Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

1979. DECEMBER 21., PÉNTEK ÍW Pótolni a talajerőt Legjobb a szerves, de kevés van A mezőgazdasági nagyüze mek egy része — a drágulás miatt — a vártnál kevesebb műtrágyát' vásárolt az idén, ezért sokfelé a talajok nem kapták meg a szükséges táp- erö-utánpótlást. A MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központjának ezzel kapcsola­tos vizsgálatsorozata megálla­pította: a műtrágyaadagok csökkentése valójában na­gyon kevés helyen indokolt, »mert csak kis számú üzemben tapasztalható műtrágyá-túl- adagolás. A szakemberek számításai szerint arra a kérdésre, hogy valójában a hazai talajok műtrágya-ellátottsága milyen szinten van, viszonylag köny- nyű a válasz: egyharmados arány ala­kult ki. A vizsgálat szerint a mező- gazdasági nagyüzemek közül ma csak nagyon kevés enged­heti meg magának, hogy visz- szafogja a műtrágyaadagokat. Ebben az esetben különösen azok a nagyüzemek kerülné­nek nehéz helyzetbe, amelyek nem rendelkeznek állatállo­mánnyal — csakis növény­árutermelést folytatnak — s ily módon szerves anyagokkal sem tölthetik fel kellő mérték­beli talajaikat. Az elemzés utal arra, hogy az üzemeknek a gazdaságos fel- használásért az eddiginél is többet kell tenniük, mert még mindig gyakran előfordul, hogy a gondatlan tárolás 10— 20 százalékos veszteséget okoz. Falugyűlések előtt Közös számvetésre készülnek Örkény, Hernád, Pusztavacs, Táborfalva Kis- és nagyközségeink fon­tos eseménye minden évben a falugyűlés. Örkényben és a hozzá tartozó három közös ta­nácsú településen (Hernád, Pusztavacs, Táborfalva) feb­ruár végén, március elején találkoznak a politikai, a ta­nácsi vezetők és a társadalmi szervezetek képviselői a lakos­sággal. Somogyvári László, Örkény nagyközség tanácsel­nöke nemcsak fontos, hanem a legfontosabb fórumnak tart­ja a falugyűlést, mert mint mondotta, tulajdonképpen egész munkájuk itt a széles nyilvánosság előtt kap igazi értelmet. Összefogással — Valóban az egész közsé­get mozgató eseményről van szó? — Igen. Főként az utóbbi pár évben nőtt meg az érdek­lődés és ennek megfelelően a lakosság tevékeny részvétele a közéletben. Ennek okát ponto­san meg is tudom határozni. Az utóbbi időben ugyanis köz­ségeinkben egyre szélesebbé vált az összefogás. Örkényben például az új, tizenkét tanter­mes iskola, Hernádon két kilométer hosszú járda, Tábor­falván az óvoda, iskola bőví­téséhez, Pusztavacson óvoda­Egy levél tanúsága Bajcsy-Zsilinszky Endre halálának évfordulóján géretem szerint, ha kissé késve is, megírom néhai férjével... — Bajcsy-Zsilinszky Endrével történt személyes találkozásom és kapcsolataim emlékét. Személyesen 1932. évi március hő 22-én találkoztunk a Szabadság szerkesztőségében, mely alkalommal több falusi, ellenzéki-politikai mozgalom célkitűzésének és munkájának megvizsgálása, összhangba hozása, valamint szorosabb szövetségszerű kapcsolat kiépítése volt a megbeszélés és tárgyalás célja. Bajcsy-Zsilinszky Endre. . . meleg szeretetet sugárzó egyénisége minden jelenlevő teljes bizalmát és rokonszenvét váltotta ki. Ezen tárgyalás után nevezte őt Kájel Endre, mint 1848-ban a debreceni Főiskola és Kollégium rektora Kossuth apánkat, a magyarok Mózesének. A Bleyer Jakab elleni parlamenti csatája alkalmával hosszú le­vélben üdvözöltem és teljes elismerésemet kifejezve a további ne­mes harcához erőt, egészséget és tántoríthatatlan elhatározást kí­vántam több szigetszentmiklósi lakos, barátaink nevében is. Üdvöz­lésemre leyélbeli választ kaptam, de a Szabadság 1933. május 28-i számában is történt említés hozzá küldött levelemről. Ezek az események politikai és lelki kapcsolatot építettek kö­zöttünk. melynek hatására nemes küzdelmeit, elszánt munkásságát fokozott érdeklődéssel figyelve mindig fülembe csengett, hogy a 8 osztályú elemi iskolák, a különböző nép-főiskolák és egyetemeinken keresztül, továbbá egy messze távlatokban is jól átgondolt, erköl­csileg és politikailag jól megszervezett és pénzügyileg, gazdaságilag teljes mértékben alátámasztott radikális földbirtokreformon keresztül olyan magas műveltségű és gazdaságilag is nyugodt, kiegyensúlyo­zott életű ... magyarságot akarunk és fogunk teremteni, mely... képes lesz szabad, független és boldog jövendőjét megépíteni... A Történelmi Emlékbizottság alakuló okmányán ott szereplő alá­írása és neve, majd egyetlen üzenete elég volt ahhoz, hogy Szabacsl Szabó Pál,, Sipos Károly református áegédlelkész, a magam és test­vérbátyám lelkes munkásságával megszervezzük Szigetszentmiklóson is a Petőfi-jelvényesek nagy táborát. Ezzel a lélekkel kísértük el ,•Mártírhaláláig” és ezzel a lélekkel vettünk tőle búcsút temetésén 50 tagú küldöttséggel... Hosszúra nyúlt, de a valóságot megillető levelemért elnézést és bocsánatot kérve, a magam, feleségem, családom és miklósi bará­taink nevében is friss, jó egészséget kívánva édesapjának, szeret­teinek és tisztelőinek is, kézcsókunk és őszinte meleg üdvözletünket küldve Kincse Józsefék konyha építéséhez kaptunk számottevő segítséget a lakos­ságtól, ami körülbelül 1 mil­lió 500 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát jelentett. Mindez pedig aktív közremű­ködővé tette az itt élőket tá- gabb környezetük alakításá­ban, így természetesen foko­zottan fordult figyelmük a kö­zös dolgok felé. — Hogyan készítik elő a fa­lugyűlés munkáját? — Most január hónapban, a Hazafias Népfront helyi el­nökségével közösen, mind a négy községben külön-külön tanácstagi csoportüléseket tar­tunk. Itt ismertetjük az évi terveket, elképzeléseket, a várható fejlesztéseket, beruhá­zásokat, majd a tanácstagokat felkérjük, hogy az elhangzot­takat vigyék szét a lakosság körében, ugyanakkor pedig gyűjtsék be és hozzák vissza a véleményeket, javaslatokat. Arra is felkérjük őket, hogy készítsék fel az embereket a falugyűlésen való részvételre, lehetőleg közugyeket vesse­nek fel, egyéni panaszaikat in­kább év közben, a tanácstagok közreműködésével intézzék. Szép eredmények — A falugyűlésen tehát a következő év tennivalói szere­pelnek, együtt a felszólalá­sokban megfogalmazott észre­vételekkel ? — Legelőször értékeljük az elmúlt évet és csak ezután ke­rül sor a jövő terveire. — Visszatekintve az 1979-es évre, milyen eredményekről számolhatnak be a községek­nek? — A tavalyi falugyűlésen 480 lakos vett részt, 48-an szólaltak fel. A hozzászólók a tanács munkájával, a nők, fia­talok tevékenységével, főút, járda, csatornaépítéssel, gyer­mekintézményekkel, vízellá­tással, kereskedelmi és áruel­látással, egészségügyi és szo­ciális intézményekkel, környe­zetvédelemmel és egyéb prob­lémákkal foglalkoztak. Ezek közül megoldódott egyebek között a hernádi óvodakony­ha ügye; Örkény új kutat ka­pott, 1980 nyarától így még egyszer annyi vizet tudunk szolgáltatni, mint eddig. Pusz­tavacson megtörtént a vil­lanyhálózat korszerűsítése, új trafót kaoott a község. Tábor­falván bővítettük a közvilágí­tást. — És mi maradt el? — Amit nem sikerült meg­oldani — és ami egyúttal legégetőbb problémánk is —, az utak, járdák nagyon rossz állapota mind a négy község­ben. Szilárd útburkolattal alig büszkélkedhetünk, tavasszal ősszel mindent eláraszt a sár. Sajnos, anyagi erőink a közel­jövőben sem nyújtanak lehe­tőséget nagyobb arányú út­hálózat-fejlesztésre. A tervekből A februári-márciusi gyűlé­sek elé kerülő tervekből is sorolt fel néhányan Somogy­vári László tanácselnök: — Elsőként a már megkez­dett beruházásainkat kell be­fejeznünk, mint például a pusztavacsi óvodakonyha bő­vítését, a táborfalvi iskola központi fűtését. Újak is lesz­nek: a táborfalvi óvoda köz­ponti fűtése, négy szolgálati lakás felépítése, az Örkényi művelődési központ fűtésének korszerűsítése, és természete­sen a lehetőségekhez mérten új járdák, utak építése. Ennek első lépéseként az Örkényi is­kola betonutat kap. S. Horváth Klára Érettségizett cipészek A Simon Ferenc Cipő- és Bőripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben nemcsak a cipőipar szakmun­kásait képezik, hanem itt tanulják a szakmát az ipar leendő középszintű vezetői is. A szakközépiskolások — összesen száz- nyolcan — az elméleti tudnivalók melleit ugyanúgy megta­nulják a szabász, a cipőgyártó, cipőfelsőrész-készítő szakma gyakorlati fogásait, mint a szakmunkások. A tanulók a négy­éves képzés után érettségi bizonyítványt kapnak, ezzel a cipőiparban technológus!, művezetői, segédművezetői állást tölthetnek be. Fehér József felvétele Félezren a budai járásban Ingázók a közéletben A lakóterületi KISZ-szervezetek munkájáról Kezdjük a számokkal. A bu­dai járásban 130 ezren élnek: csaknem h úszón kétezren olyan fiatalok, akik 14—29 évesek. A járás , földrajzi helyzetéből adódóan közülük sokan nem lakóhelyükön dolgoznak, ha- nam ingáznak. Vajon milyen sajátos feladatokat jelent ez a tény az ifjúsági szervezet szá­mára? — ezzel a kérdéssel fordultunk Gáspár Andráshoz, a KISZ budai járási bizott­ságának titkárához. Eredményes útkeresés — Mindenekelőtt . arra tö-, rekszünk, hogy az ingázó fia­talok ne csak aludni járjanak haza, hanem a lehetőségekhez képest vegyenek Is részt lakó­helyük közéletében. A járás területén tizennégy lakóterü­leti KISZ -s zervezetben csak­nem félezren tevékenykednek, s a kedvező példák sora bi­zonyítja, hogy útkeresésük egyáltalán nem eredményte­len, Egy-egy településen ugyanis bőségesen akadnak értelmes feladatok a fiatalok számára, még akkor is, ha munkahelyük nem helyben van. Sietve hozzáteszem: az, hogy nemes célok érdekében mozgósíthatók legyenek, min­denekelőtt rajtuk, magukon múlik. Egyébként a KISZ szervezettsége a lakosság kö­rében meghaladja a huszonöt százalékot, ami jóval maga­sabb a megyei aránynál. Ez viszont azt bizonyítja, hogy nagyon sok járásbeíi települé­sen az ingázó harminc éven aluliak is bevonhatók az ifjú­sági szervezet munkájába. — Ez így kétségkívül szé­pen hangzik, de milyen elvek szerint döntik el azt, hogy az ingázó fiatal egyáltalán hol legyen tagja az ifjúsági szer­vezetnek ? A munkahelyen, vagy a lakóterületen? Az ér­dekegyeztetés ugyanis nem mindig zökkenőmentes ... — Valóban .előfordul, hogy a munkahelyen vagy az is­kolában nem nézik kifejezet­ten jó szemmel, ha a fiata­lok a lakóterületi KlSZ-alap- szervézethez tartoznak. Akik kellő mozgalmi ismeretek hiá­nyában képviselik ezt a né­zetet, többnyire a statisztikai szemlélet bűvöletében élnek. Mire gondolok? Mindenekelőtt arra, hogy e nézet képviselői a munkahelyen vagy az isko­lában a taglétszám ‘növelését tartják elsősorban fontosnak, nem pedig azt, hogy a fiata­lokat konkrét, érdemi feladat­tal bízzák meg az Ifjúsági szervezetben. Elparentálják a lakóterületi KlSZ-szervezete- ket anélkül, hogy közelebbről ismernék tevékenységüket. A jó példák — Hogyan döntenék a vitás esetekben a budai járásban? — Nálunk egyszerű a kép­let. A kölcsönös megértés alapján mi azt valljuk: legyen az ingázó fiatal ott KISZ- tag, ahol aktívan részt tud venni a közéletben, s ahol I Járomra ígérted, u hogy jössz. Én már egyre odamen­tem Tamás albérle­ti szobájába. Az ut­cán ita’.áltam egy fe­nyőágat, amit aztán karácsonyfa gyanánt az asztalra állítot­tam. Cérnával rá­kötöttem egy szál gyertyát, a könyvet pedig alá tettem. Nem írtam bele sem­mit, mintha csak ■éreztem volna, hogy nem jössz el. Na­gyon vártalak! Öt órakor kikapcsoltam .a villanymelegítőt és írtam pár sort Ta­másnak, aki csak későn ion meg a munkából. Mikor az ajtót zártam be, eszembe jutott egv mondatod. Az el-ő randevúra nem szok­tam elmenni. Nagyanyám reggel ette elő a fenyőt. Poros, naftalin sza­gú műanyag fenyő volt. amin már hét éve nem cseréllek még egy szaloncukrot ^J\cimaázLcircícóon íj sem. Tavaly megkós-, toltam egyet mér­gemben, olyan ize volt, mint amilyen­nek a csigát képze­lem. Reggel még re­méltem, hogy más karácsonyom lesz, hi­szen veled majd ... Megint nem történt semmi. N agyanyám vallásos volt, így a szenteste nagy ün­nepnek számított, csak ünnepelni nem tudtunk. Miért? Mi­ért nem várfam sem­mit a ma estétől? Azokra az emberek­re gondoltam, akiket a boltok előtt hosz- szú sorokban láttam, kezükben csoma­gokkal. Ajándékok. Ajándék. Sokszor eszembe jutott ne­kem is. Ügy történt, hogy bementem egy könyvesboltba, kivá­lasztottam két olcsó könyvet, az egyikbe beleírtam: Szeretet­tel nagymamának, a másikat üresen hagy­tam. Hátha lesz ki­nek ajándékozni. Hét éve mindig két könyvet kaoott a nagyanyám. Most is, pedig az egyiket ne­ked szántam, Eszter. Nagymamával meg­csókoltuk egymást, megígértem, hogy nem leszek többet rossz, megtaláltam a papírba csomagolt pénzt, és részünkre befejeződött a szent­este. A pénznek nem örültem, hiszen be kellett a takarékba tenni. Lefeküdtünk és bekapcsoltuk a televíziót. A műsor nem érdekelt, terád gondoltam. Néha a karácsonyfa felé for­dultam és a könyve­det néztem. Túl kicsi voltam ahhoz, hogy magamban legyőz­zelek. és túl nagy ahhoz, hogy sírjak. Végül: úgy döntöt­tem, hogy gyűlöllek, hiszen be vagy a fe­lelős ezért és Lalán az összes többi rossz karácsonyomért. A' villamoson egy­mással szemben ül­tünk le. Sehogysem értetted, miért nem hozom szóba már a randevút. Végül nem bírtad tovább: — Azt hittem, lesz hozzám néhány sza­bad. — Igazad van. Nem tehetek róla. Ne haragudj, de nem tudtam elmenni a randevúra. És döbbent arcod pillanatnyi kárpót­lást nyújtott az el­rontott. összes kará­csonyomért. Dunai Attila nem látszatfel adatokat kap, hanem lehetőség nyílik a életkorból adódó tenniakarás teljes kihasználására. Egyéb­ként tapasztalatok sora bizo­nyítja, hogy az ingázó har­minc éven aluliak munkahe­lyükön töltik el napjuk java részét, szabad idejüket vi­szont odahaza — baráti kör­ben. S ez a tény egyúttal vá­lasz azoknak is, akik megkér­dőjeleznék a lakóterületi KISZ -szervezetek létj ogosult- ságát. — Kétségkívül ritka jelen­ség rriegyaszerte is a herceg­halmi és a tárnoki példa: e két településen a lakóterületi KlSZ-saervezet tagjainak át­lagos életkora alig tizenhat esztendő. Hogyan lehetséges ez? — Mindenekelőtt úgy, hogy ezeket a fiatalokat, már az út­törőcsapatban felkészítették a KISZ-taggágra. Amikor pe­dig elvégezték az általános is­kolát, s választott pályájuk a szélrózsa mifíden irányába vitte őket, egyetlen pillanatig sem merült fel bennük az a gondolat, hogy ne a lakóhelyü­kön legyenek tagjai az ifjúsá­gii szervezetnek. A tárnoki és a herceghalmi példánál ma­radva: saját mozgalmi életük aktív szervezése mellett pél­dául többen vállaltak közülük az úttörőcsapatban ifivezetői megbízatást. S azt sem kell különösképpen hangsúlyoznom, hogy a lakóhelyükhöz hűséges fiatalokból lehetnek — kellő mozgalmi tapasztalat meg­szerzése után — a legeredmé­nyesebben tevékenykedő nép­frontaktivisták, a közösségért mindig tenni kész tanácsta­gok. S a tárnoki ifjúsági ház­ban például minden lehetőség megvan arra, hogy a fiatalok hasznosan, kulturált körülmé­nyek között töltsék el szabad idejük jelentős részét. És szép jövője lehet a pilisvörösvári lakóterületi KlSZ-szervezet- nek is, ahol szintén helyes úton járnak. Az összkép kedvező — Az elmondottakból vilá­gosan kiderül: a lakóterületi KlSZ-szervezetek nem válhat­nak pusztán ifjúsági klubok­ká... — Így igaz. Egyébként na­gyon sokat tesznek a kibonta­kozás érdekében e közösségek­ben tevékenykedő párttagok, akiket az ifjúsági szervezet ajánlása nyomán vettek fel az MSZMP-be. Az összkép je­lenleg kedvező, hiszen amíg néhány éve csökkent a lakó- területi KISZ-szervezetek tag­létszáma, addig a közelmúlt­ban egyértelműen bebizonyo­sodott, hogy megszűnt ez a tendencia. Aktívabbak lettek, s javult munkájuk színvonala is. F. G. v \ IGT EMLÉKEZETT vissza Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Magyar Történelmi Emlékbi­zottság szigetszentmiklósi kap­csolataira Kincse József,, aki életének 8 évtizedében (1896— 1976) részt vett a ráckevei járás minden haladó társadal­mi megmozdulásában. Ba­ráti kapcsolatot tartott fenn Bajcsy-Zsilinszkyvel, id. Er­dei Ferenccel és if). Erdei Fe­renccel is. A felszabadulást követően kiemelkedő szerepet játszott Szigetszentmiklóson a földosztás megszervezésében és a demokratikus népi átala­kulás irányításában, melyért a Szabadság Érdemrenddel tüntették ki. Alapvetően fon­tos szerepe volt 'abban is, hogy a Hazafias Népfront fel­hívására a ráckevei járásban elsőként Szigetszentmiklóson alakult meg 1961-ben a hon­ismereti szakkör, melynek 1972-ig elnöke volt. Szigét- szentmiklós é.s a Csepel-szigeti Duna-táj honismereti aktívái kegyelettel őrzik emlékét. Mészáros László Ráckeve A KÉT VILÁGHÁBORÚ közötti demokratikus, antifa­siszta parlamenti ellenzék ve­zéralakja, Bajcsy-Zsilinszky Endre, már a 30-as évek ele­jén erőfeszítéseket tett az an­tifasiszta, németellenes, füg­getlenségi érzelmű vidéki pa­rasztság és polgárság haladó rétegének összefogására, meg­szervezésére. Ennek folyamán kapcsolatot létesített vele Pest vármegye ráckevei járá­sa is, Szigetszentmiklós hala­dó gondolkodású lakossága. Amikor 1942 februárjának végén az összefogás eredmé­nyeként megalakult a német- ellenes, hazafias erőket tömö­rítő első legális szervezet, a Magyar Történelmi Emlékbi­zottság, Bajcsy-Zsilinszky köz­vetítésével a szigetszentmikló- siak is bekapcsolódtak mun­kájába. Az emlékbizottság március 1-én kibocsátott fel­hívását követően lépett Baj­csy érintkezésbe régi sziget­szentmiklósi hívével, Kincse Józseffel, , felfalva a Petőfi- jelvényesekhez való csatlako­zásra. Törekvése sikerrel járt: Kincse József, Kínosé Sándor, Sipos Károly és Szabacsi Sza­bó Pál Szigetszentmiklóson is megszervezték a Petőíi-jelvé- nyesek népes táborát. Az emlékbizottság rövid, de annál eredményesebb működé­sére emlékezteivé, az alábbiak­ban részieteket közlünk a már elhunyt Kincse József egyik leveléből, melyben özv. Bajcsy-Zsilinszky Endréné ké­résére visszaemlékezett a mártír hazafi és a Történel­mi Emlékbizottság szigetszent- miklósi kapcsolataira. A levél 1967. június 24-én kelt, Szi- getszentmiklóson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom