Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

4

1980. JANUÁR 30., SZERDA

AZ OKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN

Vetés, betakarítás — a tanteremben

ZÁRTLÁNCÚ SZÍNES TELEVÍZIÓS RENDSZER

JVhizsikusfáru m

Kamaraegyüttesek, szólisták fellépése

Muzsikust óramat rendez

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kétéves előkészítő munka után — az agrárfelsőoktatásban elsőként — február végén üzembe helyezik a zártláncú színes televíziós oktatási rendszert. Ennek az eseménynek kapcsán kerestük fel az egyetem oktatás- technikai osztályának vezetőjét, Bíró László villamosmérnököt. A beszélgetés egy kis történelmi visszapillantással kezdődött

Már Comenius is

— A pedagógiai munkához kapcsolódó, annak eredményességét szolgáló segédeszközök használata tulajdonképpen nagyon régi keletű. A sárospataki múzeumban látható az a diavetítő, melyet még Comenius használt, ötletes megoldással, az átvilágítható anyagra festett képeket petróleumlámpával működő szerkezet segítségével vetítette ki a falra. Természetesen az igazi előrelépés a huszadik században, pontosabban az ötvenes években kezdődött. Magyarországon a hatvanas évektől kezdve beszélhetünk audiovizuális oktatásról.

— Mi tette lehetővé ezt a vagy minőségi váltazást?

— Addigra jutott el a technika oda, hogy valóban üzembiztosán, gördülékenyen tudja kiszolgálni a pedagógust. Már az ötvenes évek előtt is voltak szalagos diavetítők, melyek úgy működtek, hogy az ember a becsavart filmet kézzel forgatta tovább. Ez azonban nagyon nehézkes volt, lassította a tanítást, széttördelte a tanár előadását és valószínűleg soha nem terjedt volna el, ha közben meg nem születik a készülék tökéletesített változata, amely automatikusan működik éí? á tanári asztalról gombnyomással távvezérelhető. Ám valóban korszerű, a pedagógiai munkába legjobban beleilleszthető eszköz a televízió.

*

Álló- és mozgóképes

— Miért?

— Egyesíti magában az ösz- szes többi eszköz (film, dia, fotó, magnetofon, lemezjátszó) tulajdonságait. A szemléltetés ugyanis eddig kétfajta lehetett: állóképes (dia, fotó) és mozgóképes. A televíziónál a kettő már együtt is alkalmazható. A televízió segítségével az eseményeket azok történésével egyidőben láthatjuk.

— Milyen jelentősége van ennek az egyenes közvetítésnek az oktatásban.

Például a tanár éppen egy kísérletet végez, és ennek minden kis apró részlete tisztán kivehető az előadóterem legtávolabbi pontján is a televízió-képernyőkön. Vagy: a mikroszkóp alatt, egyazon időpontban lezajlódó természeti jelenséget csak egyenként vizsgálhatják a diákok, de ha mikroszkópot a kamera nézi és közben kivetíti a terembe a látottakat, akkor mindenki egyszerre kapcsolódhat be a folyamatba.

További előnye az oktató televíziónak, hogy az információt hordozó anyagok elkészítésénél sokkal gyorsabb az átfutási idő, nem kell laborál- ni, a felvétel pillanatában már látni az eredményt, ha pedig hiba' történt, az rögtön kijavítható. Mozgékonysága, trükktechnikái lehetőséget biztosítják, hogy a szemléltetésre kerülő anyagot sokoldalúan, alaposan, részletesen magyarázhassa az oktató.

Sárga vagy zöld?

— Mi indokolja a jóval drágább színes televíziós technika bevezetését? Minőségileg mennyivel jelent többet az oktatás számára?

— Több-információt képes továbbítani, mint a fekete-fehér kép. Ez az egyik ok. A másik speciális: az agrár-felsőoktaMOZIMŰSOR

1980. JANUAR 31-TÖL FEBRUÁR 6-IG

ABONY

31—3: Sebességláz*

4—6: őszi szonáta*

ABONY, Mese

2—5: A molnár, a fia, meg a szamár

ABONY, Művész

2—5: Helga**

BUDAÖRS

31—3: A blokád folytatása I—II.

4—6: Nada csoport**

CEGLÉD. Szabadság 31—6: Hair*

CEGLÉD, Mese

31—6: Rézhegyek királynője

CEGLÉD, Művész

31—6: Magyarok a prérin

DUNAHARASZTI

■ 31—3: Konvoj*

4—5: A szabadság fantomja**

DUNAKESZI V. Cs.

31—3: Nick Carter

a szuperdetektív*

4—6: Konvoj*

DUNAKESZI, J. A,

31: Hívj a messzeségbe 3: Nick Carter

a szuperdetektív*

4: Szabadíts meg a gonosztól**

6: Konvoj*

ÉRD

31—1: Fedora*

3: Fedora*

4—5: A blokád folytatása I—II.

FÓT

31—1: Severino 2—3: Kalózok Jamaicában 4—5: Fekete fülű, fehér Bim I—II

GÖDÖLLŐ

31—3: Farkassziget rejtélye (du.)

31—3: Pantaleon

és a hölgyvendégek*** (este)

4—6: Rákóczi hadnagya (du.) 4—6: Pokoli torony I—II.* (este)

GYÁL

31—1: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét... ?*

2—3: Keoma 4—5: Gyilkos a tetőn** MONOR

31—3: A* vad hattyúk (du.) 31—3: őszi szonáta* (este)

4—6: Sebességláz*

NAGYKŐRÖS, A. I.

31—3: Lolka és Bolka

a Föld körül (du.)

31—3: A kérdés** (este)

4—6: A nagy balhé

PILISVÖRÖSVÁR

31—1: A vasálarcos férfi 2—3: Aranyember (du.)

2—3: A burzsoázia

diszkrét bája** (este) ’ 4—5: Leszámolás

a kocsmában*

POMAZ

31—1: Bizalom*

2—3: Meg kell ölni a szerelmet**

4—5: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét... ?•

RÁCKEVE

31—1: Sebességláz*

2—3: Nick Carter

a szuperdetektív*

4—5: Koldus és királyfi

SZENTENDRE

31-f-3: Az Emir kincse (du.)

31—3: Nada csoport** (este) 4—6: Farkassziget rejtélye (du.)

4—6: Pantaleon

és a hölgyvendégek*** (este)

SZÍ GETSZENTMIKLÓS

31—1: Nick Carter

a szuperdetektív*

2—3: Sebességláz*

4—5: Konvoj*

TÁPIÓSZELE

31—1: Üdülők®

2—3: Ajándék ez a nap*

4—5: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.*

VÁC, Kultúr

31—3: Konvoj*

4—6: Nick Carter

a szuperdetektív*

VÁC Művelődési Központ

1: A madarak is, a méhek is**

2: Maréknyi szerelem***

3: Bűvös kő és a csodakút

VECSÉS

31—3: Koldus és királyfi (du.) 4—6: Különös házasság' (du.) 31—6: A jó, a rossz

és a csúf I—II.•• (este)

DABAS

31—1: Márványember*

2—3: Allegro Barbaro*

4—5: Meghívás egy gyilkos vacsorára*

• 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!

•• Csak 16 éven felülieknek! *•• Csak 18 éven felülieknek!

tás sajátosságai közé tartozik, hogy az itt előadott tananyag alapja maga a mezőgazdaság. Ennek különböző munkafolyamatait, eseményeit viszont be kell hozni a tanterembe és ez igazán eredményesen, csak ilyen technikai apparátus segítségével oldható meg. Itt pedig döntő jelentősége van a színeknek. Gondoljunk csak arra, mennyire nem mindegy, hogy sárga-e a búza vagy zöld.

Az országban eddig a négy orvostudományi egyetemen, (Debrecen, Pécs, Szeged, Budapest) és a szombathelyi Pedagógiai Főiskolán alkalmaztak színes televíziót. A gödöl- lőivel most hatra növekedett a zártláncú oktatási célra készült tévérendszerrel felszerelt felsőoktatási intézmények száma.

S. H. K.

január 31-én és február 1-én a Fészekklubban a Magyar Zeneművészeik Szövetsége. A zeneművészek szakszervezeté, vél és az országos filharmóniával közösen szervezett hangversenysorozat a vidéken élő és dolgozó előadóművészeik munkájának jobb megismertetését szolgálja: pécsi, kaposvári, balassagyarmati, debreceni, kecskeméti, valamint' szombathelyi szólisták és kamaraegyüttesek lépnek majd fel a koncerteken. A fórum keretében az ország zenepedagógusainak részvételével továbbképző tanfolyamot is rendeznek, amelynek két előadója Űjfalussy József akadémikus és Balázs István, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője lesz .

RÁDIÓFIGYELŐ

LÁTTUK, HALLOTTUK. A

pénteki adást azzal a reménnyel kezdtem hallgatni — ki tudja, miért —, hogy itt, a rádióban frissebb, elevenebb kritikákat hallhatok, mint amilyenekkel amúgy, kissé hervatag kritikai életünkben találkozhatok. Talán az élőszóban bíztam, talán a beszélgetés megelevenítő erejében — akármiben is, várakozásaimban csalatkoztam.

Lehet hogy igazságtalanul, de ezt nem a megszólaló kritikusok, hanem a műsor vezetője, Kepes András hibájául rovom fel elsősorban. Úgy gondolom, az ő dolga nem csupán annyi volna, hogy néhány mondatos szöveggel ösz- szeféreelje az egymást követő beszámolókat, s egy-egy kérdést, gyenge társasági viccet ■kockáztasson meg. Egy műsort irán^íiani kell, közbelépni, ha szükséges, ügyes, esetleg provokatív kérdéseket, megjegyzéseket tenni, amelyek kizökkentik a másikat olajozottan járó gondolatmenetéből, nem hagyni, hogy egy- egy kritikus hosszú és unalmas tartalmi ismertetést adjon vélemény helyett, vitatkoznia kellene, s saját véleményével kikényszeríteni, hogy a kritikus ne csak szakmai zsargonjából, hanem önmagából is adjon valamit. legyenek inkább zökkenők abban a huszonöt percben —. de ne unatkozzunk.

TRANZIT Szentmiihályi Szabó Péter rádiójátékát mutatta be az Ifjúsági Rádiószínpad szombat délután. Talán azért az Ifjúsági Rádiószínpad műsora volt, mert az ifjúsági müvek sajátja, hogy legyen valami nagyon egyszerű, kéo- letként leírható mondanivalójuk. Itt tehát volt egy ifjú és lelkes népművelő, egy falu, ahol az idősebb generáció csak a pénzzel törődik, egy maroknyi fiatal, akiknek viszont az irodalmi színpad volna az életük (ha a fiatal népművelőt hagynák dolgozni), egy ugyancsak fiatal, ám cinikus rádióriporter, aki egy jó riport kedvéért még nehezebb helyzetbe hozza a lelkes népművelőt. A járásiak elbocsátják állásából az ifjút, ám ekkor a rádióriporter (aki ennyire mégsem cinikus) közbelép, s a megye a népművelőt visszahelyezi állásába. Minden megoldódik, mint a mesében, de mivel ez nem mese, hanem nagyon is az életből ellesett eset, az író sejteti velünk, hogy hősünk élete azért ezután, sem lesz könnyű.

Tanulság: bár a társadalomban vannak hiányosságok, visszásságok, tiszta célokkal és kitartással minden nehézség legyűrhető.

Sajnos, én nem szeretem az ifjúsági műveket és nem is hiszek .benne, hogy szükség volna rájuk. Azt gondolom, elég az ifjúságnak, ha jót olvas, jót lát, jót hall. Nem kell hogy nagyon tanulságos legyen — ha elég jó az a mű, majd levonja ő belőle a tanulságot.

A DÉZSA. A zsebr ádáószln- ház hétfői bemutatóján Ismeretlen francia szerző komédiája hangzott el Szőke István rendezésében. A harsány kis vásári komédia ősi alaphelyzete: tutyimutyinak látszó

férj, zsarnok feleség és anyós harca, amiből végül természetesen a férj kerül ki győztesen. Nagy László remek fordítása visszaadta ennek a játéknak nemcsak a játékosságát, hanem brutalitását is: ezek hárman nem csuoán tréfálnak, de nem ám! ölik egymást — nemcsak beszélnek, szóval vágd alkom ak, de pofonok is csattannak, s a férj majd vízbe nem hagyja fulladni rettentő hitvesét. S bár az előadás jó volt, a három színész (Helyei László, Molnár Piroska és Tolnay Klári) alakításából ez az életre-ha- lálra harc hiányzott.

Mosonyi Aliz

Több mint kétszáz mű

ÚJ SOROZATOK A KOSSUTH KIADÓNÁL

Az idén 200 mű megjelentetését tervezi — csaknem 4000 ív terjedelemben — a Kossuth Kiadó. Ez a pártoktatás tankönyveit és a folyóiratokat is figyelembe véve — gyakorlatilag azt jelenti. hogy az évnek majd minden napjára jut egy-egy Kossuth-kiadvány.

Kiemelt helyen szerepelnek azok a könyvek, amelyek az MSZMP XII. kongresszusához kapcsolódnak. Kiadják a kongresszus teljes és rövidített jegyzőkönyvét, több mint félmillió példányban. Számos mű pedig témája révén kapcsolódik majd a kongresszuson meghatározott feladatokhoz. A bel- és gazdaságpolitikai, a külgazdasági, a kultúrpolitikai könyvek gazdag választékát ígéri tehát a kiadó.

A Közgazdasági ismeretek sorozatban egy-egy mű elemzi népgazdaságunk fejlettségét. nemzetközi összehasonlításban, illetve a világ- gazdaság helyzetét és kilátásait A Gazdasági partnerünk címmel új sorozatot indít a kiadó, s az első kötetek a Szovjetunióval, az NDK-val, Csehszlovákiával és Lengyel- országgal foglalkoznak majd. A gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasók több tanulmányt kapnak majd az idei népgazdasági tervről. a nyitott szerkezetű gazdaság sajátosságairól, hazánknak a szocialista integrációban elfoglalt helyéről, a tőkés energiaválságról és következményeiről, az új világ- gazdasági rendről, a szocialista jövedelempolitikáról és munkaerőgazdálkodásról.

ZENEI PANORÁMA

Krónika az magyaroknak...

A gimnáziumok, szakközép- iskolák magyarórái közül ret- tegettek a diákok előtt azok, amelyek a XVI—XVII. századi irodalmunk emlékeivel foglalkoznak. A régies nyelv, a sok latin kifejezés alaposan megnehezíti az értelmezést, befogadást. Az avatatlan olvasó úgy érzi ezekről az alkotásokról hogy távoliak, feleslegesek, semmit sem adhatnak napjaink emberének, nem kapcsolódnak korunkhoz. Mindezt a tévhitet segít magas színvonalon eloszlatni az Országos Filharmónia: Krónika az magyaroknak dolgairól című műsora. *

A XV. század második felétől, a humanizmus elterjesztésétől kezdve beszélhetünk reneszánsz művészetről Magyar- országon. Míg a szobrászat, építészet megmaradt korabeli alkotásai csonkaságukban is tökéletesen bizonyítják, hogy a kor gazdag volt műalkotásokban, addig az irodalom és főleg a zene írásos emlékeiben nem dúskálunk. Folyamatos, hosszú kutatómunka és szerencse kell ahhoz, hogy egy-egy újabb magyar reneszánsz dallam kerüljön elő és foglalja' el a helyét a még mindig igen hiányos sorban. Balassi Bálint például legtöbb versét akkoriban divatos dallamokra írta, s ezt a cím alatt is jelezte is, ám a zene, amelyet akkor mindenki ismert, leíratlan maradt és nagy részüknek nyom veszett. Ahogy eltűnt, vagy elpusztult a kor, európai hírű magyar lantművészének és zeneszerzőjének, Bakfark Bálintnak számos virtuóz munkája.

A kor hangszerein

A műsorban eredeti magyar reneszánsz dallamok hangzottak fel, sajnos többségük ismertetés nélkül, a Collegium Musicum előadásában. Nagy részüket az együttes, illetve művészeti vezetőjük, Kecskés András kutatta fel. Á korabeli zenét a kor divatos hangszerein szólaltatták meg. Kecskés András lanton, Stadler Vilmos blockfötén, Szilvássy Gyöngyvér csemballón játszott, Kiss Tamás kobozzal kísérte énekét.

A korszak irodalmi anyagából Szentpál Mónika úgy válogatta össze az előadás anyagát, hogy a XVI. századi hétköznapokról, a mulatságokról, az országot fenyegető veszedelemről, tehát a kor életéről kaptunk igen gazdag, árnyalt képet.

Bonfini tudósít Mátyás étkezési szokásairól, arról, hogy a király, az asztal feletti fontos és érdekes tárgyalások közepette is vigyázni tudott keze tisztaságára. A másik korabeli történet Apafi Mihály erdélyi fejedelem mulatozását mondta el, majd a régi táncok dicsérete következett, természetesen szidva az új ugrálóst, és Szentpál Mónika előadásában sor került egy szép régi táncra. Két égő gyertyával, lassú méltósággal járták a lányok, asszonsmk csendes mulatságként. A vendégségben megzajosodó, ma úgy mondaKiadványok sorát jelentetik meg hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Könyv jelenik meg a magyar ellenállási és partizánharcokról. közreadják szovjet szerzők Magyar napló című munkáját, s új kiadásban — az Új világ sorozatban — Illés Béla Honfoglalás című művét. Egy kötet 35 év magyar humorából ad majd ízelítőt.

Az idén ünnepli a haladó emberiség Lenin születésének 110. és Engels születésének 160. évfordulóját. A párt kiadója a Lenin-évforduló tiszteletére jelenteti mag a Lenin összes művei sorozat még hiányzó, befejező köteteit, s így az 55 kötetes könyvfüzér hiánytalanul a magyar olvasók rendelkezésére áll majd. Engels születésének évfordulójára jelenik meg Manfred Kliem NDK-beli kutató Engels élete dokumentumokban, című, gazdagon illusztrált könyve.

nánk, lerészegedő emberek különböző viselkedésének felsorolása a mai italosokra is jól alkalmazható, de a legközvetlenebb párhuzamot Heltai Gáspár Dialógusának egy felhangzó részleténél fedezzük fel. Heltai első jelentékeny munkája A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus: ebben az esztelen költekezés, pazarlás ellen foglal állást, amely akadályozza a polgárság gazdagodását és a parasztság tönkretételéhez vezet. „Akinek száz forint ára marhája vagyon, az úgy terengeti magát, mintha ezer forint ára volna..., kiki mind a másiknál nagyobb, te- kintetesb és szebb akar lenni.”

Zsoltárirodalom

A műsor címe is a bibliafordító Heltai Gáspártól kölcsönzött: Krónika az magyaroknak dolgairól, s bár nincs kapcsolata az eredeti mű történelmi nagyjainak életével, sem a szerző ehhez fűzött elmélkedéseivel, ez a cím jelzi a kort és magába foglalja mindazt a témát, amely jellemzi ezt az időszakot. Jól megfér itt Balassi Bálint szép és bizakodó szerelmes verse — Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról — Bornemissza Péternek az éhezésről írott művével és az ispáni visszaélések megszüntetéséért könyörgő iharosi jobbágyok levelével egyaránt.

A kor művészetét, irodalmát, zenéjét egyaránt erősén befolyásoló reformáció, a bibliafordítások, a templomi éneklés céljaira zsoltárok írása és fordítása révén is gazdagította nyelvünket. Szenczi Molnár Albert százötven zsoltára közül hallhattunk egyet énekelve, amelynek szövege a vallási üldözéseknek kitett reformátusok dalának költői szépségű fordítása.

Régi irodalmunk legkimagaslóbb alakja Zrínyi Miklós, a török és német veszedelem ellen egyaránt harcoló költő és hadvezér. Erős hazaszeretete, az idegen hódítók elleni gyűlölet és a nép, mint a török hódítás legfőbb áldozata iránti együttérzés felismertette vele az egységes török elleni harc szükségszerűségét. Ennek a célnak a szolgálatába állította hatalmas költői tehetségét is. Politikai vitairatai hadtudományi és erkölcsi elmélkedéseket is magukba foglalnak.

A Szentpál Mónika előadásában felhangzó részlet a haza szolgálatáról, a becsületes hazafi kötelességéről beszél. Azt mondja ki, hogy kívánni kell a halált, ha tisztességgel élni tovább nem lehet.

A kor vitézi, katonai költészetét képviselte az egyszerű katona dala. Természetes hangon mondja el a harci élet és szerencse forgandóságát — egyik meghal a hazáért, társai pedig örülnek a pogány romlásának és a harc után rájuk jutó prédának.

Megértésre talált

Bornemissza Péter jó egészséget, békességet, az életben létező minden jót, katonának lovat, fegyvert, vitézséget, a földnek jó termést kívánó soraival ért véget a műsor.

A lassan századik előadásához közeledő összeállítás most került második alkalommal színre szakmunkástanulók előtt. Cegléden az egyértelmű siker bizonyítja, hogy a műsor mondanivalója megértésre talált és egy könyvekből nehezen elsajátítható, egyes részleteiben szinte teljesen ismeretlen irodalmi, történeti korszakunk válik így közkinccsé. Külön erénye volt a műsornak, hogy a versek és prózai részek kiválasztása során a kevésbé ismertek kerültek előtérbe és így kedvcsinálókként utat törnek a köny- nyebben elérhető korabeli verseknek, írásoknak.

Talán furcsának tűnik egy zenei beszámolóban ennyi irodalmi anyag ismertetése, de az előadás mérlege egyértelműen efelé mutat. A zene megmaradt csendes kísérőnek, még az énekes, táncos számoknál is háttérben maradt.

Hajós Anna