Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

Gromiko: A népek érdeke az enyhülés Lengyelors zág és a Szovjet­unió testvéri barátsága, szoros együttműködése továbbfejlesz­tésének időszerű témái, a nemzetközi élet időszerű kér­dései szerepeltek Andrej Gro- miko szovjet és Emil Wojta- szek lengyel külügyminiszter moszkvai megbeszélésének na­pirendjén. Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter a szovjet kor­mány meghívására hétfőn Moszkvába érkezett, és ked­den megkezdte tárgyalásait Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. Az elvtársi légkörű, teljes egyetértés je­gyében megtartott megbeszé­lésen a többi között szó volt az európai politika alakulásá­ról és a Közép-Kelet helyze­téről is. Az európai helyzetről és az Afganisztán körül indított szovjetellenes támadásokról szólt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá- (Folytatás a 2. oldalon) F&iysamafos száilsiés Meleg az otthonoknak Kereseti az o'aj — Csendesek a TÜZÉP-tehpek r A megszokottnál hidegebb idő köszöntött ránk. Míg az ÁFOR elárusító helyein meg­nőtt a forgalom — ma még csendesek a TÜZÉP-telepek. Ha lassan is, de fogy a koráb­ban beszerzett, otthon tárolt fűtőolaj, s egyre többen vásá­rolnak utánpótlást. Az ÁFOR közép-magyaror­szági központja hivatott Pest megyét kőolajipari termékek­kel ellátni, a négy elosztóte­lepről: Csepelről, Százhalom­battáról, Ceglédről és Ócsárol. Salamon Lászlónak, a vállalat kereskedelmi vezetőjének tá­jékoztatása szerint most, ja­nuár második hetében — de­cemberhez viszonyítva — szinte megduplázódtak az igények. Míg tavaly december első he­tében naponta mintegy 2900 tonna kőolajipari terméket ér­tékesítettek a kiskereskedelmi hálózatban — beleértve a fű­tőolajat is —, most, a napi igény a 4500 tonnát is megha- _____V______________________ Zá rszámadások Bs ármekkorát változott is a hazai mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben, egy valami érvényben ma­radt. Az a tény, hogy a kemény téli napokban mindenütt kihalttá válik a határ, fehérbe öltöznek a mezők. De ha a földek el is csendesednek, a termelő- szövetkezetek irodái élén­kek. Az irányító szakembe­rek javában készülnek a tavalyi munkát értékelő zárszámadó közgyűlésekre. Bőven akad teendőjük a vezetőknek. A termelési eredményeket ugyanis szá­mos fórumon megtárgyal­ják, mielőtt az egész kö­zösség véleményt mondana róla. A döntések a szokott­nál is nagyobb jelentősé­gűek, hiszen 1980. januárt mutat a kalendárium. Olyan esztendő leezdetét, amely alapvető változást ház a gazdálkodás eddigi módjában. Ráadásul nehéz évet hagyunk magunk mö­gött. Ezúttal nemcsak a kedvezőtlen időjárásra, a vetést pusztító fagyokra, esőtlen, aszályos napokra gondolunk. Tavaly ugyanis a termelés feltételei fesze­sebbek voltak a korábbi­nál. Ezért is örvendetes hí­rül adni, hogy Pest megyé­ben 1980-ban egyetlen szö­vetkezetét sem kell szanál­ni, a gyengébb téeszek sa­ját erőből képesek talpra állni. Pedig számosán jó­solták a nyereség erőtel­jes csökkenését, s úgy vél­ték, megtörik a 'fejlődés íve. Az előzetes adatok is­meretében most már kije­lenthetjük, tévedtek a bo­rúlátók: a közös gazdasá­gok haszna meghaladja a 2,6 milliárd forintot. Lé­nyegében azonos az 1979. évivel. — Segített az ipar, a kiegészítő tevékenység — mondhatná valaki. Szeren­csére ennek ma már aligha lehet rossz mellékíze. A melléküzemek véglegesen állampolgárságot nyertek a szövetkezetekben. Részint, mert hozzájárulnak a klasz- szikus mezőgazdaság fej­lesztéséhez, részint azért, mert stabilizálják az egyébként az időjárástól nagymértékben függő gaz­dálkodást. Túlzás nélkül elmond­hatjuk tehát, hogy a Pest megyei termelőszövetkeze­tek 1979-ben szinte kivétel nélkül elismerésre méltóan helytálltak. Mit jelent ez a hétköznapi nyelvre fordít­va? Több mint 240 ezer tonna zöldséget, majd 100 ezer tonna tejet; egyebek között a sertésállomány 14. az anyajuhok 5 százalékos növekedését. Botorság lenne persze a mennyiségi mutatókat ab­szolutizálni. Általuk még olyan ágazat esetében sem kapnánk valósághű képet, mint a tehenészet, amely pedig a fejlődés ütemét il­letően az első helyen vég­zett a megyék nem hivata­los versenyében. Az ökonó- mikusság kérdése ezúttal sem kerülhető meg. Az, \ ____________________________ ho gy mennyibe kerül a sok tej. Mennyi abrakot, im- portfehérjet etetünk fel az állatokkal. Nos, e vonatko­zásban sincs szégyenkezni valónk. Takarékosan bán­tunk a tápokkal, legalábbis sokkal kevesebbet pocsé­koltunk. mint korábban. Az elmondottak érzékeltetésére csupán egy példát ragad­junk ki a sok közül. Ä 4 ezer liternél több tejet adó tehenek esetében 50 gramm a megszokott és literen­ként adható abrak felső ha­tára. A megye tsz-ei átla­gosan mindössze 38 gram­mot használtak föl. Sajnos a rét-, legelő- gazdálkodásban tavaly sem sikerült érdemben előrébb jutni. A gyepek fele nem kapott műtrágyát, a hoza­mok ennek megfelelően igen alacsonyak voltak. Pe­dig igazán olcsó eleséget ezekről a területekről sze­rezhetnénk be.‘Sokan pénz­hiánnyal magyarázzák az egy helyben való topogást. Az érvelés nem egészen alap nélkül való, de hogy az érintett problémáknak mégis csak van megoldása, bizonyítja két téesz is: a gödi Dunamenti Tsz, ahol a juhászatot, a Kubai—Ma­gyar Barátság Tsz, ahol a kecsketenyésztést fejlesz­tették. Az export árualap növelésén kívül tulajdon­képpen parlagon heverő területek kerültek a gaz­dálkodás értéktermelő fo­lyamatába. S ha már a kezdeménye­zésekről szóltunk, nem me­hetünk el más, 1979-cel fémjelzett fontos vállalko­zás mellett sem azok meg­említése nélkül. A feldolgo­zás, az értékesítés új formái teremtődtek meg az elmúlt esztendőben. Megkezdődött az ország legkorszerűbb zöldség-, káposzta- sárga- répa-tártósító és félkész árut előállító üzemének építése, a vecsési Ferihegy Tsz-ben. Cegléden kísérlet­képpen szakosított mező- gazdasági gépjavító állomás létesült. De termett újdon­ság a gyümölcstermesztés­ben is. Megalakult — 18 gazdaság és a Hungaro- fruct belépésével a Buda- fruct közös vállalat, érde­keltté téve a termelőket az export fokozásában. Ä Pest megyei tsz-ek az elmondottak szerint az országosnál többet tettek az idei — talán az évtized eddigi legnehezebb évében — a feladatok megoldása, a megfelelő gazdasági ala­pok megteremtése érdeké­ben. Az 1980-as esztendő si­keréhez azonban egyéb is szükségeltetik: valamennyi tartalék mozgósítása, a tagság eddiginél is nagyobb kezd eményézőkés zsége, szorgalma. Az eredmények, tennivalók összegezésének — az új feladatokra való mozgósítása — lesz állo­mása a zárszámadás. Ezért érthető a lázas készülődés, ami megelőzi mindenütt a jeles napokat. Valkó Béla PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁR]Aj, EGYESÜLJETEK! AFOIt-kútnál, télidőbcn. ladja. Sőt esetenként ennél is több a megrendelés. Az áru­alap adott, a szállítókapacitás is rendelkezésre áll. Naponta mintegy 67—70 gépkocsi, tankautó viszi a kutakhoz, az elárusítóhelyekre a fűtőolajat. A megrendelésekből kiemel­ten kezelik a lakosság igényét. A szállítási programban elsőbbséget élveznek a háztartások fűtőolaj-meg­rendelései. A Budapest környéki Tüze­lőszer- és Építőanyag-kereske­delmi Vállalat — mely Pest megye ellátására is hivatott — telephelyein csak elvétve je­lentkeznek vásárlók. A válla­lat igazgatójának, Ipacs Lászlónak a tájékoztatása sze­rint január másodikétól 12-ig mindössze 2840 vagon tüzelőt vásároltak Pest megyében. Bőségesek a készletek tűzifá­ból és szénből. Valamivel ke­vesebb a koksz és a brikett. Még most, januárban a Szov­jetunióból, valamint tőkés im­portból várnak kokszszállít­mányokat. Ugyanakkor NDK- brikettet is kapnak a telephe­lyek. Összességében januárban 0300 vagon tüzelőanyag érkezik. A készletéket 4200 vagon szén-, 1600 vagon brikett, 30 vagon koksz, 250 vagon tűzifa jelenti. A szállítások folyamatosak a hazai bányákból. Az említett készletek csak a pillanatnyi helyzetet tükrözik. A felméré­sek azonban jelzik, hogy ja­nuár végén, február elején kell több vásárlót kiszolgál­niuk. S erre a telepek felké­szültek. Ha nem is mindig a különleges igényeket véve alapul. V. E. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára 1,20 farint 1980. JANUÁR 16., SZERDA Hevesekkel levelesünk ? Az év távbeszélő- és étertervei Kétezer új telefont kap Vác — Távhívás Százhalombattára Az ötödik ötéves tervtör­vényben előírt postai célok elérése, a szolgáltatások iránti népgazdasági és lakossági igé­nyek kielégítése, valamint a terven felüli telefonfejleszté­sek megvalósítása áll a posta idei munkájának középpontjá­ban. Ezen túlmenően a hatékonyság és a takaré­kosság szempontjait figye­lembe véve, a szolgáltatások minőségi színvonalának legalább a meg­tartására, megerősítésére, il­ebből 45 000-et — mint isme­retes — a terven felüli fejlesz­tés eredményeként. Vidéken a terven felüli fejlesztésből a győri telefonközpont három­ezer, a bajai 1800 állomással gyarapszik. Ezenkívül a meg­határozott tervnek megfele­lően, Győr és körzete telefon- központja 12 360, Mosonma­gyaróvár 3000, Vác 2000, Ta­polca 2000 új állomással bővül. A budapesti nemzetközi táv­hívó-központ 250 új vonalat kap, s bekapcsolják a korsze­letve a lehetőségek szerinti ja­vítására törekszenek. A tervidőszak utolsó évére összegyűlt nagyobb feladato­kon belül, a posiaforgalomban a közönséges levélküldemé­nyek mérséklődésével számol­nak. Ez korántsem jelent könnyebbséget, hiszen egye­bek között 760 millió levél­postai küldemény, 11,2 millió csomag továbbítása, 1,2 mil­liárd hírlap terjesztése vár a postára, amely különféle in­tézkedésekkel teremt jobb feltételeket munkájának ja­vításához. A levelek továbbí­tásának, kézbesítésének gyor­sítását szolgálja például 3 postaigazgatóság kísérlete az úgynevezett központosított kézbesítési rendszer bevezetésére. A hírlapforga­lomban 26 újabb hivatalt és 273 kézbesítő járatot vonnak be az előszállításba; gépko­csikkal juttatják el a kézbesí­tők indulási helyére a sajtó­termékeket. A postaszolgálta­tás minőségét 233 kisgép mun­kába állításával is segítik. Mind a munkafeltételeket, mind a kiszolgálást javítják 33 új postahivatal építésével, közülük 12, eddig ellátatlan te­rületekre kerül. A telefonszolgálat helyzete az idén — bár még a fokozot­tabb fejlesztéssel, a tervezett intézkedésekkel sem tudják kielégíteni az igényeket — kedvezően változik. Az or­szágban összesen 52 009 új telefon- állomást szerelnek fel, rű szolgáltatásba a győri góc­körzet, Badacsony, Százhalom­batta, Mosonmagyaróvár, He­gyeshalom, Rajka és Pest-kör­nyék telefonelőfizetőit. A vezeték nélküli hírközlés, ha nem is ilyen látványosan, de ugyancsak fejlődik, bár néhány korábban tervezett tévéadó telepítése a követke­ző tervidőszakra húzódik át. A Budapest—Ernőd, az Ernőd— Debrecen, valamint az Ernőd— Miskolc közötti szakasz meg­építésével tovább bővítik a keleti mikrohullámú láncot. Pécs 4 kilowattos tartalék­televízióadót kap, s a televí­ziózás fehér foltjait újabb 5 átjátszóállomás üzembe helye­zésével csökkentik. Az év vé­gére a televízió egyes műsora az ország 94 százalékában, a kettes műsor 54 százalékában vehető majd jó minőségben. A jobb vétel, illetve az üzembe kerülő külföldi adók hatásának ellensúlyozása érde­kében. megemelik a lakihegyi Petőfi adó teljesítményét. A kékesi adók üzembe helyezésé­vel befejeződik az URH-ge- rinchálózat kiépítése, amely­nek eredményeként ezen a sávon a Kossuth rádió műsora az ország területének 90, a Petőfié 80 százalékára eljut, míg a harmadik műsorral be­sugárzott terület 84 százalék­ról 94 százalékra emelkedik. landolás a kórháznál Betegek a levegőben Megérkezett az a két len­gyel gyártmányú MI—2 típu­sú helikopter az Országos Mentőszolgálat budaörsi repü­lőterére, amely májustól szál­lítja a betegeket. A közeli na­pokban megkezdődik a szolgá­latot teljesítő személyzet ki­képzése is. A mentőhelikopte­rek leszállópályáit a vidéki nagyobb kórházak közelé­ben már kijelölték, s rövidesen sor kerül arra a fővárosban is. Siklósi Sándor, a mentőszol­gálat légi betegszállító csoport vezetője elmondotta, hogy a hazánkban első ízben munká­ba álló mentő helikopterek op­timális hatósugara 80—120 Mes§á se snjlé itáhiák kexofl Helytállnak jégben, fagyban Szokatlan nálunk a 15—20 fokos, kemény hideggel járó tél. Nehezen birkózik vele az ember, de nem szokott hozzá a többnyire, úgy látszik, kelle­mesebb időjárásra tervezett techniKa sem. Az élet azonban nem állhat meg, a munkának mennie kell. S ha nehézség van is bő­ven, nincs komolyabb fenn­akadás. Mindenhová eljutott a reggeli tej, éjszaka és nappal is mennek az autók, zavarta­lan a forgalom az utakon, leg­feljebb néha kell megállni egy elfagyott légcső, vagy a meg­dermedt üzemanyag miatt, kényszerpihenőre. Zavartalan a közlekedés. A farkasordító hideg ellenére is jártak az autóbuszok, sőt Vác és a Szentendrei-sziget között még — lehet, hogy tegnap utoljára —, oda-vissza szállí­totta a kishajó az utasokat. Kormányos, matróz, gépko­csivezető, benzinkutas, KPM- ügyeietes, valamennyien tisz­tességgel helytálltak a mun­kában tegnap éjszaka. Róluk szól munkatársaink tegnap hajnalban készült riportja a 3. oldalon. kilométer, s az egyidejűleg két fekvő és egy ülő beteg szállí­tására alkalmas lengyel gépek utazási sebessége 190 kilomé­ter óránként. Ily módon pél­dául a balatoni műúton törté­nő s egyébként nehezen meg­közelíthető karambolok élet- veszélyes sebesültjeit a csúcs- forgalomban is rövid idő alatt lehet majd a legközelebbi kór­házba szállítani. A helikopter szinte egy kórházi intenzív osztály feladatait képes ellátni a levegőben, mert a kabint úgy alakították ki, hogy a benne dolgozó orvo­sok és ápolók kezeügyében ott legyenek a legfontosabb élet­mentő eszközök. A sürgős or­vosi beavatkozást ' segíti pél­dául a lélegeztető ballon, amely erősíti vagy pótolja az elgyengült, hiányzó légzést, s ugyancsak felszerelik a gépe­ket szívritmus-szabályozóval, pacemakerrel. A közúti bal­esetek sérültjein — törések esetén — a vákuummatrac se­gít, amellyel két-háröm pere alatt rögzítik az eltört testré­szeket Ez a matrac a helikop­ter egyik legfontosabb tarto­zéka, hiszen az ingó, mozgó kabinban a gipszkeménységű rögzítés bármilyen testhely­zetben mozdulatlanul tartja a beteget. KÖZELET Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemu­tatkozó látogatáson fogadta Abbas Dowlatshahi-'t, az Iráni Iszlám Köztársaság rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vetét. Leopold Lér, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság pénz­ügyminisztere Faluvégi Lajos pénzügyminiszter meghívásá­ra január 14—15-én hivatalos baráti látogatást tett hazánk­ban. A tárgyalásokon áttekin­tették a két ország közötti idő­szerű gazdasági és pénzügyi kérdéseiket: Púja Frigyes külügyminisz­ter táviratban üdvözölte P. V.1 Naraszimha Raót, az új in­diai külügyminisztert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom