Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
I 1980. JANTJÄR 4., PÉNTEK Az Elnöki Tanács újévi fogadása A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői csütörtökön, az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Épül a második erőművi egység A paksi atomerőmű építkezésén 1930-ban a műszaki, építő és szerelő szakembereknek 11 milliárd forint értékű programot kell megválás ua- niok. Ezekben a napokban kezdődnek a rendkívüli tisztaságot igénylő fehérköpenyes szerelési munkák. Kiemelkedő esemény lesz az első reaktor- tartály beemelése, belső szerelésének indítása március végén. A legnehezebb feladat talán a villamos és műszer- automatikai szerelőkre vár, sók helyen már a második félév elejére biztosítaniok kell a próbák feltételeit a gépházban. Gél: az 1. számú turbina júliusi, a 2. számú turbina októberi indítása. Az első egység üzembe helyezését megelőző munkák finisével egyidejűleg épül a második 880 megawattos erőművi egység. Végső búcsú Kelen Jolántól Családtagjai, egykori munkatársai, elvtársai, a magyar politikai, kulturális és tudományos élet képviselői kísérték utolsó útjára csütörtökön Kelen Jolánt, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában, a vörös drapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk jeles képviselői álltak díszőrséget. Az MSZMP Budapesti Bizottsága, a XII. kerületi párt- bizottság, a Magyar Partizán Szövetség és a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége, a tisztelők, a barátok, a tanítványok és a család, a harcos kommunista nyomába lépő fiatalabb nemzedékek nevében Csendes Károly, a budapesti pártbizottság tagja vett búcsút az elhunyttól. — Annak a kommunista asszonynak adjuk meg most a végtisztességet, akinek élete egybeforrott a forradalmi munkásmozgalom utolsó 70 évével — mondotta. — Kelen Jolán korán megismerkedett a munkásmozgalom céljaival és örökre eljegyezte magát az emberiség e legnemesebb mozgalmával. 1910-ben belépett a Galilei-körbe, ez az időszak érlelte meg benne a néptaní^ás missziójának felmérhetetlen jelentőségét. 1917- ben feleségül ment Kelen Józsefhez, a magyar forradalmi mozgalom egyik kiváló vezetőjéhez, a Tanácsköztársaság népbiztosához, a később mártírhalált halt kommunistához. Kelen Jolán a Kommunisták Magyarországi Pártja alapító tagjának számított — a párt 1918-ban az ő lakásukon alakult meg —, a Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság szociális osztályát vezette és tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás és Katona Tanácsnak. A továbbiakban Csendes Károly részletesen méltatta Kelen Jolán életútját, az illegalitásban s a nemzetközi munkásmozgalomban vállalt tevékenységét. Majd hazatérésé után a reá jellemző szerénységgel számos könyvben és tanulmányban összegezte gazdag tapasztalatait. — Ezek a művek a magyar munkás- mozgalom és az egyetemes magyar történelem számára is értékesek — mondotta. — Mint kortárs és történész, olyan személyekről és mozgalmakról írt nagy tárgyismerettel, tárgyilagosan és pártosan, akikről, illetve amelyekről művei nélkül pótolhatatlanul kevesebbet tudnánk. Kelen Jolán haláláig tagja volt a XII. kerületi pártbizottságnak, és minden pártmegbízatását bolsevikhoz méltóan végezte. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete nevében Erényi Tibor, i tudományos osztály- vezető, az intézet igazgatósági tagja méltatta Kelen Jolán érdemeit, akinek munkássága negyedszázadon át kapcsolódott az intézethez. A Kelen Jolán hamvait tartalmazó urnát a Munkás- mozgalmi Panteonban helyezték el; a búcsúztatás az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Érvényken a ssaháty Felelős a gazdasági vezető Köztudott, hogy eddig a Szakszervezet munkavédelmi felügyelői engedélyezték az új létesítmények üzembe helyezését, a gépek használatba vételét Január elsejétől megszűnt az 1978. VI. 1-én életbe lépett 2018-as rendelet, helyébe a 47/1979. XI. 30. számú mi- nisertartamácsi rendelet lép. A változás lényege: a gazdasági vezetők