Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA v-A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGL XXIV. ÉVFOLYAM 2. SZÄM 1980. JANUÁR 4., PÉNTEK Bádogosok, kár pirosok A nagfiiienl gazdálkodást segíti Gépjavító társulás a Pesti úton A nagyüzemi, úgynevezett nagy ca inas müveiéi gazuasá- gossagat ma mar seool sem 'vítatjaií az agrárszakemberek. A meg valósi cao-t és a továoo- lejiodest Hazánkban egyedül a kedvezőtlen domborzati viszo­nyok és az eltérő aranykorona- értékű földeit minőségi külön­bözősége akadályozhatja meg. Az Alföld egyes részei, ló­ként Bács-Kisaun és Pest me­gye délebbi területei különö­sen alkalmasak a táblásításra, a nagyüzemi gazdálkodásra. Ezt mar jó néhány ipafszerű termelési rendszer is bizonyí­totta — kiváló terméseredmé­nyekkel. A tárnák egybeíogása szük­ségessé tette a mezőgazda- sági ' gépjavító bázisok korszerűsítését és centrali­zációját is. Hasonló meggondolásokból: a központosított gépjavítás, az alkatrészkészlet-centralizáció és a kor követelményeinek megfelelő színvonalú szakem­berképzés biztosítása céljából fogott össze a járásban is hat termelőszövetkezet. Az abonyi Üj Világ és József Attila; az albertirsar Dimitrov; a ceglédi Lenin; a ceglédberceli Egyet­értés; valamint a törteli Dózsa téeszek képviselői 1979. július 1-től együttes elhatáfozásuk alapján hozták létre a ceglédi székhelyű javítóbázist. A meglehetősen hosszú nevű Ceglédi Lenin Mgtsz. Dél- Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Gazdasági Társaság (a továbbiakban: GT), a Du­nántúli Meliorációs ' Vállalat területi főmérnökségének ré­szeként tevékenykedett azelőtt, még a tavalyi év első felében is. A GT átvállalta a DMV fennmaradt munkáit: összesen 12 millió 210 ezer forint érték­ben javítottak gépeket, illetve gyártottak fődarabokat az „át­örökölt” ügyfelek részére — természetesen határidőre. A Pesti úti üzem fontos fel­adata lesz a jövőben egyes, a kutatóintézetek által kikísérle­tezett mezőgazdasági gépek prototípusainak elkészítése, il­letve, ha megrendelő lesz rá, a sorozatgyártása. A GT életre hívása tulajdonképpen a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az ala­pító szövetkezetek igényei alapján is indokolt volt: a kor tudományos-technikai ered­ményeinek minél szélesebb körű felhasználása az agrár­gazdálkodásban is egyre sür­getőbb követeléssé vált. A prototípusok előállítása nem könnyű feladat, nagy hozzáértést, nagy szakértelmet kíván. Tapasztalatban nincs is hiány: az elmúlt fél esztendőben 12 millió 759 ezer forint értékben javítottak egyedi gépeket az alapító gazdaságoknak és — többek között — az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Gép­gyárának, a Csepel Szerszám- gépgyárnak, az ÉPGÉP-nek és az AGROKER-nek is végeztek különféle bérmunkákat. Univerzális üzem tehát a GT — univerzális szakembergár­dával,: a százhuszonöt fizikai dolgozó között az autószerelő, a marós vagy a lakatos épp­úgy megtalálható, mint a me­zőgazdaságigép-szerelő, a bá­dogos vagy a kárpitos szak­munkás. Azért, mint minden terme­lési vagy szolgáltató ágazat­ban, a mezőgazdaság területén is célszerűnek látszik a gébek tipizálása. Az elkövetkezen­dőkben a GT is elsősorban az E—301-es és E—302-es takar­mánybetakarító gépek, a me­zőgazdasági IFA-tehergépko­cslk és az MTZ—50-es trakto­rok javítására kell hogy spe­cializálódjon. A távolabbi jövő terve a GT-nél: a cseregépes javí­tás. Az új szolgáltatás gyakorláti- lag azt jelenti, hogy a javítan­dó gép helyett, egészen addig, míg azt újból munkába nem állíthatják, ugyanolyan típusú — de működőképes gépet „ad­nak kölcsön” a megrendelők­nek. Főként a mezőgazdasági idénymunkáknál, például az aratásnál lesz nagyoú hasznos ez a módszer: huzamosabb ál­lás, javítási veszteségidő egy­szerűen nem következhet be a kombájnoknál. Pintér Mihály, a GT főköny­velője elmondotta, hogy már az új gazdasági szabályozók figyelembevételével dolgozták ki az 1930. évi tervjavaslato­kat. Negyvenhatmillió forint értékben szeretnének gyártani, javítani ebben az évben. A terv megalapozottnak lát­szik. Tavaly összesen 24.5 mil­lió forint értékű munkát vé­geztek a Pesti úton, fél év alatt. V. I. Értük nyílt a gazdabolt Hószőnyeg alatt pihen kint a határban a vetés, csöndesek a kiskertek a Cegléd széli, Budai úti részen. Gondosan zárt aj­tajú hétvégi házikók bóbiskol­nak a tanyáktól nem messze, feltöltött szőlőtövek, papírral, dróttal közrefogott serdülő gyümölcsfák között. Ha valaki karácsonykor sor­ra bekukkanthatott volna a ceglédi otthonokba, hogy szemügyre vegye, ki milyen ajándékot kap az ünnep al­kalmából, láthatta volna, hogy sok helyen gyümölcstermesz­téssel, kertészkedéssel kapcso­latos ismeretterjesztő köny­vek, kisebb kerti szerszámok, gépek is helyet kaptak a meg­lepetések sorában. Van. ahol már készül a terv, aszerint látnak majd tavasszal munká­hoz. Hamarosan megkezdődik a beszerzések, előkészületek ideje. A Budai útiaknak — sok más kiskerteahez hasonlítva — könnyű dolguk van. A Magyar —Szovjet Barátság Termelő­A nemes vörösbor kedvező élettani hatást gyakorol az emberi szervezetre. Francia szakemberek elmondták: az újabb kutatások kiderítették, hogy a vörösbor gyógyszer­ként hat a szívbeteg ék re, az erre vonatkozó tudományos dokumentációt a közeljövőben átadják az illetékes magyar szerveknek. A vörösbor iránti kereslet világszerte megelőzi a fehérét, annak ellenére; hogy már ma is a szőlők termésének 60—70 százalékából vörösborok ké­szülnek. Hazánk a vörősbortermelés tekintetében a közepes okoló­giai adottságú országok közé tartozik, történelmi borvidé­keinken azonban gazdaságo­san termelhetünk az európai közízlésnek megfelelő és a nyugat-európai borokkal egyenértékű vörösborokat. Jelenleg a kékszőlő aránya az országban alig töbi^, mint tíz százalék, és termésének negyven százalékát külföldön értékesítjük. Az exportpiac to­vább bővíthető. Ezért céltuda­tos települáspolitikával kívá­natos a kékszőlő arányát 25— 30 százalékra emelni. Különö­sen a Mecsekalján és Szek- szárd vidékén, s esetleg a Ba­laton környékén bővíthető erőteljesen a termőterület. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó Közép úton 600 négyszögöl telek és egy Audió rádió­magnó. Érdeklődni lehet: Cegléd. Budai út 7. szám. ____________ El adó 1 db 2-es új Totva kályha és 1 db zongora. Érdeklődni lehet 16 órától. Ceg­léd, Déli út 42. szám. Bútorozott szoba ki­adó. Cegléd, Hollós utca 13. szám. Bútorozott szoba al­bérletbe kiadó. Ceg­léd. Hattyú utca 39. s-.ám. Ekoda 1000 1\1B sür­gősen eladó. Cegléd, Pesti út 72. szám. Eladó 2 szobás szö­vetkezeti lakás azon­nali beköltözéssel, va­lamint 2—330 négy­szögöl szőlő épülettel, városhoz tiz percre. — Érdeklődni Cegléd, Csatorna utca 10. szövetkezet, segítve őket és a háztáji gazdaságokat, egy idő óta gazdaholtot tart fenn. A bojtnak igen jó forgalma van, erre okot árukészlete ad, no meg az, hogy a drágább dol­gokat OTP-hitel segítségéve! vehetik meg a gazdálkodók. Kerti kisgépeket, kistrakto- rokat, szerszámokait és nö­vényvédő, permetezőszereket kapni itt. Foglalkoznak szőlő­vesszők, palánták, facseme­ték értékesítésével. Mint ígér­ték, igyekeznek a tavalyihoz hasonló készletet előteremte­ni, hogy a vásárlók igényét ki­elégíthessék. Mésemozi minden napra A téli szünidőző gyerekekre gondolva igen választékos programot ígér a ceglédi Sza­badság filmszínház — de jut a jóból egész hpnapra. Vasár­naponként délelőtt 10 órától mesematinét tartanak, emel­lett naponta délután fél négy­kor is kezdődik egy-egy me­seműsor. Január 9-ig a Lolka és Bolka a föld körül című lengyel rajzfilmsort vetítik, ezt követi Az örök fiatalság birodalma című román mese­film, majd a Nuki majom ka­landjai című szovjet ifúsági filmen derülhet a közönség, ezt követi a Szarvacska ma- nócska és a Rézhegyek király­nője című szovjet mesefilm­alkotás. Határidő: Január 15. SiéiewaHás, Az év vége közeledtével a városi tanács pénzügyi, terv, és munkaügyi osztályának adó­csoportja ismét felhívja az érdekeltek figyelmét, kötele­zettségük teljesítésére. A ké­sedelem következménnyel iár, bírságot von maga után. Mint jelezték, az alkalma­zottak után fizetendő. 