Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA H BL m IÁ-ÓEGll£DI JAPÁS ás C^lIq^MROsTeszIiRS XXIV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1980. JANUÁR 30., SZERDA Ismeretterjesztés Abonyban Tudomány, művelődés mindenkinek Népszerűek a viták, a fórumok A tudományok eredményei­nek ismertetésére, terjesztésé­re 1953-ban alakult meg a mai Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat. Neve akkor Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Tár­sulat volt. Alig egy esztendő alatt kiépítette megyei, majd járási szervezeteit, amelyeket ma már a helyi, üzemi cso­portok szervesen kiegészíte­nek. Tagjai, mintegy húszezer értelmiségi, rendszeresen tar­tanak előadásokat, ismertetve a különféle tudományok leg­frissebb eredményeit, állás­pontját, átfogó képet adnak a hallgatóságot érdeklő téma­körökről, rendeznek vitákat, fórumokat, amelyeken az elő­adásokon felvetett kérdések­kel foglalkoznak. A TIT tevé­kenységének gerincét az elő­adások adják. A statisztikai adatok tanúsága szerint sok az érdeklődő, országosan százez­res az előadások száma, a hallgatóságé pedig több millió. A munkás-, mezőgaz­dasági, ifjúsági és más aka­démiákon az előadássorozatok népszerűek. Abonyban évtizedek óta létezik tudományos isme­retterjesztő csoport. Először a ceglédihez tartozott, öt esztendeje azonban már önálló. Nem könnyű, szívós munkát igényelt a kezdeti időszak, viszont ma már a nagyközségben 13 TIT-akadé- mia működik, látogatói az in­tézmények, üzemek, termelő- szövetkezetek dolgozói. Az ér­deklődők sorában fiatalt, nyugdíjast szép számmal egy­aránt találni. Tavaly 98 isme­retterjesztő előadást tartottak, ezeken több mint 2400 ember vett részt. A programok nagy részét helybeli előadók tartot­ták meg, hozzáértéssel, felké­szülten. A témákat és az elő­adókat a hallgatóság kérheti, választhatja. Nem ritka, hogy neves egyetemi tanár az abo- nyi TIT-előadás meghívott előadója. Legutóbb Tömöry Tamás egyetemi tanár, a La­kásunk című könyv szerzője volt az előadó, a Szép otthon című ismeretterjesztő rendez­vényen. Szívesen hallgatta az abonyi közönség más alka­lommal a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, vagy az ELTE egy-egy tanárának elő­adását.- A televízió Változó vi­lág című műsorsorozatának előadói a témáról tartott elő­adásra jöttek el. A szép eredményeket új feladatok követik. A munkahelyek, intézmé­nyek többnyire olyan TIT- akadémiák indítását kérik, amelyeknek anyaga a sa­ját területükhöz kapcsoló­dik. A termelőszövetkezetek mező- gazdasági sorozatot kérnek, a kertbarátok köre szívesen hallgatja a növénytermesztési, kertészeti ismereteket. A ta­nácstagok Abony múltjával, jelenével foglalkoznak, az is­kolákban a szülők akadémiá­ja ad pedagógiai, gyermek- nevelési, pszichológiai ismere­teket a szülőknek. Foglalkoz­nak a jutalmazás és büntetés témakörével, a serdülőkor t problémáival. Általános — i nem szorosan vett — szak­mai témát csak néhány cso­port kért. A tűzoltók például a Hold meghódításáról hall­gattak nemrég előadást, a művelődési ház kézi- munka-szakkörösei Len­gyelország természetrajzá­val, életével, kultúrájával ismerkednek meg. A TIT feladatai közé tarto­zik a közművelődési prog­ramnak megfelelően, hogy az egyéni általános műveltséget, annak bővülését segítse, ezál­tal az egész társadalom mű­veltségét emelje magasabb szintre. A TIT szervezői, elő­adói most arra kell hogy tö­rekedjenek: ne csak szakmai, hanem az általános műveltsé­get segítő előadásokat kérjen a hallgatóság. Mint Skultéty Sándor, az abonyi művelődési ház igazgatója, a TIT-csoport vezetője mondta: „Nem csak azt kell adnunk, amit kérnek az emberek, hanem azt is, amit kérniük kellene.” Csilléi Béla Van elegendő zöldség, gyümölcs Ügy látszik, sietős volt a dolguk a keddi piacozóknak Cegléden, mert a piactér már kora délelőtt megüresedett. Kevés magánárus kínálta por­tékáját és aki a hideg ellené­re kimerészkedett, az igen sie­tett a vásárlással. Alapvető zöldség és gyümölcsfélékből általában minden kapható, megfelelő a város ellátása. Van burgonya, hagyma, ká­poszta, sárgarépa és gyökér­zöldség, kapni céklát, egy idő óta téli f eketeretket is. Az árak hasonlóak, mint a környező városok piacain. Burgonyát, hagymát több élelmiszer bolt is árusít, eat a ZÖLDÉRT már necchálós csomagokban, egv és kát kilogrammos ada­golásban szállítja. Az áru mi­nősége — mind a kistermelő­ké, mind a raktárból szállí- tottaké — jónak mondható. Időnként csak a káposzta fa­gyos, de annak „nem árt” — minit mondják. Tojás, gomba és hal kevés Múzeumban a nyomdagép Nyomdaipari-történeti kiállítás nyílik február 3-án a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az egykori Sárik-nyomda anyagát lát­hatják majd az érdeklődők. A kép előterében: Máté Bertalan történész, muzeológus egy régi nyomdagépet állít össze. Apáti-Tőül Sándor felvétele kerül a piacra. A tojás drá­ga. A kiskertesek, akik nyá­ron friss termésükét hozzák eladni, most lekvárt, befőt­tet, paradicsomlevet, savanyú­ságot is kínálnak, házi ké­szítésűt, zamatosat. Kiterjedt szolgáltatás Sikerrel járt az átszervezés Korszerűsítik a karbantartó műhelyt Néhány éve sokak által felvetett panasz volt, hogy a kertes házak hagyományos építésű ámyókszékeit nincs aki kiürítse. Az erre hivatott akkori tőzegkitermelő válla­latnak sem embere, sem ele­gendő eszköze nem volt er­re a célra. Ez a kényes té­ma nem csekély közegészség- ügyi jelentőséggel bír, s nyil­ván ennek is szerepe volt abban, hogy a többi közt ilyen feladattal is megbízott cég tavaly nyáron új elnevezést kapott. Azóta Pest megyei Te­lepüléstisztasági Kommunális Vállalat ceglédi szervesüzeme felirat díszük a Batthyány ut­cai szerény irodaépület ajtaja felett. Junó László üzemvezető tá­jékoztatása szerint Cegléd és Nagykőrös városán kívül ha­táskörükbe tartozik a ceglédi, a monori és a nagykátai já­rás. Tavaly két kirendeltséget létesítettek, az egyiket Nagy- kátán, a másikat Vecsésen kei­két kihelyezett szippantóko- csival. Nagykőrösi telephelyü­ket — gazdaságossági és üzem­szervezési okok miatt — fel­számolták. Oda Ceglédről jár­nak át járműveik. Kisebb re­zsivel, létszámmal, üzem­anyag-megtakarítással számol­tak, amikor így döntöttek. Az 1979-ben végrehajtott tí- pusegységesítóssel és beszer­zéssel Prága szippantókocsi- jai'k száma tizenhétre emelke­dett. Ez a géppark m;ír ele­gendő a teendők ellátásához. Tavaly Dél-Pest megye tele­püléseiről 200 ezer köbméter szennyvizet szállítottak el. Munkájuk középpontjában a lakosságnak nyújtandó szol­gáltatás áll, amelyet az ál­lam jelenleg is dotációban ré­szesít. A régi típusú illemhe­lyek tisztításához új módszert vezettek be: gépi úton vízzel hígítják a fekáUát és úgy szi­vattyúzzák a tartálykocsikba. Ez higiéni'kusabb a korábbi el­járásnál, a környezetre, az ez­zel foglalkozókra kevésbé ár­talmas. (Munkásaik védőol­tást kapnak és az utóbbi két évben fertőzésből eredő meg­betegedés nem fordult elő ná­luk.) Jelentős mértékű közületi megrendeléseknek is eleget tesznek. A nagyobb vállalatok, gyáraik, mint például a ceg­lédi vágóhíd, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Tiszámén ti Vegyiművek derítőiből ugyan­csak elszállítják a szennyvi­zet. Száznegyven céggel kö­töttek szerződést. Ez a tevé­kenység szabadáras, tehát jö­vedelmezőbb. A múlt évben 11,8 millió forint árbevételre tettek szert, ami 11,5 száza­lékkal magasabb a tervezett­nél. A szervesüzem nem titkolt gondja, hogy kocsijaik tar­talmát nem könnyű elhelyezni. Vecsésről például Üllőre vagy Monorra kell juttatai a szál­lítmányt és ez húsz kilométe­res utat jelent minden eset­ben. Nagykőrösön is csak ideiglenes megoldást engedé­lyeztek számukra. Cegléden a tanács a Körösi út mentén a Kőkunyhó dűlőben jelölt ki helyet számukra. Nagy mé­retű gödröket ásnak, s az ezek­be kerülő fekáliát tőzeggel ke­verik össze. Ezt parképítő részlegük kertészeti célra hasznosítja. Az ipari szenny­víz ugyancsak gödrökbe ke­rül, onnan elszivárog, majd földréteggel betemetik idővel az árkokat. Nem túl szeren­csés megoldás. A tervek sze­rint, ha kiépül a város bioló­giai szennyvíztisztító rendsze­re, akkor befogadhatja a szippantókocsik tartalmát is. A jelenlegi ürítőhelyek a te­lepülésektől távol esnek, meg­felelő útjuk sincs, s ily mó­don járműveik a szükségesnél jobban rongálódnak, hama­rabb pusztulnak el. Tapasztalataik szerint a magáraházaknál használt de­rítők, emésztőgödrölk jelentős része nem felel meg az építé­szeti előírásoknak: nem zárt rendszerűek, ennélfogva tar­talmuk elszivárog a talajban, s félő. hogy előbb-ütóbb a vízrécegeket is szennyezd. Dol­gozóik munkabrigádokbaw te­vékenykednek és — amint Junó László megfogalmazta — a lakosság udvarias kiszolgá­lására törekednek. Mutatott egy halom cédulát is. amelye­ket minden megrendelő meg­kap, s ha elégedett az üzem munkájával, beküld a köz­pontba. Ez a vállalatnál ki­bontakozott versenymozga. lomnak éppúgy része, mint a fokozott üzemanyag-takaré­kosság Cegléden gerjed műhelyük foglalkozik a kocsik karban­tartásával. Korszerűsítése az idén esedékes. A tervek már készülnék, s ha rendelkezé­sükre áll a szükséges négy­millió forint, jobb körülmé­nyek között hatékonyabban dolgozhatnak- majd. Akkor sa­ját autóikon kívül a parképí­tő részleg gépeit is ők javít­hatják. Az alkatrészellátás gondjai őket is érintik, hi­szen a Csehszlovákiából szár­mazó Prágákhoz nehéz besze­rezni a tartozékokat. T. T. Tiszaörsön, lázi áron Aratják a nádat Ötödik esztendeje, hogy a TSZKER ceglédi területi köz­pontja a fertődi nádgazdaság­nak nádat avattat a Tiszántú­lon, a Duna—Tisza közén, yáll-alták a kitermelhető ná­dasak felkutatását és a szük­séges géptől az elszállíttatásig mindenről gondoskodnak. A munkáslakás-építés története Házsor a város szélén „Az építésre vonatkozva mi is tisztelettel bejelentjük... azért hogy kevesebbe kerül­jön mind egyik házat eggyüt- tesen kívül belől be tapaszt­juk díjmentessen. A vályog verést közülünk való emberek ki verik csak azért hogy jó legyen elkészítve ..szól Sárközy Márton és 31 társá­nak aláírásával ellátott kérel­mező, sürgető levél. Az épí­tendő munkásházakra igényt tartó személyek foglalkozásá­ra vonatkozóan szinte semmi­féle adat nem áll rendelke­zésünkre. Életkoruk 23 és 74 év között volt, átlaga megha­ladta a 40 évet és családon­ként 3—4 gyermekük volt. A politikai helyzetben idő­közben beállt gyökeres válto­zás új irányt szabott a ceglé­di munkásházépítési akció amúgy is döcögő szekerének. A Tanácsköztársaság idősza­kában, de már a réptanács ülésén is szóba került, hogy javítani kell az áldatlan la- kás viszonyokon. Az esemé­nyek tragikus alakulása miatt erre nem kerülhetett sor. A Pesti út és a Csokonai út által határolt nagy kiterje­désű városi tulajdonjogú in­gatlanból a város vezetősége — többek között állami füzes céljaira, polgári fiúiskolái gaz­dasági gyakorlóterületül, vi- tézségi telkekül, rokkantott­hon létesítésére — .tekintélyes kiterjedésű iagatlant adott át 1920-ban, melyek területéhez viszonyítva a mezőgazdasági munkáslakások létesítésére át­engedett földdarab csekély ki­terjedésű volt, 1921 TAVASZÁN a város vezetősége 11 házhelyet enge­dett át mezőgazdasági mun­káslakás-építés céljára a város szegénysorsú lakosainak — négyszögölenkénti tíz koronás vételárban — a Csokonai ut­ca és a Pesti út által határolt Csíkos-szélen. Hogy ez a la­kásszám mennyire nem elégí­tette ki az igényeket, azt a korábban idézett levelek ki­vonatai is alátámasztják, és bizonyítékul szolgálnak az 1930-as évek ceglédi lakásvi­szonyairól beszédesen valló szociális összeírásai. Máté Bertalan történész Kossuth Múzeum 1908 végén az államépíté- szeti hivatal javaslatiéra mó­dosították a terveket. A vá­rosi mérnök véleménye alap­ján a város vezetősége úgy döntött, hogy .. egy-egy munkásház oly nagy összegbe kerülne, hogy annak házbér­re szánt összegből leendő tör­lesztésére vagyontalan napszá­mos ember nem képes — s igy ez úton a cél nem éretnék el.. A házakra azonban egyre inkább szükség volt. Urbán Pál társai nevében is, levéllel fordult a földműve­lésügyi miniszterhez és töb­bek között ezt írta: „...Ha sor kerül házépítésre, hadd csináljanak minél több mun­kát az emberek, mert így időt és költséget is megtakaríthat­nának ... mivel Czegléd vá­rosához sok olyan üres hely tartozik, melynek a város semmi hasznát nem veszi, tel­jesen ingyen adhatna munkás házhelyeket... itt Czegléden igen sokan vagyunk abban a helyzetben, hogy a magas ház bért alig bírjuk fizetni és .., hogy a czeglédi házatlan munkások részére 100 ,., ház építésére kegyeskedjék a szük­séges pénzt ki utalványozni.” 1910 elején az alispán iga­zoló jelentést kért a ceglédi polgármestertől, hogy mi az oka és akadálya annak, hogv a városban akadozik a mun­káslakások építésének ügye. A polgármester — átlátszó mó­don — azzal védekezett, hogy a városi mérnök időközben megbetegedett (!) és helyette­se mindeddig nem volt képes erre az ügyre sort keríteni. Nem felelt meg a tényeknek ez sem, a valóságtól pedig igencsali messze volt az az ál­lásfoglalás is,, miszerint a vagyontalan' házigénylők kép­telenek lennének a ház árá­nak lakbér fejében történő törlesztésére. Az énítendő há­zakra igényt tartók többsége azon kívül, hogy magát „fize­tőképesnek” vallotta még to­vább ment, és a munkálatok végzésére is vállalkozott. az építendő házak teleknagy­sága Cegléden 180—200 négy­szögölnyi legyen. A javaslat szerint a házak szoba, kony­ha, kamra beosztású épületek legyenek, amelyeknek felépí­téséhez — vályogvetés, teher­szállítás, kerítéskészítés, ta- p^sztás, stb. — a lakáshoz jutók is nyújtsanak segítsé­get. A ceglédi képviselőtestület úgy döntött, hogy a munkás­házak építésére a Csíkos-szé­len egy tagban levő, majd 300 katasztrális , holdnyi területű ingatlanból 11 házhelyet jelöl ki, mégpedig két házhelyet 225—225, kilencet 180—180 négyszögöl területtel. Az épít­kezés ügye ezen a ponto-n meg is akadt. A ceglédi pol­gármester ezt írta a sürgető alispáni levélre: „...Gubody Ferenc polgármester úr elha­lálozása folytán, úgy ezen, mint egyéb nem felette sürgős és nem az adminisztráció ren­des menetéhez tartozó ügy le­került a napirendről.” Hogy mennyire sürgős volt a munkásházak építésének megindítása, arra Urban Fé­lék 1908 tavaszán kelt levele elegendő bizonyíték. „A czeg­lédi munkások, kiknek háza nincsen az előtt évekkel mun­kás házak építését kértük a Magyar kir. földmívelésügyi ministeriumtól... ennél fogva tisztelettel kérjük Czegléd vá­ros Tek. polgármesterét és a Tek. tanácsot, hogy az emlí­tett 25 000, huszonötezer koro­nát méltóztassanak az álta­lunk kért czélra felhasználni, illetve a kérelmezett munkás lakásokat lehetőleg ezen év­ben felépíteni.. A VAROS VEZETŐSÉGE sorozatos árlejtéseket tartott, hogy a legolcsóbb vállalkozó­kat fogadhassa fel a házak felépítésére. Az alispáni hiva­tal sürgetésére — időközben ugyanis,, a Soltiak a nekik jut­tatott összegből felépítették a munkáslakásokat — a ceglédi polgármester újabb kibúvókat keresett. a mült szazad végén századunk elején Magyaror­szág az eg; 11 növekvő gaz­dasági és politikai hatalom­mal bíró burzsoázia befolyá­sa ellenére, súlyos feudális maradványokkal terhelt ag­rárország volt. Függetlenül at­tól, hogy az 1897—1898-as or­szágos méretű földmunkás- és szegényparaszt megmozdulá­sok nem hoztak gyökeres vál­tozást, híven tükrözték a tö­megek elkeseredésének foko­zódását. A kivándorlók szá­mának növekedése és a mun­kaerő más módon való el­vesztésének lehetősége az uralkodó osztályok figyelmét egyre inkább a határozott megoldásra irányította. A megoldás egyik vélt esz­köze az 1907. évi „gazdasági munkásházak állami támoga­tásáról” szóló törvénycikk lett volna, amely a mezőgazdasági munkaerő gúzsbakötését, a munkaadóhoz való rögzítéséi és biztosítását szolgálta. Az 1907. évi 46. törvénycikk alapján a földművelésügyi mi­nisztérium által engedélyezhe­tő kedvezmények megadásá­nál azokat a településeket ré­szesítették előnyben, „amelyek a munkásházak építését in­gyen telek vagy kert létesí­tésére is alkalmas telek ado­mányozásával” elősegítették. A minisztériumi kölcsön felté­tele volt, hogy a helyi tör­vényhatóság saját ingatlan- vagyonából ingyen vagy igen mérsékelt áron juttasson te­rületet a felépítendő házak­hoz. 1907 februárjában kapta meg Cegléd város polgármes­teri hivatala a vármegyei közgyűlés határozatát, amely azt tartalmazta, hogy a 25 ezer koronányi minisztériumi kölcsönt Cegléd és Solt köz­ség egyenlő arányban hasz­nálhatja fel munkáslakások építésére, mivel ezek felépíté­sét „ezeken a helyeken... a legindokoltabbnak ...” látják. Leszögezte a határozat, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom