gyár a leilei úttörőtáborba vásá rolt sport fels zer eléseket. De a Szilasmenti Termelőszö­vetkezet és az IMI is jelentős anyagi segítséget adott. Munkával is Számos létesítményt adtak át tavaly, amelyek építésében sokan, szülők, szocialista bri­gádok és mások társadalmi munkában vettek részt, így a nagytarcsai általános iskolá­ban, a veresegyházi játszótér­nél, kézilabdapályánál, a pé- celi iskolában. Játszóteret avattak Isaszegen is, ahol, mi­ként a többi helyen, a KISZ- fiatalok is serényen dolgoz­tak. Említést érdemel az aszódi gyermekhónap. A nagyközség­ben minden hét végén ügyes­ségi versenyeket rendeztek, valamint kulturális vetélke­dőket. Ne feledkezzünk el a gye­rekekről sem. Mármint a mun­kájukról. Két kezükkel is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a já­rásban és a városban több tíz­ezer forintot fizethettek be a szolidaritási alap számlájára. A már felsoroltakon kívül különösen a vácszentlászlói, a túrái és a galgamácsai tsz, a Galgavidéke és a Pécel—Isa- szeg Áfész tett ki magáért, a gyermekévben. Nagyszerű, egész napos fe­nyőünnepéllyel zárult a gyer­mekév a városi gyerekeknek. Csaknem nyolcszäzan szóra­koztak, játszottak, mókáztak a tízméteres karácsonyfa körül. Ám nem voltak kevésbé ér­dekesek az év közbeni esemé­nyek sem. A nemzetközi gyer­mektalálkozón szovjet és cseh­szlovák pajtásokkal ismerked­hettek. Felvettek a kapcsola­tot a lengyel Harcer-szerve­zettel, amellyel cserelátogatást is szerveztek. Gödöllőről 22 fiú és lány látogathatott a ba­ráti országba Vándortáborok Gyarapodtak a játéklehető­ségek. Az Alsóparkban kispá­lyákat készítettek társadalmi összefogással. A mostani ha­vas napokban különösen a szánkópályának örülnek, ami szintén ebben a parkban ké­szült el. Élménydúsak voltak az úttörő- és kisdobosavatá­sok, a táborozások, a művé­szekkel való találkozások. Jó néhány alkalommal tanították a gyerekeket bábozásra, fara­gásra, mintázásra. De nem­csak a művészek, hanem a pe­dagógusok, tanítók, óvónők is. A nyáron rendezték első íz­ben a zenei és a képzőművé­szeti tábort. Ezek Szadán és Veresegyházon, természetesen a járás és a ;város minden is­kolájának gyermekeit várták. Nagy sikerük volt a vándortá­boroknak. Rakamazon, Szek- szárdon és Salgótarjánban. Kivették részüket a társa­dalmi munkából a gödöllői szülők és gyerekek is. A Dam­janich iskolai sportpálya épí­tésénél, a Petőfi iskola udva­rának bővítésénél, a kisegítő iskola belső munkáinál, a Ka­rikás Frigyes iskola sportcsar- nokánál.«Az Imre utcaiak az Erzsébet parkot gondozzák. Töredékes beszámolónk a gyermekévről véget ért, maga a világesemény is, de a ta­valy kialakult és megerősö­dött kapcsolatok tovább tar­tanak. Remélhetőleg az idén és a következő esztendőkben is. K. P. Amiről egyébként az is ki­derült, hogy nem is olyan ko­rai, hiszen az első taggyűlése­ket február 1. és 25. között kell megtartani, a második taggyűlések márciusban lesz­nek, a vállalátok, termelőszö­vetkezetek, intézmények KISZ- bizottságai pedig április 15-ig tartják a küldöttgyűléseket. — Januárban kétszer, 20-án és 26-án, Aszódon, illetve Gö­döllőn felkészülést tartunk a titkároknak és a reszortfelelő- lősöknek. Azért kétszer, hogy egy-egy alkalommal keveseb­ben legyünk, közvetlenebbül beszélgethessünk a legkisebb gondokról, teendőkről is. A résztvevők figyelmét a tartal­mi elemekre hívjuk fel első­sorban: a többi között az egyéni- vállalások közösségi számonkérésére. Márton András elmondta azt is, hogy az értékelő, veze- t őségválasztó taggyűlésekhez az irányító pártbizottságok, pártalapszervezetek segítségét is kérik; a KISZ-szervezatek munkájáról ők is minősítést készítenek. A KISZ-es terület­felelősök az apparátus véle­ményével együtt így részletes képet nyerhetnek valamennyi KISZ-szervezetről. Akcióprogram A második taggyűlésen a tervezésé lesz a főszerep. Fk- kor állítják össze az akció- programokat, s a különféle tervdokumentum'okat. Újdon­ság, hogy a hagyományos ren­dezvény- és ülésterv mellett az idén először KISZ-épitési és párttagajánlási tervet is kell készíteni. A szervezettség növelése va­lamennyi alapszervezet, bi­zottság kiemelt feladata az idén, ezzel is a KISZ tömeg­befolyását kívánjuk növelni. A KISZ-építési tervben szám­ba kell venni azokat a fiata­lokat, akik egyéni patronálás vagy Kilián-köri felkészítés után hasznos tagjai lehetnek az alapszervezeteknek. Milyen segítséget kapnak a tervezés­hez az alapszervezetek? — A központi akcióprog­ram irányelvei alapján, me­gyei instrukciók nyomán a já­rási bizottság elkészíti a lakó- területi, a mezőgazdasági és a tanintézeti akcióprogram-ki­egészítéseket, amelyek alapul szolgálnak mindenütt a terve­zéshez. Az akcióprogramban, ame­lyet a járásban a társszerveké kel is egyeztetnek, az idén el­sősorban a népgazdasági fel­adatokban vállalt szerepéről lesz szó, s a már említett na­gyobb tömegbefolyásról. Ez természetesen vonatkozik a középiskolákra is, amelyek­ben némileg eltérő a prog­ram: a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban április­ban tartják az értékelő tag­gyűléseket, májusban nyári programtervet állítanak ösz- sze és szeptemberben, az első taggyűlésen fogadják el az akcióprogramokat. Vita az irányelvekről A szervezeti élet eseményei szorosan összekapcsolódnak a hagyományos tavaszi politikai eseményekkel, a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei­vel, az életmódról folytatandó széles körű vitával, amelyek­re már szintén készülnek a KISZ-esek. De a sok belső feladat mellett sem feledkez­hetnek el egy másik, nem ke­vésbé fontos teendőről: — A KISZ-esek is készülnek a párt XII. kongresszusára. A járási bizottság már decem­berben véleményezte a kong­resszusi irányelveket, január első felében a területi bizott­ságokon a sor. Az irányelvek­ről mindenütt az irányító pártbizottságok munkatársai tartanak vitaindítót, s ők gyűjtik össze a véleményeket is. Ez is kiváló alkalom arra, hogy a fiatalok meghatározzák saját helyüket a társadalom­ban, hogy ismereteket gyűjt­senek, s hogy véleményt mondhassanak. G. Z. TIT üj képzési lehetőség Gépkezelők, titkárnők Oj képzési lehetőséget kí­nál az érdeklődőknek a TIT városi-járási szervezete. A vá­ros és a járás üzemeiben, szö­vetkezeteiben dolgozóknak a. gépkezelőitől a titkárnőképzőig különféle tanfolyamokat szer­veznek. Mivel ezekre egy-egy cégtől valószínűleg csak keve­sen jelentkeznek, arra is lehe­tőség nyílik, hogy körzeten­ként szervezzék mag a szak­képzést. A TIT-ben most vár­ják a jelentkezéseket, hogy el­kezdhessék a munkát. Munkát könnyítő ötlet Gépesített anyagmozgatás Csörlő, beton, rekesz Nemrég foglalkoztunk a Gö­döllő és Vidéke Áfész-ban született néhány újítással. Ak­kor, helyszűke miatt, nem esett szó arról, amelyet Héthy István, az Afész máriabesnyői presszójának vezetője dolgo­zott ki. Ebben a presszóban az üdítő és a szeszes italok jelen­tős részét a pincében tárolják, ide kell lehordani, majd fel­hozni a rekeszekben szállított árukat. Egy-egy ilyen rekesz nem könnyű, főként ha egy­szerre sokat hoznak. Az egyszerű kézikocsi ebben az esetben tulajdonképpen ha­szontalan jószág, hiszen a lép­csőkön használhatatlan. Héthv Istvánnak támadt az az ötle­te, hogy mégiscsak gépesíti az anyagmozgatást úgy, hogy a lépcsőt is meghagyja, viszont ennek két oldalát simára beto- noztatja, amelyen az áruszállí­tó kocsi kerekei gördíthetők. kézicsörlőt is szerkesztettek a kocsihoz, amellyel a pincébe egyszerre nyolc sörös- vagy öt borosrekesz engedhető le, mis a pincéből öt sörös- vagy négy borosrekesz húzható fel köny- nyedén és biztonságosan. Aratorvosi ügyelet Gödöllőn, Erdőkertesen, Isa- szégen, Kerepestarcsári. Mo­gyoródon. Nagy tárcsán. Péce- len. Szadán. Veresegyházon 6-án. vasárnap dr. Mohai Im­re Veresegyház, Kinizsi utca 58. Aszódon. Bagón. Domony- ban, G algahévizein, Galgamá- csán. Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckisújfalun, Vácszentlászlón. Verse gén. Zsámbokon dr. Ipacs Imre Galgamácsa, Egresi út 7. Szombati jegyzet Technika Szidjuk a postát a tele­fonok miatt: nincs elég vonal, nem jelentkezik a központ, félbeszaikad a be­szélgetés, tévesen kapcsol­nak. Ez a nagyszerű szer­kezet itt Gödöllőn -ilyen változatos hibalehetőségek­kel szolgál, s ki tudja méa meddig. De ha tréfával kívánjuk elütni a dolgot, azt is mondhatjuk: meg lehet szokni. Én most nem ezen bosszankodom, hanem a nyilvános telefonállomá­sok mostoha sorsán. Ha ki­tört üvegű telefonfülkéket, leszakított telefonkagyló­kat, erőszakkal beszorított forintosokat, vagy szétté­pett telefonkönyveket lá­tunk, hajlamosak vagyunk a vandálokat hibáztatni, ök azok, akik elvetemült­ségükben mit sem törőd­nek a figyelmeztetéssel, vigyázz a telefonra, mert életet ment. Bűnös felelőtlenséggel élik ki romboló hajlamai­kat, s mivel a telefonfül­kék védtelenek, akárcsak a buszvárók, vagy az út­menti korlátok, nincs aki állít parancsolna nekik. S ebben azt Hiszen tényleg nincs túlzás. Csak éppen azt nem tudom eldönteni, hogy ki a vandál, különö­sen azóta, hogy érdekes eseteket figyelhettem meg. miközben magam is tele­fonálásra vártam. Benn a fülkében telje­sen normálisnak látszó, középkorú, kalapos úr, dip­lomatatáskával, a legérzé­kenyebb fantáziával sem gondolhatja senki róla, hogy vandál. De aztán lát­ványos változáson megy keresztül. Bedobja a fo­rintot. leemeli a kagylót, kívülről látszik, hogy sem­mi. Egy ideig vár türel­mesen, aztán újra próbál­ja. Visszateszi a kagylót, bedobja a forintot, leveszi a kagylót, vár. Megint semmi. Idegeskedni kezd, topog, mérgesen pislog ki­felé és harmadszor is ne­kilát. A sorrend ugyanaz, az eredmény is. S a látszólag teljesen ár­talmatlan úriemberből ek­kor kitör a vandál, türel­mét vesztve visszacsapja a kagylót, úgy, hogy elferdül a tartóvilla, az öklével há­romszor jó erősen belevág a készülékbe, hogy csak úgy recseg-ropog, hirtelen mozdulattal becsapja a ie- lefohkönyvet, amiből azon­mód kiszakad két lap, matd táskáját felkapva kivihar- zik a fülkéből, s úgy be­vágja maga után az ajtót, hogy majd kitörik az üveg. Ahogy elrohan mellettem még hallom, hogy nyomda­festéket nem tűrő szavak­kal szidja a postát, a tele­font. Elbizonytalanodva belé­pek az üres fülkébe, s mi­közben egy forintos után kotorászom a zsebemben, pillantásom a kezelési uta­sításra téved. Nagy betűk­kel, jól olvashatóan ott áll: előbb a kagylót kell le­emelni. s csak ha a búgó hang jelentkezik, akkor dobjuk be a forintost. Eddig az eset, amiből akár egy tucatravalót el­mondhatnék, de felesleges cifrázni. Egy dolog biz­tos, sokan vagyunk, akik érthetetlenül állunk a technikai eszközök előtt, nem ismerjük működésü­ket. s ami igazán baj, nem is vesszük a fáradságot, hogy megértsük. Marad az elhamarkodott átkozódás. a technika szidalmazása, amely kiforgat bennünket saját énünkből. Pedig azt hiszem, nincs más választá­sunk. Meg kell tanulnunk együtt élni civilizációnk­kal. S ha jobban belegon­dolunk, ebben is nagy tar­talékok rejlenek, méghoz­zá olyanok, amelyekről manavság sok szó esik. Elkerülve a túlzó általáno­sítás hibáját, tanulságul ezért azt mondom: telefo­náljunk oko^san, takarékos- hódiunk a közvagyonnal és samt idegeinkkel. Kis be­fektetéssel nagy eredményt érhetünk el. Gáti Zoltán i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom