Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

•É'.ménydús vendégség Mesedélufán Aszódon VI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1979. DECEMBER 18., KEDD Brigádok az egyetemen Kiválóak munkában,tanulásban Évről évre növekszik, fejlő­dik az egyetemi városrész, s Az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet és a köz­ségi könyvtár közös rendezé­sében nagy sikerű mesedél­utánt tartottak vasárnap a szövetkezetben. A nemzetkö- * zi gyermekév aszódi záróren­dezvényén, amely egyben kapcsolódott a gyerekkönyv­hét eseményeihez is, Pádua Ildikó és Gyimesi Pálma elő­adóművészek szórakoztatták Csengő-bongó napraforgó cí­mű műsorukkal a gyerekeket Hagyományos, hogy az év végén — az idén a város föl­szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére, ünnepélyes kere­tek között — tartja meg kibő­vített elnökségi ülését a vá­ros legnagyobb sportegyesüle­te, a GEAC. & ilyenkor az is szokás, hogy a legjobb spor­tolók, szervezők, a társadalmi aktívák kitüntetéseket, jutal­makat kapnak. Sportsikerek­ben pedig az idén sem Volt hiány, így megérdemelt elis­merés jutott a legkiválóbbak­nak. A GEAC az idén nagyszerű eredményeket ért el az olim­piai pontgyűjtésben, s tizen­egy versenyzőt ad az olimpiai keretbe. Az egyetemi sportpá­lyák tavasztól őszig edzések­től, versenyektől hangosak s ha minden a tervek szerint halad, akkor 1982-ben átadják a sportcsarnokot is, amely újabb lehetőségeket teremt az élsportnak és az egyesület ál­tal támogatott tömegsportnak. A kibővített elnökségi ülé­sen dr. Bánházi János egye­temi tanár, a GEAC elnöke értékelte a sportegyesület idei munkáját. Elmondta, hogy to­vább javult a kapcsolat a vá­rossal, a társszervekkel. Kiosztották a GEAC arany­koszorús jelvényeit. Dr. Bíró Sándor, a GEAC fegyelmi bi­zottságának elnöke a vízilab­dacsapat mellett végzett mun­kájáért. Barkóczy István, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője az agrár­centrum sportkoordinátora­ként érdemelte ki az arany­koszorús jelvényt. Csiba Jó­zsef, lapunk tudósítója a sportegyesület népszerűsí­téséért, Dóczy József, a röp­labdacsapat tagja a dolgozók körében végzett kiemelkedő munkájáért, Morvay Attila, a labdarúgó-szakosztály elnöke szervező munkájáért, dr. Na- csa János, a kispályás labda­rúgócsapat vezetője, az intéző bizottság elnöke, a GEAC tit­kára, sokrétű fáradozásáért kapta meg az aranykoszorús jelvényt. A hallgatók közül aranyjel­vényes lett Monostori Attila, a lovasszakosztály tagja, aki az idén Budapest junior baj­noka lett s a többi között megnyerte a nemzetközi egye­temista lovasverseny díjlovag­és szüleiket. A több mint 'há­romszáz résztvevő tapsolha­tott a 2. számú általános is­kola Sára Ferenc vezette énekkarának is és a 2-es szá­mú óvoda kicsinyeinek, akik Balázs Józsefné vezetésével gyermekdalokat és játékokat adtak elő. A műsor szüneté­ben terített asztallal lepték meg a rendezők a gyerekeket, akiknek a vendégség minden bizonnyal kedves élmény ma- raä. ló számát is. Kácsor István atlétikai olimpiai kerettag, Kiss János, az egyetemi tö­megsport szervezője, Tóth Je­nő, a labdarúgócsapat erőssé­ge, Szalai András, a kosár­labdázók irányítója és Szabó László, a lövészklub egyik vezetője. Többen kaptak ju­talmat is. Mindig bosszant és elszo­morít, amikor azt hallom, hogy az emberekből kiveszett a régi lobogás, s ezzel együtt megszűnt a közélet kérdései iránti fogékonyságuk, érdeklő­désük, viszont megnőtt ben­nük a közöny, szívükben és agyukban egyaránt eluralko­dott a közömbösség. Még a közművelődési dolgozók köré­ben is sokszor hallani a siker­telenségek igazolására is szol­gáló érvet: Itt mindenkit csak a pénz érdekel, kizárólag az anyagi javaknak van rangja, becsülete, a pénznek van egyedüli tekintélye, azt vi­szont nem a művelődési ház­ban, nem a könyvtárban, ha­nem a fóliasátor alatt terme­lik. Emberi értékek Hány és hány példával pró­báltam beszélgetéseim során ennek ellenkezőjét bizonygat­ni, most fel sem tudnám so­rolni. Tudom, néha azoknak is van némi igazságuk, akik elkeserednek és lemondóan legyintenek, de nekik is tud­niuk kell. hogy a társadalom­ban az igazságért, a jóért való harc nincs gyötrelem, keserű­ség, csalódás, meg nem értés nélkül. A legnehezebb feladat, amely még előttünk, s való­színűleg utódaink előtt is áll. hogy olyan közösségteremtő világot hozzunk létre, amely az emberekből a bennük levő legjobb tulajdonságokat bon­takoztatja ki, és amelyben a rossz, a visszahúzó tulajdon­ságok elenyésznek. Tudom, az emberi művelő­dés, nemesedés folyamata év­az itt lakók, dolgozók zavarta­lan életéhez sokak munkája szükséges. Az agrártudományi egyetem gazdasági főigazgató­sága dolgozói, a leglkülömfá- lébb szakmáik mesterei azok, akik erre hivatottak. Évente egyszer a szakszervezeti bi­zottság szErvezÉsíien adnak egymásnak találkozót a szocia­lista brigádok tagjai s a mun­ka értékelésén kívül ekkor ad­ják át a legjobb kollektívák­nak megérdemelt jutalmukat. Szolgáltatók Amíg a briigádtalálkozó résztvevői gyülekeztek, Man­dola Viktoméval, a főigazga- tiócág szakszervezeti titkárá­val beszélgettünk az osztály munkájáról: — Mi tulajdonképpen szol­gáltató tevékenységet folyta­tunk — tájékoztatott. — Ahogyan egy nagyobb üzem­nél megvannak a kiszolgálók, a zavartalan munka feltételei­nek őrei, úgy nálunk is. Sok a dolgunk, hiszen majdnem ötszáz emberről ke’i gondos­kodnunk. Az öltözők, a für­dők éppenúgy foglalkoztatnak bennünket, mint például a la­kásépítési kölcsönök elbírálá­sa. Az összejövetelen Csikós László, a szakszervezeti bi­zottság versenyfelelőse érté­kelte az idei munkát: — Tizenöt éve annak, hogy az egyetemen lerakták a szo­cialista brigádmozgalom alap­századok eredménye. Az egy­mást váltó nemzedékek hosszú sorában kristályosodik ki fok­ról fokra az eredmény. De a sok évszázadon át kiérlelt em­beri értékek könnyen meg­semmisülhetnek, ha nem vi­gyázunk rájuk, s nem apellá­lunk állandóan a társadalom felelősségérzetére. A történet S mi van az egyénnel? Szű­kébe Környezetéoen a legfon­tosabbak azok a kisebb kö­zösségek, amelyeknek fiatal korában, eszmélkedésében, ké­sőbb munkájában, élete során, tagja volt. Ahol a hasonlóak társaságában jól érezte magát. Ahol valamilyen közös fel­adat, vállalkozás, munka, esz­me — a közösségi élmények' sora — fonta szorosabbra az együvé tartozók körét. Ahol az emberi kötődések, vonzal­mak, kapcsolatok olyan bokra képződött, hogy szögről-végről mindenki mindenkinek hozzá­tartozója lett. És most jön a történet, amely mipdezt leíratta velem. Ajkán szerepelt a bagi asz- szonykórus. Ajka és Bag kö­zött több mint kétszáz kilomé­ter a távolság. Az autóbusz az indulás reggelén negyed órát várt az énekkar két tagjára. A felkészülés idején sokszor elhangzott a figyelmeztetés: nagy a távolság, ködös az idő. pontosan indulunk. A busz mégis a két asszony nélkül vágott útnak. A bagi asszo­nyok csendesen hallgattak, míg aztán valamelyikük ajkát elhagyta a sóhaj:' Ezt igazán nem érdemeltük meg. Ilyen jait, a felsőoktatási intézmé­nyek közül elsőnek. A kollek­tívákat a gazdasági főigazgató­ság kábelében szervezték meg s ma már az itt dolgozók majdnem hatvan százaléka tagja a szocialista brigádok­nak. Tizenöt éve Csíkos László elmondta azt is, hogy a mozgalom főként azért jelentős, mert a tagsá­got a munkahelyhez való hű­cégre neveli, a brágidtagok már nyolc-tíz, sőt többen ti­zenöt éve látják el maradék nélkül feladataikat. Ugyancsak a brigádmoagalomnak köszön­hető, hogy a munkahelyeken rendszeresek a szakszervezeti szemináriumok, sokan vesznek részt a pártoktatáson is. Az elmúlt 4—5 évben harmincán fejezték te az általános is­kolát. A brigádok tagjai kö­zül huszonötén középiskolába jártak vagy j árnak, öten pe­dig vagy már egyetemi diplo­mát szereztek, vagy most ta­nulnak felsőoktatási intéz­ményben. Kendszeres a kiállítások, a múzeumok, a színházi előadá­sok látogatása is, a brigádok gyakran szerveznek tanulmá­nyi kirándulásokat. A kollek­tíva képviselői eredményesen szerepelnek a városi, a járási sőt a megyei brigádvetél ködö­dön. A társadalmi munkában is megállják a helyüket, éven­te 4 ezer—5 ezer órát tölte­nek közös munkában, minden fizetség nélkül. De nemcsak szűkebb pátriájukra gondol ­rangos fellépéskor hagytak cserben bennünket! Amikor az ajkai művelődési ház előtt megállt az autóbusz, már ott várta a bagi népdal­kor tagjait Tóth Istvánná és Balázs Jánosné. Ott volt mindkettőjük férje is. — Hát- ti, hogy kerültetek ide? Talán itt is aludtatok? — szálltak feléjük a kérdések, de már hiányzott a szavakból a meg- bántottság, a neheztelés, a leg­parányibb szemrehányás is. „Ne sértsen meg!" — Késve ébredtünk — mondta Tóth Istvánná. — Na­gyon megijedtem, mert tud­tam, hogy az autóbusz ponto­san indul. A férjem nyugta­tott: beülünk a Zsigába, aztán leviszlek. Közben kide­rült, hogy Balázsék is lema­radtak. Együtt indultunk, s valahol megelőztük a buszt. Tóth Istvánnak senki sem fizet a kocsi használatáért kilométerpénzt. Ha valaki felajánlaná neki, biztosan visszautasítaná: ne sértsen meg, mondaná. Eddig a történet, amit el kívántam mondani annak bi­zonyításául, hogy a közös munkálkodás és az ezzel járó közös élmény a legjobb for- rasztóányag a társadalomban, a legserkentőbb élesztője a társadalmi felelősségérzetnek, amelynek ébrentartásához mű­velődési házaink a maguk sa­játos eszközeivel járulnak hozzá. Mert ez kötelességük, = mert a fenti eset tanúsítja, hogy ilyesmire még a látszat­ra nem politizáló népdalkor is alkalmas. Vercsik Mihály nak, a tanyai iskolák számá­ra rádióra gyűjtöttek s a töb­bi között pénzt ajánlottak a jugoszláviai földrengés áldoza­tainak is. A gazdasági főosztály szo­cialista brigádjainak legfonto­sabb feladata természet esen a munka, s erre nem lehet pa­nasz. A kollektívák jól> több brigád kiválóan dolgozik. Az idén sajnos gondot okozott az, hogy sok, majdnem 4 ezer óra ecett ki betegség és egyéb okok miatt. A dolgozók dicsé­retére legyen mondva, hogy a hiányzók helyett is a töb­biek teljesítették a feladato­kat. Hasonló önzetlenséggel vett részt mindenki a sürgős munkákon is. Megérdemelt jutalom Jövőre, akárcsak a gyárak­ban, szövetkezetekben, az egyetemeken is sok dolguk lesz a brigádtagoknaK, nem­csak többet, az eddigieknél is jobban kell dolgozniuk. Ehhez adott ösztönzést a brigadtalál- kozón kiosztott megérdemelt jutalom. Négy brigád kapta meg az aranykoszorús plaket­tet: a villanyszerelők Bláthy Ottó, a kertészek Páter Ká­roly, a kárpitosok és a laka­tosok Ifjúság, valamint a ta­karítók Tyereskova .nevű kol­lektívája. Az utóbbiak voltak az egyetemen a brigádmozga- lom megalapítói, sj ezúttal ti­zenötödször nyerték el a szo­cialista címet. A Páter Ká­roly brigád hatodszor lett aranykoszorús. A húsz brigád 214 tagja kö­zött több mint 94 ezer forin­tot osztottak szét jutalmul, a gazdasági főigazgatóság külön- díját a fűtésszerelők Egyetér­tés szocialista brigádja kap­ta, vezetőjük Lesták István, aki az egyetemi önkéntes tűz­oltók testületének élén is áll. fanpyásÉ' A közelgő ünnepet jelzik az üzletek élőit sokasodó kará­csonyfák. Most még kedvére válogathat mindenki a kisebb s nagyobb tűlevelűek közül. Felvételünk a gödöllői 29. számú Élelmiszerüzlet előtt ké­szült, ahová az idén kétezer fa érkezett. A kisdobosok is Ügyesen, bátran Ügyesség, bátorság elneve­zéssel kétfordulós sportver­senyt rendezett a kisdobosok­nak a járási úttörőelnökség. A fiúk Erdőkertesen, a lán- nyok Galgamácsán mérték össze erejüket. A versenyekre 18 iskola küldte el kisdiák­jait, a hat-hat legügyesebb kisdobost. A tréfás, játékos próbák bebizonyították, hogy hasonló összejövetelekre szük­ség van: a legifjabb iskolás korosztály is nagyon szereti a sportot. Bár ezen a versenyen nem a helyezés volt a fon­tos, hanem a részvétel, írjuk le a legjobbakat: az első öt helyen a galgamácsai, a bagi, a túrái, a galgahévízi és a kartali kisdobosok végeztek. — A Vöröskereszt bagi alapszervezete december 19-én, szerdán este hát órakor tartja a véradók találkozóját a helyi művelődési központban. — Adóbevallási tájékoztatót tartanak a KIOSZ gödöllői körzeti csoportjának Dózsa György úti székházában de­cember 20-án, délután 3 órá­tól, amelyen az illetékhivatal és a megyei adóközösség mun­katársai adnak útmutatást a kisiparosok adóbevallási ok­mányainak kitöltéséről és más fontos tudnivalókról. Csiba József Rendezik a padkát Padkarendezési és szélesítési munkákon dolgoznak Mo­gyoród és Szada közűit a Betonútépítő Vállalat veresegyházi kirendeltségének dolgozói. Barcza Zsolt felvételei SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Aranyfcoszürús jelvény a GEAC-tól Tizenegyen az olimpiai keretben Tóíh István esete Mai példázat a közösségről

Next

/
Oldalképek
Tartalom