Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

1980. JANUAR 31., CSÜTÖRTÖK 7 POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünkr. Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Síverseny A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán megkezdődtek az idei sportbajnokságok. A ja­nuári első rendezvény a si- bajnokság volt, melyre ti­zenhat csapat nevezett, s kö­zel kétszáz versenyző állt rajthoz. Dobogókőn, nagyszerű síe­lő időben rendezték a via­dalt, amelyen — a főiskola történetében először fiatal tisztekből álló csapat is indult A sífutás egyéni verseny­ben Szarka János főhadnagy lett az első, a csapatok közül pedig a lövész hallgatók győz­tek. A lesiklás egyéni' bajno­ka Gosztola István honvéd, a csapatversenyt a tiszti csa­pat nyerte meg. E két versenyszám után ke­rült sor a síjárőr-bajnokság- ra, melyen ötfős csapatok indultak. A teljes menetfel­szereléssel végrehajtott ver­senyt a lövész hallgatók nyerték meg, megelőzve a határőr és a műszaki hallga­tók csapatait. A verseny után kijelölték a főiskola válogatott csapatát: ők képviselik majd a főisko­lát a néphadseregi bajnok­ságon. Géczi Sándor Szentendre Félbehagyott utca Nemrég, úgy két hónappal ezelőtt a tököli Mester utcá­ban megjelent egy földgyalu, s egy kétszáz méteres szaka­szon feltúrta az utcát. Egy hétre rá a tanács költségveté­si üzemének dolgozói kivonul­tak és köveket dobáltak szét az úton, néhány nap múlva pedig sódert hordtak oda a te­herautók, de azt már az utca lakói terítették szét. Azóta semmi nem változott, a terület ugyanabban az álla­potban van, ahogyan két hó­napja otthagyták. Szeretnénk tudni, mikor lesz járható az utcánk? A Mester utca lakói Tököl i ★ Dr. JOzsa Árpád, Tököl tanácsá- nak vb-titkára az alábbi választ adta érdeklődésünkkor: A tanács nem tervezte a Mester utca építését, a lakosság kérésére fogtak hozzá. Pdivel nem rendel­keznek az ehhez szükséges anyagi eszközökkel, s támogatást sem kaptak hozzá, az építkezés lassan halad. A munka félbehagyásának részben pénzszűke az oka, más­részt a tél, hiszen a megfagyott földdel lehetetlen megbirkózni. Dr. Józsa Árpád szerint jogos a Mester utca lakóinak » panasza, mert ott valóban nehéz közlekedni. Mégis: néhány hónapos kellemet­lenség árán - szilárd burkolatú út­testhez jutnak az ott lakók, s ezért talán nem túl nagy áldozat egy kis türelem, megértés. Tavasszal folytatják a munkát, úttest alapozását, melyre év végé­re, vagy legkésőbb jövőre aszfalt- réteget borítanak. Sár nélkül Ezen a télen Albertirsán már nem kell negyven centi- méteres sarat dagasztaniuk a fűtőolajat vásárlóknak. A te­lep kezelését ugyanis a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz vette át, s első tennivalója az volt, hogy lebetonozta a tü- zelőolajkút környékét. Sipőcz Ferencné Albertirsa Felújítják Fejszecsattogás veri fel a gödöllői Erzsébet park meg­szokott csendjét. A helybeliek jól tudják, hogy most nem csupán a rutinszerű fakiterme­lésről van szó, hanem ennél jó­val többről: kezdetét vette a Gr assalkovich-kastély parkjá­nak és barokk stílusú épületé­nek felújítása. Eddig elszoruló szívvel fi­gyeltük a park és a kastély lassú pusztulását, a megron­gált úszómedencét, a tönkre­tett díszcserjék szomorú ma­radványait, ezért nagy öröm­mel vettük észre, hogy meg­kezdődött a munka. A gyönyörű kastély és park — ha visszahelyezik régi álla­potába — értékes gyöngysze­me lesz Gödöllőnek, sőt az egész megyének. Reméljük, nem kell sokáig várnunk, és a műemlék megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. Sik István Gödöllő Honismeret A közelmúltban a sziget- szentmiklósi honismereti szak­kör beszámoló gyűlést tartott, amelyen az 1979. évi munkát értékelték. A múlt év legnagyobb ese­ménye az Ádám Jenő-emlék- ház megnyitása vollt. A tanács felújította a hajdani szülőhá­zat, a honismereti szakkör tagjai pedig berendezték. Az érdeklődők megtekinthetik az állandó Ádám Jenő-kiálLítást, amely a nagy zenetudós élet­útját mutatja be. Az emlékházban van a mú­zeum Irodája is, amelyet bár­ki felkereshet, A honismereti szakkör ha­vonként kétszer tart összejö­vetelt. Ilyenkor az évi mun­katervben meghatározott té­mákról hallgatnak meg elő­adásokat, utána közös foglal­kozáson vesznek részt. 1979-ben a feldolgozott té­mák között szerepelt a régi képviselőválasztás, a sorozás, a szőlőtermesztés, ezenkívül kü­lön foglalkoztak a Tanácsköz­társaság hatvan évvel ezelőtti eseményeinek qssze gyűjtésé­vel, az egykori vöröskatonák névsorának összeállításával. Az összegyűjtött emlékek­ből a honismereti szakkör a Csepel Autógyár művelődési házában kiállítást rendezett, majd pályamunkában dolgoz­ták fel a 133 nap helyi esemé­nyeit, és eljuttatták azt a Pest megyei Levéltárnak. A munka a megyei pályázaton harmadik helyezést ért eL A szakkör négy kiállítást rendezett a múlt évben, ők vezetik a falu krónikát, fény­képeket készítenek a község eseményedről és fejlődéséről. Munkájukhoz jelentős anyagi és erkölcsi támogatást nyújt a 'szigetszent.miklóis.i nagyköz­ségi tanács és a Szigetfő szak- szövetkezet , Vöő Imr«* Szágetszentmiklós Gyors ügyintézés A szigetszentmiklósi mun­kás-lakótelep Munkásőr utca 1. és 2. számú ház, vagyis a VII. és a VIII. épület lakói a kitűzött határidő előtt beköl­tözhettek új, korszerű ottho- naiikba. Ez nemcsak az ‘épí­tők érdeme — a szí gets zeni- mik lósi OTP dolgozóinak mun­káját is dicséri. Ők átérezték a lakásra váró emberek hely­zetét és lelkiismeretes, gyors ügyintézéssel lehetővé tették, hogy a lakók mielőbb elfoglal­hassák az elkészült lakáso­kat. Szívesen olvasnánk arról, hogy a megye más részein is — bizonyára — ilyen példa­mutató munkát végeznek az OTP-ügyintézők. Till Árpád Szigetszenímáklós Úttörők a madarakért A váci Gábor József Ál­talános Iskola 5/b. osztályá­nak tanulói elhatározták, hogy télen etetni fogják a mada­rakat. Az elhatározást ha­marosan tettek követték: először tanáraikhoz fordul­tak, majd a szülők támogatá­sát kérték. A szülői munkaközösség egyik tagjának segítségével a gyerekek madáretetőket ké­szítettek. s egyiket az Iskola udvarán, a másikat pedig a váci ligád én állították fel. Az etetők szélére vassze­geket vertek, ide kötözték fel az eleséget: szalonnadarabká­kat, tepertőt, nyershúshulla- dékot. A legmegfelelőbb téli eleség a napraforgómag len­ne, de a költségek miatt a gyerekek ezt nem tudták be­szerezni. Mivel nekem volt felesleges napraforgómagom, felajánlottam nekik, így most már rendelkeznek az erre a télre szükséges mennyiséggel. Jó lenne, ha másutt is ösz- saefognának a felnőttek és a gyerekek, s így nagyobb ered­ményeket érnénk el a téli madárvédelemben. Dénes János Vác Jubiláló turisták A közelmúltban műsoros es­tet rendeztek a ceglédi Pos­tás Szakszervezet természet- járó turistái ötvenedik kirán­dulásuk alkalmával. Tíz évvel ezelőtt hat részt­vevővel indult itt az Ismerd meg hazádat! mozgalom. Az érdeklődők száma az eltelt idő alatt százhúszra gyarapo­dott A tágok között találunk férfiakat és nőket fiatalokat és idősebbeket, sokan közü­lük ma is aktív dolgozók. Mintegy negyvenháromezer kilométert tettek meg eddig repülőgépen, autóbuszon, vo­naton és gyalog. Ekkora tá­volságot harmincöt nap alatt, napi huszonnégy órán át, állandó, 50 kilométeres órán­kénti sebességgel lehetne csak megtenni. A tíz esztendő közös élmé­nyeit diafilmeken örökítették meg, s ezeket a jubileumi es­ten ismét levetítették. Az utazások tervezéséhez és szervezéséhez nagy segítséget nyújtott a ceglédi Ibusz-ki- rendeltség: az ott. dolgozók tapasztalataikkal járultak hoz­zá, hogy minél zökkenőmen- tesebbek legyenek a kirán­dulások. A tíz év alatt egyetlen bal­eset sem történt — ez nem­csak a vezetőket dicséri, ha­nem a tagok összetartását, fegyelmezettségét is. Koncz Tibor Cegléd Köszönet a sofőrnek Nemrég Cegléden, a helyi járatú autóbusz megállójában várakoztam. Dermesztő hideg volt. Gyalogosan nem mertem elindulni, nem vállalhattam a 20—25 perces sétát a beteg szívemmel. Nagysokára feltűnt egy au­tóbusz. Nem a helyi járat volt, hanem a törteit — ezt csak akkor vettem észre, amikor megállt. Szabadkoztam, hogy én nem Törteire megyek, de a vezető kedvesen mondta: — Nem baj, szálljon csak fel, ne álljon itt a hidegben! Néhány perc múlva már bent is voltam a városköz­pontban. Köszönöm az autó­busz vezetőjének emberségét, s örvendetes lenne, ha mások is példát vennének róla. A sofőrökről sok rosszat hallot­tam már, ezért tartottam fon­tosnak, hogy ezt az esetet le­írjam, ezzä is bizonyítva: Ilye­nek is vannak közöttük! Bíró Imrémé » Cegléd Felefele Országszerte elterjedt a központi fűtés. Én is ezzel a rendszerrel fűtöm a lakáso­mat. Az általam üzemeltetett kazánban csak jó minőségű szénnel gazdaságos tüzelni. Csakhogy a nagykátai Tü- zép-telepen akkor kapok jó mi­nőségű szenet, ha ugyanolyan mennyiségben vásárolok ala­csony kalóriáját is, amit cse­kély fűtőértéke miatt felhasz­nálni nem tudok, ezért az utcára kiszórom és töltésnek használom. Arra szeretnék választ kap­ni, hogy szabályozza-e a ren­delet a kazántulajdonosok szénvásárlási kedvezményét, s kényszeríthetnek-e arra, hogy olyan szenet vegyek meg, amelyet nem' tudok hasznosítani? Horváth István Nagykáta ★ Telefonon hívtuk fel Botka Lászlót, a nagykátai Tüzép-telep vezetőjét. Megtudtuk tőle, hogy a szenet tisztán, keverés nélkül áru­sítják. Kivételt képez a lengyel A Pest megyei Hírlap ja­nuár 3-i Postabontásában Hiánycikkek címmel arról ír­tunk, hogy Budakeszin, az Erdő utca 64. számú ház előtt nem ég az utcai lámpa. Cikkünkre levélben vála­szolt Téglás Iván, a Budapesti Elektromos Művek Dél-Budai Üzemigazgatóságának üzem­igazgatója és Jamniczki János csoportvezető. Válaszukból megtudtuk, hogy az üzemigazgatóság tö­rökbálinti kirendeltsége a hozzá tartozó területek köz- világításának javítását kör­kazánszén, amelyet — a miniszte- ri rendelet értelmében — csak másfajta magyar szénnel együtt adhatnak el. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert minden kazántulajdonost nem tudnának kizárólag lengyel szénnel ellátni. A magyar szén, amelyet hozzá­adnak, kiválóan alkalmas kazánok fűtéséx’e is, természetesen nem ön­magában, hanem keverve a len­gyel szénnel. A magyar zúzott vagy diószén fűtőértéke 3400—5600 kalória között van, s ettől füg­gően az ára is 32-től 56 forintig váltakozik. A kevert szénnel a * fűtés gazdaságos, ugyanakkor ol­csóbb is — ezeket a szempontokat a mostani nehéz energiahelyzetben mindenkinek figyelembe kell ven­nie. Szerkesztői üzenetek K. T., Cegléd: A helyi Elektro­mos Művekkel beszéltünk, s ígére­teit kaptunk, hogy a hibát — amennyiben javítható — kijavít­ják. Azt is megtudtuk, hogy erről az esetről sem érkezett hozzájuk bejelentés, tehát önhibájukon kí­vül hagyták ennyi ideig sötétben az utca lakóit. P. J., Tököl: Panaszát jogosnak tartjuk, s hamarosan értesítjük önt intézkedésünk eredményéről. Kérjük, legyen türelmes, és re­méljük. máskor is ír nekünk ha­sonló esetekről! T. L., Százhalombatta: Esete valóban felháborító. Szerintünk is meg kell állnia a menetrendben jelzett autóbusznak, s fel kell ven­nie a várakozó utasokat — külö­nösen akkor, ha van még rajta elegendő hely. Értesíteni fogjuk arról, amit megtudunk. utas rendszer szerint látja el, A kérdéses területen 1979. december 23-áp folytattak el­lenőrzést, s akkor a rossz égőket is kicserélték. A meghibásodást náluk nem jelentették, ezért azt a sze­relők nem javították ki ko­rábban. Az Elektromos Művek kö­szöni a fogyasztók bejelenté­seit, s egyben kéri, hogy ha hibát észlelnek, értesítsék ar­ról az illetékes kirendeltséget, így az egyedi hibák kijavítá­sára ts előbb kerül sor. Válaszol az illetékes Eboltás előtt Gyógyítani vagy megelőzni ? Veszélyeket hordoznak a kóbor kutyák Levelet kaptunk Nagy Jó­zsef érdi olvasónktól. Arról ír. hogy mostanában a szokottnál több kóbor kutvát lát. s kérde­zi, nem lehetne-e tenni vala­mit a felelőtlen gazdák ellen. Tudom, a sintér nem megoldás — jegyzi meg, majd arra em­lékeztet, hogy az 1980. január 22-i lapokban felhívást olvas­hattunk: egy kutya meghara- pott egy nyolcéves kislányt, a gyermek érdekében feltétlenül meg kell találni az állatot ás megfigyelni, veszett-e vagy sem. A felvetett probléma iránt érdeklődtünk Érd és Cegléd városi tanácsainál, továbbá a. Pest megyei Állategészségügyi Állomáson. Tanácsi rendelet Központi jogszabályok csak két helyütt foglalkoznak az eb. tartás kérdésével: szabálysér­tést követ el az, aki kutyáját szabadon engedi vagy kóborol­ni hagyja, s ezzel másokat gon­datlanul veszélyeztet, és Jtz ugyancsak szabálysértés, ha valaki nyilvános helyen álla­tot kínoz, s ezzel megbotrán­koztat másokat. Ha egy ebtu- lajdonos bármelyik szabálysér­tést elköveti és erről lakossági bejelentés érkezik, az eljárást eredményfez, s pénzbírságot von maga után. Nincs viszont rendelet arra, hogy a kóborló eb tulajdonosát meg kell ke­resni és felelősségre vonni — tegyük hozzá: sajnos, nines. Ugyanis sokan visszaélnek ez­zel, s nem törődnek vele, mit idéznek élő tettükkel, úgy akarnak megszabadulni házi­állataiktól, hogy egyszerűen csak szabadon engedik őket. A tanácsok helyi rendeleieK- ben írják elő az állattartás tó­té teleit. Megkérdeztük dr. Pa- rócai Csabát, Érd város Taná­csának igazgatási osztályveze­tőjét, mit tartalmaz az érdi ta­nács rendelete a kutyákra vo­natkozóan. — Kendeletünk nemrég lé­pett életbe. Meghatározza, hogy a város mely részein hány ku­tya, macska és egyéb háziállat lehet egy lakásban, illetve egy udvarban. Érden városi gyep- mester gyűjti össze a kóbor kutyákat, de mivel a város te­rülete nagy, lehetetlen való- mennyi gazdátlan állatot be­fogni, s különben is kevés n valóban gazdátlan eb, a leg­több tartozik valahova, csa*. elcsatangolt. Aki kutyáját ki­csapja vagy nem altatja be, szabálysértést követ el, de ezt megállapítani nehéz a lakos­ság segítsége nélkül. Horváth Géza, Cegléd városi tanácsának igazgatási osztály- vezetője ugyanerre a kérdésre a következő választ adta: — 1979-ben három szabály­sértési ügyünk volt kutyákkal kapcsolatban. Mindhárom eset­ben. pénzbírságot kellett fizet­nie a gazdának. A kóborló ku­tyák tulajdonosait’ megtalálni nem lehet, csak ha az állat törzskönyvezett, vagy akkor, ha a lakosság segít az eb ho­vatartozásának megállapításá­ban. De a lakosság ritkán segít, elvétve +esz csak bejelentést felelőtlen gazda ellen. Ez ért­hető akkor, ha arra gondo­lunk, hogy az emberek gyak­ran arról is megfeledkeznek, hogy bejelenteni és beoltatni kutyájukat állampolgári köte­lességeik közé tartozik. Márciusban Az eboltás szükségességéről és tapasztalatairól faggattuk dr. Lenkei Lászlónét, a Pest megyei Állategészségügyi Állo­más megyei szakáMatorvosát. — Nagyon fontos, hogy min­den kutya évente kapjon ve­szettség elleni oltást. A ve­szettség Pest megyében is eléggé elterjedt, nagy gondot okoz az állategészségügyi állo­másnak és a KÖJÁL-nak egy­aránt. 1979-ben 128 veszett ró­kát. két házimacskát, egy ebet és két szarvasmarhát találtak. A veszettség leginkább a ku­tyát veszélyezteti, mivel va­dászösztöne arra indítja, hogy ha rókát lát, pusztítsa el. A kutya-róka verekedések követ­kezménye: ha az eb nem ol­tott, a róka pedig veszett, a kutya is fertőzött lesz, s mert háziállat, közvetlenül veszé­lyezteti az embereket is. — Hogyan harcolhatnánk eredményesen a veszettség el­len? — Legfon+osabb a kutyát el­vinni az eboltásra. Az oltás in­gyenes, még a kóbor kutyát is beoltja az állatorvos, ha vala­ki odavezeti. Az ebadó — bár az eboltáskor kell befizetni — nem az oltóanyag ára. Ezért fontos lenne, hogy a tanácsok ne kapcsolják össze ezt a két különböző dolgot, hanem tart­sák be a fontossági sorrendet: a leglényegesebb, hogy min­den kutyát beoltsanak, az eb- adót pedig ettől különválaszt­va kellene behajtani. Ez ter­mészetesen csak része a ve­szettség eileni harcnak. Nagy baj. hogy elszaporodtak a dú- vadak, hiszen a kór hordozói a rókák. A környeze+védeimi törvény tiltja a korábban meg. engedett mérgezést, így a tíú- vadirtásnak csak két módja maradt: a vadászat és a koto­rékok gázosítása, de ez nem annyira eredményes, mint a korábbi mérgezéses irtás. Az lenne az ideális, ha két négy­zetkilométerre mindössze egy róka jutna, akkor csak elvétve találhatnánk veszett állatokat. Márciusban lesz Pest megyé­ben. az eboltás, jó lenne, ha az idén egy kutya sem maradna ki belőle. Tavaly á megyében 128 ezer kutyát oltot+unk be. de becslésünk szerint tízezer eb nem kapott oltást. Vajon miért? Az ember hűséges társa a kutya, de vajon az ember is hűséges társa-e a kutyának? S amikor elcsapja a háztól, az állattal vagy saját magával — s ezzel együtt a társadalommal — tesz-e nagyobb rosszat? Elismerjük, hogy nem egy­szerű nyilvántartani a háziál­latokat, d,e mégis erre lenne szükség: ha a gazdának számot kellene adnia valahol valaki­nek a jószágaiból, talán nem vinné el őket messzire, és fe­lejtené ott álemberségből. Nagyobb figyelmet, több tö­rődést érdemelne ez á jelen­ség a hatóságok és a lakosság tehát a köz rezéről. rável Melinda *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom