Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

1989. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Rövidített határidőkkel Az építőipar feladatai a szakszervezet mérlegén Az építőiparban az idén elő­térbe kerülnek az építés mi­nőségi és hatékonysági ténye­zői — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfej­lesztési miniszter az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dol­gozóik Szakszervezetének szer­dai központi vezetőségi ülésén, amelyen az ágazat múlt évi munkájáról és ez évi felada­tairól tárgyaltak. A miniszter utalt arra, hogy az építési igé­nyek mérséklődésével össz­hangban az építőipari termelés 3 százalékos csökkenésével szá­molnak ugyan, de a vállalatok munkájával, gazdálkodásával szemben támasztott követel­mények a korábbinál is na­gyobb erőfeszítést kívánnak az építési időit csökkentésé­ben, a partnerek együttműkö­désének jobb összehangolásá­ban, a munkaerő, a gépek és a házgyári kapacitások kihasz­nálásában, a hiány- és hiba­mentes átadás elterjesztésé­ben. Ugyanakkor az ország több körzetében, egyes nagy- beruházásoknál továbbra is nö­vekednek idién a feladatok. A 29 nagyberuházás építési elő­irányzatának ugyanis több mint 50 százalékát négy he­lyen, a Paksi Atomerőműnél, a Lenin Kohászati Művek kom­binált acélművénél, a Dunai Vasmű kon verteres acélművé­nél és a metró észak—déli szárnyánál kell teljesíteni. Hasonlóképpen az országos la­kásépítési feladatnak csaknem egynegyedét Budapesten keld megvalósítani az építőknek.­= A takarékosságról és a hatékonyságról esett a leg- ! több szó azon a tanácskozáson, amelyet a Cement- és 1 Mészművekhez tartozó gyárak brigádvezetői tartottak í 5 tegnap Vácott, a DCM kultúrtermében. A küldötteik vé- I leményezási jogkörükkel élve egyebek között megvi- I tatták a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, vala- = mint az anyag- és energiatakarékosságra kidolgozott idei 1 vállalati tervet, és a munkaverseny irányelveit. Nyereséggel iának A gondok elleniére is sikeres évet zártunk — így összegezte a tavalyi eredményeket Végh József, a Cement- és. Mészmű­vek vezérigazgatója, aki be­számolójában azt is elmondta, hogy a termelés a múlt évben mintegy másf él százalékkal nö­vekedett. A vállalathoz tartozó gyárak összesen 4 millió 857 tonna cementet gyártottak, 7 Hűtés ss iéM Mé@§g8s@m Start után a Budafruct 1979. december 29-án — mint ahogy erről a Pest megyei Hírlap tudósított — 18 termelőszövetkezet és állami gazda­ság a Budai Járási Áfász, valamint a Hungarofruct Külke­reskedelmi Vállalat részvételével megalakult a Budafruct gazdasági társaság. A termelők, a feldolgozók és az értéke­sítők együttműködését az MSZMP Pest megyei Bizottsága kezdeményezte részint azért, mert a fővárost övező 50 kilo­méteres körzetben két gyümölcstermésztési rendszer is mű­ködik, a csomagolást, a tárolást viszont megfelelő létesít­mények hiányában nem tudták megoldani, részint azért, mert mert a budaörsi 20 ezer tonna befogadóképességű hűtőházat sem használták ki eléggé. Munkában a targoncák. A budaörsi hűtöház a tárolótér hasznosítása érdekében a külföldről behozott áruk raktározására, átcsomagolására Is vállalkozik. Halmágyi Péter felvétele — Hűtik-e az almát ezek­ben a napokban a Budafruct tározóiban —. kérdeztem Maj- zik András főmérnököt, aki­vel a csikorgó hidegben in­dultunk üzemlátogatásra. — Bármennyire furcsán is hangzik, erre a külső hőmér­séklettől függetlenül a téli időszakban is szükség van. A dolog magyarázata egyszerű. A kamrák szigetelt falai nem­csak a meleget, a hideget sem engedik át, az óriás fridzsids- rekban felhalmozott sok va­gon gyümölcs belső égési folyamatai eredményeképpen viszont hő szabadul fel — magyarázza Majzik András. Alomban az alma — Ezekből a speciális, 5 ezer vagon befogadására ké­pes hűtőtermekből eltávolí­tottak az oxigént, a levegőt széndioxiddal dúsítottuk: sza­bályos álomba ringattuk az almát. Az . így kezelt áru egyébként jóval értékesebb a hagyományosan tároltnál, a minőséget a tetszetős karton­dobozokra ragasztott címkére nyomott CA-betűk jelzik. A tartósítás korszerű mód­jai további bemutatására azonban már nem jut idő, mert közben megérkezünk az osztályozó terembe. A hatal­mas csarnokban elsőként az almával megrakott ládákat szállító targoncák tűnnek szembe. — Az alma a ládákkal együtt vízbe kerül, s mivel a gyümölcs fafsúlya kisebb vízénél, ez a felszínre emel­kedik. Ezzel a módszerrel el­kerülhető. a kirakodással együttjáró törődés, ütődén — folytatja kísérőm. Néhány méterrel arrébb a szalagon vastag sávban érkező árut három csoportra osztják: a selejtet az ipar dolgozza fel, az első osztályú termákét tő­kés piacra küldik. A mosás, törlés, szárítás, sőt a súly sze­rinti szétválogatás is teljesen automatizált. Nem úgy a cso­magolás. Báli Istvánná, aki ötödik éve dolgozik a hűtő­házban tüneményes gyorsa­sággal bugyolálja be az ízlé­ses emblémával ellátott pa­pírba a szebbnél szebb star- king almákat. Közös előnyök Természetesen akadnak szép számmal olyanok, akik még nem képesek ilyen tel­jesítményre, főként az újab­bak közül valók. A kakucsi Lenin Tsz-ből autóbusszal be­járó asszonyok például, akik tavaly szeptemberben ismer­kedtek meg Európa e legna­gyobb gyiimölcstárolójával, a gyakorlatban. A tavaly de­cemberi változásokat, a kö­zös társaság megalakulásának tényét egyelőre rnég nem ér­zékelik, de számon tartják. A brigádvezető, Kuli Mihályné találóan jegyzi meg. — Tsz lett a Hungarofruct. Ha má­sért nem, legalább ezért sze­retnénk, ha jobban törődné­nek velünk, javítanának az utazási körülményeken. A rozzant bérautóbusz ugyanis fűthetetlen és naponta más- fél-másfjl órát kell fagyos- kodniok. A társaság vezetői bizony­nyal igyekeznek majd mi­előbb megoldani az effajta problémákat. Annál in­kább, mert az állandó létszá­mot 130-ról 250-re szeretnék emelni. Ä csúcsidőszakban pedig még ennél is több em­ber foglalkoztatása válik szükségessé. Az eredeti cél­kitűzésnek megfelelően csak így lehet növelni a termékki­bocsátó képességet, no meg azokkal a fejlesztésekkel, amelyeket már az idén nyél­be akarnák ütni. Már ezen a nyáron beállítanak egy őszi­barack-ürítő adaptert, s így lehetővé válik a nyári gyü­mölcsök külföldi értékesítése. Ezzel és az aíma mennyisé­gének növelésével körülbelül 30 ezer tonnára kívánják nö­velni az exportot. A buda­örsiek egyébként nagy terhet vesznek la a gazdaságok vál­láról: szükségtelenné válik a helyi válogatás, csomagolás, az erőket ezentúl csak a sze­désre kell összpontosítani. A termékskála kibővítése persze a Hungarofruct számára is előnyökkel jár. A drága im­port gépsort a jövőben hét helyett tíz hónapig üzemeltet­hetik. indul a kamion — Szó esett haszonról, s bizonyára nem lényegtelen, mire fordítják a nyereséget a társaság tagjai, egyáltalán mi­lyen arányban részesednek a jövedelemből? — érdeklődöm a főmérnöktől. — Az osztalék nagyságát elsősorban a behozott áru mennyisége dönti el. Ezzel a többtermelésre kívánjuk ösz­tönözni a tsz-eket. A nyere­séget viszont csak a gyü­mölcstermesztés fejlesztésére, telepítésekre fordíthatják az üzemek. — Milyen növekedéssel szá­molnak az elkövetkező évek­ben? — Az érdekszférába tartozó és az 50 kilométeres gyűrűn belül levő termő faállomány jelenleg mintegy 7 ezer hek­tár. Ez a szám kát-három esztendő múlva tízezerre emelkedik. A teljes árualapot viszont 12 ezer hektárról akarjuk majd biztosítani — mondja Majzik András a lá­togatás végeztével. A hatal­mas csarnokból kilépve egy komótosan haladó kamiont pillantunk meg. — Olaszországba tart. Ma ez a hatodik — jegyzi meg a főmérnök. Feladó a Budá­imét* Valkó Béla ezer tonnával többet a terve­zettnél. E mellett választékibő­vítésre is sor került: tavaly kezdték meg a nagy kezdő­szilárdságú, ,450—R jelű ce­ment készítését Vácott. Az idén ugrásszerűen meg­nőttek a hazai igények, s ugyancsak jelentősein emelke­dett az export is, ezen belül a tőkés piacokra irányuló szál­lítások. Az előzetes elképzelé­sek megfogalmazásakor a vál­lalat vezetői 162 ezer tonna cement nyugati országokban való értékesítésével számoltak, ám a gyáraik fel ajánlottál:, hogy ezt 250 ezer tonnára tel­jesítik. Az értékeléskor most kiderült, hogy végeredmény­ben 276 ezer tonna cement hagyta el az országhatárt és érkezett meg a tőkés megren­delőkhöz. Mindent egybevetve: a CEMÜ az elmúlt esztendőben a tervezett húsz helyett több mint 60 millió forinttal növel­te nyereségét, s ez azt jelenti, hogy az idén jelentős összege­ket helyezhetnek el a részese­dési és a fejlesztési alapban. Csak ésszerűen! Dr. Mihócs Ferenc vezér- iga zg a t ó -h e) yej t es a takaré­kossági feladatok teljesítését értékelte. Elmondta, hogy ta­valy kevesebb energiát hasz­náltak fel, mint az előző év­ben. Ez elsősorban a szocia­lista brigádok vállalásainak köszönhető. A gazdasági ve­zetés bízva a kollektívákban — az idén a cementgyártás 9,4 százalékos növelését határozta el, úgy, hogy közben az ener­giafelhasználás csak 1,4 száza­lékkal , emelkedik. Az ezt követő vitában szin­te valamennyi felszólaló emlí­tést tett a takarékosságról és a hatékonyságról. Fekete Jó­zsef, a beremendi cementgyár brigádvezetője például el­mondta, hogy tavaly összesen 14,5 millió forinttal keveseb­bet költöttek tőkés országok­ból származó alkatrészek vá­sárlására, mert sikerült ha­zánkban gyártót találni. Kö­vetésre méltó kezdeményezés­ről szólt Dim Ferenc, a DCM brigádvezetője: a közösség tagjai ugyanis gyakran maguk készítenek el egy-egy fonto­sabb alkatrészt. Dim Fe­renc szólt arról is, hogy a ta­karékosságban nem mindig ér­vényesül az ésszerűség. Pél­daként említette: a hazai for­rásokból beszerzett kemence befúvó csövek álig két hónapig működnek megfelelően, még az osztrák irhpcrtcsüvek akár Felüljáró az M3-ason Az M3-as autópálya építésének munkálatait úgy tervez­ték, hogy a hideg beálltával a beütemezett betonozásokkal végezzenek, a szegélymunkákra és a feltöltésekre összpon­tosítsák az erőt. A Gödöllő és Hatvan közötti huszonkét kilométeres pályaszakaszt 1980-ban adják át rendeltetésének. Építik a Bag—Hatvan közötti szakasz egyik felüljáróját. egy évig is üzemelnek hiba nélkül. Szintén fontos területet, a hatékonyságot értékelte a má­sik váci felszólaló. Kassai László. Elmondta, hogy a vál­lalatnál a Pest megyei gyár­ban vezették be először az úgynevezett m'-dtimoment-ei- járást, s ennek segítségével, mintegy 60 százalékkal csök­kentették egyes területeken az élőmunka-felhasználást. A módszer lényege, hogy a vizs­gált üzemrészekben öt műsza­kon keresztül négy kamera minden percben felvételeket készít, s ezeket számítógéppel értékelik. Kassai László pél­daként a zsátogyártást emlí­tette, ahol e módszer segítsé­gével kettővel sikerült csök­kenteni a létszámot, s növel­ni a bérezés ösztönző hatását. Zöld Albert, a váci gyár Bláthy Ottó közösségének ve­zetője örömmel jelentette, hogy a brigád a tervezett egy ki­lowattóra helyett összesen 4 kilowattórával csökkentette egy-egy tonna cement előállí­tásának energiai gényét, s ez mintegy 2 millió forint meg­takarítást jelent. A közösségekre építve A felszólalásokra a vezér­igazgató válaszolt. Elmondta, hogy rövidesen valamennyi gyárban brigádvezetői ta­nácskozásokon ismertetik majd az idei feladatokat. Kiemelte: a bélapátfalvai gyárban a mostani a legkritikusabb esz­tendő, de a brigádok összefo­gásában bízva remélik, hogy ez nem jelent nagyobb gondo­kat. Végh József a vállalat ne­vében köszönetét mondott a Cement- és Mészművek összes brigádjának a tavalyi sikeres tevékenységért. Furucz Zoltán Serf őzök aranya Éjmufon-program Ezer kilogrammra emelke­dik a komló hektáronkénti hozama az idén, s ez azt je­lenti, hogy a termelésfejlesz­tési program eredményeként csaknem megkétszereződik a sör fűszerének hazai terme­lése a jelenlegi tervidőszak­ban — jelentették be a humu- lon komlótermelési rendszer taggaza aságai. Pest megyében az újszilvást tsz foglalkozik intenzíven komlótermesztéssel, valamint Cegléd határában az Állami Pincegazdaságnak van egy na­gyobb ültetvénye. A humulon a komló egyik fontos alkotórésze, erről kapta nevét a termelési rendszer, amely gyakorlatilag az ország egész komlóültetvényét a ke-, zében tartja. A humulon-rendszer az öt­éves terv elején jött létre az­zal a céllal, hogy országszerte fokozzák a komló termelésé^ amely egyaránt elmarad az európai színvonaltól és a hazai adottságoktól. A gesztorgazda­ság szerepét betöltő bólyi kombinátnak az országos átla­got egyharmadával meghaladó hozamai jelzik a termelési rendszerben rejlő lehetősége­ket. Ezek kihasználása végett a bólyi kutatók munkássága nyomán sikerült új biológiai alapokra helyezni a 650 hek­tárnyi hazai komlóültetvény termelését. Meghonosították a Brewers Gold angol hibridfaj­tát, amely jól állja az időjárás viszontagságait, a magyarul serfőzők aranya komlófajta bőven terem, kitűnő minő­séget ad- • és feldolgozásra igen alkalmas; megfelel tehát a magyar sör­ipar fokozott minőségi köve­telményeinek. A termelés to­vábbi fejlesztését szolgálják a francia alapanyagból kineme- sílett F—5 és F—8 komlófaj- ták is, amelyek állami elisme­rést kaptak. hő Energiakutatás! terv Hazánkban energetikai cé­lokra az ipari beruházások­nak mintegy harmadát, az ország összes beruházásainak 10—12 százalékát fordítják. Az energiaimport ellentételezésé­hez szükséges beruházások­kal együtt az ipari beruházá­soknak csaknem 40 százaléka jut energetikai célokra. Kül­kereskedelmi mérlegünkben is tetemes mennyiséget képvisel az energiabehozatal. Ezért nagy jelentőségű a készülő or­szágos középtávú kutatási tervnek az energetikával fog­lalkozó főiránya, A készülő tudományos tervről Lévai András akadémikus elmon­dotta : az energiaszerkezet ész­szerű átalakítása azért is szükséges, miért energiaim­portunk ma már meghaladja az összes energiafogyasztásunk felét, és 1990-ig, mintegy 60 százalékra növekszik. Ener­giabehozatalunk 85—88 száza­léka a Szovjetunióból szár­mazik, így döntő jelentőségű­én járul hozzá energiahely­zetünk stabilizálásához. Vi­lágszerte valószínűsíthető, hogy a növekvő energiaigé­nyek fedezetének hiányzó ré­szét az atomenergia adja majd. A szakemberek és a politikusok előtt ma már az is egyértelmű, hogy a szén- hidrogéneket — elsősorban a kőolajat — szénnel és nukleá­ris energiával kell leváltani. A jelenlegi elképzelések szerint szénbányászatunk 1990- ig 75—80 százalékkal növeli a termelési koncentrációt és a termelékenységet. Aránylag kiterjedt lignittelepeink új szénerőművek építésére nyúj­tanak lehetőséget. A hazai kőolaj-, földgáz- és uránérc- bányászat korszerű technoló­giát alkalmaz, S így például az uránbányászatban 1970, óta megháromszorozódtak a telje­sítmények. Az ■ország kedve­ző lehetőségei között tartjuk számon a geotermikus ener­giát. mint gazdaságosan ■ fel­használható helyi energiafor­rást. Feli ■asználásával 1965. óta mintegy 800 000 tonna tüzelő­olajat takaríthattunk mes. és a következő ötéves tervben éhemként százezer tonna „fo­lyékony aranyat” válthatunk ki a természeti kincsünkkel. A geotermikus energia fel- használása 1990-ig elérheti a négyszázezer tonna tüzelő­olajnak megfelelő értéket, ami az akkori összes energiafo­gyasztás egy százalékának fe­lel majd meg. E szerény ered­mények eléréséhez is jelenté­keny beruházásokra van szük­ség, ezek azonban népgazda­sági szinten két-három év alatt megtérülnek. A hazai erőforrásokat szám­ba véve csak korlátozott mér­tékben számíthatunk vízerőink hasznosítására. Éghajlati viszonyaink mel­lett nem lesz elhanyagolható a jövőben a napenergia hasz­nosítása sem. Ez a kérdés kü­lönben világszerte előtérbe került. Ezt az energiafajtát azonban az évszázad végéig valószínűleg csak lakóházak fűtésére és melegvíz-szolgál­tatásra, a mezőgazdaságban szárításra és egyéb, alacsony hőmérsékletet igénylő folya­matokra vehetjük számításba. Optimális esetben az új lakó­házak mintegy 30 százalékát lehetne ily módon ellátni, de az összes energiafogyasztásnak így is legfeljebb 3 százalékát lehet majd napenergiával fe­dezni. A naperőművek építé­se villamosenergia szolgálta­tására ma még rendkívül költ­séges — a hagyományos erő­művek létesítési költségének mintegy tízszeresébe kerül —, egyebek között ezért sem vár­ható gyors előretörésük. Mindenképpen szükséges foglalkoznunk — a KGST-or- szágokkal közösen, — az atomenergia gazdaságos ki­használásával. Az atomener­gia gazdaságosabb kihaszná­lására célszerű lenne egyesí­tett atomenergia-rendszert ki­alakítani, így a különböző tí­pusú atomerőművek együtt­működésével növelhetnék az uránérc hasznosításának fokát, így sokszorosára nőhetne az atomerőművek működéséhez szükséges üzemanyag ener­getikai egyenértéke, s termé-i szelesen hazánk uráncrcva-j gyoináé is. i Cenwntgyámk hrigéfoeietői Vácott Kemény munkával — ötletesen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom