Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

ÁjÚrhw 1980. JANUAR 22., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat dolgozóinak lapja rendszere­sein beszámol arról. hogyan haladnak az építésvezetőségek és a brigádok a felszabadulás 35. évfordulója, illetve az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére felajánlott válla­lásaik teljesítésével. Egyik ilyen kezdeményezé­sük, hogy Budapesten és Gö­döllőn társadalmi munkával is ‘segítik a lakásprogram vég­rehajtását. Legutóbb a válla­lat több mint ezer dolgozója vett részt ilyen társadalmi munkában. Sokan dolgoztak a gödöllői Szabadság téren, a szennyvíztelepeken, a csepeli Erdősor úti lakótelepen, a kispesti városközpontban, va­lamint Budaörsön. A társadalmi munkásoknak is köszönhető, hogy a mély­építő vállalaton nem múlott a tavalyi lakásépítési tervek teljesítése. lapjuk írja — az esetek többsé­gében tetten érték az elköve­tőt. A kár is mindössze 12 ezer forint, s a tettesek ter­mészetesen kártérítést fizet­tek. A lopásokat általában a keverőüzemben követték el. Lába kelt sok zsáknak, táp­nak. a .különleges nevű ta­karmánynak, a pelletnek. De jó néhány mázsa kukorica, tejpor, spárga s több tucatnyi szerszám is eltűnt. Néhány furcsa eset is tör­tént. A raktárból elloptak pél­dául egy zsák tejport, de jó­idéig ez senkinek sem tűnt fel, legalábbis a rendészetnek nem jelentették. Talán azért nem, mert a tejpor nem is hiányzik a készletből. Az összesítés megállapítja, hogy a tolvajok többsége nem a gazdaság dolgozója, s a szál­lítók között megszilárdult a fegyelem, a társadalmi tulaj­don védelme. Zárszámadás előtti számve­tés jelenít meg a fóti Béke Termelőszövetkezet Híradó­jában a tavalyi eredmények­ről és arról, hogy az új sza­bályozók következtében meny. nyiben kell változtatni a gaz­dálkodási, irányítási, szerve­zési módszereken. Többek kö­zött azt veszik számba, hol vannak még kihasználatlan tartalékok az ésszerű takaré­kosság területén, az iisem- és munkaszervezésben, a ter­melési technológiák pontos betartásában, a teljesítmény­bérezés kiszélesítésében. Meg­szüntetik a rosszul jövedel­mező munkákat a mellék­üzemágakban, de az alapte­vékenységben is felszámolják a veszteséges ágazatokat. Az így felszabaduló munkások olyan munkahelyekre kerül­nek, ahol a szövetkezet, több. haszonra tehet szert. Konkrét célokat is megha­tároztak. A tejhozamnak el kell érnie a megyei átlagot, egy tojó tyúknak évente 260 tojást kell adnia, jelentősen növekednie kell ^ borjúszapo­rulatnak. Végeredményben így összegzik az 1980-as feladato­kat. A megváltozott? gazda­sági körülmények között csak úgy tudunk helytállni, ha gyorsan és jól, átgondoltan alkalmazkodunk a mindenko­ri igényekhez. FÉNYSZÓRÓ A társadalmi összefogás eredményeként javul a köz­lekedési morál a ráckevei já­rásban. Erről számol be a Csepel Autógyár dolgozóinak lapja, a Fényszóró. A megál­lapítást a statisztika is iga­zolja. Körülbelül a felére csökkent a halálos kimenete­lű, háromnegyedére a súlyos sérüléssel járó balesetek szá­ma. Az eredményeket az egy­re szélesebb körű társadal­mi összefogással magyarázza Jáger Imre rendőr főhadnagy, a járási Közlekedésbiztonsági Tanács tótkára. Az önkéntes rendőrök közlekedés csoport­ja jórészt a Csepel Autógyár dolgozóiból áll, akik maguk is segítenek az ellenőrzések so­rán, de különösen a balese­tek megelőzésében szereztek érdemeket. KRESZ-vetélkedőt tartottak például a Csepel Au­tógyárban, a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetben. Ez utóbbi rendezvényen sorsol­ták ’ ki Az udvarias- közleke­désért csekkeket is. wH í R AD í Harmincnyolc lopásra derült fény tavaly a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban. A szám önmagában nem magsfs. külö­nösen, akkor, ha — mint üzemi A Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozóinak lapja a pártszervezetek beszámoló taggyűléseiről közöl tudósítá­sokat. Részletes beszámolóik kö­zül mi most csak, a hozzá­szólásokból választottunk ki néhányat. A diósdi Il-es alapszervezetben többen is szóltak irányítási, szervezési kérdésekről. így szóvá tették, hogy művezetőknek elsősor­ban termelésirányítással kel­lene foglalkoznia, nem pedig — aitii sok helyen gyakorlat — csip-csup ügyekben sza­ladgálni. Mások a hőkezelő üzemben uralkodó állapoto­kat bírálták. Véleményük sze­rint nincsenek meg az üzem zavartalan működésének fel­tételei, ezek a műszaki irá­nyítás fogyatékosságaira hív­ják fel a figyelmét’.' Több bírálat hangzott el a III-as pártalapszervezet be­számoló taggyűlésén is. Töb­ben szóltak a teljesítménybé­rezés szükségességéről, az al­katrész- és alapanyagellátási fogyatékosságokiról. Varga Gyula, a kösizörűiizem vezető­je tette szóvá, hogy nagyon lassú a műszaki fejlesztés. Figyelemre méltó tapasztalat­ként tette szóvá, hogy a dol­gozóknak elment a kedvük a termelési tanácskozásoktól, a felszólalástól, a vitától, mert az - ott elhangzó problémák jelentős részében semmi vál­tozás sem történt. S még egy figyelemre méltó vélemény. Pajor Imre, az üze­mi pártvezetőség titkára sze­rint. ha a felemásan sikerült rekonstrukció tervezői és irá­nyítói bevonták volna a mun­kába a diósdi üzemek kollek­tíváit az üzemek elrendezésé­be, több súlyos hiba is elke­rülhető lett volna. Iflllll llllll IIIIII1IIIIIIIIIHIIIH III III tlllllll 111111111'­f Közgazdasági könyvek Lapoz- j Formálódó termelési módszerek gató r.iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiniiiiiiiiiiniiiiiiiHiiiiimii. A képzeleten csak a valóság tesz túl? E témakörben a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó néhány újdonságát, valamint a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa gondozásában megje­lent tanulmánykötetet mutat­juk be. Rugalmasság Az iparvállalatok munkájá­nak gazdaságosabbá tételében kiemelkedően fontos szerepe van annak, hogy mennyire ké­pesek rugalmassá tenni terme­lési szervezetükét, tudnak-e gyorsan alkalmazkodni a nemzetközi és a hazai piac igényeihez. Ez a versenyké­pesség egyik legfontosabb feltétele. Hazai gépipari vállalataink többsége felismeri ennek a gazdálkodási tényezőnek a fontosságát, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy legtöbb­jüknél még nem sikerült olyan termelési szervezetet kialakí­tani, amelyik képes az ilyen gyors alkalmazkodásra. A .Szervezési módszerek so­rozatban megjelent kötet, Haj­tó Aurél: Rugalmas termelés- irányítás a gépiparban című munkája a vállalati vezetők­nek éppé ahhoz kíván (segít­séget nyújtani, hogy a min­dennapos gyakorlat során fel­merülő problémákat tudják gyorsan megoldani, rugalmas­sá tehessék a vállalatok mű­szaki-gazdasági alkalmazkodó képességét. Segítség vezetőknek Dr. Berey András—dr. Do­bos Irma: Vezetés és vezető című tanulmánya a termelés gyakorlati irányításainak kér­déseit taglalja. Áttekinti a ve­zető helyét a termelési szerve­zetben, részletesen szól az irá­nyító feladatairól, a vezetői kapcsolatrendszerről, a fel­adatkörökről, a hatáskörökről, a vezetők jogairól és felelős­ségéről. A kört^y;., jhiásodik része a' vezető személyiségét vizsgálja. Többek között oly^n kérdések­ről szól, hogyan lehet meg­szerezni a tekintélyt, megfele­lő felkészültséget. A könyvben több kérdőív, önértékelő lap is található, melyek segítsé­gével a vezetők maguk vizs­gálhatják meg alkalmassiágu- kat. irányítási módszereik hiányosságait. , Árképzés Az Időszerű közgazdasági kérdések sorozatban jelent meg L. I. Majzenberg neves szovjet közgazdász Az árkép­zés problémái a fejlett szo­cialista társadalomban című könyve. Napjainkban a közgazdaság- tudomány szocialista orszá- gokbeli művelői számos tanul­mányban, átfogó elméleti Lehet, hogy a képzeleten csak a valóság tesz túl. Leg­alábbis emellett szól az a nagy érdeklődés, ami például az irodalmi termékek között előnyben részesíti a dokumen­tum műfajt, a valóságot a maga nyers voltában közvetí­tő munkákat a képzelet gyer­mekeivel, közelebbről, a re­génnyel, elbeszéléssel szem­ben, Persze az sem kizárható, hogy nem egyszerűen csak a valóságmegismerés igénye munkál e jelenség mögött (hi­szen végtére a regény vagy az elbeszélés is a valóságot jele­níti meg), hanem az az óhaj, hogy a valóság manipulátla- nul jelenjék meg a maga mi­voltában. Hanyagoljuk el most azt a kérdést, hogy ez mennyiben lehetséges, vagy hogy adott esetben (mert hi­szen műve válogatja) melyik. a hitelesen valósabb. ÁltatáS is lenne mindent föltenni egy kártyára — a tetszés szocioló­giája összetettebb. A közönség a hitelességgel a biztos fogód­zót és a könnyebb hihetőséget ig. vágyja, a valóság nyersesé­gében olykor egy Jcis brutali­tást, jó adag szexualitást is ke­res — s egyáltalán: a dolgot valóságos volta — vagy annak tudata! — teszi izgalmasabbá azzal szemben, ami csak el­képzelt. ■ P' Újra Kanta Kintr Ami a Gyökerek sikerét il­leti, az mindenesetre minden említett'" igényre - klfelégltő: Alex Haley könyvét az Euró­pa kiadásában, Falvay Mihály fordításában olvashatjuk má­sodik kiadásiban immár. A könyv sikere persze ko­rántsem nálunk kezdődött, ha­nem szülőföldjén, az Egyesült Államokban. A könyvhöz írott utószavában Szuhay-Havqs Er­vin ezt úgy értékeli: a siker titka az, hogy e dokumentum­regény az amerikai fehéreket és feketéket egyaránt érzéke­nyen érintő problémákat fe­szeget, pontosabban, hogy „be­vonja” a tömegeket. Nos, ez igaz. Színesen, . izgalmasan mindkét szembenálló felet ér­zelmileg megfogva, ráadásul a néger szemével láttatva, de úgy, hogy a fehéreknek se le­gyen visszataszító, olyan álta­lánosan égető kérdést tálal, amelynek megoldása minden­kinek kívánatos — s a megfoé- kéltetést szolgálja. Dokumen- tumszerű regény, ami a tör­ténelmet dokumentálja: az imperializmusét. Az elmara­dott Afrika' embervérével, em­A Budapesti Közlekedési Vállalat TROLIBUSZ ÜZEMEGYSÉGE FELVESZ általános (jármű) lakatos, gépi forgácsoló, elektrolakatos szak- és betanított munkásokat, valamint segédmunkásokat. Bérezés a vállalati kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a BKV Trolibusz Üzemegységében Budapest X., Pongrác út 6—7. Telefon: 137-212. bertes tével fikáét. gyarapodó Ame­4 kastély Ha a Gyökerek' népszerűsé­gét dokumentumvolta magya­rázza. akkor miért népszerű Franz Kafkának A kastélya, amelyet Rónay György 1964-es fordításában olvashatunk újra az Európa- mostani kiadásá­ban? Az igaz, hogy borzongatóan valóságszerúen írja le az író az irreálist. Maga a történet reálisan kezdődik, s növekvő irrealitása az elidegenedett- ség, a lehetetlenülés, a meg­értés és megértetés erősödő képtelensége révén fejlik ki. Az irreálist éppen a reális mozzanatok teszik erőteljes­sé, borzongatóvá! t Tengerek emberei Kafkához képest klasszikus­nak mondható Joseph Conrad, akitől egyszerre két kötet prózát olvashatunk az Európa révén. A haladás előőrse és az Árnyéksáv című kötetek kis­regényeket és elbeszéléseket tartalmaznak. Anyagukat Vá­mosi Pál válogatta, ő és Bala- bán Péter, Katona Tamás, Mé­száros Klára, valamint Szilá­gyi Tibor fordította. A törté­netek hősei nem kis részben tengerészek, színhelyeik ha­jók, kikötők,, tengerek — álta­lában valahol úton vannak a hősei. Az angol író lengyelnek szü­letett. Miután a cári megszál­lás elleni mozgalmakban részt vevő szülei meghaltak, ő anyai nagybátyjánál Krakkó­ban nevelkedett. Érdeklődése vonzotta a hajózáshoz, mint pályához. Francia és angol ha­jókon teljesített szolgálatot, angol állampolgár lett, s ka­pitányként kezdett írni. Már az első regényében is távoli egzotikus tájaikon szerzett él­ményeiből építkezett. Miire' ez megjelent, ő betegsége miatt visszavonult a hajózásból. Di­vatossá századunkban, az első évtized végén, illetve a kö­vetkező elején vált. írásai mindig kalandosan izgalma­sok, egzotikusán színesek, erő­teljesen realisztikusak, és az emberi lélek megfoghatatlan­sága tartja őket különös fe­szül tség'ben. N. F. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, a Mai magyar művészet sorozat 55. köteteként adta ki a Patay László művészetét ismertető új füzetét. Méltó e figye­lem. hiszen a festő házai és külföldi sike­reivel, valós teljesítményével rászolgált e méltatásra, eddigi munkásságának elemzé­sére, melyet Végvári Lajos tett meg szaksze­rű alapossággal. Kicsit mindketten Pest me­gyeiek, annál, is inkább, mivel Patay két év­tizede él és alkot Dömsödön, Ráckevén — Végvári Lajos pedig hosszabb ideig műkö­dött a zebegényi szabadiskola egyik veze­tőjeként. Nagyon is időszerű e kiadvány megjelené­se, annál is inkább, mivel Patay 1976-os, Mű­csarnokban rendezett kiállítását heves vita kísérte. Volt, aki támadta a kritikusok kö­zül, de a többség mellette szólt; »'.űbírálók, festők és a közönség. Az idő Patay László esz­ményeit igazolta. Végtére is a nemzeti kul­túra gazdagságának egyik jele, ha minél több változat jelenik meg a képzművészet- ben. Patay realizmusa az egyik modell a ki­fogástalan rajz magas szintjén, ennek oká­ból választotta joggal utódjának Barcsay Jenő Patay Lászlót a Képzőművészeti Főis­kolán. Elsősorban a minőségre utalok, az öreg­ségre, az Esthajnalcsillagra, a menekülő és a magvető figuráira, a dömsödi nádas-sorozat­ra és a ráckevei seccóra, mely a kötet cím­lapja. E művek édesanyjáról. Péchy Blanká­ról, Barcsay Jenőről és Szőnyi Istvánról ké­szített portréi mellett igazolják rendkívüli Mai magyar művészet képességeit. Mindent tud, amit az európai színvonal megkövetel napjainkban. Ezt a tényt igazolja az, hogy nem­csak Munkácsy-díjat és aranydiplomát kapott a hatvani portrébierunálén, nemcsak a Tornyait- palékttet birtokolja, hanem kitüntették Cag- nes sur Mar-ben, és a szófiai nemzetközi fes­tészeti Mannáié díjában is részesült — ez utóbbi elismerést Ráckevei lakodalom című művéért kapta. Az is Patay tehetségét iga­zolja. hogy a szigorú és néni igazságos bí­rálat után bem tört le, 'hanem táblaképei mellett nagy méretű falfestményét a Parla­mentben avatták fel. Patay László termékeny festő, műveit nemcsak Ráckevén, Kölesden és Budapesten’ mutatták be, hanem Bukarestben, Moszkvá­ban, Koppenhágában, Havannában és Szó­fiában. Az is érdeme, hogy kubai, itáliai normandiai motívumokat is felhasznál mun­kásságában. Minket közelebbről az érdekel, hogy a ráckevei híd, a dömsödi országút, a szigetcsépi tangazdaság almása mind-mind egy részlete talán egyik legjobban sikerült seccójának, mely a ráckevei járási hivatal­ban látható, s melynek kiemelkedő epizód­ja a mólón ülő horgász alakja. Végvári La- jps művekhez társuló szövegkísérete ava­tott tolmácsolása Patay művészetének, — ha­zai és nemzetközi forrását!: is feltárja mél­tató elemzésében. Probléma csupán az. hogy a Parlamentben látható Rákóczi seccó és a Disputa éppen nagy mérete miatt alig érvé­nyesül a kis alakú könyvben, de ez’ nem a festő, hanem a méret korlátja. L. M. munkában vizsgálják, hogy a szocialista gazdaságban milyen szerepet kell betöltenie az áraknak. A szerző áttekinti az árak szerépének változását a szocialista társadalomban, az árak hatását a termelésre és a fogyasztásra. Tanulmányá­ban megállapítja: A fejlett szocialista gazdaság körülmé­nyei között az áraknak a gaz­dasági ösztönzőkkel egyetem­ben a munkaráfordítás, a fel- használás mind pontosabb mércéivé kell válniuk. A to­vábbiakban azt' vizsgálja, ho­gyan lehet összehangolni az árak természetében rejlő di­namizmust a gazdasági ösz­tönzés hosszabb időre érvé­nyes normatívarendszerével és a távlati tervezés módszerei­vel. Külföldi vállalkozások ? \ A népgazdaság egyensúlyá­nak javítása azt követeli, hogy mind több termékünket < érté­kesítsük külföldön. Különösen arra van szükségünk, hogy a tőkés országokkal javítsuk külkereskedő1, mi mérlegünket. A tőkés vállalatoknál régen bevált gyakorlat, hogy külföl­dön érdekeltséget létesítenek, illetve külföldön működő cé­gekben érdekeltséget vállald nak. A tőkebefektetésnek ez a módja egyrészt gyakorta jár az átlagosnál nagyobb nyere­séggel, másrészt segíti a hazai vállalátot abban, hogy betör­jön az új piacra. Markóczy M. Jenő: Külföldi gazdasági vál­lalkozások című könyve gya­korlati tanácsokat ad az ilyen vállalkozásba kezdő magyar cégeknek. Emberi tényezők Vezetési módszerekről, irá­nyítási tapasztalatokról, az utánpótlás-nevelés kérdései­ről szólnak azok a pályamun­kák, amelyek a Termelőszö­vetkezetek.. QESzáges .."Banácsá- &I&'feiffivia&^¥é*iiatek, s melyek közül a legjobbakat közli a napokban megjelent válogatás: A személyzeti mun­ka és a termelőszövetkezet címmel. Termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, válasz­tott tisztségviselők teszik köz­zé tapasztalataikat a gazdál­kodás fontosabb kérdéseiről, a buktatókról, a vezetési szín­vonal emelésének lehetőségei­ről: a gazdálkodás emberi tényezőiről. A pályázatnák Pest megyei nyertese is van. Klagyivik Pál, az ikladi termelőszövetkezet személyzeti vezetője harmadik díjat nyert dolgozatával, mely­nek címe: A sikeres gazdál­kodáshoz jó vezetők kellenek. írásában a káderutánpótlás, az új vezetők nevelése terén elért eredményeikről számol be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom