Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

2 “^Äiop 1980. JANUÁR 18.. PÉNTEK Az enyhülésnek folytatódnia kell Nyugat-európai állásfoglalások a hidegháborús politika ellen Giscard D’Estaing francia köztársasági elnök válaszolt Leonyid Brézsnyev december 28-i üzenetére, amely az afga­nisztáni eseményekre vonatko­zóit — közölte csütörtökön Pierre Hunt, az Elysée-palota szóvivője. Bár a válasz tartal­mát nem közölték, Párizs a nyilvános fórumokon többször is kifejtette már az év elején álláspontját, “amely ugyan helyteleníti az Afganisztánnak szóló szovjet segítségnyújtást, de állást foglal az enyhülés vívmányainak megőrzése mel­lett. Párizsi megfigyelők szerint % francia kormány több jelét is adta annak, hogy nyugta­lansággal' ügyeli Washington kampányát a szovjetellenes lé­pések, „retorziók” érdekében.' Az NSZK támogatja az Egyesült Államok közel- és közép-keleti politikáját. Ugyanakkor a bonni kormány nem akarja megszakítani az európai enyhülés folyamatát, szorgalmazza a kelet- és nyu- kat-európai vezetők párbeszé­dének folytatását és továbbra is részt kíván venni az euró­pai együttműködés és lesze­relés fórumainak munkájá­ban. Ezt fogalmazta meg csü­törtököm a bonni parlamentben felolvasott külpolitikai kor­Ursel Lorenzen leleplezése A NATO nukleáris tervekéi Ursel Lorenzen asszony, a NATO-főtitkárság múlt év márciusában az NDK-ba átte­lepült munkatársa csütörtökön Berlinben nemzetközi sajtó- konferencián leplezte le az Észak-Atlanti Szerződés szer­vezetének békeellenes, agresz- szív stratégiáját. Lorenzen asszony -részlete­sen kitárt az elmúlt 10 eszten­dő NATO hadgyakorlataira, amelyeken a részvevő hadse­regek az Egyesült Államok ve­zetésével, többek között az el­ső nukleáris csaoás végrehaj­tását gyakorolták. Donald R. Cotter, az ameri­kai hadügyminiszter atomha­dászati kérdésekben illetékes akkori tanácsadója 'már 1978 őszén azt követelte, hogy a NATO-nak „megfelelő elret­tentő hadműveleti tervek és hatásos megelőző védekezés érdekében olyan ütőerőre kell szent tennie, amely a Varsói Szerződés és a Szovjetunió te­rületén állomásozó ellenséges erőket hadszlntéri nukleáris fegyverek .és. korszerűsített ha­gyományos erők segítségével zúzná szét Ezzel 'kapcsolatban Loren­zen asszony utalt, a NATO-ta- nács legutóbbi döntésére, amely a nukleáris továbbfegy­Ursel Lorenzen, a NATO Wrüsz- szeli főhadiszállásának volt mun­katársa, sajtóértekezletet tartott az NDK fővárosában. verkezás elfogadásával a fegy­verkezési verseny újabb for­dulóját kényszeríti rá Európa népeire. „A NATO-tanács dön­tése ahhoz a célhoz közelít, hogy Pershing—2 típusú raké­ták és számyasraikéták segít­ségével vívjanak háborút a szocialista országok földjén” — hangsúlyozta Ursel Loren­zen. Damaszkuszi állásfoglalás A Szilárdság Frontja az arab szolidaritás mánynyilatkozatában Helmut Schmidt kancellár, A kormányfő jelezte, a ter­veknek megfelelően még az idén találkozni kíván Leonyid Brezsnyevvel és Erich Ho- neckerrel. Willy Brandt, a kormányon levő szociáldemokrata párt el­nöke arra figyelmeztetett: a nyugati világnak nem érdeke, hogy Európával is gyarapítsa a nemzetközi válsággócokat. Brandt síkraszállt. amellett, hogy — a Szovjetunió javas­lataira is támaszkodva aknáz­zanak ki minden kínálkozó lehetőséget a nemzetközi fe­szültségek csökkentésére, a politikai és katonai enyhülés elmélyítésére. Az NS^K-nak folytatnia kell a párbeszédet a Szovjetunióval, az NDK-val és a többi, szocialista országgal — mondotta Brandt. A kelet—nyugati kereske­delem fejlesztésére 1974-ben életrehívott, düsseldorfi szék­helyű bizottság, a német gaz­daság keleti bizottsága szerdán közzétett nyilatkozatában el­ítélte az Egyesült Államok kí­sérletét, amellyel megpróbálja rávenni a nyugat-európai or­szágokat, hogy csökkentsék a Szovjetunióhoz fűződő keres­kedelmi és gazdasági kapcsor lataikat. (A bizottságnak ma­gyar, lengyel és NDK-beli vállalatok is tagjai.) Az em­bargó és a bojkott senkinek sem használ — hangoztatja a nyilatkozat,' majd leszögezi- az ilyen politika nagy veszé­lyeket rejt magában. Az Európai Parlament szer­dai ülésén Gustave Ansart képviselő, a Frartcia Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja felszólalásában hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok és szövetségesei ürügyként használják fel az afganisztáni eseményeket ar­ra, hogy kérdésessé tegyék az enyhülést. Kijelentette, hogy a tényleges veszéllyel szem­ben, amelyet a nyilvánvaló külső beavatkozás jelentett Afganisztánnak, az ország hé- pe élt törvényes jogával, hogy a fennálló szerződések alapján a Szovjetunióhoz forduljon segítségért Befejezésül a francia kom­munisták nevében visszautasí­totta, hogy az Európai Parla­ment valamilyen „bíróság­ként” lépjen fel és a valóság­tól elrugaszkodó „ítéleteket” hozzon. Ez nem felel meg sze­repének és nem tartozik jog­körébe — hangoztatta. Afganisztán Diverzánsok fegyverletétele KGST VB Záróülés A jegyzőkönyv aláírásával befejeződött Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsá­gának 93. ülése. A munkában a tagállamok állandó képvise­lői, a kormányok elnökhelyet­tesei vettek részt. Magyar részről — Marjai József, ■ a Minisztertanács elnökhelyette­se, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsában. Az ülés határozatot hozott, hogy a KGST megemlékezik Lenin születésének 110. évfor­dulójáról. A végrehajtó bi­zottság jóváhagyta az ezzel kapcsolatos terveket. Megvitatták a tagállamok képviselői a hosszú távú együttműködési célprogramok végrehajtásának eddigi ered­ményeit, meghatározták a to­vábbi teendőket A végrehajtó bizottság jó­váhagyta, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormányának ja­vaslata alapján Kádár Bélá- nét kinevezték a KGST titká­rának helyettesévé. Teheránban olyan hírek ter­jedtek el, amelyek szerint le­hetséges, hogy elhalasztják a január 25-re kitűzött elnök­választásokat. Illetékes helyen a hírt nem erősítették meg. csupán annyit közöltek, hogy „szombatra világossá válik a helyzet”. Az Egyesült. Államok to­vábbra is igyekszik nyomást gyakorolni Japánra annak ér­dekében, hogy Japán álljon ki Washington mellett az Irán ellen tervezett gazdasági szank­ciók végrehajtásában. Erről tárgyalt csütörtökön a tokiói külügyminisztériumban Philip Habib Carter elnök különmeg- bízottja Ito Maszajösival, a kabinet főtitkárával, ügyveze­tő külügyminiszterrel. A megbeszélések eredménye amerikai szemszögből nézve enyhén szólva szerény: „Japán lehetőségeihez mérten hajlan­dó támogatni” az amerikai politikát. A „lehetőségeket” azonban a japán kormány a csütörtöki értesülések szerint csak akkor tudja majd fonto­lóra venni, ha a miniszterel­nök jövő hét elején, visszatér Mind több és több félreve­zetett afgán állampolgár hagy­ja el az ellenforradalmárok táborait. Több fegyveres cso­port önként jelentkezett a ha­tóságoknál és beszolgáltatta fegyvereit — jelentik a Prav­da Afganisztánba küldött munkatársai a lap csütörtöki számában megjelent tudósítá­sukban. A Pravda tudósítói arról is beszámolnak, miként válnak semmivé a különböző rossz­indulatú hírek. A Kabulban tartózkodó nyugati tudósítók egy csoportja például — a ha­tóságok engedélye nélkül — gépkocsival Gazni városba utazott, mert olyan hírt hal­lott, hogy a városban lázadás tört ki és a helyi lakosság le­fegyverezte a helyőrséget. A tudósítók, akik között ott volt Szerdán a késő esti órákban befejeződött Bécsben a kő­olajexportáló országok szer­vezete (OPEC) pénzügyminisz­ausztráliai és új-zélandi útjá­ról. Megfigyelők ezzel kapcso­latosan rámutatnak, hogy Irán naponta több mint félmillió barrel nyersolajat szállít Ja­pánnak, Japán viszont igen jelentős összegeket fektetett a Bandar Khomeini melletti pet- rokémiai üzemibe. Az iráni vezetők még a múlt héten Ja­pán tudtára adták: amennyi­ben Japán részt vállal a ter­vezett amerikai szankciókból, leállítják az olajszállítmányo­kat, amelyek Japán szükség­letének 17 százalékát teszik ki. Joszip Broz Tito egészségi állapotáról a ljubljanai klini­kai központ orvosi konzíliuma csütörtök kora délután a kö­vetkező közleményt adta ki: „Tito köztársasági elnök álta­lános egészségi állapota to­az angol Sunday Times mun­katársa is, üres kézzel voltak kénytelenek visszatérni a fő­városba: Gazni városában tel­jes volt a nyugalom és a he­lyi lakosok még csak nem is hállottak arról, hogy bármi­féle lázadás lett volna. ★ New Yorkból Kabulba vlsz- szatérőben január 16—17-én Moszkvában tartózkodott Sah Muhammed Doszt, az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere. Az afganisztáni politikust fogadta Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere és szí­vélyes, elvtársi légkörű meg­beszélést folytatott vele. A szovjet külügyminiszter Sah Muhammed Doszt tiszte letére ebédet adott, amelyen pohárköszöntök hangzottak el. tereinek konferenciája. A ku­vaiti küldöttség vezetőjének el­nökletével — rendkívül szigo­rú biztonsági intézkedések kö­zepette — lezajlott tanácsko­záson a 13 tagország közül egyedül irán nem küldte el képviselőjét — eddig ismeret­len okokból. A pénzügyminiszterek két határozatot fogadtak el: a Ca­racas ban megtartott OPEC- tanácskozás döntése értelmé­ben ezúttal mintegy 800 millió dollárral növelték a szervezet úgynevezett különleges segély­alapjának tőkéjét. A pénzügy- miniszterek határozatot fogad­tak el, hogy május 27-én Bécs­ben újabb ülést tartanak, ame­lyen döntenek a caracasi meg­állapodás — a 4 milliárdos tő­ke kialakításának — további menetéről. vább javul. Az elnök az el­múlt éjszakát nyugodtan töl­tötte, jól aludt. Testhőmérsék­lete, vérnyomása és érverése a hormáiis keretek között van. Megműtött bal lábának álla­potában fokozatos rosszabbo­dás állt be. Az ülésről közleményt tesz­nek közzé. Tokió félti az iráni olajat Két határozat az OPEC ülésén Orvosi jelentés Tito egészségi állapotáról Az Egyesült Államok ressziós közel-keleti politiká­jának elítélésével, a Szovjet­unióhoz és más szocialista or­szágokhoz fűződő baráti és együttműködési kapcsolatok aláaknázására irányuló pró­bálkozások megbélyegzésével ért véget szerdán a „Szilárd­ság Frontja” egynapos da­maszkuszi tanácskozása. A Szíria, Líbia, Algéria, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köztár­saság kül+igymin iszterei nek és a PFSZ képviselőjének részvé­telével megtartott értekezlet­ről kiadott közös nyilatkozat hangoztatja: amerikai támasz­pontok létrehozása a Közel­keleten fenyegeti a térség né­peit. Az Egyesült Államok — mutat rá a nyilatkozat — az afganisztáni és az iráni esemé­nyeket arra akarja felhasznál­ni, hogy leplezze az amerikai imperializmus agressziós arcu­latát, megbontsa az arab szo­lidaritást s szétrobbantsa az arab és iszlám népek barátsá­gát a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. A négy arab állam és a PFSZ képviselői felszólítják az összes arab és iszlám né­peket, ítéljék el az amerikai imperializmus terveit és haté­kony lépésekkel szánjanak szembe velük. megerősítéséről ag­CSAK RÖVIDEN... DMITRIJ USZTYINOV, a Szovjetunió marsallja, honvé­delmi miniszter táviratban üd­vözölte Wojciech Jaruzelski lengyel nemzetvédelmi minisz­tert abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezelőtt szabadult fel Varsó a fasiszta német meg­szállás alól. LUBOMIR STROUGAL cseh­szlovák miniszterelnök Prágá­ban fogadta Momcsilo Cemo- vicsot, a jugoszláv Crna Gora szövetségi állam végrehajtó tanácsának (kormány) elnökét, aki néhány napos látogatáson Csehszlovákiában tartózkodik. BUKARESTBEN csütörtö­kön megkezdődött a Szocia­lista Egységfront II. országos kongresszusa. ^Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára, a Szocialista Egységfront elnö­ke beszédének külpolitikai kérdésekkel foglalkozó részé­ben rámutatott: mindent meg kell tennünk annak érdeké­ben, hogy megakadályozzuk a hidegháború visszatérését. VÁDAT EMELT egy mana- guai bíróság Anastasio Somo­za Porto-Carrero, a múlt év­ben elűzött diktátor fia ellen. Eszerint az ifjabb Somoza ké­szítette elő Pedro Joaquin Chamorrónak, az ellenzéki La Prensa című lap kiadójának meggyilkolását. MUNKÁSOK foglalták el a caracasi székesegyházat tilta­kozásul a tömeges elbocsátá­sok ellen. A munkások 189 elbocsátott társukat képvise­lik és kijelentették, hogy ad­dig nem hagyják e! a szé-, kesegyházat, amíg társaikat nem veszik vissza munkahe­lyükre. Jegyzet Tizenhét A VILÁGPOLITIKA gya­korlatában, de még a fölöttébb sok kacskaringót mutató kínai közéletben is különös lépés volt az, hogy egy politikai baklövés miatt a fordítót von­ták felelősségre. Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes (aki egyúttal a kínai hadsereg vezérkari főnöke is) Harold Brown amerikai hadügymi­niszter pekingi látogatása ide­jén, a vendég jelenlétében a Szovjetunió elleni szövetségre szólította fel a világ országait — köztük az Egyesült Államo­kat. A felszólítás rendkívüli visszhangot váltott ki. Oly­annyira, hogy két nappal ké­sőbb az Üj Kína hírügynökség kénytelen volt közölni: „a be­széd fordításában hibát kö­vettek el.” Teng — a magya­rázkodás szerint — nem szö­vetségre, hanem „egységre” hí­vott fel a Szovjetunió ellen. A közlés és helyreigazítás külö­nös közjátéka természetesen csak mellékes ügy. Az ameri­kai hadügyminiszter első kínai látogatását már hónapokkal ezelőtt megtervezték és az In­ternational Herald Tribune még a múlt esztendőben meg­írta: „A kínaiak nyilvánvalóan reménykednek abban, hogy a látogatás nyomán az Egyesült Államok valamilyen közvetlen vagy közvetett katonai segit- ségnyújtásban részesíti elma­radott hadseregüket.” Amikor asztán Brown re­pülőgépe elhagyta a pekingi repülőteret, a világsajtó azon­nal mérleget vont és megálla­pította: látogatással tulajdon­képpen már meg is tették az első lépést a kínai—amerikai katonai együttműködés felé. Brown nem kevesebb, mint 17 órát tárgyalt vendéglátójá­val és már csak a nyilvánós- ságra hozott megállapodások is igen jelentősek az együtt­működés szempontjából. ÁM SZINTE minden kom­mentátor azt állítja: akad több olyan téma is, amelyet szigo­rúan titokban tartanak. Ha most nem is esett szó arról, hogy Pe- kingnek közvetlenül fegyvere­ket adnak el, Brown maga is el­ismerte: „Kína folyamatosan hozzájut majd az amerikai technológiához, közte olyan­hoz, amely alkalmazható bizo­nyos katonai célokra is.” A látogatás idején bejelentették: Washington megígérte, hogy hamarosan földi megfigyelő­állomást építenek Kínában a Landsat nevű amerikai mes- terségeshold-rendszer adásai­nak vételére. (Az első Land­sat mesterséges hold 1972 jú­liusa óta jelenleg 900 kilomé­teres magasságban kering a föld körül. Egy-egy felvétele 185 négyzetkilométeres terüle­tet mutat és a mindössze 70 mé­teres egyoldalú kiterjedésű tárgyakát is rögzíti. A később fellőtt Landsat mesterséges holdak még ér­zékenyebb fényképezőgépekkel dolgoznak, s adataik nem­csak a mezőgazdasági, kör­nyezetkutatási, óceanológiai és bányászati kutatások­ban hasznosíthatók, hanem katonai-stratégiai célokra is. (Az újabb Landsat-műholdakon már korszerű fedélzeti számí­tógép van.) A műholdállomás, eladás egyébként egy már megkezdett folyamat része: az amerikai kormány 1979 ja­nuárja és szeptembere között csaknem negyedmiliárd dollár értékű különleges berendezés Pekingnek való eladására adott engedélyt; a magas tech­nológiájú felszerelések között számítógépek és olajkutatásra használt, ultramodern műsze­rek voltak. AZ AMERIKAI hadügymi­niszter látogatásának folytatása lesz az, hogy hamarosan Ame­rikába utazik a kínai hadsereg katonai akadémiájának kül­döttsége. Ez lesz az első eset, hogy a tisztképző intézmény tanárai amerikai szakembe­rektől közvetlen tájékoztatást kapnak hadseregszervezési és oktatási kérdésekről. Arról is van hír, hogy már megálla­podtak amerikai katonai aka­démiák küldöttségeinek kínai útjáról. Hivatalosan közölték továbbá, hogy Peking tizenegy miniszterelnök-helyettesének egyike, Keng Piao (ő tölti be a KKP KB katonai - bizottsága főtitkárának tisztét is), aki a hadseregért és a hadianyag­iparért felelős a kormányban, a közeljövőben Washingtonba utazik. HAROLD BROWN tizenhét órás tárgyalásainak teljes jegyzőkönyvét egészen bizo­nyosan nem hozzák nyilvá­nosságra; túlságosan sok lehe­tett a beszélgetésekben az olyan elem, ami nem egysze­rűen csak a Pakisztánnak nyújtandó „közös” támogatás­ról, vagy az Egyesült Államok által Peking számára az indo­kínai félszigeten adott „sza­badmozgási engedélyről” szól. (A Brown-látogatással egy időben újra felröppentek olyan találgatások, hogy Kína „hamarosan ismét hozzálát Vietnam megleckéztetéséhez”.) A kínai fővárosból érkező jelentések után amerikai kom­mentátorok megjegyzéseiből újra meg újra felbukkan a megállapítás: „Az USÄ még nem tart ott, hogy közvetlenül felfegyverezze a kommunista Kínát, a Szovjetunió első szá­mú ellenségét, bár a kínai ka­tonai, vezetők szívesen vásá­rolnának amerikai katonai re­pülőgépeket ...” Am — mint­egy visszapillantva az elmúlt évtized kínai—amerikai kap­csolataira — a legtöbb ameri­kai lap fontosnak tartja meg­jegyezni ezt is: 1972 óta (akkor kezdődött a Washington—Pe­king közeledés) a két kormány most először mondta ki, högy „ha szükségesnek tartja, közö­sen hoz megfelelő intézkedése­ket” — ahogy a pohárköszőn- tők és beszédek állítják, „har­madik országok védelmében” — de ahogy a valóságban van: a Szovjetunió ellen. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom