Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

KGS V-közlemény Hosszú távú programok Marjai József gazdasági tárgyalásai Moszkvában A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának végrehajtó bizottsága január 15—17 kö­zött Moszkvában tartotta meg 93. ülését. Az ülésen a tagál­lamok állandó képviselői, kor- mányelnök-helyettesei vettek részt. Bulgáriát A. Lukanov, Csehszlovákiát R- Rohlicek, Kubát F. Bravó, Lengyelor­szágot K. Secomski, Magyar- országot Marjai József, Mon­góliát M. Peldzse, az NDK-t G. Weiss, Romániát P. Nicu- lescu, a Szovjetuniót K. Ka- tusev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány megállapo­dása alapján a végrehajtó bi­zottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a JSZSZK állandó képviselője a KGST mellett. Az ülésen részt vett Ny. Faggyejev, a KGST titkára. Az elnöki tisztet Ru­Magyarázat wjgyess, sőt a laikus szá- U mára egyenesen bo­szorkányos rendelte­tésű holmik ezek a Bosch- szereiestecnniKai eszközök, 6 ráadásul hazai gyártásban készüllek, licencia alapján. Előnyeik közé tartozik a munkaerő-szükséglet csök­kenése, a termelékenység emelkedése, a termékminő­ség jelentős javítása, azaz mind-mind olyasmi, amire a hazai szerelőiparnak el­engedhetetlen a szüksége. S elsősorban azért égető az igény a korszerűsítés ilyes­fajta útjai, módjai iránt, mert a magyar szerelőipar gépesítettségenek foka mindössze a negyven szá­zalékot éri el, ami mind a hazai követelményeket, mind a nemzetközi színvo­nalat tekintve, rendkívül alacsony. Érthető tenát, ha a Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységében úgy fo­galmaznak, hogy a Bosch- technika híján aligha tar­tanának ott a különböző távbeszélő-készülékek gyár­tásában, ahol ma állnak, hiszen a hetvenes évek utolsó harmadában vették át az előző gazdától — a Telefongyártól — ennek a terméknek a kibocsátását. A buktatóktól ugyan nem mentes betanulást és a ter­melés kívánatos növekedé­sét alapvetően segítette a korszerű szereléstechnika. Valóban korszerű eszkö­zökről van szó, hiszen az építőkocka — vagy más­ként: a dominó — elvnek megfelelően a 172 építő­elem úgy rakható ö^sze, hogy kívánság szerint har­minckét berendezésfajta szolgálhatja a megrendelő érdekeit, a viszonylag egy­szerű szerelőasztaltólr az automatizált szerelősorig kínálva fel a választékot. Azt hihetnék, az alacsony hatékonysággal, sok hibá­val szerelő vállalatok — s a szerelés a hazai iparban viszonylag nagyarányú,' pontosan azért, mert hiá­nyoznak a készre szerelt részegységeket, főegysége­ket szállító üzemek, azaz a kooperációnak ez a területe meglehetősen kezdetleges gondokkal küzd — egymást lökdösik a gyártó kapuja . előtt, hogy melyikük meg­rendelése kerüljön előbbre. Nincs tülekedés. Az abo- nyihoz hasonló technikát a megyében még egy helyen lelünk: a Ganz Műszer Mű­vek Árammérőgyárában, Gödöllőn. Utána: semmi. jrj e kapjunk a szívünk­ig hoz, hogy megint a * kényelmes vállalatok, ismét a megszokotthoz való ragaszkodás tipikus esete, sőt, esetle# a tehetetlenke­dés fülöncsípése. Sajnálato­san gyakran kárhoztatják ilyen és hasonló ügyekben a vállalatokat, holott igaz, «nagyon igaz: ha valamit sokan nem akarnak meg­tenni, akkor ott okvetlen meg kell keresni a magya­rázatát annak, miért nem?! Legtöbbször ugyanis alapos oka van az ódzkodásnak, még akkor is, ha az elő­nyök — mint a Bosch-sze­reléstechnika esetében — vitathatatlanok. Csak az a kérdés: mennyiben állnak arányban az előpyök a terhekkel, az esetleges hát­rányokkal. A befejező mon­datrész olvasásakor akár riadtan fölkaphatjuk a fe- iüniket, hiszen lehetséges, hogy valamilyen tényező bünteti a jót, a korszerűt, a hasznosat? Lehetséges. A Bosch-sze­reléstechnikai eszközök — s talán fölösleges is leírni, az olvasó tudja, példánk il­lusztráció, egy helyzet meg­jelenítése — jelentős mun­kaerő-megtakarítás mellett harminc, harmincöt száza­lékkal növelik a termelé­kenységet, de: nem számí­tanak műszaki fejlesztés­nek...! A január elsejéig érvényben volt 53/1967. (XII. 13.) Korm. számú rendelet oly alaposan tett különbséget a műszaki fej­lesztési alapból finanszíroz­ható feladatok és a fejlesz­tési alapból kifizethető be­ruházások között, hogy a vállalatok igencsak meg­gondolták, nekivágjanak-e nyilvánvalóan hasznos, a népgazdaságnak, a gyárnak eredményt hozó, de pénz­ügyileg csak kedvezőtlenül elszámolható Bosch-féle „beruházásoknak”. Mert bármennyire is kézzelfogha­tó volt a szóban forgó tech­nika műszaki fejlesztési jellegé — még a laikus számára is, órányi szemlé­lődés után —, a pénzügyi előírások merevsége gátat állított ott, ahol tág kapu­kat kellett volna nyitni. B izonyára része van e jó eszközök lassú terje­désében annak is — tegyük teljessé a helyzetké­pet —, hogy bevezetésük megköveteli a szigorú szer­vezettséget, rendet, a moz­dul atelemzéses munkamód­szert, azaz: az alkalmazóval szemben addig esetleg szo­katlan követelményeket tá­maszt. Mégis, a magyaráza­tot ez csak motiválja, ám nem fő eleme; a fő elem a rossz irányú érdekeltség, pontosabban a jó irányban való ösztönzés hiánya. Mi­vel a megyében működő s jelentős szerelési tevékeny­séget lebonyolító vállalatok többségének a fejlesztési alapja tényleges beruházá­si feladatokra lekötött, nem csodálkozhatunk azon, hogy mindössze két helyen lel­hetünk rá a B osch -szerelés- technikai eszközökre — s ezen a két helyen is akár külön közgazdasági régény kerekedhetnék a megszer­zés, beállítás hogyanjából —, s olyan nagy cégeknél, mint a Csepel Autógyár, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, nem. Holott itt is, más helyeken is — így a villamosgép- és készülék­iparban — égető szükség lenne rá. Tizenkét esztendő telt el úgy, hogy volt egy jelen­ség, s volt egy rendelkezés. A kettő ütközésének, ellen­tétének magyarázatát ugyan a szakemberek rövi­desen föltárták, mégis, maradt minden úgy, aho­gyan volt eddig, mert a magyarázatot a hivatalosan jogosult szervek nem ke­resték. Ezt nevezhetjük — de: csak az adott esetre értve' — kényelmességnek, s nem a vállalati magatar­tást. Ez a kényelmesség, veszteségekben, meglehető­sen sokat termelt; ismétlő­dése a jövőben megenged­hetetlen. Tanulópénz? Igen,, de: túl sok mindenben fi­zettünk tanulópénzt, olyas­miben is, amiben igazán nem volt elkerülhetetlen. S most már azt kell megta­nulni, hogyan kerülhető el az ilyesfajta tanulópén­zek kifizetése. Mészáros Ottó dolf Rohlicek töltötte be. A végrehajtó bizottság meg­határozta, milyen módon em­lékeznek meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban Lenin születésének 110. évfordulójáról. (A tanácskozásról közleményt adtak ki, amelyet a 2. oldalon ismertetünk.) ★ A KGST végrehajtó bizott­ságának ülésén részt. vett ma­gyar küldöttség vezetője, Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes, hazánk állandó képvi­selője a KGST-ben, a végre­hajtó bizottság ülését köve. tőén — mint a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke — Moszk­vában tárgyalt Konsztantyin Katusev miniszterelnök-he­lyettessel, a bizottság szovjet tagozatának elnökével. Marjai József a továbbiak­ban megbeszélést folytatott a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú együttműködés témáiban Ivan Arhipov, Tyihon Kiszeljov, Zija Nurijev miniszterelnök­helyettesekkel, Nyikolaj Pato- licsev külkereskedelmi mi­niszterrel és Vlagyimir Alhi- movval, a Szovjetunió állami bankjának elnökével. ★ Marjai József pénteken ha­zaérkezett. Fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Valerij Muszatov követtaná­csos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM Ara S,20 forint 1980. JANUAR 19., szombat JF Árucsere Megyar—vietnami mega.apadás Pénteken, jegyzőkönyv alá­írásával befejeződtek a ma­gyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együtt- .működési bizottság 8. üléssza­kának tárgyalásai. Az erről szóló jegyzőkönyvet Borbándi János és Do Muoi miniszter­elnök-helyettesek, a bizottság társelnökei, a Parlament dele- giáeiós term ében írták alá. A bizottság tudomásul vet­te az ez évre szóló magyar— vietnami árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvben fog­laltakat, amely 33 millió ru­beles árucserét irányoz elő, s amelyet a múlt év novembe­rében Budapesten írtak alá. A bizottság megbízta a két or­szág külkereskedelmi szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az ütemesebb szállítások érde­kében. A bizottság eredményesnek Ítélte a műszaki-tudományos kérdésekkel foglalkozó albi­zottság eddigi munkáját és itt is kijelölte a további feladato­kat. A termelést segítő szakszervezeti munka Gazdasági feladatok az SIMT napirendjén Tegnap Budapesten a Dózsa György úti székházban Ván­dor Bélának, az SZMT elnöké­nek megnyitója után megtar­totta idei első ülését a Szak­szervezetek Pest megyei Ta­nácsa. A tanácskozáson részt vett dr, Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője. A testület Jámbor Miklós vezető titkár előterjesztése alapján elfogadta a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, az elnökség és a titkárság idei munkaprogramját, illetve az első féléves üléstervet. A testület a vélemények és hozzászólások meghallgatása után jóváhagyta az elnökség beszámolóját a tavalyi népgaz­dasági feladatok teljesítéséről, valamint az idei gazdasági cél­kitűzéseket, a termelést segítő szakszervezeti munka fő fel­adatairól. A javaslattervezet­hez Fodor László, az SZMT tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. A SZOT elnöksége 1979. de­cember 14-i határozata alap­ján idén április 1. és decem­ber 15. között újjáválasztják a szakszervezeti vezető testüle­teket és tisztségviselőket, az alapszervezetektől a Szakszer­vezetek Országos Tanácsáig. Az SZMT feladiattervet foga­dott el a Pest megyei válasz­tásokkal kapcsolatos tenniva­lókról. A Szakszérvezetek Megyei Tanácsának a termelést, a gazdálkodást, illetve a terület- fejlesztést segítő feladatairól, a testület állásfoglalásáról és vitájáról’ részletesen a 3. olda­lon számolunk be. Vízen a jégtörőflottilia Határokon belül és fái & &unán A magyar jégtörőflottilia négy hajója Jugoszláviába ér­kezett, ahol az együttműkö­dési megállapodás értelmében a Duna jegének rombolását segítik. A kanyarokkal és szű­kületekkel teletűzdelt vízfe­lületen a megenyhült idő el­lenére is helyenként nyolcvan- kileneven százalékos jegesedés- re számítanak jégtörőink. Az egység hajói állandó’ rádió­összeköttetésben állnak egy­mással, s feladatukat a me­teorológusok és vízügyi szak­emberek előrejelzéseivel és irányításával oldják meg. A hazai jégtörői lottillát — amely a szobi Duna-szaka- szen is vízen van már (a ké­pen) — 1961-ben. állították fel, s azóta nagyot fejlődött a hajórajok felszereltsége. Ma már radarral és a legkorsze­rűbb irányítóberendezésekkel rendelkeznek, s biztonságosan manővereznek a téli jégzaj­láskor zordonan viselkedő fo­lyamon. A jégtöirőhajók kö­zül kettőn úgynevezett bólo. gató berendezés is van. Ezzel a szerkezettel, amely excent­rikus forgásával spirális moz­gásba hozza a vastag acélpán- célzatú hajótestet, akkor is utat tudnak vágni a jégmezőben, ha az teljesen körülzárja és fogsággal fenyegeti a hajókat A jégtörők két-három hétre elegendő élelmiszerrel "és üzem­anyaggal megrakottan indul­tak útnak. Mit vásárolhatunk az idén? Három minisztérium előrejelzése az áruellátásról Az idei népgazdasági terv a lakosság fogyasztásának mérsékeltebb növekedésével számol és kiegyensúlyozot­tabb áruellátást ír elő. A forgalomhoz szükséges árufe­dezet már most is rendelkezésre áll, az importban azon­ban nem várhatunk a korábbi évekhez hasonló növe­kedést tehát nagyobb kötelezettség hárul a hazai iparra. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium vállalatai mintegy 15 milliárd forint értékű árut adnak a belkereskedelemnek. Sok időszakos hiánycikkből, mint például a háztartási ka­zánokból, televízióból, hűtő­gépből, kádakból, villamos szerelési cikkekből, az igények szerinti gyár­tásra vállalkoztak. A Könnyűipari Minisztérium ágazatai néhány olyan termék gyártását bővítik, amelyekből tavaly gyakori volt a hiány. Ezek közé tartoznak például a tréningruhák, ' Tárcaközi megállapodás szü­letett a kötött felsőruházati cikkekből várható lényegesen nagyobb kereslet árufedezeté­nek biztosítására. Nagyobb a kereslet viszont kötött alsóru- hákbói, mint amennyit az ipar adni képes. Bár a női és gyer- mekruha-ellátás megfelelőnek ígérkezik, de pamutíermékekből válasz­tékhiány várható. A Belkereskedelmi Minisz­térium kedvezőnek ítéli az ipar szállítási készségét azzal együtt is, hogy jó néhány cikkcsoportban kisebb a kíná­lat a kelleténél! A jelenlegi hiánjú importtal, valamint a belkereskedelmi árucsere mintegy 15 százalékos bővíté­sével pótolják. Élelmiszerekből és háztartá­si vegyiárukból a tavalyihoz hasonló lesz az ellátás. Im­portból a tavalyi mennyiség­ben, elsősorban déligyümöl­csöt, konzervet, édesárut, fű­szereket szereznek be, vala­mint több diabetikus készít­ményt és gyermekápolási cik­ket vásárolnak külföldről. Egy es bútorokból viszont to­vábbra sem lesz elegendő vá­laszték. A kínálatot viszont azzal is javítják, hogy korlátozzák a közületek forgalmát. A vas-műszaki kereskede­lem fenntartja, egyes termékek­ből javítja is az ellátást. Vár­ható a mosógép, a hordozható rádió, a televízió, a hűtőgép kínálatának javítása. Ebben a szakágban nagyobb szerepet kap az import. Az idén a szo­cialista országokból vásárol­nak porszívót, importtal pótol­ják a hiányt centrifugából, elektromos forróvíz-tárolóból, vasárukból és acélcsövekből. KÖZELET Szemüveget kompterreE Űj komputeres szemvizsgáló be­rendezést állítot­tak üzembe Buda­pesten, az Ofotért új Bajcsy-Zsilinsz- ky úti kontakt- lencse-szaküzleté- ben. Itt a speciá­lisan képzett lát- rzerész a kompu­ter segítségével ál­lapítja meg, hogy a betegnek milyen erősségű szem­üvegre van szük­sége. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke fogad­ta Molnár Istvánt, hazánk Ausztráliába akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövő­ben utazik állomáshelyére. Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter fog-adta a Szov jelűn ió Mini sztertanácsa mellett működő Idegenforgal­mi Főigazgatóság delegációját, amely a turisztikai kapcsola­tok fejlesztéséről tanácskozott hazánkban. A küldöttség teg­nap elutazott Budapestről. Dr. Nagy Lajos, hazánk Dá­niában akkreditált nagyköve­te átnyújtotta megbízólevelét II. Margit királynőnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom