Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
Magyar-laoszi tárgyalások Plenáris üléssel kedden a Parlamentben megkezdődött a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 3. ülésszaka. A két delegációt Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Sanan Southichak, laoszi közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszter, a bizottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó beszédében utalt arra, hogy a két ország kapcsolatai a laoszi forradalom győzelme után mélyültek el. Télen sincs holt szezon $zéiör*tefszés, fe/ifrágyázás Nincs holt szezon a téli hónapokban sem a tápiógyör- gyei Zöld Mező Tsz-ben. Hozzáláttak a 108 hektárnyi szőlőültetvény metszéséhez, a megenyhült időjárás kedvez ennek a munkának. Ezekben a napokban több, mint ötven ember serénykedik a szőlőben. A kertészetben is megkezdődtek az előkészületek a tavaszra. A majd elvetésre kerülő zöldpaprikának és dohánynak készítenek melegágyakat. Tükrök [V em fogyunk ki a szó- ból, ha azt kell bizonygatni, milyen nagy szerepe van a cselekvés gyorsításában, esetleg magának a cselekvésnek az elérésében az ösztönzésnek. Való igaz: az érdekeltség és az ösztönzés fontos terepe az egyéni és a társadalmi célok találkozásának, ámde gyarlóságunk azt emelteti ki erről a bonyolult terepről, ami számunkra kedvező. Éppen ezért az ösztönzés hallatán szinte kivétel nélkül mindenki olyasmire gondol — pénzre vagy más javadalmazásra, az erkölcsi elismerés sokféle formájára — amit elérhet, amit megkaphat, ami jár neki. Furcsa kettévágása ez annak, ami egy, ami összetartozik! Az ösztönzésen belül ugyanis — ha szabad e nagyon köznapi kifejezésekkel élni — jutalmazás és büntetés egységet alkot, bár a büntetés lehetőségéről — szakszerűen fogalmazva: a negatív ösztönzésről — szívesen elfeledkezünk, A rossz memóriát táplálta az is, hogy maga a szabályozás sem Ítéltette fontosnak az ösztönzés ezen elemeit — a most januártól érvényes szabályozók valamelyes haladást hoztak, de még mindig megértőbbek a kelleténél —-, azaz nem alakítottak ki egy olyan magatartást az érintettek körében, amely természetes következménynek fogja fel a jutalmat és a büntetést, mint a cselekedetek milyenségének vonzatát. Vállalva a leegyszerűsítésben rejlő veszélyt, példaként válasszuk az alábbi esetet. A megyében sokkal kevesebb gond van a péksütemény ellátással, mint a kenyérrel. A finom pékáruk forgalma a legutóbbi négy esztendőben folyamatosan növekedett, némi megtorpanás csak tavaly következett be; a megye egy lakosára számi- tott fogyasztás a szóban forgó időszakban évi ötven darabbal gyarapodott. Sokféle lehetséges magyarázat akadhat ennek okára — a technológiai adottságoktól a fogyasztói idények változásáig —, ám meggyőződésünk: a kenyérnél zavartalanabb péksütemény ellátásban jelentős része van annak, ho-,v a vállalati termelésirányítóktól az üzemvezetőkig erősen kötött az anyagi érdekeltség az utóbb szereplő áruhoz, s kevésbé az e! ^őhöz. C1 jutalmazhatunk más- •* ként: a péksüteményekhez kapcsolódik ösztönzés és érdekeltség — mivel a kettőt ne vegvük egy kalap alá —, a kenyérhez viszont nem, vagy nem jól illeszkedik a negatív ösztönzés, azaz a büntetés. Előbbivel hozzájuthatnak valamihez az érintett dolgozók, s témánk szemszögéből most közömbös, ez a valami pénz-e, vagy más, a negatív ösztönzés hiánya azonban szinte kockázatmentessé teszi az esetleges felületességet, mulasztást, a kötelességek nem maradéktalan teljesítését. Ha most úp" vélnék, rábukkantunk esv speciális jegyre a termelőtevékenységben. akkor tévedünk. Az ösztönzésnek és azon belül a pozitív vagy negatív előjelű következmények fölmutatásának az élet minden más területén is szerepe van, illetve, kellene, hogy legyen. Erre szintén példával hozakodjunk elő, mégpedig a termelőtevékenységtől meglehetősen távol levő üggyel. Egy esztendő alatt Cegléden a városi tanács több, mint harminc családot juttatott úgy otthonhoz, hogy üresen álló magánház megvásárlására — élve a nagy családosokra érvényes könnyítésekkel — kamatmentes hitelt teremtett számukra, s minimális előtörlesztést követelt. Köznapibban az történt, hogy a tanács a lakásra váró nagycsaládosok közül kijelölte a vevőt, s létrehozta annak feltételeit, hogy valóban vevő lehessen. Arra, hogy így cselekedjenek, semmi sem ösztönözte a városi tanács illetékeseit, ha ösztönzés alatt pénzt, elismerést értünk. Volt azonban ösztönzés: a várakozók csoportja, gondjaik enyhítése vagy megszüntetése. S igaz, ennek a fordítottja is: mivel nincs negativ ösztönzés, azaz ezt nem kérik számon — ezt: az elmulasztott lehetőséget — egyetlen városi tanács illetékeseitől sem, a ceglédi megoldást alig követik, utánozzák a többi helyen, holott ott sem csekély azok száma, akiknek lakásgondja így megoldhatóvá válna. ' p ökrökként működnek az ösztönzők, ha azokat jól választják meg és alkalmazzák, mert világosan látható bennük: valaminek a megtétele, illetve más valaminek az elmulasztása milyen következményeket — előnyöket vagy hátrányokat — von maga után. Ha azonban csak egy tükör létezik, akkor kézenfekvő; azt az egy lehetőséget tartja számon a tükörbe tekintő...! Meglehetősen hosszú ideig szemléltük magunkat — tetteinket, teljesítményeinket — ebben az egyetlen tükörben, s jutottunk jel addig, hogy a fizetésért végzett munka is csak akkor látszott teljesítésre érdemesnek, ha valamit „mellékeltek” hozzá. A negatív ösztönzés hiánya, azaz annak a gyakorlatnak az eléggé széles körbeni megtűrtsége, hogy a kötelességmulasztásnak nincs lényegesebb következménye, hatása, jelentős torzulásokat okozott az értékrendben éppúgy, mint a közfelfogásban. Az új szabályozás — elsősorban a vezető állásúaknál — a korábbiaknál nagyobb szerepet szán az elfeledett iránynak, a negatív előjelnek, azaz annak, hogy bizonyos esetekben az érintettek alapkeresete csökken, s elszámoltatásuk — minősítésük — is bátrabban támaszkodik erre az eszközre, a veszni hagyott lehetőségeket is, nemcsak az eredményeket mérlegelve. A tükrök fényesre csiszolása, meggyőződésünk, nemcsak lehetséges, hanem egyenesen elengedhetetlen. Nem dédelgettünk illúziókat: a negatív következményeket megmutató tükör csiszolása aligha könnyű, mert annyira elhomályosodott, megvakult. N tnelyek számára szinte sértés lesz, amit látnak benne, amit látniuk kell benne. Mészáros Ottó Kint a határban az őszi búzák fejtrágyázása ad elfoglaltságot a gépeknek és az embereknek. Az összesen 1800 hektárnyi takarmány és kenyérgabona jól viselte a telet, a legutóbbi határszemlén azt tapasztalták a szakemberek, hogy ritkulás, kifagyás sehol sem mutatkozik. Örvendetes, hogy a január eleji rendkívüli hideg idő már hótakaró alatt érte a vetéseket. A fejtrágyázás ugyan még a kezdeténél tart, de remélik, enyhe marad az idő, és zökkenőmentesen folytathatják a műtrágya kiszórását. A gépműhelyben sem tétlenkednek: eddig a géppark 60 százalékát hozták üzemképes állapotba. Decembertől több mint ötven erőgépet, talajművelőeszközt és 15 teherautót vizsgáltak át, javítottak meg a szerelők. Jól bevált módszer, hogy a traktorosok maguk végzik az erőgépük s a hozzá tartozó munkaeszközök karbantartását. Az agrár és közgazdasági szakemberek a múlt évi eredmények összegzésén '.Munkálkodnak. Készül a zárszámadási mérleg, alakul, formálódik az idei terv. Az elképzelések szerint a zárszámadási közgyűlésre február 9—11. között kerül sor a tápiógyörgyei termelőszövetkezetben. K. M. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I MEGYEI XXIV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Áro 1,20 forint 1989. JANUÁR 30., SZERDA M Budate$ idei üevvei lébh áru, nagyobb választék A Törökbálinton levő Tej- feldolgozó, Tejkészítményt Előállító és Értékesítő Közös Vállalkozás — ismertebb nevén a Buda tej — tavaly is eredményes évet zárt. A termékeik alapanyagát jelentő tej teljes mennyiségét a budai járás adta, onnan szerezték be, illefve vásárolták. Tavaly 19,8 millió liter tejet vásároltak fel, ennek egy részéből készítettek jégkrémet s Ömlesztett sajtokat. Termékeik keresettek, nemcsak Pest megyében, hanem például a pesti boltokban, s az országban. Igen, mert például a törökbálinti üzemből kikerülő Leo- jágkrémre vevő az ország minden élelmiszert forgalomba hozó kis- és nagykereskedelmi vállalata. A tejet, az ömlesztett sajtokat pedig a Tejiparral kötött megállapodás értelmében — nemcsak a saját ellátási területükön —, választékbővítés céljából a budapesti boltokba is szállítják. 1 A Budatej az idén növeli az általa kibocsátott termékek mennyiségét, ugyanakkor gondot fordít a minőség megőrzésére, további javítására is. Az elképzelések szerint nyár elején két új termékkel is jelentKöo'ajimportunk kilencven százalékúi szúllítiák Magyar—szovjet árucsere-forgalom Moszkvában kedden ünnepélyes keretek között írta alá Veress Péter, hazánk külkereskedelmi minisztere és Nyi- kolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszter® az 1980. évi magyar— szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az ötéves árucsere-forgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények előirányzatai alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot. Az idei árucsere-forgalom értéke meghaladja az ötmil- liárd rubelt, s ez a tavalyi év forgalmához képest mintegy öt- százalékos növekedést jelent, A Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnerünk: a Szovjetunióból szerezzük be például a magyar népgazdaságban felhasznált kőolaj 76 százalékát, a fűrészáru 65 százalékát, a földgáz 27 százalékát és a villamos energia 23 százalékát. Az idei jegyzőkönyv kidolgozása során elsősorban a két ország 1980. évi népgazdasági feladatait vették figyelembe. Az áruszerkezet ebben az évben is a már kialakult tapasztalatokat tükrözi: a magyar kivitelben nagy része van a gépek, berendezések, valamint egyes közszükségleti cikkek exportjának, behozatalunk jelentős részét a nyersanyagok, energiahordozók, a félkész termékek és gépi berendezések importja jelenti. Az idei jegyzőkönyv értelmében például 7,5 millió tonna kőolajat — egész importunk több mint kilencven százalékát —, 3,8 milliárd köbméter földgázt — ennek jó részét már az orenburgi vezetéken —, 800 ezer tonna kokszot, 7,5 milliárd kilowattóra villamos energiát, 2,2 millió tonna vasércet, 1,1 millió köbméter ipari fát, 850 ezer köbméter fenyőfűrészárut hozunk be a Szovjetunióból. A könnyűiparnak a Szovjetunió 44 ezer tonna gyapotot, 3,5 ezer tonna lenrostot szállít, 86 ezer tonna cellulóz, 70 ezer tonna papír, ugyanennyi karton is érkezik. A közlekedés húsz motorkocsit kiap a budapesti metró számára, ezenfelül több mozgólépcsőt. Az idén 45 ezer Lada személygépkocsi érkezik Magyarországra. A belkereskedelmi választék bővítésére, egyes, Magyarországon nem gyártott c'kkek pótlására a többi között 20 ezer hordozható televíziót, 65 ezer porszívót, 100 ezer kerékpárt, 28 ezer hűtőszekrényt, 25 ezer háztartási varrógépet, 3,7 millió rubel értékű tranzisztoros rádiót importálunk, s szoviet automata mosógépek is érkeznek majd a magyar üzletekbe. Természetesen az import Jelentékeny részét adják a szovjet gépek és berendezések, így a többi között szerszámgépek, elektronikai berendezések, bányagépek és mezőgazdasági gépek. Az idén mintegy hatezer Ikarus autóbusz érkezik a Szovjetunióba, a Lada gépkocsik gyártásához 410 ezer különféle ko m piemen tumot szállítanak. Változatlanul a Szovjetunió a legnagyobb vásárlója a magyar úszódaruknak is. Jelentős szerepet kapnak az exportban a magyar könnyűipar, az élelmiszeripar termékei is. vegyipari áruk. fogyasztási cikkek, a kiviteli listán például 85 millió rubel értékű konfekció, 53 millió rubel értékű kötöttáru, igen jelentős mennyiségű húsipari termék, 65 millió palack bor, 300 ezer tonna gyümölcs, 12 millió pár cipő, 120 millió rubel értékű gyógyszer szerepel. Veress Péter a jegyzőkönyv aláírásakor megállapította: Ez Magyarország külgazdasági kap cso-Laí ai-nnk legfontosabb dokumentuma. A nemzetközi gazdasági helyzet, országaink gazdasági helyzete nem volt problémáktól mentes, s az idén sem lehet erre számítani. Ennek ellenére a két ország megállapodása — amely egyúttal előkészítője kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének a következő ötéves terv időszakára' — a két ország, a két párt és a két kormány törekvését tükrözi az együttműködés állandó továbbfejlesztésére. — Ebben az évben ünnepeljük Magyarország felszabadulásának 35. évfordulóját. Rövidesen sor kerül pártunk XII. kongresszuséra. Ezt a két fontos eseményt a magyar dolgozók jó munkával akarják megünnepelni. A mi feladatunk ezzel kapcsolatban az, hogy ezt a megállapodást minél jobban teljesítsük — hangoztatta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Nyikolaj Patolicsev méltatta a két ország kereskedelmi- gazdasági kapcsolatainak rendkívül gyors fejlődését. Minit mondotta, a jelenlegi már a 2lNárucsere-forgalmi jegyzőkönyv, amelyet magyar partnereivel aláírt Tanácskozás QodoBBön irányítás a mezőgazdaság A magyar mezőgazdaság 1500 termelőszövetkezeti és állami gazdasági vállalata mintegy 800 000 emberrel, hatalmas földterülettel és eszközállománnyal oldja meg termelési és társadalmi feladatait Az egyes vállalatok között rendkívül jelentősek a termelési, méretbeli különbségek, irányításukban azonban az azonos alapelveket, közös gondokat és fejlesztési teendőket kell a leglényegesebbnek tekinteni. Ebből a szempontból közelítették meg az időszerű témát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kedden kezdődött tudományos ülésszak előadói, s a vitában résztvevő szakemberek. A gödöllői mezőgazdasági tudományos napok idei rendezvényének témaköre; a mezőgazdasági vállalati irányítás szervezése és fejlesztése. E problémakör kutatásával az egyetem kiemelten foglalkozik, de gazdag tapasztalatai vannak más mezőgazdaság) kutatóintézeteknek és üzemeknek is. A tudományos ülésszak első napján Tóth Mihály‘ tanszékvezető egyetemi tanár tartott bevezető előadást, építve a hazai és külföldi kutatók e témakörben elért eredményeire. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a vállalatok mezőgazdasági termelésének szerkezete jelentősen egyszerűsödött, és óriási műszaki fejlődésen mentek keresztül. A 80-as esztendők fejlesztési teendőiről, a mezőgazdasági vállalatok irányításának alap- eiveiről az előadó hangoztatta: szükséges az irányított az földrendezés, amelyet követően lényegesen javítható lesz a termelés területi elhelyezése, koncentrációja. Általános gyakorlattá kell tenni a fejlesztés vállalatközi rendszerét, hogy a gyorsan változó igényeknek megfelelően elegendő legyen a szellemi és az anyagi kapacitás. A növekvő termelési feladatokhoz a jelenleginél nagyobb számú, jól képzett irányító szakemberre lesz szükség, sőt újraképzési követelményt kell támasztani velük szemben. Eddig a mezőgazdasági --1- lalatok fejlődésében az volt a jellemző, hogy az irányítás szervezeti keretei erősödtek és azt követte a termelésszervezés fejlődése. A logika azt diktálja, hogy a terme'^s- szervezés mindenkori dinamikájára épüljön az irányítás egyéb elemeinek korszerűsítse. kezik. A termelés mennyiségének növekedését a számok tükrében követhetjük nyomon. Míg tavaly az említett 19,8 millió liter tejet dolgozták fel, addig az idén már 22,5 millió litert vásárolnak a budai járás gazdaságaitól. Az előző évben naponta 55 ezer liter tejet dolgoztaik fel, az idén 60 ezer litert. Ebből a mennyiségből jut arra is, hogy a járás kiskereskedelmi hálózatának napi tejellátásán túl — a tavalyi négymillió literrel szemben — hatmillió litert adjanak az üzleteknek, így a pestieknek is. Sajtból az éves terv szerint 35 vagonnyi hagyja majd el az ömlesztőüzemet. Nyár elején jelentkeznének a kereskedelemnél az új sajtféleséggel, a Sasad tejszín krémsajttal. Különféle ízesítésben készítik majd ezt az újdonságot. Tavaly 54 millió pálcika Leó jégkrémet készítettek, az idén ennek a meny- nyisége is megnövekszik — az igények miatt! — hatvanmillió darabra. A hűtőlánc további kiépítését szolgálja, hogy a meglevő harminc darab speciális, jégkrémszállító kocsi számát újabb hattal gyarapítják. A jégkrém árusítását szolgálják a vidéken felállított száz köbméteres hűtődepók is. A meglevő ötöt ugyancsak az idén újabb kettővel gyarapítják. A két új hűtődepó felállításának költsége kétmillió forint. Ugyanakkor előnye, hogy a fuvarköltségekből — ily módon is csökkentvén számukat — megtakaríthatnak. A fejlesztések mellett a nyáron kínálhatják a boltok az új ízesítésű jégikrémüket is. A fejlesztések, az új termékek mellett említést érdemel, hogy a Budatej árbevétele 1979-ben 350 millió forint volt. Az idén pedig 370 millió a tervezett összeg. Ugyanakkor a tiszta nyereség 26,8 millió forint volt a tavalyi munka alapján. Az idén már ennél kevesebbre számítanak az új szabályozók, a termelői árak változása miatt. Annyi azonban biztos, hogy a tervezett húszmillió forintot teljesíteni tudják. S ez az összeg jelzi: a Budatej dinamikus fejlődése — ’79-et megelőző három évet véve alapul — töretlen. V. E. KÖZÉLET Pozsgay Imre kulturális miniszter vezetésével kedden küldöttség utazott Ausztriába. Fred Sinowatz közoktatási és művészeti, valamint Hertha Fimberg tudomámy- és kutatásügyi miniszter meghívására a két ország kulturális kapcsolatainak időszerű kérdéseiről tárgyalnak. Dr. Dankó László, a római pápai magyar egyházi intézet igazgatója — akinek kinevezéséhez az Elnöki Tanács az 1957. évi 22. sz. tvr. alapján az előzetes hozzájárulást megadta — kedden dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság al.' kormányára. Costa Gomes tábornok, a Portugál Köztársaság volt elnöke. a portugál béke és együttműködési tanács elnöke, a Béke-vil ágtanács elnökségének tagja az országos béketanács meghívására hétfőn este Budapestre érkezett.
