Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

"x/útlap 1980. JANUÁR 12.. SZOMBAT Irán Terroristák letartóztatása Khomeini c békés munkára szólít tel Röviddel azt követően, hogy Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter pénteki tv-inteyj újá­ban az Irán elleni tengeri blo­kád lehetőségéről beszélt, Reza Szadr iráni keresikedalmd mi­niszter a PARS iráni hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban kijelentette: ez a lépés a két ország közötti háborúhoz vezetne. Vance azzal fenyegetőzött hogy kormánya akkor is el­rendeli az Irán elleni gazdasá­gi szankciókat, ha a Biztonsági Tanács ülésén nem születik ilyen határozat. Az iráni kereskedelmi mi­niszter1 a PARS hírügynökség­nek adott ' nyilatkozatában hangsúlyozta: ha az amerikai flotta az iráni hajók elől el­zárja a Hormuzi-szoi-ost. a, Perzsa-öböl bejáratát, ez há­borúhoz vezet a két ország között. Szadr Id jelentette: a nyuga­ti országok függenek elsősor­ban a Horm űzi -szo roson at vezető olajszállításoktól, és ne­kik kellene viselniük az ilyen lépés összes gazdasági hátrá­nyait. Az iráni kereskedelmi mi­niszter ugytanaikkor úgy véle­kedett, hogy csekély egy ilyen amerikai lépés valószínűsége, Szadr azt is elmondotta, hogy az Iránba irányuló élelmiszer- szállítmányok zárlata sem lenne hatékony, ugyanis az amerikai multinacionális vál­lalatok megtalálnák annak a módját, hogyan szállítsanak Iránba élelmiszert. Hangoztat­ta. hogy a multinacionális tár­saságok már eddig is hoztak létre olyan leányvállalatokat amelyek révén liánt áruval látták el. A teherání rádió közéire, hogy az iráni hatóságpk letar- fcóztattáitk a Forghan nevű ille­gális terrorszervezet 16 tagját köztük Akbar Gudarzit, a cso­port vezetőjét Ez a reakciós szervezet amely főként a volt császári titkosrendőrségnek, a Savaknak egykori munka­társaiból áll, célul tűzte ki, hogy a terror eszközével pró­bálja meghiúsítani a forradal­mi folyamatot az országban. Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője arra szó­lította fel az ország népét, hogy ..szüntesse be a viszálykodást, s lásson hozzá a haza elütését célzó munkához”. Urumieh, Pyugat-azerbajdzsáni város küldöttségét fogadva a főpap hangsúlyozta: Irán a népi ha­talom megteremtésének fontos időszakába lépett, amelynek soron következő szakaszai az elnökválasztás és a nemzet­gyűlési választások lesznek. „Azután hozzákezdünk az ú] Irán építése nagyszabású ter­vének megvalósításához” — hangsúlyozta Khomeini. Az azierbajdzsáni Tabrizban hírügynökségi jelentések sze­rint az elmúlt 24 óra viszony­lag nyugodtan telt el. Noha az üzletek, iskolák és hivatalos Intézmények továbbra is zár­va maradtak. Ugyanakkor to­vábbra is feszült a helyzet, s fennáll a veszély, hogy kiújul­hatnak az összetűzések Kho­meini és Sariat-Madari aja- toliah hívei között. Brszsnyev jelölése a Legfelsőbb Tanácsba Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa választá­sait előkészítő központi vá­lasztási bizottság pénteken ülést tartott Moszkvában. Az OSZSZSZK lakosai immár ti­zedik alkalommal küldik kép­viselőiket a Legfelsőbb Ta­nácsba. Az Oroszországi Föderáció képviselőjelöltjei között első helyen heonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke szerepel. A jelöltek a köztársaság legjobb fiai, a munkásság, a szövetke­zeti parasztság és az értelmi­ség soraiból kerülnek ki Nyugtalanság Indiában Kína szakadárokat támogat Az indiai tömegtájékoztatá­si eszközök nyugtalanságuk­nak adnak hangot az ország északkeleti részén működő, kí­nai támogatást élvező szakadár csoportok tevékenységének fo­kozódása miatt. Az Indian Ex­press című lap jelentése sze­rint Burma Indiával határos területem naga törzsbeli kí­naiak által kiképzett fegyve­res bandákat vontak össze. Az indiai lap rámutat, hogy a bandák általános irányítását a Peknng-barát „Naga Nemzeti Tanács” politikai szárnya vég- zá. Egy másik indiai lap, a Pat­riot arról ad hírt, hogy az in­diai mázó és khasi törzsek tag­jait nagy számban képezik ki Bangladesben, az indiai határ közelében fekvő Jaimtiapur térségében. A kiképzést az In­diában betiltott, magát „Mizó Nemzeti Frontnak” nevező szervezet irányítja. Elutazott a PFS Kétoldalú megállapodás az együttműködésre A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Palesztinái Felszateditási Szervezet kül­döttsége baráti és kölcsönös szolidaritás légkörében folyta­tott tárgyalásai során a felek véleményt cserélitek az idősze­rű nemzetközi kérdésekről, tájékoztatták egymást szerve-' petéik tevékenységéről, az előttük álló legfontosabb fel­adatokról, és áttekintették a magyar—Palesztinád együtt­működés eddigi tapasztalatait, további fejlesztésének lehető­ségeit. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista szélsőséges kö­röknek — a NATO-n belül és kívül — újabb fegyverkezési kampányt célzó, a nemzetközi feszültséget előidéz», a világ békéjét és biztonságát veszé­lyeztető törekvéseivel kap­csolatban. A megbeszélések során kü­lönös figyelmet fordítottak a • közel-keleti helyzet fejlemé­nyeinek értékelésére. A magyar fél nagyra érté­kelte a PFSZ álláspontját, és tevékenységét a különutas al­kudozások elutasításában, a Camp David-i összeesküvés leleplezésében és szerepét a haladó imperialista- és cionis­taellenes arab erők összefogá­sában, a szilárdság frbritjának erősítéséiben. A PFSZ küldött­sége kifejezte a Palesztinái arab nép köszönetét a. magyar néptől kapott segítségért és támogatásért. A tárgyaló felek kifejezték készségüket a ma­gyar—palesztin kapcsolatok további elmélyítésére, és alá­írták a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Paleszti­nái Felszabadítói Szervezet Végrehajtó Bizottsága 1930. évi együttműködési jegyzőfcöny- vét A palesztin küldöttség, élén Faruk Kaddumival, pénteken elutazott Budapestről. Erősítik a nemzeti egységírentot Kabulban megválasztották a vezető szerveket Kabulban pénteken Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárának, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnöké­nek, az ország miniszterelnö­kének elnökletével ülést , tar­tott a Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága. A tanácskozás befejeztével nyil­vánosságra hozták, a Népi De­mokratikus Párt és az ország vezető szerveinek összetételét. A párt KB Politikai Bizott­ságának tagjává választották Babrak Karmait, Aszadollah Szárvarit (a forradalmi tanács aleinökét), Anahita Ilatebza- dehet (oktatási minisztert), Szultán AU Kestmandot (a forradalmi tanács aleinökét), Szaleh Mohammád Zairait, Gljam Dasztagir Pandzssirit és Nur Amhad Nurt (a forra­dalmi tanács tagját). A plenum résztvevői hang­súlyozták: a Forradalmi Ta­nács, a kormány és a kormány- szervek kialakítása során, biz­tosítani kell a Nemzeti Front valamennyi láncszemének, kép­viseletét. A Nemzeti Front lét­rehozásának első lépéseként a kormányban három függet­len miniszter kap helyet: a mezőgazdasági, a kereskedel­mi, és az egészségügyi mi­nisztérium élén állnak, és mindhárman tagjai a Forra­dalmi Tanácsnak is, A plé- numon rámutattak: az ál­lamigazgatás munkájába mi­nél több párton kívüli szak­embert, tudást, értelmiségit kell bevonná. A plenum javasolta a párt és az ország vezetésének, hogy kezdjen tárgyalásokat a lakos­ság különböző rétegeinek, a nemzeti és demokratikus szer­vezeteknek képviselőivel, a hazafias érzelmű egyházi sze­mélyiségekkel. Azoknak az afgán állampol­gároknak, akik az Amin-klikk üldöztetései következtében az ország elhagyására , kénysze­rültek, biztosítani kell a ha­zatéréi lehetőségét — mutat­tak rá a párt központi bizott­ságán aló plénumán. Carter, amerikai elnök csü- törtcücön a washingtoni Fe­hér Házban az NBC televíziós társaságnak nyilatkozva meg­ismételte korábbi szovjetelle- nes vádaskodásait, s azt bi­zonygatta, hogy a Szovjetunió ellen hozott intézkedései az Egyesült Államok „biztonságát erősítik és a béke megőrzését szolgálják”. ' Az NBC tudósítója megkér­j dezte, hogy vajon az afganisz­táni fordulat véget vetett-e az I Egyésült Államok és a Szov­jetunió között korábban meg­indult enyhülési folyamatnak? Carter azt válaszolta, az eny­hülés nem ért véget, s „te­kintve, hogy mindkét nagy­hatalom el akarja kerülni a háborút, reméli, hogy az Egyesült Államok a jövőben is fenntarthatja a párbeszé­det a Szovjetunióval”. Wa­shington „a jövőben is a bé- j ka megőrzésén munkálkodik” — állította, de ennek feltéte­leként az Egyesült Államok „erős védelmi képességét”, va­lamint a nyugati szövetség erősítését jelölte mefe. Leg­utóbbi szovjetellenes intézke­déseit is úgy igyekezett fel­tüntetni, mint „az Egyesül t Államok biztonságának meg­szilárdítására, a béke megőr­zésére” tett lépéseket. Durva beavatkozási kísérlet az aíganiszláni belügyekbe Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka Közép-európai idő szerint csütörtököd este New York­ban megkezdődött az ENSZ- köagyűlés rendkívüli üléssza­ka. A közgyűlés 34. rendes ülés­szaka elnökének, Suliin Ah­med Sáli innak megnyitó sza­vai után elsőnek Afganisztán külügyminisztere emelkedett szólásra. Sah Muhammed Doszt beszédében országa bel- ügyeibe történő nyílt, durva beavatkozásnak nevezte a köz­gyűlés rendkívüli ülésének összehívását, amely ellentétes az ENSZ alapokmányával. Az afgán külügyminiszter ezúttal is hangsúlyozta, hogy az Af­ganisztánnak nyújtott szovjet segítség sem a térség, sem a világ békéjét nem fenyegeti. Az európai szocialista or­szágok — köztük Magyaror­szág — csoportja nevében fel­szólaló heonyid Dglguhic, Be­lorusszia ENSZ-képviselője, rámutatott: a rendkívüli ülés összehívása mögött Kínának és az Egyesült Államoknak az a szándéka húzódik meg, hogy elterelje a nemzetközi köz­vélemény figyelmét a feszült­ség élezésére irányuló tevé­kenységéről, s egyúttal az ENSZ leple alatt próbáljon meg továbbra is beavatkozni Afganisztán belügyeíbe. Közép-európai idő szerint pénteken 17 órakor összeült az ENSZ közgyűlésének rend­kívüli ülésszaka, hogy foly­tassa a vitát az úgynevezett afgán kérdésről. A pénteki ülés első szónoka • Kuvait ENSZ-képviselője volt. Marchais a Csillagvárosban Csillagvárosba látogatott el pénteken a Francia Kommu­nista Párt küldöttsége, amely Georges Marchais főtitkár ve­zetésével az SZKP KB meg­hívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A francia kommunisták kül­dötteit igen nagy szeretettel fogadták a szovjet űrhajósok „fővárosában”. Georgij Bere- govoj altábornagy, a Jurij Gagarin kiképző központ pa­rancsnoka köszöntötte — sok más űrhajóssal együtt — a delegációt. Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra, a Szovjetunió Kommunis­ta Páxd.jánal: vezetőivel Moszk­vában folytatott megbeszélé­Jegyzet Kockázatos kampány LÁTVÁNYOS és aggasztóan hidegháborús hangvételű szov- jetelleües hadjáratot kezdemé­nyezett az Egyesült Államok, amióta az afgán vezetők több­szöri kérésére a Szovjetunió katonai segítséget is nyújtott e déli határai mentén fekvő or­szágnak. Ez a segítség teljes összhangban áll az ENSZ alap­okmányával és a két ország 1978 decemberében aláírt szer­ződésével. Mindebből logikusan követ­kezik, hogy az események Af­ganisztán belügyének tekinthe­tők. Joggal vetődik hát fel a kérdés: a Fehér Házból irányí­tott hidegháborús kampányt valóban az afganisztáni esemé­nyek váltották-e ki, vagy ne­tán mélyebb gyökerei vannak? Washingtonban mindenesetre a szovjet csapatok afganisztáni jelenlétével indokolják a hi­degháborús akciókat. Carter erre hivatkozva csökkentette a takarmánygabona kivitelét a Szovjetunióba, jelentette be a gazdasági, tudományos, műsza­ki és kulturális csere vissza­szorítását, erőszakolta ki a Biztonsági Tanácsy majd az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka összehívását. Erre hivatkozott akkor is. amikor előrevetítette azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok valóságos nemzetközi konzor­ciumot hoz létre az Afganisz­tánnal szomszédos Pakisztán támaszpont-állammá való ki­építésére. Ezzel egy időben ugyancsak az afganisztáni ese­mények ürügyén szorgalmaz­zák, hogy Izrael, Egyiptom, Omán és Szomália területén is amerikai támaszpontokat hoz­zanak létre. A GONDOS IDŐZÍTÉS és az Afganisztánra való, hivatkozás azonban csak a felszín. Valójá­ban egy immár évek óta erő­södő irányzatról van szó az amerikai politikában. Ennek előzményeiről a következőket lehet megállapítani: a vietna- •mi háború után a fejlődő or­szágokban hallatlanul felgyor­sult a társadalmi erők mozgá­sa.' A folyamat a portugál gyarmatbirodalom széthullásá­val, Angola és Mozamhik bal- rafordulásával kezdődött, az etiópiai forradalommal folyta­tódott. Ez — párosulva a rho- desiai fehér telepes rezsim mind tarthatatlanabb helyze­tével — gyökeresen meggyen­gítette az imperializmus afri­kai pozícióit. Űj dimenziót adott ennek a folyamatnak az iráni forradalom.. amelv (füg­getlenül annak ewértelműen iszlám mUAcípffip 37 amerikai katonai hatalom legfontosabb támaszpontjainak elvesztését jejentette a Szovjetunió déli határai mentén. Előzőleg a Szovjetunióval szomszédos, másik stratégiailag fontos or­szágban, Afganisztánban is forradalom zajlott le 1978 áp­rilisában. Washington sohasem volt hajlandó elismerni, hogy pozí­cióinak gyengülése az említett országokban alapvetően a he­lyi társadalmi mozgások ered­ménye. Az amerikai propagan­da mindvégig azt állította, hogy „külső erők" (értsd: Szov­jetunió) állnak a változások mögött. Ezzel próbálják a vi­lág közvéleményével elfogad­tatni az amerikai politika eny­hülésellenes fordulatát, amely- lyel kapcsolatban a Washing­ton Post már 1978-ban azt ír­ta: „Washingtonban a dolgok szovjefellenesebb irányba csúsznak, és újjáélesztik a hi­degháborús korszak retoriká­jának és dölyfösségének egy részét”. A HARMADIK VILÁGBAN bekövetkezett amerikai pozí­cióveszteségek igazi, társadal­mi okainak tagadása egybe­esett az amerikai fegyverke­zési elvek felülvizsgálásával, a minden korábbinál nagyobb hadi költségvetés bejelentésé­vel. Washingtonban sokan úgy vélték, hogy a Szovjetunióra kényszerítőit fegyverkezési verseny gazdasági értelemben is érdeke az Egyesült Államok­nak. A már csaknem teljesen előkészített SALT—2 szerző­désre az első csapást a Car­ter—Brzezinski adminisztráció mérte 1977 elején: felbolygat­ták a már megállapított alap­elveket, s a tárgyalásokat jó­formán újra kellett kezdeni. Mihelyt ezek a tárgyalások több mint kétéves erőfeszítés után tavaly a SALT—2 aláírá­sával végződtek — nyomban megkezdődött Washingtonban g szerződés elleni kampány. Ebbe tartozott az elmúlt nyá­ron a kubai szovjet kiképzők ürügyén szított hisztériás pro­paganda is. Ráadásul az amerikai kor­mány éppen a szerződés jóvá­hagyásáról folyó szenátusi vita legkényesebb szakaszában vá­ratlanul napirendre tűzte a kö­zép-hatótávolságú rakéták új generációjának nyugat-európai telepítését. Ügy állították be a kérdést, mintha ennek a veszé­lyes tervnek az elfogadtatása valamiféle feltétele lenne a SALT—2 egyezmény ratifiká­lásának. Ez már voltaképpen hidegháborús politikai zsaro­lásnak minősült. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint Carter legújabb lépése, amellyel uta­sította a szenátust: a Szovjet­unió afganisztáni segítségnyúj­tásának megtorlásaként szakít­sa félbe a SALT—2 ratifikálási vitáját. EGY TOVÁBBI TÉNYEZŐ, amely az amerikai fordulat mélyebb gyökereire utal: Kína kezelése. Eredetileg az ameri­kai álláspont .(Carter szavai­val) ez volt: „Óvakodni fogunk attól, hogy a Kínával és a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainkban egyensúly- eltolódás keletkezzék.” A való­ságban ezt az egyensúlyt Wa­shington következetesen felbo­rította. Mondale amerikai alel- nök tavalyi pekingi látogatása­kor már nyíltan jelezte: „égj' erős és szilárd biztonsági hely­zetben levő Kína megfelel az amerikai érdekeknek”. Brown amerikai hadügyminiszter mostani látogatása szintén ezt a tényt erősítette meg. A pe­kingi vezetőkkel közölte, hogy az amerikai kormány fokozza a Pakisztánban működő Afga- nisztán-ellenes csoportok kato­nai támogatását, s ebben szá­mít Kína tevékeny részvételére is. Egyidejűleg megállapodtak Kína és az. Egyesült Államok katonai együttműködésének a bővítésében, amelyet „védelmi léoésnek” minősítettek a Szov­jetunió afganisztáni jelenlété­vel szemben. Az amerikai politika bonyo­lult összetevőinek a bemutatá­sa nyilvánvalóan tükrözi a lé­nyeget. Az elnökválasztási har­cot vívó, sokszor gyengeséggel és határozatlansággal vádolt Carter teljesen megmutatta igazi arcát: a Washingtonban régóta érlelődő és gondosan előkészített hidegháborús of- fenzíva az afganisztáni esemé­nyek ürügyén immár nyíltan irányul’a nemzetközi enyhülés vívmányai ellen I. E. ] seit a keit párt és a két nép kapcsolatainak további fejlő­dése szempontjából hasznosnak és gyümölcsözőnek nevezte. A pénteken Moszkva és Párizs között televíziós műhold se­gítségével lebonyolított inter­jújában a francia párt főtit­kára hangsúlyozta, hogy a nemzetközi politika legfőbb kérdéseiben, mint a béke és a leszerelés, teljes egyetértés mutatkozott meg a tárgyalá­sokon. Az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítségről szólva Marchais kijelentette, • alkal­ma volt meggyőződni róla, j hogy külföldi katonai agres­szió közvetlen veszélye fenye­getett, és a Szovjetunió a ha­tályban lévő szerződései: alap­ján, kifejezetten afgán rész­ről elhangzott kérésnek tett eleget. A Francia KP főtitkára hangsúlyozta minden állam­nak azt a sau veién jogát, hogy kétoldalú segítségnyújtásról szerződéseket kössön, és hatá­rozottan visszautasította az Afganisztán elleni uszító kam­pányt, amelynek alaphangja a kommunista ellene.sség, a szovjeteden esség és amely fi- gyelmen kívül hagyja a né­pek jogait. CSAK RÖVIDEN. PIOTR JAROSZEWICZ len­gyel miniszterelnök fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, aki a lengyel—szovjet kormányközi gazdasági, együttműködési bi­zottság ülése alkalmából tar­tózkodik Varsóban. LORD CARRINGTON brit külügyminiszter — Ankarából jövet — az Omán szultánság fővárosába. Masgatba érkezett, A BRITISH AIRWAYS légi- társaság II ezer karbantartó műszaki dolgozójának bérkö­vetelő’ sztrájkja pénteken át­terjedt a légitársaság egész forgalmára, pénteken már húsz belföldi, európai és ten­gerentúli járatot kellett töröl­ni. A HOLLAND Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma úgy döntött, hogy a párt XXVII. kongresszusát jú­nius 6—8. között tartják Amsz­terdamban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom