Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Visegrádi komsstesms&áfc küsüii XXIV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ara 1,20 forint 1980. JANUÁR 29., KEDD Aruda B a egy boltban nem zsí­ros, szalonnás — rosz- szul bontott — a hús, az úgynevezett tőkeáru, ha nem pult alól, hanem meg­lehetős rendszerességgel le­het belsőségeket — májat is! — kapná, ha ízletes, gusztusos húskészítmé­nyek kínálják magukat nem olykor-olykor, hanem min­dig, akkor annak híre megy. Ilyen híre van o Beritavölgye Termelőszö­vetkezet érdi húsboltjának. ahová gyakran ruccannak ki fővárosiak is vásárolni, mondván,, Even árut má­sutt csak a hentes kedves ismerősei kapnak A bolt maga is megérdemli a di­cséretet, bár nem szorul reklámra — a termelőszö­vetkezet elnöke szerint las­san az lesz a gond, fejük­re, azaz tervükre nő a for­galom —, ám most sokkal fontosabb számukra az. hogy ebben az üzletben szinte teljes egészében csak olyasmit árusítanak — ki­véve néhány, apróbb érté­kű, kiegészítő dolgot, mint amilyen a fölhasznált fű­szer *—, amit maga a szö­vetkezet készít, termel meg. saját húsüzemében. Sikeres vállalfco zás ? Természete­sen. de az üzleti sikernél is fontosabb a lakosság ellá­tásában betöltött szerep. Biztatásra vágott bele annak idején a Bentavöl­gye ebbe a dologba, a me­gyei vezetésnek arra az ál­láspontjára hagyatkozva, hogy a termelőszövetkeze­tek vegyenek részt a lakos­ság jobb ellátásának meg­teremtésében, ha kell, ak­kor legyenek versenytársak az állami kereskedelem és a fogyasztási szövetkezetek számára, mert ezen a ver­senyen csak nyer a lakos­ság. Őszintén szólva ennek az álláspontnak az érintett kereskedelmi cégek java nem örült, gyakran maguk a tanácsok és a termelőszö­vetkezetek is nehezen ju­tottak közös nevezőre, s ma sem ritka eset, hogy. a má­sik oldalon állók — de: szabad-e ilyen ügyben lé­teznie másik oldalnak!? — ja, az a tsz-áruda fity- málással emlegetik valame­lyik termelőszö'vetkezeti boltot. S aligha túlzás en­nek a szemléletmódnak — a belőle következő gyakor­latnak — tulajdonítani, hogy a termelőszövetkeze­tek kiskereskedelmi egysé­gei a megyében a teljes forgalomból mindössze két és fél százalékkal részesed­nek. agyon szerény arány j^j ez? Igen, ám a jelen­lét maga potenciális lehetősége a fejlesztésnek, s ráadásul, ez a két és fél százalékos részesedés sok­kal nagyobb hatású lélek­tanilag, mint számszakilag; a szövetkezeti üzletek rend­kívül népszerűek, így le­gendák övezik például a gödöllői járásban lelhető termelőszövetkezeti sütö­dét, ahol olyan, de olyan kenyér és finompékáru van, hogy ... Ne tántorítsa­nak el bennünket a tárgyi­lagosság kapaszkodó oszlo­pától a szívvel készített, úgynevezett házi ízeket hordozó hús- vagy sütő- it»ari termékek; a boltok fönntartása a termelőszö­vetkezeteknek nem nagy üzlet. Vígan nélkülözhetnék a bevétel e csekélyke for­rását — van. bukás is, ép­pen a Bentavölgye bukott bele, igaz, nem elsőnek, nem másodiknak, • egy szentendrei étterem fönn­tartásába —, ám akik már egyszer ráadták a kereske­désre a fejüket, nem hagy­ják abba. Azon egyszerű oknál fogva, hogy akkor mit szólna a lakosság? Folytathatjuk azzal, hogy mit szólnának a központi árualapok elosztói, hiszen nemcsak a Bentavölgye árusítja a maga húsüzemé­nek termékeit, például ezt teszi. Cegléden a Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet is, így mente­sítve, toldva a központi húskeretet, így kínálva a vevők bizonyos körének választási lehetőséget. Ha­sonló a helyzet a zöldség- és gyümölcsüzleteknél, ahol legtöbbször arra az összehasonlításra is mód nyílik, miért friss itt az áru, s máért fonnyadt a drágább amott...? Aminek persze az „amott” gazdái nem örülnek, megtörtént, a saját kínálatuk javítása helyett a tanácshoz futot­tak panaszra, vonja már vissza a tsz-árudáitól az en­gedélyt ... Bizony, vissza­vonták, s csak megyei köz­belépésre hagyták abba a s zembekötősdit. \ j itatott lenne ezek sze­rint a termelőszövet­kezetek kiskereske­delmi tevékenysége? Szó sincs róla, minden hivata­los állásfoglalás, miniden vezetői ösztönzés helyesli, támogatja, csakhogy... helyben, ott, ahol egy meg­fogható boltról van szó, gyakran bukkanhatunk a csöndes ellenállásra. Arra a fura okoskodásra tá­maszkodik ez az ellenállás, hogy a termelőszövetkezet termeljen, ne kereskedjen, majd megteszik ezt az arra szervezett cégek. Amitől már csak egyetlen lépés — igaz, a társadalmi érde­keltség szemszögéből e lé­pés logikai bakiusrás — an­nak kimondása, hogy men­jen a vevő abba a boltba, ami van. nem kell elké- nveztetni holmi választási, válogatási lehetőséggel. Nem kényeztetik! A me- gvében alig haladja mea a kétszázötvenet a termelő­szövetkezeti üzletek és ven­déglátóhelyek telj.es száma, ami a kiskereskedelmi há­lózat hét százalékát teszi k.i. Érdemes-e szorgalmazni azt, ami nehezen megy? Igen, igen! Mert ezek az üzletek gyakran ott van­nak, ahol a környéken más hasonló nincsen — mivel az úgynevezett kisboltok sorát zárják be az állami és a fogyasztási szövetke­zeti kereskedelmi cégek —, döntően saját termékeiket forgalmazzák, könnyítve a központi árualapok helyze­tét, sok esetben speciális választékot, áruminőséget kínálnak a vevőnek. Most, amikor a lakosság ellátásá­nak különösen megnövek­szik a politikai jelentősége, nem azon kell tipródni, mi­ként lehetne szép csöndben megfojtani a versenytársat, azt a tsz-árudát — holott ez az „áruda” gyakran tetsze­tős üzlet, a modem keres­kedés eszközeivel —, ha­nem azt illenék keresni, ki mit tehet tökéletesebben az alapellátás folyamatossá­gáért, zavartalanságáért. Fogalmazhatunk nyerseb­ben : nem is illendőség kér­dése ez, hanem a jól értel­mezett kötelességé. Mészáros Ottó A SZOT ülése A lakosság ellátása Élelmiszerekből és a ruhá­zati termékek többségéből megfelelő lesz az idén az el­látás, egyes iparcikkekből vi­szont nem kielégítő a kíná­lat, javítására a kereskede­lem és az ipar közös erőfe­szítéseket tesz — erről tájé­koztatta Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter a SZOT elnökségét, amely hétfőn a lakosság áruellátásáról tár­gyalt A szocialista országokban fokozzák a piackutatást, hogy növelhessék a keresett cikkek importját. Itthon különösen a kis- és középüzemek kapcso­lódhatnak be nagyobb mér­tékben a háztartási tömeg­cikkek gyártásába. Ezért szer­veznek kapacitásfeltáró kiállí­tásokat, amelyeken legutóbb a kereskedelmi vállalatok 200— 250 termék gyártására talál­tak vállalkozót. Egyes hiány­fogyasztási cikkek gyártásá­nak fejlesztését a kormány hitelekkel is segíti, i (nandunk le az enyhülésről Gyestes Aatdrás Bátog®fása Pesi megy éhen Gyenes András a megyei pártbizottságon beszámolóját tartja Barcza Zsolt felvétele Tegnap délután az MSZMP Pest megyei bizottságának bu­dapesti székházában a megyei pártbizottság aktívaülést ren­dezett, amelyen részt, vettek a megyei pártbizottság titkárai, oszitályvezetői, a járási, a vá­rosi pártbizottságok első titká­rai, a tömegszervezetek. veze­tői. Az aktívaülésen Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről tartott előadást, és válaszolt a feltett kérdésekre. Az ülésen Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi. Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára elnökölt. Óvoda, iskola Tervek a monon járásban Sok új létesítménnyel gya­rapodik az idén a monori já­rás. Mendén. szeptember else­jén adják át az új nyolctan­termes, csaknem 13 millió fo­rintos költséggel épülő, iskolát. A Forfa-elemekből készülő épület kivitelezését a gyomról Építőipari Szövetkezet vállalta. Monori-erdőn befejezéséhez közeledik a szintén Forfa-ele­mekből épülő 4 tantermes is­kola műszaki tervezése, s nem­sokára hozzáláthatnak az ala­pozáshoz. Szeptember elsejéig ezt is át akarják adni. Gyomron tanácsi kivitelezés­ben még az idén elkészül az 50 kisgyerek befogadására al­kalmas óvoda. A tanács felhí­vására társadalmi munkaakció bontakozott ki, hogy minél előbb elkészülhessen az óvoda. Szeptember elsejére Maglódon is elkészül egy ugyanekkora óvoda. Itt is szükség van a nagyközség lakosságának ösz- szefogására. A gyermekélelmezés javítása régóta napirenden szerepel a monori járásban. Sülysápon és Ecseren még az idén elkészül egy-egy 600 adag étel napi el­készítésére alkalmas központi konyha. A társadalmi munka ezeknek a létesítményeknek ki­vitelezésében is igen nagy sze­repet játszik. Nyáregyházán jövőre készül el mintegy 2 és fél millió fo­rintos költséggel az iskola tor­naterme. Monoron pedig 26 OTP értékesxtésű lakás épül fel az idén. Sajnos a víz- az út- és a villanyhálózat fejlesztésére eb­ben a járásban bizony nem sok pénz jut. Sülysápon a lét­rejövő víztársulat a helyi víz­mű építésére mintegy 2 és fél millió forintot tud fordítani, s még az idén elkészülnek két kút fúrásával és a vízmű ta­nulmány tervével. E terv ki­vitelezésére a VI. ötéves terv­ben kerül sor. Gyomron egy bitumenes erősítésű egyszerű út építésére kerül sor az idén. A távlati tervekben ez a fej­lesztés, mint a nagyteherbírá­sú, szilárd burkolatú út alapja szerepel. K. A. E. Csigatészta a levesbe •Az aktíva után a Központi Bizottság titkára. Csonka Csa­bának. az MSZMP szentend­rei járási bizottsága első titká­rának kíséretében Visegrádra látogatott, ahol részt vett és felszólalt a visegrádi párt- alapszervezetek közös taggyű­lésén. Visegrád kommunistáinak öt­éves közös munkáját összegez­ték. Visegrád évente másfél millió turistát fogad, jelentős idegenforgalmi . centrum, s abban: hogyan fogadják a vendégeket, milyen kulturál­tan tölthetik el a Dunakanyar szép településén idejüket — nagy szerepük van a kommu­nistáknak. Visegrádon három alapszervezetben tömörülnek azok a párttagok, akik egy közös pártvezetőséghez tartoz­nak. Munkájukat — ahogyan azt a pártvezetőség titkára, Fiszl Béla, majd később Cson­ka Csaba a járási párt-végre­hajtóbizottság értékelését tol­mácsolva megállapította *— a cselekvési egység, a fejlődé­sért folytatott szüntelen harc, az áldozatkészség jellemezte. Jól mozgósították a feladatok teljesítésére mind alapszerve­zeteik tagságát, mind a pár- tonkívtilieket. Visegrádon jelentős a mű­emlékvédelem, a múzeum munkája, az itt dolgozó párt­tagok is ennek a pátvezetőség- nek irányítása alatt végzik, teendőiket, mint ahogy a Fő­városi Tanács visegrádi kór­házának kommunistái is itt adnak számot tevékenységük­ről. A többi között a kereske­delem, a stílbútorokat gyártó ktsz párttagjai is ehhez a párt- vezetőséghez tartoznak. A nagyközségben 970 keresőké­pes lakos él, a munkahelyek száma ennél több: 1300. Visegrádra is többen járnak más községből dolgozni, de több százan járnak el a nagy­községből is más munkahelyre. A beszámolóban, de a fel­szólalásokban is elégedetten összegezhették eredményeiket a taggyűlés részvevői. Sikerült az általános politikai felada­tok teljesítése mellett olyan sajátos arculatot kialakítani, amely megfelel a nagyközség jellegének. A beszámolási idő­szakban megerősödtek az alapszervezetek, irányítói, for­málói lehettek a közéletnek. Különösen eredményes volt a tankönyvesére, amelynek so­rán nyílt, őszinte véleménycse­rékre került sor, s az akkor felvetett javaslatokat sikerült megvalósítaniuk a hatvan párttag minden feladatból pél­damutatóan vette ki részét. Az alapszervezetek tagjai nemcsak véleményt alkottak a községi tervek elkészítésekor, de a tanácstagsággal, a lakos­sággal együtt mindenkor sze­repet is vállaltak — akár tár­sadalmi munkával is —, a ter­vek végrehajtásában. Négy­százmillió forint állt a nagy­község rendelkezésére, hogy megvalósíthassák ötéves fej­lesztési koncepciójukat. Sokszor a lakosság türelmetlen, s na­gyobb fejlesztést sürget — mondották —, pedig ebben az időszakban épült meg például a televízió-átjátszó, a lepencei strand, bővült a villany- és úthálózat. Csupán a kiránduló­központ megvalósításának első ütemére 150 millió forintot ál­doztak. Patkokat építettek, autóbuszvárókkal tették kelle­mesebbé a várakozást, húsz la­kás épült meg a tervezett 24- böl eddig. Javult az orvosi el­látás. Ha túlzsúfoltak is a, bölcsődék, óvodák, mégis min­den igényt ki tudtak elégíteni.1 Nem kis részük van a párt­tagoknak abban, hogy az egy főre eső társadalmi munkát tekintve a járásban a visegrá­diak az elsők — s a megye el­ső hat nagyközsége között sze­repéinek. A tegnapi taggyűlésen bő- vesn volt szó gondjaikról, meg. oldandó feladataikról is. El­avult a művelődési ház; nincs megfelelő hely a sportolásira, rosszait a bevásárlás körülmé­nyei, s hasonló a helyzet a vendéglátásban. A csatorna hiányában. szennyezették a kutak. Sók tennivaló van. a tudat formálásában is: a kis­polgári nézetekkel következe­tesebben kell szembeszállni. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára felszólalásá­ban megerősítette a felszóla­lók állításét: Magyarország jó híre akkor erősödik, ha to­vábbra is jól birkózunk meg hazai feladatainkltal. Eddig is ezzel szereztük tekintélyünket a világban. Mind a nyílt, tiszta légkör, mind a párt tö­megkapcsolata, jó szövetségi politikája felkeltette hazánk iránt a külföld érdeklődését és következetes békepolitikánk is tiszteletet ébresztett. Több mint nyolcszázezer kommunista vitatja ezekben a napokban a pán irányelveit — mondotta a Központi Bi­zottság titkára —, hogyan dol­gozzunk jobban, de ezek a viták nem maradnak szűk, zárt körben, hiszen több mint tízmillió magyar lakos sorsá­ról, jövőjéről van szó. S mint ahogy eddig, ezután is az egész lakosság támogatására, egyetértésére, következetes munkájára van szükség ahhoz, hogy megvalósíthassuk ter­veinket. Ezért nagyon fontos, hogyan értünk szót a párton- kívüliekkel. A vitában felvetődött, így Gyenes András részletesebben, szólt az időszerű nemzetközi helyzetről, s mint mondotta, mi a szocialista országokkal egyetemben, elsősorban a Szovjetunióval, következetes békepolitikát folytatunk. Hiá­ba élezik az amerikai imperia­listák a helyzetet, s keresnek ürügyet hidegháborús politi­kájukhoz —, a jövő az enyhü­lésé, — ha átmeneti feszült­séget sikerül is teremtendők — egyetlen lehetőség van: a bé­kés egymás mellett élés, S. A. KÖZÉLET Dunakeszin, a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban ez évben mintegy 800 vagon különböző szárított tésztaféleséget gyártanak. Felvételünkön: csigatésztát csomagolnak félkilós tasakokba. I(J. Fekete József felvétele Szekér Gyulának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn magyar de­legáció utazott Moszkvába, a KGST-országok atomenergeti­kai gépgyártási együttműködé­sét koordináló kormányközi bi­zottság 2. ülésére. Szekér Gyulát és küldöttsé­günk tagjait a moszkvai re­pülőtéren V. N. Novikov, a Minisztertanács elnökhelyet­tese üdvözölte. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter — Nyikolaj Pato- licsev szovjet külkereskedelmi miniszter meghívására — hét­főn hivatalos gazdasági tár­gyalásokra Moszkvába utazott. Dr. Markója Imre igazság- ügyminiszter hétfőn Csehszlo­vákiába utazott dr. Pável Ki­rálynak, a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságé gymá- niszterének meghívására. A miniszterek megbeszélést foly­tatnak a jogi kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről, valamint konzultálnak egymással a szocialista orszá­gok igazságügymdndszterei ez év tavaszán Prágában tartan­dó tanácskozásának előkészí­téséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom