Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
1980. JANUAR 16., SZERDA 5 Szociális foglalkoztatóban Ahol a munka — élet, egészség Munkáról és egészségről többnyire akkor írunk, amikor arról van szó, milyen ártalmakat okoz a por, a zaj, a vibráció, a kemizálás. Pedig van az éremnek másik odala A munka gyógyít is. A magány, a tétlenség öregít. Ha nem lenne A Kiskunlacházi Szociális Foglalkoztató szigetszentmik- lósi telepén műszerkapcsolókat, elektromos alkatrészeket szerelnek, csomagolnak 170-en. Kik ők? Nyugdíjasok, idősek, sokgyermekes édesanyák, s leszázalékolt betegek. Pénzt keresnek itt, 1000—2000 forintot havonta. Sokan közülük bedolgozók, hazaviszik a munkát, s a készet adják be, mások a telepen tevékenykednek. Hallgassuk meg hármukat, elsőként Balázs Istvánnét: — Korábban házfelügyelő voltam, s mióta nyugdíjba mentem, itt dolgozom. Nagyon szeretem ezt a munkát, mert világéletemben otthon voltam, egyedül, s jó most társak között lenni. Kétezer- hétszáz forint a nyugdíj, itt még hozzákeresek. A pénzből? Pihenni, üdülni Harkányba, vagy Bükfürdőre. Legközelebb talán Romániába. Bíró József 75 esztendős, a Csepel Autógyárból ment penzióba: — A tizenöt évi nyugdíjból tizenkettőt otthon töltöttem. Háztartásbeli voltam, a feleségem sokat betegeskedett, kellett a segítség. De ha az ember egészséges — én pedig az vagyok — akkor szeret dolgozni. Nem sok a napi hat óra, s kettőnknek bizony nem árt, ha több jut, mint a kétezerötszáz forint nyugdíj. De nem a pénz miatt teszem, hanem mert munkához szoktam. Lakatos a szakmám, de voltam én már három helyen is, mióta nyugdíjba mentem, s mindig mást csináltam. Most potenciomé- tereket szerelek. Gere Antalné 78 éves. így mondja: — A munka tartja bennem a lelket. A sziget- szentmiklósi termelőszövetkezetből mentem nyugdíjba, az összeg 1158 forint. Itt majdnem kétszer annyit keresek, de ha nem lenne a pénz, akkor is eljönnék. Megélnék én a nyugdíjból, esetleg kézimunkáznék. így jobb, mert nem vagyok egyedül, hanem a közösségben. Aki egyedül marad, elfelejt még beszélni is ... Népszerű lett — A rehabilitáció — egészségügyi feladat — kezdi a beszélgetést dr. Bacsa Antal ráckevei járási főorvos. Évenként tartjuk az öregek hónapját a járásban, s négy esztendeje, amikor a rehabilitáció volt a tudományos ülés témája, szóba került: létre kellene hozni a szociális foglalkoztatót. Már a tanácskozáson felajánlotta segítségét Komár László, a kiskunlacházi tanács elnöke, s vállalkozott a fenntartó, a munkaadó feladatára. 1977 szeptemberében tehát létrejött a szociális foglalkoztató. A megyei tanács 400 ezer-forintos támogatást adott akkor. Először ötvenen kaptak munkát. Nem nagy szám, ezren is jelentkeztek, szívesen lennének bedolgozók. Gyors volt a fejlődés, ma több, mint 350-en vannak a foglalkoztatottak. S bár ez a? intézmény, lényegét tekintve, gyógyító jellegű (az egészségügy irányítása alá tartozik), nem épp gazdaságtalan, sőt. Csupán szemléltetésül: az elmúlt évi terv 3 millió forintos volt. s az eredmény: 4,6 milliós termelési érték. A foglalkoztató rendkívül hamar népszerű lett. Érthető az oka: csökkent munkaképességű, leszázalékolt betegeknek, magányos nyugdíjasoknak. rászorulóknak ad munkalehetőséget. Hogy miként gyógyít ? Mindenekelőtt megszünteti a feleslegesség érzését. fontosságtudatot ad. ráadásként pedig — a telepeken együtt dolgozóknak — társaságot. Gyógyszer, s gyógymód a munka.. Lemondólevelek — Rettentő dühös vagyok — fogad Szűcs Árpád, a Szociális Foglalkoztató igazgatója. — Most járt itt valaki, s arról faggatott, miért nem folyamatos a munka. Hát itt van, olvassa ezt — tart elém egy levelet. A REMIX Rádiótechnikai Vállalat küldte. így szól: — Értesítjük Önöket, hogy 1979. március 8-án kötött bér- munkaszerződésünket a mai napon 1980. június 30-ra felmondjuk ... az teszi szükségessé, hogy termékeinknél az 1980-as gazdasági évtől kezdve típusváltozások és darab- számcsökkenések következnek be. — Még három ilyen levél jött a közelmúltban, s á partnereink között —' tizenhárom vállalatnak és szövetkezetnek végzünk munkát — akad, aki már szóbán közölte: csökkenti a megrendelés nagyságát Nagy baj ez. A Szociális Foglalkoztató gyógyító intézmény, s ha nincsen munka, nincs mivel gyógyítani. Nemcsak a keresettől esnek el így az emberek... Exportra termelnek Dolgozóink többsége Sziget- szentmiklós és Kiskunlacháza körzetében él, de Tökölön és tavaly november óta Dabason is van telepünk. Sokféle tevékenység közül választjuk ki, környezettanulmány és az üzemorvosunk javaslata alapján, a legkedvezőbb munkát Van aki szerel, van aki papírzsebkendőt, szalvétát csomagol, akadnak bábkészítőink —■ exportra termelnek! — mások vonalzókat festenek, köntösöket varrnak, rádió- technikai alkatrészeket állítanak össze, vagy éppen bonbo- nosdobozokba készítenek műanyag rekeszt. Hogy több embert foglalkoztassunk, bővítenünk kell a munkahelyeket. Kevés a raktár, az átadó- és átvevőhelyi- ség. Új telep kellene. Ehhez már. felkínált egy telket a kiskunlacházi tanács s megvan a tégla is. Csak éppen agilis beruházó és kivitelező nincsen. Addig, amíg nem adhatunk rendszeres munkát — márpedig mint látta, ez fenyeget —, s amíg nem készül el az újabb 2—300 embert foglalkoztató telep, sokan tesznek kérdőjelet a mondat után: szükség van rám. Vasvári G. Pál Létszámgazdái kodás Rendesetek és íróasztalok 1U íntha csökkenne az író- ■*■*-*■ asztalok varázsai a szakmanélküli pályakezdők közül egyre kevesebben szeretnének valami „jó kis Íróasztal” mögé kerülni. Sőt: kevesebben választják az adminisztratív képzettséget nyújtó középiskolákat is. Inkább mennek ipari szakmunkásképzőbe, vagy döntenek úgy, hogy képesítés nélküli pedagógusként, egészségügyi alkalmazottként vagy éppen fizikai munkásként helyezkednek el. Éppen három éve, hogy a kormány határozata alapján a munkaügyi- és a pénzügyminiszter létszámfelvételi zárlatot rendelt el az adminisztratív és az ügyviteli munkakörökben. Ez volt a emlékezetes „létszámstop”, ' amely nem tartozott a legátgondoltabb jogszabályok közé. Igaz: abban az időben — és már évelt óta •— az adminisztratív és ügyviteli dolgozók száma a szükségesnél és az indokoltnál lényegesen gyorsabban emelkedett. A szóban forgó jogszabály e folyamatot kívánta megállítani és ez sikerült is. Olyannyira, hogy alaposan megnehezítette — sőt: többnyire lehetetlenné tette — a tervszerű káderutánpótlást, a szükséges kádercseréket, a pályakezdő fiatalok pedig sokszor . kilátástalan helyzetbe kerültek. A közgazdasági szakközépiskolában végzettek számára például külön rendeletet kellett fogalmazni, mely — az ő esetükben —, érvénytelenítette az alaprendeletet. Egyszóval: gyorsan kiderült, hogy a „létszámstop” . túlságosan is merev döntés volt. 1977. január elsején aztán életbe lépett a kategorikus létszámstopot felváltó létszámnövelési tilalom. Ez már lehetővé tette, az 1976. december 31-i állapotnak megfelelően, a kieső munkaerő pótlását, illetve minőségi cseréjét. A létszámnövel ási tilalom azóta is érvényben van, s nem. régiben a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága vizsgálta több mint kétszáz vállalatnál és szövetkezetnél, hogy milyen eredményekkel járt a rendelet végrehajtása. A vizsgálat több fontos megállapítással szolgált. Az elmúlt három évben például csökkent az adminisztratív dolgozók száma (évente 2—3 százalékkal), s e csökkenés jórészt annak köszönhető, hogy a nyugállományba vonult embereket a vállalatok nem tudták, vagy nem akarták pótoíni. A rendelet hatására a vállalatok nagy részénél komolyan hozzáfogtak az ügyviteli munka ésszerűsítéséhez, lehetséges gépesítéséhez. A létszámcsökkenésben azonban közrejátszott némi statisztikai bűvészkedés is: a ten- delet ugyanis előírja, hogy az 1976. december 31-i állományi létszámhoz képest nem növelhető az adminisztratív dolgozók száma. Nem egy vállalatnál azonban 1976 decemberében, szóbeli megállapodás alapján, ideiglenesen, „statisztikajavítás” céljából, behívták például a gyermekgondozási szabadságon levő nőket, akik aztán 1977 januárjában ismét visszatérhettek gyermekeikhez, hiszen pillanatnyi szerepüket betöltötték. Az így javított statisztika pedig kedvező lehetőséget adott a megfelelő, de azért a rendelet előírásait is tiszteletben tartó létszámnövelésre. Ugyancsak a már említett vizsgálat során állapították meg, hogy a vállalatok' meglehetősen ritkán élnek a rendeletben biztosított minőségi cserék lehetőségével. Ennek oka, hogy egyre kevesebben vállalják az adminisztratív munkakörök ellátását, így aztán — kénytelen-kelletlen — a meglevő adminisztrátorok továbbképzésével kell megoldani az egyre növekvő ügyviteli feladatok ellátását. Mindebből az következik, hogy a létszámnövelési tilalom még az alkalmankénti ügyeskedések ellenére is, vé- gülis elérte célját. Az ügyviteli dolgozók száma csökkent, s az íróasztal ma már nem jé- lenti az egyedüli elhelyezkedési lehetőséget, megállt az irodák túlnépesedése. A rendelet legnagyobb hatása mégTanszerviz A 30. sz. Sárvári Endre Ipari Szakmunkásképző Intézetbe» rádió-, tv-, elektronikai műszerészeket, távközléstechnikái és mechanikai műszerészeket képeznek. Itt javítják a főváros összes oktatási intézményének, a fővárosi és vidéki nevelőotthonok rádióit, televízióit, írás- és diavetítőit, magnóit, lemezjátszóit, mérőműszereit. A Barátság és a deltások A gazdasági munkában, a I gépek, munkapadok mellett a kor nem számit, csak a tel- j jesítmény. Ezit a bölcsességet nagyon jól tudják a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat fiaitaijai is. A szocialista brigádokban részt kértek, s kérnek a vállalat előtt álló nagy feladatok teljesítéséből, a kongresszusi munka- versenyben tett felajánlások valóira váltásáról Nincs lehetetlen Nagy Ferenc üzemvezetőhelyettes az Aromás üzemben, míg a Delta ifjúsági szocialista brigád éppen műszakban levő képviselői előkerülnek, sebtében bemutatja a kis kollektívát, melynek maga is tagja: — Tavalyelőtt voltunk tízévesek. Nem dicsekvésképpen mondom, de ez idő alatt a legkülönbözőbb formában ismerték el ténykedésünket. Nem volt persze időnk, hogy fejünkbe szálljon a dicsőség, mindig akadt újabb és újabb tennivaló. Legutóbb például az, hogy az aromás üzemek intenzifiká^ lása mielőbb befejeződjék, a' technológiai változtatás minél előbb megtörténjen. Nos, abban, hogy a veszélyes üzemek között végül is fokozott figyelemmel, erőbefektetéssel, sikerrel oldották meg a nagy feladatot, nem kis szerep jutott a vállalat valamennyi KISZ-fiataljának, természeteis abban mérhető le, hogy gondolkodásra késztette a pályaválasztó és a pályakezdő fiatalokat. Még a gimnáziumot végzettek körében is növekszik a fizikai munkát vállalók. aránya és ez mindenképpen egészséges folyamatnak ítélhető. Vagy legalábbis e folyamat kezdetének... C mielőtt még . elhangzana, ^ hogy ugyan miért ítélendő kedvezőnek az adminisztratív és ügyviteli dolgozók számának csökkenése, amikor — így halljuk, olvassuk szerte a világon — épp a létszámnövekedés jellemző, hadd emlékeztessek a nem lényegtelen tényre, hogy az Irodisták között külön helyet foglalnak el a műszaki alkalmazottak. Számuk emelkedése valóban világjelenség, s ehhez igazodunk mi is. A műszakiak száma nálunk is emelkedik, és emelkedhet, rájuk ugyanis nem érvén vas a létszámnöve- lési tilalom. így a helyes és így célszerű. Más kérdés, hogy vannak vállalatok — és nem elvétve —. ahol műszaki munkakörökben „bújtatják” el például még a bérelszámolókat is. Mert a rendeletak kijátszásának lehetőségeit, aki akarja, szinte mindig megtalálja, már csaik azért is, mert eleve számít az alaprendelet előírásait módosító, enyhítő jogszabályra. És az újabb kérdés: jobb lenne, ha egy rendelet nemcsak a gyors módosítás után felelne meg céljának, hanem már eredeti fogalmazásában is. És akkor a címzettek — talán éppen az ésszerűség felismerésének okán — tiszteletben is tartanák az ilyen mideleteket. Vértes Csaba Í sen az üzemekben dolgozó Del- tásoknak is. , Lefkánics Szilárd rögtön alá is támasztja, az elhangzottakat: — A gazdasági munka foglalta le minden időnket, kevesebb közös rendezvényünk volt, az itteni helytállás után egyszerűen nem maradit energiánk még ezekre is. Azt mát az elém tett brigádvállalásokból jegyzem fel, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is a kongresszus tiszteletére tett felajánlásokban-még fokozták az év elején kitűzött célokat. A termelési terv túlteljesítésén kívül jelentős energiamegtakarítást, minőségi munkát vállaltak többek között. — Volt egy felhívásunk — magyarázza Nagy Ferenc —, azokhoz szólt, akiknek szerepe volt az üzem intenzifikálásá- ban. Szocialista szerződést kötöttünk a legfontosabb munkákat végzőkkel — a karbantartókkal, a gépészeti főosztállyal, az alapanyag üzemmel, a termékfargiaímazássial —, s talán ennek köszönhető, hogy zökkenőmentes • volt az együttműködés, gyorsabbak az intézkedések. Lassan hozzászoktunk ahhoz, hogy nincs lehetetlen, mert, ha előálltunk valamely látszólag megoldhatatlan kéréssel, az időre, s gyorsan teljesült Példás vállalások Egy házzal odébb az AV— III. üzemben a Barátság II. ifjúsági szocialista brigád főhadiszállásán Szittnyai. István brigádvezető rutinos nyilatkozóként sorolja eddigi történetük, legfontosabb adatait: — 1972-ben alakultunk, két év múlva már második helyezést értünk el a Nehézipari Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia energiatakarékossági pályázatán. A brigádnapló bejegyzéseiből az is kiolvasható, amit Szittnyai István szerénységből elhallgat: A Vállalat kiváló brigád la. a. Kiváló ifjúsági szocialista brigád, a Kiváló újító brigád megtisztelő címek birtokosai, s elnyerték a KISZ KB dicsérő oklevelét is. — A gazdasági munkát a legjobban akkor segíthetjük, ha a minőséget és a hatékonyságot -nagyon komolyan vesz- szülk az üzemben. A kenőolaj üzamcsoport tőlünk kapja az alapanyagot, cseppet sem mindegy, milyen minőségben. Vigyázunk, hogy termékünk minősége egyenletes legyen, műszakonként regisztráljuk, s ha bármi hiba történik, a vétkest fülönfoghatjiuk, felelősségre vonhatjuk — magyarázza a brigádvezető. Amikor a brigádok vállalásainak konkrétságát, a gazdasági munkára gyakorolt hatását megvizsgálták, néhány kollektíva vissza-> kapta javaslatait. A mi felajánlásunkat a jók között tartották számon. Lendületben Pedig nincs könnyű helyzetben a brigád. A tanulók, az általános, vagy szakmai továbbképzésben részt vevők helyettesítése állandó gond, mégis igyekeznek, hogy a túlórakeretet ne lépjék túl, s a munkában se legyen fennakadás. Azért még arra is jut energiájukból, hogy a termelést továbbsegítő ötleteket újítássá fejlesszenek. Az elmúlt évben beadott újításaik több mint 1,5 millió forintot eredményeztek a DKV-nak, Neirirég adtunk hírt lapunkban arról, hogy a kongresszusi munkaversenyben a felajánlások számos területén a vállaltnál is többet teljesítettek a DKV szocialista brigádjai. Nem kis szerep jutott ebben az ifjúsági brigádoknak, azoknak, akik innen, vagy még alig néhány évvel túl a harmincon éppen korukból adódóan nagy lendülettel, tett- rskészséggél, vállalkozó szellemmel vesznek részt a munkaversenyben, a mindennapokon bizonyítják, bizton számíthat rájuk a vállalat, s a termelési feladatok teljesítése után Százhalombatta város is. G. M. A Budapesti Közlekedési Vállalat TROLIBÜSZ ÜZEMEGYSÉGE FELVESZ általános (jármű) lakatos, gépi forgácsoló, elektrolakatos srak- és betanított munkásokat, valamint segédmunkásokat. Bérezés a vállalati kollektív szerződés szerint. Jelentkezni le^et: a BKV Trolibusz Üzemegységében Budapest X., Pongrác út 6—7. Telefon: 137-212.