nagyobb anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak a vállalati munkavédelmi helyzetért, ezentúl az új beruházások, létesítmények használatbavételéért, a gépel» üzembe helyezéséért és útra indításáért a gazdálkodó szerv vezetője a felelős, s egyben 6 az engedélyező is. Ha ksfíettr meggyőztük — Ismerik-e az új szabályt 7 — a választ Vármi Tibortól a Csepel Autógyár műszaki igazgatójától várom. — Információim szerint, most kerülnek helyére a dolgok. Igaz mi eddig is alkalmaztuk a mostani rendeletben megfogalmazottakat Egy-egy beruházásnál az indulástól egészen a befejezésig a műszaki osztály kísérte figyelemmel ■ a munkát. Csupán az a lényeges különbség az új és a régi eljárás között, hogy a munkavédelmi felügyelők beleegyezése helyett ezt az engedélyt az idén már én fogom megadni — mondja Várnai Tibor. — Mi a véleménye erről a változásról? — Talán rossz néven ve. szik majd tőlem a munkavédelmi felügyelők de az igazság az, hogy mindig meg lehetett győzni őket, ha nagyon akartuk az átvételt. Erre most nem lesz szükség. Akármit és akárhogyan ezentúl nem adhatnak át enyém a teljes felelősség. Nemcsak a ml érdekünk A műszaki igazgató erre ’a biztosítékot egyrészt a jól dolgozó műszaki osztályban látja. másrészt abban, hogy aki előkészíti számára a munka- védelmi minősítést előzőleg lő éxng munkavédelmi felügyelőként dolgozott a szakszervezetben — Fontos az is, hogv a munkavédelmi felügyelő többnyire csak a rendeletek betartását szorgalmazta, addig mi a lehetőségeket is figyelembe vesszük. A rendel etek néha elavultak, s ezért nem szabad mereven ragaszkodni azokhoz — vallja a műszaki igazgató. — Például a védő- gázas hőkezelő üzemünk egy tíz évnél is régebbi jogszabály miatt jelenleg is csak ideiglenes engedéllyel üzemel. Kérdem én, miért? Szerintem ez csak azért van így, mert a felelős hatóság ezzel kívánja fedezni magát. Ilyesmi ezután nem fordulhat elő. A szakszervezet munkavédelmi felügyelője is optimista, készült a változásra. Több vitán és tapasztalatcserén vett részt, amelyeken az új szabályzat került terítékre. — Jelentősnek tartom a változást — mondja Bajnok János. a Csepel Autógyár munkavédelmi felügyelője. __ Eddi g a tervezőkkel és a kivitelezőkkel többnyire nekünk kellett vitáznunk. Bizonyságul egy vaskos irat- köteget mutatott, amely a magasraktár építése körüli vitával kapcsolatos levelezést tartalmazta. Ezek szerint mégsem olyan könnyen meggyőzhetek a munkavédelmi felügyelők? Tanú'ni kell még sokat — Az biztos — válaszolta —. ha arról volt szó, hogy valamit sürgősen át akartak adni, akkor egy egész szakembergárdát sorakoztattak fel ellenünk. De ezután a gazdasági vezetőnek legfeljebb önmaga ellen kell az érveket felsorakoztatnia. Rajtuk a döntés súlya. Mert eddig rendszerint az történt: ha valami a berendezéseknél később nem volt rendben, akkor könnyen megkaptam: te írtad alá. Cegléden a Május 1. Ruhagyárban Melegh István igazgató mondja: — Ahogy belenéztem a ren- deletbe sok változást nem láttam. De nyugodtan állíthatom; eddig is gyakorlattá vált már nálunk az, hogy ez új létesítmények átadásánál, vagy a fokozottan balesetveszélyes gépek beindításánál jelen voltunk. Negyedévenként biztonságtechnikai szemle is van, tehát hasonlóan jártunk el, mint ahogyan azt az új jogszabály kimondja. — Nálunk a lehető legszorosabb a kapcsolat a vállalat gazdasági irányítóival — vallja Pálmai Attila munkavédelmi felügyelő. — A műszaki vezetővel mindig közösen döntöttünk ilyen eseteikben, kölcsönösen. segítjük egymást. A gyár műszaki vezetője Öcsai Attiláné is azt közölte, hogy lényeges változást nem lát az új rendeletben. A gyakorlat igazolja majd. így van-e? Szalai Mária Egy hét a tanácsban (L) Az élet mértéke Tápiógyőrgyén az ember nem kerülheti meg a földet. Esóverta időben nazáig viheti cipőj'én a vendégma- rasztaló sarat. Ilyen jó fekete sár nincs még egy a vidéken — mondják a györgyeiek némi öngúnnyal. Hangjuxba azért büszkeség is vegyül: találtak még egy dolgot, amiben különbnek érezhetik magukat másoknál. Van itt aztán más is, amiért ez a dolog kísért. A lakosság a földet rajongásig szereti — írta a hajdani igazgató-krónikás, Faragó Béla. A föld volt az istenük — mondja Lakatos lstvcun népfronttitkár. Az volt, sajátságos isten: az élet mértéke. Munkát adott és munkát követelt; megkötötte a népét. Röghözkötés volt ez a hűség. A hárommillió koldus útnakimdulása idején, amikor aligha akadt falu, aminek ne lett volna ameri'kása, Györgyéről nem vándorolt ki egyetlen ember sem. Nincs szegény ember Ami a föld volt egykor, az ma az állat Tápiógyőrgyén. A járás legnagyobb állattenyésztő községé, 197 udvariban 640 szarvasmarhát tartanak; a tanácsban két »ember közül egy az állat dolgáért kilincsel. Tavaly a járási hivatal vizsgálata idején 3000 lakosból 544 kért állami támogatóst állattartáshoz. Az állat pedig pénzt jelent. Sok pénzt — Ki számit gazdagnak Györgyén? Lakatos István: — Akinek legalább kétszázezer je van a takarékban. — S mi az érték? — A ház, a kocsi, a ruha. — És kit mondanak szegénynek? — Nincs szegény ember Tá- piógyörgyén. Számítások szerint húszmilliójuk van a gyöngyeieknek a takarékban. Születésnapra autót ajándékozni a gyereknek a legtermészetesebb dolog errefelé. Házat négy-ötszobá- sat építenek. A család együtt alszik a hátsó lakásban. Rékasi Tibovné általános Iskolai igazgatóhelyettes: — Amikor megkérdeztem az elsősöket, ki alszik együtt a szüleivel, huszonnyolcból összesen kettő aludt külön. Azóita már tizenegyen vannak. A tanács marhalevél-kezelője fiatal asszony. — Van még marhalevél? — Nincs, csak a pecsét szól Technológia — automatával még arra — mondja Vincze Józsefné igazgatási előadó. — Állatkísérőlap van. — És jobb? — Jobb a hangzása. Tulajdonosi védelmet nem ad, a betegséget igazolja csupán. Azt mag akár ne is tenné. — Mit érhet egy tehén, egy kocsi árát? Az ötvenes, fejkendős asz- szony az asztal mellett megrázza a fejét:— Annyiért nem adnám! — Miért, mennyi az ára? — Amennyi tejet ad. — És mennyit ad? — ötezer forint árát egy hónapban. hdu'ás hajnalban A pénzzel a munka áll szemben. Györgyét legendásan dolgos emberek lakják. — Hánykor kel? — Eél négykor, négykor. — Hány tehene van? — Négy. — Segítség akad? — Magam vagyok. Az uram a tóeszban, a lányom Pestre jár. Kéfezemé- gyet keres a BKV-nál. Négy órát utazik érte. Mondtam is neki, többre menne, ha itthon maradna. De azt mondja, ő már nem akar istállóért élni., így van ezzel a legtöbb fiatal, inkább vállalják a hajnali indulást, az esti érkezést ötkor sietnek el az elsők a vasútállomásra; fél nyolc tájban kopognák el az utolsó léptek hazafelé. A főváros, Szolnok, a szomszédos Tápiószele viszi el a munkaerőt. A helyi termelőszövetkezet tagságának fele nyugdíjas, a tsz munkaerőgonddal küszködik. A fafcanálgyár, a pomázi üzem részlege, hatvan asszonyt foglalkoztat Ami munka adódik a községben: a tanácsban, a boltokban, a szociális otthonban, mind betöltve. — Ha lenne iparunk, minden másképp lenne — hajtogatják a helybéliek. — Lehetne? Skrób Béla tanácstag: — Lehetett volna. Eredetileg ide tervezték a KGYV-t. Meg is volt rá a hely az állomás mellett. Aztán Szelére került — Miért nem sikerült? __ Amiért az étterem sem. Ak koriban az Áfész elnöke voltam, átadott pénzből kétszáz személyes éttermet terveztünk, évtizedeikre megoldottuk volna Györgye gondját A tanácsnak csak a nevét kellett volna adnia a dologhoz. Az akkori vezetés ezt a kockázatot sem merte vállalni. ' Az eljárók négy órát utaznak naponta. Az otthonmaradók hajnali első, éjjeli utolsó gondolata az állatoké. A község tizennyolcezres könyvtárának háromszáz tagja van, többségűik iskolai tanuló. Legutóbb egy dalestre harmincán jöttek össze. A nyugdíjasklub alakuló estjére meghívót küldtek szét. Tizenkilencen méntele el. A pedagógus hatósugara — Meddig terjed ki egy pedagógus hatásköre? Nagy Zoltán igazgató: — A gyerekig. — A szülőkre nem? — Annyiban rájuk amennyiben a gyereken meg tudjuk fogni őket. — Meg lehet? — Ha a büszkasiégüket érinti, igen. Amikor, például, a zenekar játszik a községben» senki nem marad eL Egyébként maguknakvalók a györ- gyeiék, nehéz otthonról kimozdítani őket. — Hány nevelőjük van? — Huszonnyolc. — Ebből hány a tanácstag? <— Egy. Én. Major Árvácska (Következik: Hogyan halad a világ?) Is, át ki önkormányzat fórumai Tapasztalatok az ipari sző ve ticezc tekben A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Pestvidéki Központjának I. számú monori üzemébe hét darab svéd gyártmányú tiszlításíechnológiai kisgép érkezett. Ezeknek segítségével rövid időn belül megállapíthatják a beérkezett vetőmagvak minőségét, és meghatározhatták izok tisztításának technológiáját. Fekete József felvétele A Pest megyed KISZÖV a közelmúltban értékelte az ön- kormányzat és a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének tapasztalatait. Erről beszélgettünk Ács Sándorral, a szövetkezetpolitikai osztály helyettes vezetőjével, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják a tagság megfelelő tájékoztatását. Ennek egyik fóruma az évenként megrendezett közgyűlés, melyen képet alkothatnak az eredményekről, az előttük álló esztendő feladatairól. Különösen fontos ez most, amikor nagyon sok gazdasági szabályozó változott. A beszámolók összeállításában reszt vesznek az önkormányzati szervek. Általános tapasztalat, hogy jók ezek a beszámolók, a közgyűlések olykor mégis formálisak, mivel a dolgozók a munkahelyi tanácskozásokon már előzetesen megtárgyalják a beszámolót, és ott el is mondják a véleményüket. Ahol 150-nél több a tagok száma, ott küldöttgyűlést kell tartani. Jelenleg 37 olyan szövetkezet van a megyében, ahol az évenként két alkalommal összeülő küldöttgyűlés képviseli a tagság érdekeit. Sajnos, a küldöttek még nem mindenütt számolnak be megfelelően munkatársaiknak a megtárgyalt kérdésekről és a hozott határozatokról. Van még javítanivaló a tisztségviselők és a szövetkezeti vezetők kapcsolatában is. A vezetőségi üléseken reszt vas znak a felügyelő, a szövetkezeti és a nőbizottság elnökei, a párt- és KISZ-szervezet titkárai. Itt, és a küldöttgyűléseken értékelik a munkahelyi tanácskozásokon elfogadott határozatokat, javaslatokat, és a hatáskörileg illetékes vezető minden esetben választ ad a gondot felvető részlegnek, illetve dolgozónak. Ha nagyfon- tosságú témát tárgyal a vezetőség — mint például az ötéves terv, vagy most a választások előkészítése —, kibővített ülést tartanak, melyre meghívják a részlegek vezetőit és a szocialista brieádve- zetőket is. Sokat fejlődtek az utóbbi években a társadalmi, tulajdonosi ellenőrzést ellátó felügyelő bizottságok. Ellenőrzéseik ma már kiterjednek a munkavédelemre, a munkafegyelemre, sőt az önkormányzati szervek működésére is. Valamennyi szövetkezetben öttagú döntőbizottság működik. A közelmúltban a Legfőbb Ügyészség vizsgálta tevékenységüket, s megállapították, hogy mindenütt megteremtették az eredményes munka feltételeit. 113 ügyet vizsgáltak, s megállapították, hogy a határozatok többsége érdemben helytálló, jól dolgoznak ezek a bizottságok. Az elmúlt évben tárgyalt ügyek mintegy 80 százalékában sikerült megegyezést létrehozni a szövetkezet és a dolgozók között. Határozataik ellen nagyon ritkán fordulnak a bírósághoz. A szövetkezeti bu-“ "ágok feladata az elmúlt két évben kibővült a tagság érdek- védelmével. Érdekvédelmi tevékenységüket a szakszervezettel, & KISZ-szel és a nőbizottsággal karöltve végzik. Munkájukhoz mindenütt nagy segítséget nyújt a pártszervezet. A nőbizottsági vagy a nőfelelősi munka színvonalának állandó emelkedéséről tanúskodik többek között, hogy egyre több kismama óvodai, illetve bölcsődei gondját sikerül megoldaniuk. Az 1978—79-es oktatási évben százan vettek részt a KISZÖV által szervezett tisztségviselői tanfolyamokon, s az idei oktatási évben is legalább ennyinek szeretnék megteremteni a továbbképzési lehetőséget. Elsősorban a választások során funkcióba kerülő új embereket küldik majd e tan föl vamokra. T. Ágoston László
