Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-26 / 21. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLé'dvÁPOS XXIV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1980. JANUÁR 26., SZOMBAT Összevont taggyűlés Törteién Javult a pártélet a községben Egységben a tagság és a vezetőség A törteit kommunisták a napokban összevont taggyűlé­sen vitatták meg a községi pártvezetőség beszámolóját az utóbbi öt évben végzett mun­káról. Godó Pál tanár, a gyű­lés levezető elnöke köszöntöt­te a párttagokat és az elnök­ségben helyet foglaló Podma- niczki Istvánt, a járási párt- bizottság titkárát. Fajka János, a községi párt­vezetőség titkára részletesen elemezte a XI. kongresszus óta folytatott tevékenységüket, amelyet a település életében végbement kedvező változás tükröz. Az eltelt időszakban számottevő volt a fejlődés a társadalmi, politikai, gazdásá­gi és a kulturális élet terüle­tén. Törteién meghatározó je­lentősége van a legtöbb embert foglalkoztató mun­kahelynek, a Dózsa Ter­melőszövetkezetnek, amelynek gazdálkodása évről évre mind eredmé­nyesebb. Ebben a ciklusban méltán ér­demelte ki á kiváló termelő- szövetkezet címet. A növény­termesztésben és az állatte­nyésztésben egyaránt élen jár. A taggyűlés megállapította, hogy az öt évvel ezelőtti egye­sülés után megerősödött a tagság és a vezetés egysége, s az egyes ágazatok már teljesí­tették, illetve túlszárnyalták azokat a célokat, amelyeket az ötödik ötéves terv végére re­méltek elérni. Szerény, de ál­dozatos munkával támogatják a háztáji és kisegítő gazdasá­gokat, s ezért elismerését fe­jezte ki a pártfórum. A szö­vetkezet kommunistái a gaz­dasági vezetéssel, a szocialista brigádokkal karöltve megáll­ják a helyüket. A konzervte- lep — a csökkenő munkáslét­szám ellenére — fegyelmezett, jól szervezett munkával oldja meg feladatát. A kereskedelem ellátja a te­lepülés lakosságát. Az áfész intéző bizottságát többször be­számoltatták. Kedvező válto­zást hozott, hogy a Dózsa Tsz megnyitotta saját húsboltját. A közétkeztetést mind többen veszik igénybe. A községfejlesztés forintjait társadalmi munkával egészí­tették ki. Az ivóvízellátás ja­vítása érdekében kutat fúrtak, amelyet ezen a tavaszon kap­csolnak be a hálózatba. Elké­szült 2,8 kilométernyi új veze­ték, amelyet 1980-ban vehet birtokba a lakosság. A község­ben hozzáfognak az ötven kis­gyermeknek helyet adó óvoda felépítéséhez, amelyhez a ter­melőszövetkezet jelentős támo­gatást nyújt. Várják a lakos­ság hozzájárulását is: az el­múlt két év alatt 200 ezer fo­rint származott az Egy napot a községért akcióból, amelynek kiterjesztését javasolta a párt­tagság. A központi óvodát egy csoporttal bővítették. A bel­vizet elvezető csatornaháló­zat tovább épült,, elkészült há­rom szolgálati lakás, központi fűtést kapott a művelődési ház, új tetőszerkezetet az is­kola. Költöttek a sportpályá­ra. utat építettek, készül a Gerje-híd. A lakosság közre­működésével négy kilométer járdával gyarapodtak. Az egészségügyi ellátást megfelelőnek minősítették. A sportélet fejlődött, de még szé­lesíteni kell táborát. A hatszáznál több eljáró dolgozót kívánatos jobban bevonni a közéletbe és a községfejlesztő társadalmi munkába. Munkahelyeikkel kapcsolatot létesített a tanács és mind szorosabb együttműködés bon­takozik ki. A párt belső életéről szólva a taggyűlés megállapította, hogy a vezetőségi ülések sok ontos kérdést megvitattak. rendszeresen beszámoltatták a három alapszervezet valame­lyikét. Ennek is része van ab­ban, hogy amit célul tűztek, megvalósult. A vezetőség so­kat segített és a tagság jól dolgozott. Az irányítás, ellen­őrzés és a segítségnyújtás színvonalas. Az alapszerveze­tek tevékenysége tervszerűbb lett, a pártcsoportok a legfon­tosabb feladatokra mozgósí­tottak. A Dózsa Tsz kommu­nistái mindent megtettek a kongresszusi, a központi bi­zottsági és a helyi határoza­tok végrehajtásáért. A területi alapszervezet sokat fejlődött, a községpolitikai célkitűzése­ket propagálták és megvalósí­tásukra serkentettek. A peda­gógusok pártszervezete ugyan­csak jól oldotta meg felada­tát, helyt áll az oktatáspoliti­kai párthatározat végrehajtá­sában. A tagkönyvcsere óta tovább erősödött a párt cse­lekvési-egysége. A pártépítés­re. tagfelvételre gondot fordí­tottak, de ezen a téren van még tennivaló. A hatáskörük­be tartozó tömegszervezeteket, -mozgalmakat és testületeket jól irányították, káderpolitiká­juk, továbbképzési rendszerük megalapozott. A pártoktatás differenciáltabb, fontos témá­kat dolgoz fel. A községben élénk a közművelődési élet, a tanácsnál színvonalasabb az ügyintézés. A párttagság a XII. kong­resszus irányelveit széles körben tanulmányozta és megvitatta, kifejezve egyetértését. A többi között azt kérték, hogy a dolgozók tájékoztatá­sára fordítsanak még nagyobb gondot. Mindenhol törekedje­nek a munkaidő jobb kihasz­nálására, a gazdasági követel­ményekhez igazodjanak rugal­masan. A továbbiakban ebben a szellemben kell folytatni a munkát, amint azt a határo-. zati javaslat is megfogalmaz­ta. A vitában részt vevők ki­egészítették és megerősítették szavaikkal a beszámoló tartal­mát. Csajbók Tibor, a Dózsa Tsz KISZ-titkára az ifjúsági szervezet erősödő politikai vo­násairól, a vitakörök sikeré­ről, az ifjú agrárszakemberek klubjának megalakulásáról szólt. Fajka Jánosné iskola- igazgató a személyes példa- mutatás jelentőségére hívta fel a figyelmet, amelyet minden­kinek érvényesítenie kell a saját munkájában. Fodor Im­re tanácselnök a községfej­lesztéshez nyújtott társadalmi munka és a termelőszövetke­zeti hozzájárulás jelentőségét hangoztatta, elmondva, hogy tavaly 1 millió 376 ezer forint önzetlen tevékenységgel támo­gatták az emberek lakóhelyü­ket. Szováti Elemérné, a pe­dagógus pártszervezet titkára a szilárd és következetes vi­lágnézeti nevelés szükségessé­géről beszélt. Fazekas Sándor tsz-elnök a közös gazdaság di­cséretes fejlődésével és a köz­ségnek nyújtott' támogatással kapcsolatban mondott adato­kat. Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese elis­meréssel szólt a tsz kiegészítő tevékenységéről, amely egy sereg községbelinek munkaal­kalmat teremtett. Ondó Jó­zsef, a területi pártszervezet titkára széles körű mozgósító, agitációs tevékenységüket vá­zolta. Podmaniczki István a járási pártbizottság üdvözletét tol­mácsolta. Elmondotta, hogy elemző, értékelő és tanulságos volt a beszámoló, amely egy­úttal a jövő feladatait is meg­szabta. A törteli kommunisták so­kat tettek a község gyara­podásáért. A járási pártbizottság által ké­szített minősítést ■ ismertetve megállapította, hogy a pártve­zetőség irányító munkája meg­felelő, a kommunisták jól dol­goznak. A továbbiakban is megvan a lehetőség a célkitű­zések teljesítésére. A pártélet színvonala főként az utóbbi két és fél évben sokat javult, ám a párttaggá nevelés érde­kében még sokat kell tenni. Ki kell választani és felkészí­teni az arra alkalmas fiatalo­kat. összességében eredményes öt év telt el, amelyért a tör­teli pártvezetőség és minden kommunista elismerést érde­mel. Kommunista példamuta­tással dolgozzanak a további célok megvalósításán is. Az összevont taggyűlés részt­vevői egyhangúlag elfogadták a beszámolót, a határozati ja­vaslatot és az irányelvek fe­letti vita összefoglalását. Tit­kos szavazással ismét a köz­ségi pártvezetőség titkárává választották - Fajka Jánost, nyolc vezetőségi tagot bíztak meg a további munkával és tíz személyt delegáltak a já­rási pártértekezletre. T. T. Honismeret és hazafiság Meg kell őrizni a múlt értékeit Közgyűlés a túri ni út évfordulóján 1877. január 24-én a ceglé­diek népes küldöttsége kereste fel az itáliai Torino melletti Baracconéban élő Kossuth La­jost, felajánlva neki a város országgyűlési képviselői man­dátumát Az út 103. évfordu­lóján a városháza dísztermé­ben ünnepi közgyűlést tartott a Turini Százas Küldöttség Baráti Kör. Kocsis Gyula mú­zeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük az el­nökségben helyet foglaló S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Kovács Károlyt, a városi tanács elnökét és Ban- czik Tivadart, a Hazafias Nép­front városi bizottságának tit­kárát. Hagyománytisztelet Banczik Tivadar nyitotta meg a közgyűlést, majd S. He­gedűs László Az 1848-ias és a Köss uth-hagyomá n yo k jelen­tősége a szocialista hazafiság érzésének kialakításában cím­mel tartott előadást. — A Hazafias Népfront ne­vében hordozza a gondolatot: a szocialista hazafiság erősíté­sét és ápolását. Jelentősnek tartia, hogy a települések úgy őrizzók hagyományaikat, hogy azt a mának szóló tevékeny­séggel kapcsolják össze. Az ügy szerény, de kitartó szolgá­lata valósul meg Cegléden is — mondotta beszéde beveze­tőjében S. Hegedűs László. A továbbiakban arról szólt, hogy a pontos történelemis­Kis matematikusok A legjobbak továbbjutnak A matematikai verseny eb­ben az évben is szerepel az úttörők tudományos és tech­nikai szemléjén. A ceglédi csapatok legjobbjai megtar­tották mér a döntőt a Várko- nyi István Általános Iskolá­ban. A részvevők érdeklődés­ről, hozzáértésről tettek tanú­ságot. Alapos felkészülésük­ben pedagógusaik munkája is ott van. A hetedik osztályosok kö­zül arany oklevelet kapott Lórik István, ezüstöt Giba Péter, a Várkonyi iskola tanu­lói. Ezüst oklevelet kapott a Táncsics iskola tanulója, Giba Zoltán is. Bronzzal jutalmaz­ták Gábor Gábort és Zsemlye Attilát, a Mészáros Lőrinc is­kolából, Bartucz Jánost a Földvári iskolából. A nyolcadikosok sorában Illés Mónika, a Várkonyi is­kola tanulója lett a legjobb. Ezüst oklevelet kapott Mellár József a Várkonyi, valamint Krupa Ferenc a Mészáros is­kolából. Bronz okleveles lett a Táncsics iskola két úttörője, Matalin János és Rákosi Ador­ján. menet ' nélkülözhetetlen egy nép számára, hiszen enélkül nem lehet a társadalom épí­tését hatékonyan folytatni. A történelmi-társadalmi tudat szempontjából fontosak az ilyen megnyilvánulások, mint a ceglédiek példája. Elődeink szel lemis égéből elengedhetet­len az értékek átvétele. A ha­gyományok tisztelete saját te­vékenységünk megbecsülése is, éppen ezért birtokba kell vennünk a mül<t minden meg­őrizhető értékét. Ezek össze­gyűjtésének és megőrzésének jelentőségére hívja fel a fi­gyelmet. A Hazafias Népfront honismereti és krónikaíró mozgalma erre a feladatra vállalkozott. Lényeges az em­lékek megőrzése, feltárása és értékelése a jövő emberének okulására. Kisugárzik a városra — A szülőföldhöz való ra­gaszkodás alapvető emberi magatartásforma. Ezen belül erős szálakkal kötődünk a szűkebb lakóhelyhez, és az emberek jogos elvárása, hogy a meghirdetett országos prog­ramok a közvetlen környezet­ben is érvényesüljenek, hiszen ahogy a társadalom fejlődik, a minőségi tényezők is mind fontosabbakká válnak — mu­tatott rá az előadó. — Hazaifiságunknak azt a társadalmat kel] szolgálnia, amely hazánkban a szocializ­must építi. Cselekvő hazafi­ság ra van szükség, amely az országot előbbre viszi. Nem­zeti érdekeink érvényesülése csak más népekkel békés egy­más mellett élésben lehetséges a Duna-medencében, Európá­ban és az egész világon. Ezért fontos, hogy az internaciona­lista gondolkodás meggyöke­resedjen az emberiségben. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára vége­zetül Kossuth gondolatait ál­lította párhuzamba mai éle­tünkkel. Egy helyen Kossuth a községek, városok autonó­miájának szerepéről írt, s ez ma is igaz, hiszen egy nem­zet akkor erős, ha kisebb cso­portosulásaiban is jól szerve­zett. A mi tanácstörvényünk ezt a gondolatot jól körülírta, hiszen ennek az autonómiá­nak a működtetése és fenn­tartása fontos napjainkban is. A szocialista demokráciát a központi vezetés erősítésével párhuzamosan fejlesztjük, és a kisebb települések szerepe a jövőben is megmarad. — Egy-egy község, város szervezze jól politikai, gazda­sági társadalmát, hogy prog­resszív alkotóeleme lehessen a nemzet fejlődésének. Cegléden a gazdag történelmi múlt és a sikeres jelen jó alap ehhez. A ceglédi baráti kör múltat ápoló szelleme kisugárzik az egész városra, és példát mu­tat az orrszágmak — fejezte be beszédét S. Hegedűs Lász­ló, sok sikert kívánva a to­vábbi munkához. Kossuth-nóták A közgyűlés végén a Vas­utas Énekkar Kossuth-nótákat adott elő Kiss István karnagy vezényletével. Magyar Antal tanár, a baráti kör alelnöke mondott zárszót, majd a Szó­zat hangzott fel. Tamasi Tamás Háromszáz diáknak főznek Naponta háromszáz adag ebédet főznek a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola konyháján. Katona Béláné és Nagy L ászióné párizsi szeletet süt — a képen. Apáti-Tóth Sándor felvétele A nagy hideg próbája Tengelicék a város szélén A múlt hetekben szokatlan hideg ült a tájra, a hőmérő higanyszála nem egy éjjel megközelítette a mínusz húsz Celsius fokot. Embert, állatot, növényt, gépet próbáló idő volt. , Vastag hótakaró fedte a földet, néhol csak hírmondó­nak maradt az utak szélén némi kis elemózsia. Meg is élénkült a környék, az épp itt tartózkodó madarak zajától. Nyugtalanság és félelem érző­dött csivitelő hangjukban. A kemény idő túl nagy pró­bát jelentett a picinyke tenge- licéknek is. Csoportokba ve­rődve keresték, kutatták az élelmet. Alig találtak némi magot a betyárkórókon, töm- jénfüvön, katángon. Az embe­ri beavatkozásnak megnőtt a jelentősége, sokan nem is kés­lekedtek segítségükre sietni a megszorult madárkáknak. Üjabban örömteli látván;, hogy sokan figyelnek fel a madarak hasznára: etetőket tesznek a fákra, magvakat szórnak ki a védett udvarok­ban. A kemény napok elmúltak, most már jobban tudnak sze­degetni a madarak, de azért pusztult belőlük. Lassan jön a kikelet, felerősödnek, ismét fészket raknak a koronaakác, a platán, az ostorfa, vadgesz­tenyefa ágai között, hogy ki­költsék a tojásokból öt-hat fiókájukat. Sokfélé néven szólítják e tarka tollú énekes madarat: tengelice, tengelic, tengelecke, stiglic. Szólítják, mert szere­tik. Ott szerepel nem egy nép­mesében, dalban, versben, megörökítve, halhatatlanul. S. D. A szolnoki rádió műsora Január 28-tól február 3-ig Hétfő, 17.00: Hírek. Egyve­leg disco ritmusban. A Tom­my együttes játszik. 17.10: A béremről mondom. 17.30: In­termezzo. Hírek, tudósítások, beszámolók az Alföld zenei eseményeiről. 18.00: Alföldi krónika. Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Kunhegyesi, tiszaderzsi és martfűi úttörőkprusok énekel­nek. 17.15: Üttörőhíradó. (A tartalomból: Értesítem a szü­lőt. Figyelem, figyelem, az is­kolarádiót halljátok! Könyv­tár, gyermekkönyvtár.) 17.30: Csapó Károly békési népdalo­kat énekel. Üzemi lapszemle. Énekegyüttesek műsorából. 18.00: Alföldi ^rónika. Jimmy Hendrix énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsor- előzetes Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsá­gi magazinműsor. 17.30: Mai dalok — fiatal előadók. Törő- csi:k József gitározik és éne­kel. Örökségek. Kardos Ernő jegyzete. Egy dal, két előadó. A Super együttes játszik. 18.00: Alföldi krónika, örökzöld me­lódiák. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek 17.05: Hétközben. 18.00: Alföl­di krónika. Beatparádé. 18.26 —18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 18.00: Alföldi krónika. A nótakedvelőknek Szalay László énekel. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 9.00: Rádióvíkend. (A tartalomból: Hírek. Szer­kesztik a hallgatók. Riportok a hét eseményeiből. Könyvsa­rok. Előadók ABC-ben.) 10.00: A nap hírei, programajánlat a hétvégére. Sport. Lapszemle és hírösszefoglaló. 10.30: Mű­sorzárás. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. 9.05: összeszedtük magunkat. (A szilveszteri műsor ismétlé­se.) 10.00: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­sának eL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom