Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

’xMätm 1980. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Munkásgyűlésekkel kezdődött az év (Folytatás az 1. oldalról) irányzatát már a karácsonyi ünnepek előtt teljesítette. Előzetes adatok _ szerint ta­valy 8 milliárd 600' millió fo­rint értékű árut gyártottak a Csepel Autógyárban. Ezek közül változatlanul az Ikarus- autóbusaokhoz készülő pad­lóvázak jelentették a legna­gyobb tételt, összesen IX 330 darab készült belőlük. 1980- ban 13 600 darabot kell gyár­taniuk, hogy az Ikarus is tel­jesíthesse idei tervét Jelentős előrelépést értek el a dollár elszámolású exportban. Tizenkilenc millió dollár ér­tékű szállításaik 4 és fél millióval haladják meg az egy ■ évvel korábbi eredményt Ha ehhez a növekedéshez hoz­záadjuk a tőkés importban el­ért 5,3 milliós megtakarítást, ez azt jelenti, hogy a Csepel Autógyár csaknem tízmilliós többlettel járult hozzá a dol- lánelszámolású külkereskede­lem mérlegének javításához. A kedvező eredményeit azonban nem jelentik azt hogy minden rendiben van a hatékonyság, a költséggazdál­kodás területén — hangsúlyoz­ta a vezérigazgató. Mint el­mondta, feltétlenül szükséges a gyártmányok közvetlen anyagköltségének csökkentése, a kiemelt konstrukciók fe­lülvizsgálata, a kooperációs kapcsolatok megjavítása. Ezek után dr. Novak Béla részletesen ismertette az idei tervben rögzített feladatokat Ezek szerint a készáru-terme­lés csak alig valamivel ha­ladja majd meg a tavalyit, de mind a termékösszetételben, mind a piacokban változások lesznek. Tovább csökken a hagyományos termékek rész­aránya, s idén mindössze 2,2 százalékát teszi ki a teljes ter­melésnek. A vállalat az idén utoljára gyárt komplett moto­rokat, mennyiségét már az idén csökkentik, s helyette többet gyártanak a gazdasá­gosabb D750 típusú export-te­hergépkocsikból, továbbá kül­földi licenc alapján a korszerű sebességváltókból. A gyárban megszervezik a teherautó-pla­tók, valamint a légrugótartók és egyes utánfutó-vázszerkeze­tek gyártását, ezzel csökkent­ve a gazdaságtalannak bizo­nyult kooperációs beszerzése­ket A piaci változások kö­zül a tőkés export dinamikus, 37,4 százalékos növelése lesz a legjelentősebb. A vezérigazgató befejezésiül hangsúlyozta: a vállalat mun­kaprogramja összhangban van a párt gazdaságpolitikai cél­jaival, a népgazdaság érdekei­vel, s így méltán számíthat az egész autógyári kollektíva ed­digiekben is tapasztalt ösz- szefogására, tenniakarására. Ebben 1980-ban sem lesz hiány. Mint a Május 1. szocia­lista brigád vezetője, Nagy Zoltán hozzászólásában megál­lapította, a szocialista brigá­dok ezután is elsőrendű fel­adatuknak tekintik a kong­resszusi irányelvekben meg­fogalmazott célok megvalósí­tását. A munkásgyűlés résztvevőit Gáspár Sándor is köszöntöt­te. Mint elmondotta, az 1979- es év eredményei arra en­gednek következtetni, hogy a gyár vezetői és munkásai tud­ják, mit kell tenniük közös el­képzeléseink valóra váltása ér­dekében. Ehhez a munkához kívánt az MSZMP Központi Bizottsá­ga nevében a Csepel Autó­A Csepel Autógyár 22 ezer négyzetméteres szerelőcsarnoka volt a munkásgyűlés színhelye. kásgyűlés befejezése után. a megye legnagyobb üzemében megkezdődött a termelőmun­ka. gyár valamennyi dolgozójának eredményekben gazdag, bol­dog új évet és jó egészséget. Alig néhány perccé! a mim. Vörös keresztesek - munkában Sikerrel értek célba Felejánlások a Pestvidéki Gépgyárban Tegnap korán reggél a Pest­vidéki Gépgyár munkásai is gyűléssel kezdték az új évet. Szatmári Lajos, a gyár párt­bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelent két­ezer dolgozót, majd Mihálka Gyula igazgatóhelyettes tájé­koztatta a résztvevőket arról, hogy a gyár kollektívája túl­teljesített” 1979. évi tervét. A termelési és az értékesítési tervet öt százalékkal múlták felül, s a nyereségtervet is túlszárnyalták. A tőkés export 270 ezer dollárral nőtt, a tő­kés importból származó anya­gok behozatalát pedig jelen­tősen. csökkentették. A szint­tartó beruházásra hatmillió fo­rintot fordítottak. Nőtt a pro­duktív munkát végzők szá­ma, a korábbinál jóval töb­ben dolgoznak teljesítménybér­ben. Huszonhárom dolgozó vállalati támogatással költöz­hetett új lakásiba. Az új évben, 1980-ban, 4— 4,5 százalékos értékesítési nö­vekedést terveznek: javítják sóra több intézkedést tettek — így a többi között két szá­zalékkal csökkentik önköltsé­güket, tovább növelik a tel­jesítménybérben dolgozók szá­mát, ezzel is megteremtve a lehetőséget: a jól dolgozók — a mérsékeltebb bérintézkedé­sek ellenére is — megfelelően kereshessenek. A munkásgyülósen négy szocialista brigádvezető szó­lalt fal, s újabb munkafelaján­lásokkal fejezték ki egyetérté­süket a gyár vezetőinek in­tézkedéseivel. Felajánlásaik, leginkább a munka hatékony­ságával, az élő- és holtmun­kával való takarékossággal egészítették ki a korábbi vál­lalásaikat. A Pestvidéki Gépgyár azzal az elhatározással kezdett fel­adatai teljesítéséhez, hogy 1980. december 15-re teljesí. ti éves tervét, s ezen. belül túlteljesíti az exporttervét. Az 1979-es terv túlteljesíté­séért, munkája elismeréseként két gyáregység kollektívája késztermékük gyártásának üte-1 vehette át a jutalmat a jó mét, a nyereségkiesés pótlá- I hangulatú munkásgyűlésen, A PEMÜ továbbra is jól termel a piaira A Pest megyei Műanyagipa­ri Vállalat műszaki gyárának nagycsarnokában a so.tat tudó, nagy teljesítményű masinák mozdulatlanul álltak annak ellenére, hogy jóval elmúlt már a délutáni műszakkezdés ideje. Az ok egyszerű: a vál­lalat hat gyárának képvise­letében megjelenítek itt tar­tatták meg azt a munkásgyű- lóst, amelyen, értékelték az elmúlt esztendő eredményeit s meghatározták az 1980-as év feladatait. Horváth Ferenc, a vállalat igazgatója arról adott számot, hogy az ötödik ötéves terv célkitűzéseit tekintve sikerrel zárták a tavalyi évet *a PEMÜ-ben. Ezt bizonyítja, hogy a termelési érték elérte az 1,5 milliárd forintot, a ter­vezett 280 milliós nyereség he­lyett 300 millióval számolhat­nak. Alaposan túltéljesitették a szocialista és tőkésországok­ba irányuló exportot is. A tervezett 4,5 százalék helyett 5,5—6 százalékos bárfejlesz. tést hajthattak végre. A szép eredményekben az egyre erő­teljesebb brigádmozgalom, a kis kollektívák tenniakarása is döntő szerepet játszott. Az idei feladatok megvaló­sításában sem kis munka vár rájuk. Legfőbb céljuk — fo­galmazta meg Horváth Ferenc —, hogy az új gazdasági fel­tételek között is hatékonyan gazdálkodjanak, jövedelmező, n hazai és a külföldi piaco­kon értékesíthető termékeket gyártsanak. Ennek mind sze­mélyi, mind tárgyi feltételei adottak a PEMÜ-ben. A szer­Az atomrakéták ellen A SZOT szociálturisztikai irodájának hagyományos szil­veszteri rendezvényére Buda­pestre érkezett 550 olasz ven­dég az új esztendő első napján 02 európai atomrakéták telepí­tése elleni tiltakozás és a vi­lágbéke megteremtésének óha­ja jegyében békegyűlésen vett részt. A SZOT központi isko­lájának nagytermében megtar­tott nagygyűlésen Vittorio Magni, az olasz csoport veze­tője tolmácsolta a hazája ha­ladó dolgozóinak békevágyát. Felszólalt Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke, a szolidaritási bizottság elnö­ke és Palotai Károly, a SZOT alelnöke. vezettség javításával, a selejt minimálisra csökkentésiével és a teljesítménybérezés kiter­jesztésével, az ésszerűbb ta­karékossággal is e célokért dolgoznak. A gyári kollektívák nevében felszólaló brigád vezetők fel­ajánlásaiból kitűnt, értik, lát­ják az idei legfontosabb ten­nivalókat, a jó minőségű mun­ka javításával az import anya­gok kiváltásával, a ceglédi ci­pőgyárban zajló rekonstrukció segítésével, az anyag- és energiatakarékossággal részt is kémek ezek elvégzéséből. Pest megye lakóinak csak­nem egytizede, 82 ezer ember tagja a Vöröskeresztnek. A 30 tagú megyei vezetőség legfőbb irányítója szerteágazó tevé­kenységüknek. Melyek voltak a múlt esztendő főbb felada tai, s miként teljesültek? Ezekről adott számot a Vörös- kereszt Pest megyei vezetősé ge, s megállapíthatta az előze­tes adatokból, hogy figyelem­re méltó eredmények szület­tek. Terv — öt évre A vöröskeresztes tagok tár­sadalmi aktivitásának fokozá­sa, részvétel a nemzetközi gyermekév megyei programjá­ban, a véradómozgalom jubi­leumának megünneplése, s az önkéntes véradók táboránák további szélesítése, a járási, városi, lakóterületi és munka­helyi vezetőségek szervező munkájának jobbítása, s az alapszervezetek számának gya­rapítása, főként a mezőgazda- sági üzemekben — ezeket a célokat tűzte ki tavalyi mun­katervében a Vöröskereszt Pest megyei vezetősége. Nézzük tehát az esztendő történetét. Megszületett az egészségnevelés középtávú, öt esztendőre szóló terve Pest megyében. Ennek értelmében különös gondot fordítanak a fiatalok, a bejárók, a mező- gazdasági dolgozók, az agglo­merációban élők egészséges életmódra nevelésére. Megye- szerte egészségnevelési napo­kat. heteket tartottak, ame­lyeknek témája a gyermekek fogbetegségeinek megelőzése, a foglalkozási ártalmak kikü­szöbölése volt például. Tisztesági verseny Az egészségnevelés tartal­masabbá tételét szolgálja, hogy a megyei vezetőség együttmű­ködési megállapodásokat kö­tött a KÖJÁL egészségnevelési osztályával, a TIT egészség- ügyi szakosztályával, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizott­ságával, s például a megyei Moziüzemi Vállalattal — ez utóbbival az egészségnevelő filmek forgalmazásáról. Kidolgozták a tisztasági mozgalom értékelésének új rendszerét, s kiemelkedően vettek részt a Tiszta, virágos Pest megyéért mozgalomban a szentendrei, a váci, a gödöllői és a nagykőrösi vöröskereszte­sek. A fóti Béke Tsz vöröske­resztesei meghirdették — az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére — a termelőszövet­kezetek közötti tisztasági ver­senyt is. S a győzteseknek vándorzászlót alapítottak. Továbbra is nagy volt az ér­deklődés az egészségnevelési tanfolyamok iránt. Az előadá­sok, az oktatás, a felvilágosí­tás színesebbé tételére audio­vizuális bázist hoztak létre a ceglédi, váci és budai járási vezetőségek, ezek diavetítőket, magnetofonokat kölcsönöznek. Százezer forintra becsülhető a gyermekévben a vöröske­resztesek társadalmi munkájá­nak értéke: játszóterek, par­kok épültek, óvodák, bölcsődék gyarapodtak, s az összeg egy részéből a hátrányos helyzetű gyermekek üdültetésére is fu­totta. A monorl, a nagykátai, a gödöllői és a dabasi vezetőségek a bejáró dolgozók gyermekei­nek társadalmi felügyeletéről adtak számot, s ugyancsak a családvédelmi munka kereté­ben felmérték a veszélyeztetett helyzetű kiskorú gyermekek helyzetét megyénkben. Pályá­zatot hirdettek a tanyán élő idősek társadalmi gondozásá­ra, s felmérés készült az alko­holizmus megyei helyzetéről, s tavaly először Nagykőrösön a megye alkoholellenes klubja vezetőinek részvételével szer­veztek tapasztalatcserét. Me­gyei cigánykollégium épül majd a nem is oly távoli jö­vőben, s a Vöröskereszt máris elkezdte a társadalmi segítség- nyújtás szervezését. Segélyszolgálat A véradómozgalom 30. s az önkéntes véradás 20. évfordu­lójának tiszteletére megyeszer- te ünnepségeket tartottak, s volt mit ünnepelni: az elmúlt esztendőben tízezer emberrel növekedett az önkéntes vér­adók tábora, mely ma több mint 50 ezer tagot számlál. Ti­zenegyezer 100 liter vért ígér­tek a vöröskeresztesek, s áll­ták szavukat, november elsejé­re megvolt a 11 ezer 100 liter s az év végéig újabb 2 ezer liter életmentő vért adtak még. Alaposabbá vált, s minde­nekelőtt szakszerűbbé az első­segélynyújtók, az önkéntes ápolónők, a polgári védelmi egészségügyi szakszolgálat tag­jainak oktatása, képzése. A különleges segélyszolgálat ke­retében jött létre a monori közúti segélyhely, s aztán egy újabb á maglódi benzinkútnál. Ugyancsak a megyei Vöröske­reszt vezetősége irányítja a nagyhideghegyi 37 tagú hegyi­mentő alegységet. Két éve a termelőszövetke­zeteknek kevesebb mint felé­ben volt még csak Vöröske- reszt-alapszervezet, s a szer­vező munka eredményeként tavaly a megye termelőszövet­kezeteinek nyolcvan százalé­kában van már ilyen. Az is­kolai tanulók 18 százaléka tag­ja a Vöröskeresztnek az or­szágban, a megyében ennél jóval magasabb az arányuk: 24 százalék, s megalakult a Gödöllői Agrártudományi Egyetem után másodikként a Zsámbéki Tanítóképző Főisko­lán is a hallgatók Vöröske- reszt-alapszervezete. A tartalmi és létszámbeli gyarapodás — jól tudják ezt a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének tagjai — amel­lett, hogy okot ad a büszke­ségre, újabb feladatok sorát hozza magával. Ezekről egye­lőre annyit: az idén különös figyelmet szentelnek az egész­ségügyi dolgozók vöröskeresz­tes munkában való részvételé­re, a dohányzás elleni küzde­lemre, a tisztasági / mozgalom kiszélesítésére, a népesedéspo­litika, a családvédelem segíté­sére. V. G. P. További erőteljes központi támogatás Alapos elemző munkával PM-MÉM együttes rendelet A mezőgazdasági gépberu­házások állami támogatási rendszere, rendje 1980-ban alapvetően nem változik mag, a központi hozzájárulás mér­téke azonban összességében mintegy ötödével csökken. Az állami hozzájárulás csök­kenésének egy részét a ter­melőik viszonylag egyszerű úton ellensúlyozhatják — a Ha gyenge a teljesítmény Visszatartott bérfejlesztés A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat az éves terv tel­jesítésével jobbára adós ma­rad. A háromnegyed év ada­tainak elemzése már korábban egyértelművé tette a gyenge eredményt. Az év utolsó hó­napjaiban pedig a vállalati eredmények fokozására tett intézkedések sem segítettek. A befejezett, s a még folyamat­ban levő építkezéseknél' is a termelési érték a várt alatt maradt. A saját építési-szerelési árbe­vétel a számítások szerint mintegy negyvenmillió forint­tal kevesebb a tervben elő­irányzott összegnél. Az építési­szerelési árbevételt 7,1 száza­lékkal szerette volna gyarapí­tani a PÁÉV, de mindössze két százalékkal lett több az előző évinél. Az adatok, a tények mögött a befejezett beruházá­sokat nézve a vállalati terv teljesítésének 94,7 százaléka húzódik meg. Évközben a legnagyobb le­maradás a lakásépítéseknél, il­letve -átadásoknál volt. Szep­tember 30-ig például a terve­zett lakásoknak mindössze 42 százalékát adták át. A termelékenység tavaly — az előző évhez viszonyítva — 7,3 százalékkal emelkedett. De a tervben előirányzott növeke­dési ütemhez képest ez 4,6 szá­zalékkal kevesebb. A szerve­zési, s egyéb okok mellett számottevő szerepet ját­szott a létszám ötszázalé­kos csökkenése is,. A vállalat feladatai a kevésbé jövedelmezőbb, de szociálpoli­tikai szempontból elengedhe­tetlenül fontos munkák, a la­kásépítés felé tolódtak el. A jövedelmezőbb ipari létesítmé­nyek építésének részaránya a korábbi 22,4-ről 17,5 százalék­ra csökkent. A lakásépítés részaránya pedig nőtt: 49,2 százalékról 65,7-re. A kialakult helyzetben a belső okok elemzése során egy rövidebb, valamint ötéves, hosszabb távra szóló intézke­dési terv született. Az idei in­tézkedési tervben a szervezeti rendszer finomítását, s ezen keresztül a rezsiköltségek csökkentését, a műszaki szín­vonal javítását szeretnék el­érni. Ugyanakkor az érdekelt­ségi rendszer módosításával — az új követelményekhez iga­zodva — a hatékonvság javí­tása is cél. A szak- és szerelő- ipari előregyártás fokosa, a veszteségforrások föltárása, megszüntetése, vagy például a számítógépes termelésprogra­mozás — mely az anyagszük­ségletek kiszámításában döntő — az ütemes, a terv szerinti termelést szolgálná, s hivatott is szolgálni. S nem utolsósor­ban megfelelni a megye igé­nyeinek, például az átfutási idők csökkenté­sével is. A PÁÉV szétszórt munkahe­lyeken dolgozott Lényegében a 93 létesítmény, kilencvenhá- rom különböző helyen épült. A széttagoltság rányomta bé­lyegét a műszaki irányítás színvonalára is. A belső gon­dok, a külső adottságok miatt szigorúbb intézkedésekhez nyúlt a gazdasági vezetés. Az eredetileg tervezett hatszázalé­kos bérszínvonal-növelés he­lyett 4,4 százalékot adtak ki. A vállalati teljesítményköve­telmény kedvezőtlen alakulása miatt tartották vissza a bérfej­lesztést. Az anyagi ösztönző rendszer szigorítása, a munka szervezésének javítása, az ilyen esetekben indokolt bér- fejlesztési stop — záloga lehet annak, hogy az idén elkerülje a gazdálkodás buktatóit a PÁÉV. • V. E. termények felvásárlási árának emelkedéséből —, az ezen fe­lül mutatkozó különbség áthi­dalása azonban minden egyes üzemtől alapos elemző munkát kíván. Mindenekelőtt számí­tásba kell venniük a helyi le­hetőségeket; azt, hogy mikép­pen lehetne még gazdaságo­sabban kihasználni, üzemeltet­ni a meglevő gépparkot. Az új szabályozás nem hoz változást a mezőgazdaság egyik legjelentősebb gépének, a trak­tornak ártámogatásában: a tá­mogatás mértéke 1980-ban is 20 százalék. Ez lehetőséget ad a vontatópark fokozatos nö­velésére, ami egyben megte­remti az egyéb mezőgazdasági gépek kedvezőbb kihasználá­sának feltételeit is. A PM-MÉM együttes ren­deleté szerint — amely a me­zőgazdasági gépberuházások állami támogatási rendszerét tartalmazza — sz. >s nö­vénytermesztési, k -jlszeti ágazat, ha csökkentett ^ mér­tékben is, de további erőteljes központi hozzájárulást élvez. Mindenekelőtt azok az ágaza­tok, amelyeknek műszaki költ­ségei amúgy is magasak, és amelyeknek árujára a bel- és külkereskedelemben nagy szükség van. Negyven százalé­kos támogatással csökkentett áron juthatnak hozzá az üze­mek a burgonya-, cukorrépa-, dohány-, komló-, zöldség- és gyümölcsszaporítóanyag-ter­melés speciális vető- és ülte­tőgépeihez, betakarítógépeihez és az úgynevezett adapterek­hez, továbbá a terményosztá­lyozó és manipuláló berende­zésekhez. Ilyen mértékű tá­mogatás jár a szálas- és tö- megtakarmánybetakarító-gé- pek a szalma- és a kukorica- szár-tápanyagfeltáró gépek és berendezések, valamint a si­lómarók és a fejőgépek után. Az egyéb mezőgazdasági gé­neket 15 százalékom ártámoga­tással vásárolhatják meg 1980-ban a gazdaságok. TT T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom