Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
""xiíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 19S0. JANUAR 30., SZERDA Műszerészek a telefonközpontban Gyorsan elhárítják a zavart Ha a telefonközponttól a hibabejelentőt kérjük, az esetek többségében Papp Zsuzsanna műszerész jelentkezik. Szakszerűen érdeklődik az elromlott telefonról, melynek megjavítását kérjük, majd a beszélgetés után továbbítja a panaszt munkatársainak. Nekik köszönhető, hogy városunkban egy-egy elromlott telefon átlagosan 2, 2 és fél óra hosszat süket csak. Jóval előnyösebb A szabályzat szerint egyébként a bejelentésektől számított 4 órán belül kell elvégezni . a javításokat. Természetesen ez csak egy át.agos szám, a szerelés esetenként ennél jóval tovább is tarthat. Különösen aid? or, ha a rossz időjárás miatt egyszerre sok telefon romlik el. A telefonszerelők munkája télidőben nem irigylésre méltó, hiszen gyakran kell hóban, fagyban a szabadban dolgozni. — Meglehetős pontatlanság általánosságban telefonszerelőkről beszélni — mondja Nyerges Jvzse/, a Dél-Pest megyei Távközlési Üzem nagykőrösi távbeszélő-központjának vezetője. A mi üzemünkben zavarelhárítók és műszerészek dolgoznak. A zavarelhárító szakember az, akivel az előfizetők gyakran találkoznak. Az ő dolga a vonalhibák vagy a telefonkészülékek zavarainak kijlNí^sa. Egyébként Nagykőrösön állandó jelleggel egyetlen zavarelhárító dolgozik, Dobi József. Körzetébe tartozik Nyársapát és Kocsér is. Ha' több munkája akad, akkor a pesti üzemtől kap segítséget. — A távbeszélő-központ többi dolgozója műszerész. Az ő dolguk a központ karbantartása, az itt _ jelentkező hibák kijavítása. Ök viselik gondját a vállalati alközpontoknak is. Ez utóbbiak elég sok munkát adnak nekünk. Ezért a műszerészek munkaidejük háromnegyed részét ezekben az alközpontokban töltik szereléssel, javítással. — A telexgépek javítása is ennek a központnak a feladata? — Igen, hiszen á városi telexközponti s nálunk van. Egyébként nemcsak a vállalatok használnak telexgépeket, hanem mi magunk is, mert a táviratokat ezeken továbbítjuk. örülnénk annak, ha városunkban minél több helyen volna telexberendezés. Ennek műszaki akadálya nincsen 0s ugyanakor a használata jóval előnyösebb a telefonnál, hiszen a „beszélgetéseknek” írásos nyoma marad. — Az sem elhanyagolható szempont, hogy a telexközpont jóval korszerűbb a távbeszélőnél ... Szocialista brigádban — Való igaz, a távbeszélő- központunk hagyományos kézi kapcsolású. Mondanom sem kell, hogy ez nem a legideálisabb megoldás. Ezenkívül a műszaki berendezések is elöregedtek már. A pólusokon gyakran nincs érintkezés, elöregedtek a jelfogók. Sok időt töltünk ezek tisztításával karbantartásával. Egyebek közt ez a sok munka indokolja, hogy reggel 7 órától este 8 óráig tartunk műszaki szolgálatot. Az éjszakai hibákat a központ forgalmi dolgozói jegyzik fel. Ezeket másnap reggel tudjuk kijavítani. — A nem túlságosan kedve zö műszaki körülményeken kívül mi okoz gondot a műszerészeknek és a zavarelhárítóknak? — Gyakran mérgelődünk amiatt, hogy az előfizető bejelenti a hibát és azután eltávozik hazulról. A zavarelhárító kimegy, esetenként többször is, és nem tudja elvégezni a kért munkát. Persze ott hagy egy értesítőt, hogy mikor jön legközelebb, de az előfizető ezt sem veszi figyelembe, viszont nagyon szívesen reklamálnak, hogy miért nem javítottuk meg időben a telefont. — Elég gyakran előfordul, hogy a hibát nem nálunk jelentik be, hanem a hivatalvezetőnél, vagy a postahivatal valamelyik ablakánál. Ezekben az esetekben nem 'tudunk szakszerűen tájékozódni a hiba jellegéről, s ez érthetően nehézségeket okoz a zavar elhárításánál. — Van-e létszámgondok? — Szerencsére nincsen — mondja látható örömmel Nyerges József. Ettől függetlenül igyekszünk az utánpótlásról gondoskodni. Felkeressük az iskolákat és megismertetjük a diákokat a szakmánkkal. — Valamennyi üzem fontos feladata a takarékosság. Lehet-e a távbeszélő-központban takarékoskodni? — Természetesen, Anyaggal is és energiával is. Persze nem a telefonvonalakat ellátó energiával, mert akkor érthe! tétlenné válnának a beszélgetések. Valamennyien az Arany János szocialista brigádnak vagyunk a tagjai, s legfontosabb brigádfelajánlásunk volt a takarékosság. Ennek eredménye, hogy az utóbbi időben az elromlott alkatrészeket, ha nem feltétlenül síjp.kséges, nem cseréljük ki, : hanem megjavítjuk. Társadalmi munkában — Végeznek-e társadalmi munkát? — Igen, s ha csak lehet, a szakmánkban. Társadalmi munkában szereltük be a szakorvosi rendelőintézet és a kórház szülészeti osztályának telefonközpontját. Farkas Péter Kevesebb abrakkal Állattenyésztésiünk jellemzője a túlzott abrakíelhaszná- lás. Akkor sem térnénk el az igazságtól, ha azt állítanánk, hogy pazaroljuk a tivága ab- raktakarmámyt, pocsékoljuk az importftíhérjét. A tények önmagukért beszélnek. Az abrakfogyasztás fajlagos mu. tatói nálunk 10—12 százalékkal rosszabbak, mint az élenjáró nemzetközi színvonal. Mi más ez, ha nem pazarlás? Hiszen ,ugyanannyi abrakkal több húst, tejet termelhetnénk. Az abrakkal való takarékoskodás számottevő költségcsökkentést is jelent. Gondoljunk csak arra, hogy az állattenyésztési ágazatokban a költségek 60—70 százalékát éppen ez a tétel adja. Egy takarmányozással foglalkozó külföldi szakfolyóirat figyelemre méltó összeállítást közölt az indokolatlan többlettakarmány felhasználású - ról. Eszerint: ha a hizlaló- tériben nagy a zsúfoltság: 12 kg; elégtelen a szellőzés: 20 kg; túl nagy a hizlalási csoport: 16 kg; rossz a higiénia: 32 kg; gyakori az állatok áttelepítése: 24 kg; nem jó a genetikai képesség: 20 kg; rossz az állategészségügyi helyzet: 28 kg; többlettakarmány- fel'hasznáiást okoz sertésenként. Ha egy üzemiben a felsorolt összes hibát elkövetik, úgy 180 kilogramm takarmánnyal többet használnak fel egy hízott sertés előállítására, mint amennyi valójában szükséges lett volma. Nálunk a többletabrak- feütasználás körülbelül 50 —60 kg-ra tehető a sertés- tartásban. Mit jelent ez? Alapvetően azt, hogy a felsorolt hibáknak kb. egyharmadát minden álatte- nyésztő vagy állattartótele- pen elkövetik. Érdemes a konkrét körülmények ismeretében megvizsgálni, mit lehetne tenni! Meat hogy lehet, az elvitathatatlan. Íme egy példa: az állattartásban, ezen belül a takarmányozásiban különösen fontos a gondos, lelkiismeretes munka, a jó munkafegyelem. Amint már szó volt róla, a takarmányköltségek az állattenyésztés összes költségeinek 60—70 Százalékát képviselik. Ugyanakkor a bérköltségek aránya csupán 3—5 százalék körüli. Mégis a bérek alakulását sokkal szigorúbban vizsgálják, A takarmány felhasználást lényegesen lazábban kezelik. Másrészt a dolgozók anyagi elismerésének alapja a súly- gyarapodás, a tejhozam, a szaporulat és még- más hasonló mutatók. De vajon hány gazdaságban, képezi az anyagi elismerés alapjait a gazdaságos termelés, a fajlagos takarmányfelhasználás? Mi ösztönzi a dolgozókat az értékes abrak takarmányok f elhasználásának csökkentésére? Érdemes ezeket a felvetett kérdéseket — jóformán minden mezőgazdasági nagyüzemünkben — alaposan megnézni, és ami változtatásért kiált, azon változtatni. dr. V. S. Egy álom megvalósult . Csak kedvtelésből rajzolnak Mentünk a cifrakerti épületbe. Hetente két alkalommal, hétfőn és csütörtökön. Nyáron és télen. Jó és rossz időben. Jeges úton, hóesésben a cifrakerti zúzmarás fák között — a rajzolás kedvéért. A cifrakerti rajzszakkörben mindig jó meleg várta a rajzolni tanuló fiatalokat. S mindig ott volt a rajzpedagógus és festő Rácz József, szívet-lel'ket melengető szavaival. Nem lehet pótolni Igazi kis műterem volt az otthonunk a Cifrakertben gondjaink mégis nagynak számítottak: „— jó lenne a város központjában helyet kapni,” — mondtuk. Csaknem két éve, hogy ez az álom megvalósult. Ezért most a havas, latyakos téli úton nem a Cifrakertbe, hanem az ifjúsági házba vezet utam. — Megoldódtak-e a régi gondok? — Az igaz, hogy közelebb, központi helyre kerültünk, ide az ifjúsági házba, de sok újabb probléma várt itt ránk — panaszolja Rácz József, a képző- művészeti kör vezetője. A légkör kellemes, de a modelleket nagyon alkalmatlan helyen kell tárolnunk. A pince erre a célra nem megfelelő, így egyre több modellünk rongálódik meg, s ezeket nem tudjuk pótolni. Azonkívül itt a nagyteremben sem zavartalan az alkotó munkánk, mert gyakran benyit egy-egy eltévedt fiatal. így akarva, akaratlanul elvonja a figyelmünket. Mondhatjuk: a cifrakerti állapothoz képest nem javult a helyzetünk. Gondjaink orvoslásra várnak. — Művészi munkáját az utóbbi időben hivatalosan is elismerték. Kárpótolta-e ez a gondokért? — Augusztus 20-ra a „Szocialista kultúráért” kitüntetést kaptam meg. Ősszel Nagykőrösön, a Dél-Pest megyei Nagy István csoport kiállításán második díjjal jutalmazták alkotásaim. Szeptember közepén ünnepélyes pillanatok részese lehettem. A Képzőművészeti Főiskolán 50 éve végeztem, ezért arany diplomát nyújtott át Somogyi József, a főiskola rektora. Hogy ezek az elismerések mennyire kárpótoltak az előbb említett gondokért? Ezek az én munkám eredményei, a körben pedig közösen dolgozunk... — Otthon is dolgozik. Vezeti a kört. Mikor pihen? — Igyekszem beosztani az időt, hiszen pihenni, kikapcsolódni is szükséges. Régóta kedvelem a keresztrejtvényeket. Addig töröm a fejem, addig járok utána a feladványoknak, amíg meg nem fejtem. Legutóbb a Pest megyei Hírlap és a Ludas Matyi küldött nyereményt. ★ A képzőművész körben ezen a foglalkozáson tucatnyi fiatal rajzol. — Édesapám járt a körbe, s ő ajánlotta, hogy jöjjek én is. — mondja Fehér Anita, ennek fél éve. Főleg domborművekről szeretek portrét rajHetenként kétezer női ruha zolni. Képzőművészeti gimnáziumban szeretnék majd továbbtanulni. Hetedik osztályos vagyok. Sokat kell még gyakorolni. — A Petőfi iskola nyolcadikos diákja vagyok — mutatkozik be Bábel Anita. — Szegedre pályázom, a képző- művészeti szakközépiskolába. Egy éve készülök erre a körben. Fejet szeretek rajzolni, s a kerámia-készítés is vonz. •k Ők ketten a körben készülnek jövendő tanulmányaikra, de sokan csak kedvtelésből rajzolnak, festenek. Sárkány Erzsébet, a NEFAG dolgozója két éve jár ide. — Szeretem a fejek rajzolását, bár élő modell ritkán áll rendelkezésünkre, így a gipszalakok képét vetjük papírra. A NEFAG amatőr, fiatal alkotói nemrégen mutatkoztak be egy kiállításon, melyen én is szerepeltem néhány szénrajzommal, vízfestményemmel. Plakátokat fest — Karikagyűrűt látok a nyakadban... — Azért kapcsoltam a nyakláncomra, mert az ujjramra nagy. Vőlegényem gyakran ad disco műsort, én pedig plakátokat festek ehhez. Így otthon is gyakran a kezembe veszem az ecsetet! Borzák Tibor Megkerült a pénztárca Vincze Kálmánná, a Kecskeméti utcai gyorsmosószalom vezetőhelyettese boldogan mesélte, hogy a Kecskeméti úti áfész éladmiszeráruházában vásárolt ás. a pénztárcáját, melyben havi fizetése volt, elejtette. Csak otthon vette észre. Kétségbeesetten sietett vissza az áruházba. Az egyik vezetőnek, Marticsek Lászlónak elpanaszolta, hogy az áruházban elvesztette pénztárcáját. Az ámházvezető megkérdezte, hogy milyen volt, majd előhozta és mosolyogva átnyújtotta a tárcát, melyből semmi sem hiányzott. Csak annyit mondott, hogy máskor jobban vigyázzon rá. Vincze Kálmánná köszönetét mond az áruház vezetőjének és dolgozóinak. Nagy siker volt Ifjúsági hangversenyek A nagykőrösi Arany János Művelődési Központ évek óta sokat tesz azért, hogy a város tanuló ifjúsága minél jobban megismerje és megszeresse a zenét. Az 1979/80-as iskolai évben is megrendezi az Országos Filmharmónia ifjúsági hangversenyeit, melyekre a helyi középiskolák, a szak- középiskola és a szakmunkás- képző iskola tanulód közül, négyszázan váltattak bérletet. Ezeket az ifjúsági hangversenyeket az Arany János Művelődési Központ színháztermének hosszabb ideig tartó rekonstrukciója miatt a Toldi Miklós Élelmiszei’ipari Szak- középiskolában rendezik meg. A hangversenysorozat keretében január 25-én tartottak „Magyar népszokások az évszakok tükrében” címen nagysikerű előadást. A közönség ezúttal a balázsolással, a zöldágjárással, a tűzugrással s az aratási, szüreti és lakodalmi népszokásokkal ismerkedett meg. A színes műsorban többek közt fellépett a Budapest táncegyüttes és zenekara és Bodza Klára is. Az ifjúsági bérleti hangversenyek keretében február 15-én Katona József—Erkel Ferenc Bánk bánját mutatják be, március 5-én pedig a kecskeméti városi szimfonikus zenekar tart hangversenyt Nők akadémiája A nők akadémiája soron következő előadását ma szerdán délután 6 órakor tartja az Arany János Művelődési Központban Benedekné dr. Zsebik Piroska, a nők sajátos társadalmi és jogi helyzetéről. Az előadás kezdete előtt egy órával a művelődési központ kézimunka szakköre várja a nőik akadémiája érdeklődő hallgatóit. Moziműsor Orvosság félelem ellen:Színes, szbvjet bűnügyi film. Előadás kezdete: 4 óra. Őszi szonáta: Színes svéd film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Elnökségi ülés A Pedagógus SE tervei A Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület az Arany János Általános Iskolában tartotta ülését. Az 1980. évi sportmun- ka előkészítése szerepeit a napirenden. A súlyemelő-szakosztály 1979. november óta működik, s jelenleg 27 tagja van. A Pest megyei Testnevelési- és Sporthivatal célfeladattal, 20 ezer farinttal ezt a szakosztályt támogatja, amiért megyei versenyeken a versenyzőknek el kell indulniok — mondotta tájékoztatójában dr. Kovács Gábor sportköri elnök. Az egyesület létszáma 183 fő. Az elmúlt évben Palotai János arany-, Szűcs Ambrus ezüst és további 14 atléta bronzszintes minősítést ért el. Tömegsportban: az iskolai sportnapokon és a városi általános iskolás mezei futóversenyeken összesen 900 fő vett részt. A jövendő 5 éves ciklusban a 4 szakosztály javaslata alapján tervet kell készíteni. A szakosztály-vezetőségek megerősítése napjaink feladata. A sportkör fenntartását a tanács biztosítja továbbra is. A továbbiakban Gárdián Ferencné gazdasági felelős az 1979-es tényszámokat és az 1980. évi szerény költségvetési tervet ismertette. Tóth Tibor a dobóatléták sikeres múlt évi szerepléséről szólt. A serdülő B-korcsoportban a sportiskolások 22 ponttal, rossz minősítéssel az országos rangsorban a 22. helyen végeztek. A körösiek számára kedvezőtlen volt, hogy ebben csak az ö&z- szetett varsenyoken való sze- raplóst vették tekintetbe, az országos egyéni helyesléseket nem. A jelenlegi pénzkeret miatt újabb atlétaedzőt nem lehet beállítani — mondta válaszában az elnök. Az elnökség a továbbiakban elfogadta az idei költségvetési tervjavaslatot és havi 400 forintos kalóriapénz- támogatást szavazott meg az aranyjelvényes, ifjúsági válogatott kerettag Palotai János dobóatléta számára. Várják a fiatalokat Lendületesen készülnek a Nagykőrösi Kinizsi birkózói az 1980-as év versenyeire. A haladók mellett kezdők jelentkezését is várja a szakosztály vezetősége a Sportotthon nagytermében. Hétfőn, szerdán és pénteki napokon 18— 18 óráig az úttörők és a serdülők, 18—20 óráig az ifjúságiak és a felnőttek edzenek. Focihír Február 17-én Magyar Népköztársasági Kupa és Országos Ifjúsági Kuoa-mérkőzése- ken is pályára lépnek a Nagykőrösi Kinizsi labdarúgói. Az ellenfelek még nem ismertek, mert a sorsolás 4-én lesz. Mai sportműsor Labdarúgás Szolnok: Sz. MÁV MTE (NB IX.) — Nagykőrösi Kinizsi elő. készületi mérkőzés. S. Z. , ts, ............. A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetnek mintegy 50 bedolgozó készít különböző női ruházati cikkeket Nagykőrösön. Az átvevő központba hetente csaknem 2 ezer darab ruhát szállítanak be az asszonyok. Egerszegi Mártonná és Szikszai Antalné ellenőrzi a szovjet exportra szállítandó termék minőségét. Uj. Fekete József felvétele