1979-ről szóló általános jövedelem-adó bevallást január 15-ig várják a ceglédi kisiparosoktól, ke­reskedőktől. Annak is adóbe­vallást kell adnia, akinek jö­vedelemadóját átalányban ál­lapították meg és alkalmazott­ja van. Január 15-e a határidő a ma­gánpraxist folytató orvosol;, állatorvosok, tervezők, okta­tók. kertészek, szikvízárusok adóbevallásához, — s mellet­tük mindazokához, akik vala­mi egyéb jövedelem'orrás után kell hegy fizessenek. inierek A Pest megyei Venilégiátóipári Vállalat ceglédi cukrász- üzemébssi sok ezer tortakarika és süteménycsomag készül. A képen édes íeasü töményeket csomago'nak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Lábasház, lóváltó, vágóhíd légi időkről meséli öreg falak A KOSSUTH TERET a kor­mányzó hamvainak hazahoza­talakor nevezték el, addig Piactér volt a neve. Ez a vá­ros magja, szögletes formája a XVIII. században alakult ki. Itt fordult meg a legtöbb em­ber, különösen a keddi és pén­teki hetivásárokon. Közepén állt a katolikus templom, vá­rosunk egyetlen csúcsíves, támpilléres, temetővel és fal­lal kerített építménye, melyet 1820-ban bontottak el, és emelték helyére a mai klasszi­cista templomot. A Dózsa-szobor helyén ál­lott a postaház, alaprajzát egy 1818-as térkép őrzi és a XIX. századeleji szerződések írnak róla. Ezekből tudjuk, hogy portája a nemesi jogú urada­lom örök tulajdona volt, a postamester csak a rajta levő épületekkel rendelkezett. Itt váltóállomás működött, ha be­érkezett a postakocsi, a fá­radt lovakat kifogták s a pi­hentek vitték tovább frissen a következő stációig. A stációk tizenöt-huszonöt kilométerre! települtek egymástól, hozzánk keletre az abonyi, északnyu­gatnak a pilisi lóváltóállomás volt a legközelebb. A posta gazdagon jövedelmezett, látjuk egy 1807-es szerződésből, hogy Koltay László tizenkilencezer forint hatalmas summáért ad­ta el épülettel és négy lóval Petrik 'Jánosnak. A POSTAHÁZAT egy kes­keny sikátor választotta el az emeletes, tornácas nemzeti is­kolától. A földszinten tanultak külön tanteremben az első és második osztályos fiúk, az emeleten volt a harmadik osz­tály, a latin grammatikai klasz- szis. Az emeleti tornácról lép­tek be a tanulók a tanterem­be, a másik ajtón pedig szol­gálati íakásába az osztály ta­nítója, egyben az iskola igaz­gatója. Egy mostanában előke­rült korabeli mérnöki rajz megváltoztatja eddigi állításo­mat, miszerint 1813-ban a magyar nyelvet tanuló Toldi Ferenc koszton és kvártélyon a templom túlsó oldalán levő Professor Wohnungban lakott volna Bischoff igazgatónál, holott az igazgató bent lakott az iskolában. A szűk udvarú, tanítók házában Nagy János, a második klasszis tanítója, Kovács József, az első osztály nevelője és Juhász József se­gédtanító lakott. A lányok osztatlan iskolája a Várme­gyeház téren, a mai Eötvös téren volt s a tanítójuk is ott lakott. Bischoff 1788-tól taní­tott Cegléden negyvenkét évig, Hetvenévesen ment nyugdíjba, szolgálati lakását és a harma­dik klasszist Nagy János örö­költe 1830-ban. A nemzeti is­kola emeletes épülete nem volt középkori eredetű, mint Hübner Emil helytörténész ál­lítja, hanem Mária Terézia 1777-es rendelete után épült barokk, amit az ajtók és abla­kok fiókboltozatai, szegment­íves lezáródásai és a félkör­íves kapu mutatnak. Ezt az évszázados iskolát 1909-ben bontották, el, ho^y helyet ad- ! janak a csemöi vasútnak, mert kiszögellt a sínekig. A plébánia XVIII. századi barokk épülete változatlanul áll hangulatos, kőfalba vágott lépcsős, oromzatos kerti bejá­ratával. Az udvarból széles tölgyfalépcsőkön juthatunk föl az átalakított verandára. (Fé­lő, hogy helyette műkőlépcsőt raknak!) Ezeken járt hajdan Bobori Károly plébános, a sza­badságharc bukása után nyolc esztendei várfogságot szenve­dett földink, és lépdeltek 1849 júliusában a komor táborkari tisztek, készülve a honvédse­reg utolsó csatáira. Perczel Mór tábornok a plébánián la­kott és itt volt hadtestének parancsnoksága is.. A fölfelé kapaszkodó Plébá­nia utca túlfelen állt a vallás­alapítványi uradalom kaszná- ri lakása. Benne született Bo­bori Károly hét testvérével, akik közül két honvédtiszt bátyja elesett a szabadság- harcban. Itt most a járásbíró­ság áll. * jövedelemről A szükséges felvilágosítást és a kellő adatlapokat, papí­rokat az érdekeltek a tanács- háza emeletén kaphatják meg, hivatali időben. Az alkamazot- tak u'ián fizetőket a 33-as szo­bában, a másik csoporthoz tartozókat a 31-es szobában fogadjak. A ház- és földbérélvezőknek csak akkor kell beadványt kül­deniük, ha az előző adóbeval­lás óta változás < történt; vagy ha műhelyt, garázst, földin­gatlant újonnan adtak bérbe magánszemélyeknek. Az érdekeiteknek magukkal kell hozniuk a hivatalba az 1979-es adóívet is., Cselgáncs a sportcsarnokban Látványos, érdekes sport- esemény várható a Ceglédi műsorkalauz előrejelzése sze­rint január 16-án, szerdán a ceglédi sportcsarnokban, ahol a belügyi dolgozók cselgáncs bajnokságára kerül sor. Leltározó üzletek Mint mindenütt, Cegléden is az év végi eredmények össze­sítésével kezdődik a hónap. Több boltban, így äz Áfész áru­házában is hamarosan megkez­dődik a leltár. Az árusítóhelye­ket fenntartó vállalatok, cé­gek a lakosságot időben érte­sítik erről. A leltár időpontja mellett közük azt is, hogy a jelzett időszakban hol lehet a közelben hasonló, de nyitva levő boltot találni. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap, délután: Bankrablás (amerikai film). Este: Ajándék ez a nap (magyar film). A kamaramo­ziban: Jelenetek egy házasság­ból (svéd film). A mesemozii- ban: Lolka és Bolka a Föld 'körül (lengyel film). Abcny: szombaton és vasár­nap: A jó, rossz és a csúf I-II. (olasz westemfilm). A mű- vászmozibam: Csillag a mág­lyán (magyar film). A mese­moziban : Ferdy hangya kaland­jai (csehszlovák mesesorozat). Alberiirsa, vasárnap: A hosz- szú hétvége (spanyol film). Ceglédbercel, vasárnap: Az utolsó valcer (amerikai film). Törtei: szombaton és vasár­nap, este: Csúfak és gonoszak (olasz film). Vasárnap, dél­után: Vadnyugati mackóka- land lengyel—francia rajz­bábfilm). A piactér északi oldalát a városi tanács (épülete zárja le. Régen is városháza állt itt, két különböző időben épített föld­szintes szárnyával, középen boltívvel összefogott hatalmas kapujával. A kapura rendele­tek voltak föltűzdelve, és a boltíven ágaskodott a város oroszlános kőcímere. Ez a kö­zépkori címer ma a múzeum­ban látható. A bal oldali trak­tusban a bíróság, tanácsi hi­vatalok és a pipafüstös tanács­terem sorakoztak. A kaputól jobbra egy jóhatású klasszi­cista lábasház nézett a térre. Folyosójáról három bolt, köz­tük a borbélyműhely és a hí­res Kőpince borozó nyílott. Az árkádok alatt kenyérsütögető asszonyok kínálták a foszlós- bélő fehér kenyeret. 1887-ben az agg Táncsics Mihály az asszonyok között árulta köny­véit a földre terített újságpa­pírokon. Emlékét a város leg- ízesebb szövegű márványtáb­lája hirdeti: Ezen a helyen árulta a öreg forradalmár könyveit. A PIACTÉR KELETI OL­DALÁN büdösködött a vágó­híd véres, bendős, marhabél- ürülékes trágyadombjával. Hozzá épült a mészárszék és a székárendás lakása. 1798-ban Gál József évi 554 rénes forin­tokért bérelte az uradalomtól. A vágószéket a Mészáros ut­ca, más néven Eklézsiakamra utca választotta el a tanítók kvártélyházától. Az utca neve ma Kazinczy utca és a mé­szárszék helyén a szövetkezeti áruház magasodik. Hídvégi Lajos Gondolnak a kískertesekre Vöröstor exportra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom