Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

Járási közművelődés Eljutni a fehér foltokra Decemberben készítették é a .járás művelődési házai 1980 évi munkaterveiket. A terve­zés ott sikerült igazán, ahol készítésében részt vállaltak a kis csoportok vezetői, a társa­dalmi vezetőségek, a közmű­velődési bizottságok tagjai, ahol kikérték a művelődési in­tézmény látogatóinak vélemé­nyét, s mindezek mellett elju­tottak azokhoz is, akik valahol az árnyékban élnek, vagy a fehér foltokon, ahova csak messziről és ritkán világítanak a kultúra lámpái. Alkalmanként — Mennyire sikerült a tö­rekvést megvalósítani, az a tervekben nem tükröződik egy­ségesen, de az biztos — sza­kítja félbe gondolataimat Van- kó István járási módszertani előadó, aki a munkaterveket értékeli, hogy az előző évek­hez viszonyítva javult a terv­készítő munka. Nagyobb volt a figyelem, szélesebb a tervek készítésébe bevontak száma, s gondosabb volt az egyes köz­ségek arculatához leginkább illő fő feladat kiválasztása. Az isaszegi művelődési ház tervéből a következő sorok hívták fel a figyelmem: A köz­ség jelentős történelmi múlttal rendelkezik, több olyan terü­lete van, ahova az ország minden részéből szívesen láto­gatnak el, de nem ritka a kül­földi vendég sem. Ezen a té­ren a kulturáltság színvonalát kellene emelni, valamilyen ajándékárusító helyet, ha csak alkalmanként is, kívánatos volna üzemeltetni. A Szobor­hegy környéke kiváló akusz­tikájú, indokolt lenne a sza­badtéri színpad megépítése. Pávakör Nagytarcsa idei évének alapja 1979 munkájának gon­dos elemzése, a már kialakult kapcsolatok értékelése. Együtt­működési szerződést kötöttek a XVII. kerületi Dózsa György Művelődési Központtal. Cso­portjaik kétszer léptek fel a fővárosiak színpadán, és részt vettek szakmai tanfolyamai­kon is. Tájékoztatták egymást programjaikról, segítséget is kaptak rendezvényeik lebo­nyolításához. Nagytarcsán ven­dégül látták a pestiek citera- zenekarát. A domonyi művelődési ott­hon vezetője így kezdte mun­katervét. — Domony kulturá­lis létesítménye esztétikailag és technikailag is elhanyagolt, alapvető felszereléseket nélkü­löz.-— A művelődési otthon vezetője ilyen körülmények el­lenére bátran tervez. — A meglevő művészeti csoportok működtetése mellett új kis csoportok létrehozása a cél: ci­gány kismamák klubja, fel­nőttklub, ifjúsági klub, fotó­szakkör, filmklub. A művelődési ház munka­terve mellett ott vannak a szervezendő kis csoportok már elkészített tervei. Néhány ki­ragadott cím a cigány kisma­maklubban tartandó foglalko­zások sorából: csecsemőápolás, -fürdetés, -öltöztetés, •újszülött várása, az érkezés feltételei, fogamzásgátlás. Biztosíték Csömör nemzetiségi község. Hagyományápoló tevékenysé­gük messze földön ismert. Ezt a munkájukat keresem folyó évi tervükben. — Kiemelkedő feladatunk, hogy a megalaku­lásának 5. évfordulóját ünnep­lő szolvák pávakör tiszteleté­re nemzetiségi találkozót szer­vezzünk. Jubileumi ünnepsé­günket szeretnénk összevonni a Galga menti népművészeti találkozó keretében Csömörön rendezendő nemzetiségi talál­kozóval. Kiépítjük kapcsola­tunkat a Telekgerendáson mű­ködő szlovák pávakörrel. Mű­sorcserével közös tapasztalat- cserét szervezünk a két nép­dalkor között. Minden község tervében ta­láltam valaníi szépet és ki­emelten kezelendőt. Vankó István további tallózásra biz­tat. — A munkatervek gondos elemzése, értékelése, majd utá­na az érdekeltekkel való meg­beszélése — mondja — a biz­tosítéka annak, hogy a most megkezdett esztendő újabb si­kereket hozzon járásunk köz- művelődésének. F. M. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, II. SZÁM 1980. JANUÁR 15., KEDD Télen, nyáron — folyamatosan Szakosított gépjavítás Túrán mányos, az ötven lóerő vonó­erőt igénylő kisebb munkagé­pek, a száz lóerő feletti nagy teljesítményű eszközök, az erőgépek és a növényvédő gé­pek rendbe tétele. Ide tartozik még a gépudvari előkészítő, il­letve felületvédő munkákat végző csoport. Másik ágazatunk a szervizt látja el, s különálló műhelyük van a tehergépkocsink javítá­sára. Ezekben a hónapokban 230 traktor, magajáró, illetve von­tatott munkagép és tehergép­kocsi főjavítása a feladat a Galga menti tsz-ben. Műhe­lyeikben több mint nyolcva- nan tevékenykednek, hogy ta­vaszra, illetve nyárra minden gép készen várjon sorára. — A múlt évben hozzávető­leg 12 millió forintot költöt­tünk a javításokra és a szer­vizekre. Újdonság, hogy a fő­darabok felújítására nemrég részleget hoztunk létre — mondja Sára József. — Tulaj­donképpen a kényszerűség vitt rá minket. Hogy csak néhány példát mondjak:-most már helyben javítjuk az adagoló­kat, a dinamókat, az önindí­tókat, a generátorokat és a főfékhengereket. Miért volt erre szükség? Sajnos, a főda­rabokat felújító vállalatok drágán, hosszú átfutási idő­vel dolgoznak, emellett azok­nak a szerkezeteknek az ötven százaléka használhatatlannak bizonyult az élmúlt időszak­ban, amelyeket rájuk bíztunk. Nincs tehát értelme kiadni' a kezünkből ezeknek a fődara­boknak a felújítását, hiszen a legkellemetlenebb, ha üzem közben minden másodikat ki kell cserélni. Magad uraid, ha szolgád, jó segítőd nincsen. Sok tekintet­ben ez a helyzet a mezőgazda- sági gépjavításban. Amíg más géperejű alkalmatosságok ja­vító- és szervizhálózata erő­teljesen fejlődött az elmúlt években, a mezőgazdaságiakról ezt nem lehet elmondani. S ha van is egy-egy szakosított javító cég (például traktor­motorokra, -futóművekre stb.), számuk kevés, s mivel kon- kurrencia nélkül dolgoznak, a több száz gazdaság kénytelen velük beérni... Néhány újítás Ezt éppenséggel nem a túrái tapasztalatok kapcsán mon­dom, bár, lám még őket is érinti, holott elmondható, hogy az átlagnál jobban felkészül­tek a gépek javításának, állag- megóvásának feladataira az elmúlt években. Annyira, hogy némely tekintetben szolgáltat­nak is. — Tavaly negyven teher­gépkocsit készítettünk fel mű­szaki vizsgára, ennyinek a nagyjavítását és alvázvédelmét végeztük el — mondja Mald- rik János, a tehergépkocsi-ja­vító műhely vezetője. —Négy éve szakosítottuk a tehergép­kocsik javítását. Termelőszö­vetkezetünkben 25 IFA teher­kocsi van, ezeket s külső cé­gek NDK-gyártmányú gépko­csijait javítjuk, például áfész- skét, a gabonaforgalmi válla­latét, tanácsokét. — Az idén még nagyobb fel­adat vár erre a részlegre is — szól közbe Diós Csaba, a mű­szaki főágazat-vezető helyette­se. — Ötven-hatvan között lesz a javítaná való tehergép­kocsik száma. — Nemcsak többet, jobban is akarunk dolgozni — szól is­mét Maldrik János. — Csök­kentjük a főjavítások átfutási idejét. Néhány újítást már tavaly bevezettünk. Házilag készítettek a műhelyben dol­gozók kapudarut, amivel a Most csendes a határ. Anna zajosabbak a műhelyek. Tart; gépek javítása. A kép, persze sokat változott az elmúlt éve! alatt. Jellemző, hogy több gaz daságban módosították a gép javítás szezonális jellegéi Míg régebben kizárólag téléi volt a nagyjavítás, ma, aho csak tehetik, s szakmailag létszámmal és műszakilag fel készültek rá, az egész évre el osztották a munkát. Kivéve i betakarítások idejét, amiko; sok műhelydolgozó ül gépre. Hosszú átfutás De hogyan is csinálják Tu rán? Hol tartanak a gépjaví tásban, és hogyan szervezi! azt? — Azt mondhatom, hog; nálunk már csak kis mérték ben szezonális a mezőgazdasá gi gépek javítása — tájékozta Sára József, Újhelyi-díjas, ; Galgamenti Magyar—Kuba Barátság Tsz műszaki főága zatának vezetője. — Van tél gép javítási ütemtervünk amely a novembertől áprili: végéig tartó tennivalókat rög zíti, de mivel évek óta szako sított javítást folytatunk, mó< van rá, hogy év közben folya­matos lehessen ez a munka. Műszaki főágazatunk alapjá­ban véve két nagy csoportból áll. A javítási ágazatban egy- egy műhely feladata a hagyó­Arammérőgyár Amit a brigádok megtehetnek A Ganz Árammérőgyár munkásgyűlésén őszinte és kritikus megnyilvánulásakat tapasztaltam, amikor értékel­ték az elmúlt gazdasági évet s meghatározták az idei leg­fontosabb teendőket. A gyár ugyan egészében véve telje­sítette tavalyi tervét, némileg túl is haladta, de ott is el­hangzott: az idén mindenkép­pen számos területen akad ja­vítanivaló a munkán, a mi­nőségen, a szervezettségen és a takarékosság fokozásában is. Mindez nemcsak nagyobb közösségükre, hanem a ki­sebbekre, a munkahelyi cso­portokra, a szocialista brigá­dokra is nagyobb feladatot ró. ők hogyan dolgoztak ta­valy, s milyen törekvések mutatkoznak körükben? Erre igyekeztünk választ kapni kiét szocialista brigádban. Kiemelten A villanyszerelő műhely Rózsa Ferenc szocialista bri­gádja mindenütt ott van, ahol a gépek, berendezések, épüle­tek elektromos szerkezeteit ja­vítani vagy éppen bővíteni kell. — Kongresszusi vállalásuk­ban is szerepelt,' hogy a gyár jobb munkája érdekében fo­lyamatosan, jó minőségben végzik el a gépek elektromos részeinek karbantartását, s kiemelten kezelik a nagy ter­melékenységű berendezéseket, mindenekelőtt a présöntőket, a műanyag öntőket, a gyorssaj- tolókat és a festőgápsort — mondja a brigádról Pálfalvi Lajos művezető. — Vállalásu­kat ebben a tekintetben telje­sítették: a gépeknél nem volt jelentős, huzamosabb állásidő, s ha olyan természetű hiba adódott, a javítást igyekeztek a termelési holtidőben végez­ni. — Az elmúlt évben egy sor rekonstrukciós, illetve bővíté­si, technológiai módosítási munkán dolgoztunk más szak­mabeli brigáddal együtt — veszi át a szót Katona Lajos csoportvezető, a Rózsa Ferenc brigád tagja. — Jellemző, hogy termelés közben folyt a próbaterem, a présöntő és a lágyfröccs részleg felújítása. A Il-es számú műszereszműhely tavaly készült el, s befejeztük a Bosch-szerelőszalagok üzem­be helyezését is. Bnigádveze- tőnk, Maurer Dezső készítet­te el a Il-es festő- és a javí­tófestő műhelyek elektromos terveit. Egyszerűnek tűnik Sorolhatjuk még e 25 fős brigád tavalyi munkáját: a sajtoló tranzit raktára kétszin­tes épületének világítását is ók szerelték, s terven, válla­lásukon felül végezték el az úgynevezett tűtengeiy gyártó reszteg Erdőkertesre telepí­tését. A gyár óvodájának, konyhájának, üdülőjének vil­lamos hálózatát tették rendbe miég tavaly. Patronálják a Karikás Frigyes általános is­kolát. Társadalmi munkában szerelik közülük hárman — Katona Lajos, Bábohyi Fe­renc és Tóth Lajos — az is­kola tornatermének villamos hálózatát. Fejenként eddig több mint 47 ezer forint érté­kű munkát végeztek, s ezt folytatják, hiszen a tornate­rem öltözőinek és fürdőinek teljes befejezése még hátra­van. S hogy ez a brigád mit tesz az idén. azt valahogy így fo­gai mázták mag: mindent el­követnék, hogy a gyár telje­sítse idei tervét. Nagyobb fi­gyelmet fordítanak a gépek, elektromos berendezések hi­báinak megelőzésére, baleset­mentes üzemeltethetőségére. Folytatják a tavaly megkez­dett, s rendszeresen végzett földelési ellenőrzéseket. Ki ta­gadná, hogy törekvéseik így egyszerűeknek tűnnek, meg­valósításuk azonban bizonyára hasonló, vagy még jobb lesz a tavalyinál, t A híres-nevezetes elektro­mos távösszegzők gyártásához egy másik, az Asztalos János szocialista briigádnaik van kö­ze. A II-es műszeirászműhely- ben dolgozik ez a tizennyolc fős brigád, amely még 1967- ben alakult, s .négyszar nyert ananyplakettet. Elégedettek — Minden negyedévi ter­vünket teljesítettük tavaly a szovjet exportra menő távösz- szegzók gyártásában — mond­ja Kővágó János brigádveze- tő-helyettes. — Ezen felül vállaltuk még valamennyi be­rendezés csomagolását, hiszen ezek az érzékeny, drága mű­szerek különleges elbánást igényelnek csomagoláskor ia. Az igazsághoz tartozik, hogy a csomagolóban kevesen van­nak, ez is indokolta a besegí­tést. — Az idén a műhelyünkre és brigádunkra is nagy fel­adatok hárulnak. Mindjárt az első negyedében 154 távös­szegző gyártása szerepel a tervben, s ennek csak úgy tudunk .eleget tenni, ha szei- számozofctságuk is javul, s ha munkáskézzel is besegítenek más egységek. Erről a mun­kásgyűlésen is szó volt. — Ami tőlünk telik, meg­tesszük. E műszerek, berende­zések gyártásában már kellő tapasztalatra tettünk szert, s bár akad javítanivaló a mi­nőségen, úgy tudom, a tava­lyi munkánkkal is elégedettek voltak a megrendelők is. Ho­gyan sikerült ezt elérni? Ügy például, hogy annak idején megkértük Varga András mér­nököt, a távösszegző berende­zés főtervezőjét, tartson is­mertetést brigádunknak róla. Igaz, hogy a prototípusok an­nak idején nem a mi szerel- dénkben készültek, hanem egy épülettel odébb, de tudja mi­lyen nagy öröm volt nálunk, a brigádban, s a műhelyben, amikor az első műszert elké­szülte után élesztettük?! F. I. gépkocsik vezetőfülkéi és más darabjai könnyen leemelhetők. A rugóköteget szét- és össze­szerelő készülék ugyancsak házilag készült. Nemkülönben a fékpofa-szabályozó. Tudja, mi a Mozaik utcába visszük az IFÁ-kat, Roburokat, Barkaso­kat műszaki vizsgára, .ahol csak nézik, nézik a bemérő műszereiket, s nem akarnak hinni a szemüknek, hogy ezek a mi fékjeink milyen jól fog­nak ... Pedig semmi titok sincs benne, adunk a minőség­re. Egész évben A gépkocsijavító műhelytől visszafele jövet arról beszél­getünk még Diós Csabával, aki egyúttal a szövetkezet energe­tikusa is, hogy tényleg jól dol­goznak ebben a műhelyben is, ahol a saját tehergépkocsi­jaiknak minden hónapban egyszer föltétien meg kell je­lenniük szervizre, alapos át­nézésre. Egy ideig az volt a szokás, hogy a kocsivezetők ilyenkor mindig kérték: az olajcserét is ejtsék meg. Aztán leszoktak róla, mert vettek a műhelybe olajellenőrző mű­szert, ami mindenkit meggyő­zött: hétezer kilométerig is elmehetnek a teherkocsik az­zal a jó minőségű olajjal, amit használnak. S ha már az olajnál tartunk: a szerviz és a javítóműhelyek­ben nem hagyják kárba veszni á fáradtolajat. Tavaly vettek egy kimustrált vasúti tartályt, egész éven át ebbe gyűjtötték a kivénhedt olajat. S bár nem sokat fizetnek érte: tavaly két alkalommal tíz-tíz ezer li­tert adtak át az Áfor miskolci telepének. Fehér István Árammérőgyár Mentik a menthetőt A Ganz Árammérőgyár Ró­zsa Ferenc szocialista brigádja már az elmúlt évben beveze­tett néhány takarékossá,gi mód­szert. Az elektromos hálózatok szerelésén, karban tartásán dolgozó brigád vállalta, hogy amit csak lehet, megment a leszerelt fénycsőarmatúrákból. Amelyek még javíthatók, fel­újították:, s olyan helyiségek világításánál alkalmazták azo­kat, ahol rövidebb ideig vagy ritkábban hsználják. Munkavédelmi előadás Jó fogadtatásra talált a gal- gamácsai művelődési ház kez­deményezése: munkavédelmi előadásokat tartanak a terme­lőszövetkezet tagsága részére. Legközelebb kedden, 15-én 14 órakor tartanak munkavédel­mi oktatást. — Dr. Boór Ferenc, a MÉM Műszáki Intézet tudományos főmunkatársa nemrég az NDK- bam járt, ahol a Dél-Pest me­gyei Mezőgazdasági Gépjavító Gazdasági Társulás szakem­bereivel az IFA tehergépkocsit: javításának, karbantartásának és műszeres vizsgálatának módszereit tanulmányozta. Veresegyház Kétféle szánképálya Míg mi az utakon, utcákban, járdákon a hó, a jég vagy ép­pen a latyak miatt bosszanko­dunk, addig a gyerekek öröm­mel veszik birtokukba a' leg­kisebb havas, csúszós lejtőket is. Ez a tény figyelmeztető le­het a járművezetőknek úton, útfélen, még a lakótelepeken is. Vigyázni mindenütt kell, például Veresegyházon is, ahol azonban ezen a télen vették birtokukba a gyerekek azt a több mint nyolcszáz méteres szánkópályát, amelyet az el­múlt nyáron alakítottak ki számukra. Ez a mostani az iga­zi próbája lesiklójuknak: a hosszabbnak, aminek a na­gyobb gyerekek örülhetnek, s a kisebb lejtőjű, rövidebb pá­lyának, amelyet szülői segéd­lettel, az egész kicsik használ­hatnak. Most derül ki ugyanis, hol szükséges esetleg igazítani a pálya tükrén egy kis föld­munkával — de csak majd amikor elolvad a tavalyi meg az idei hó! KISZ-esek felkészülése Összejövetel, beszámoló A január a felkészülés idő­szaka a KISZ-ben. A járás KlSZ-aktivistái két csoport­ban, 20-án Aszódon, 26-án pedig Gödöllőn találkoznak: az alapszervezeti titkárok, a KISZ-bizottságok tagjai s a munkabizottságok vezetői elő­adásokat hallgatnak s meg­beszélik a tavaszi teendőket. A szervezeti eseményeken; a beszámoló és vezetősógvá- lasztó, valamint a terveiző tag­gyűlések tudnivalóin kívül gazdaságpolitikai tájékozta­tást kapnak, szó lesz a KISZ pártirányításáról, a KISZ- szervezetek gazdálkodási rendszeréről. Az összejövetelek fontos na­pirendi pontja az akcióprog­ramok megbeszélése is. Az előadások és a tájékoztatók után az aktivisták csoportfog­lalkozásokon cserélik ki ta­pasztalataikat, külön az ipari, a lakóterületi és a mezőgaz­dasági szekcióban^ Kabátok, blúzok exportra Az elmúlt évben 80 ezer hálóing, pizsama, női felsőkabát és blúz készült el a Budapesti Népiruházati zövetkezeterdőkertesi részlegében. A termékek nagy része NSZK-exportra került. A képen: Pikács Tiborné Textima-gvors varrógépen készíti a háló­inget. Barcza Zsolt felvétel«

Next

/
Oldalképek
Tartalom