Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK | I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai Korunkban az emberiség sorsdöntő kérdése a béke megőrzése, egy újabb világháború elkerülése. Külpolitikánk, összhangban elveinkkel és hazánk érdekeivel, aktívan segíti a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke híveinek harcát. Az elmúlt években tovább szilárdultak a szocializmus pozíciói a világban. Fejlődik a szocialista közösség országainak két- és több oldalú együttműködése. Külpolitikánk egyeztetésében, a szocialista vívmányok és a béke védelmében nélkülözhetetlen szerepet tölt be a Varsói Szerződés szervezete. Országaink gazdasági fejlődésének fontos támasza a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló együttműkö- dés. _ A kapitalizmus általános válságának talaján mélyülnek a tőkés világ ellentmondásai. A reakciós körök a bizonytalan politikai és gazdasági helyzetben fokozzák támadásaikat a kommunista és munkásmozgalommal s más haladó, demokratikus erőkkel szemben. A kapitalista világban a kommunista és munkáspártok, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek széles körű harca bontakozik ki a nemzetközi monopóliumok törekvéseinek meghiúsításáért,' a fegyverkezés, a háborús veszély ellen. Pártunk teljes mértékben szolidáris küzdelmükkel. Erősödik a gyarmati uralom alól felszabadult népek harca a nemzeti függetlenség teljes kivívásáért és megszilárdításáért, az imperializmus gazdasági, politikai és katonai befolyásának felszámolásáért. A függetlenné vált, antiimperia- lista politikát folytató országok és a felszabadulásukért harcoló népek a haladásért vívott küzdelem jelentős tényezői. A szocialista országok következetes békepolitikájának, a békeszerető erők fellépésének s a tőkés országokban a realitásokkal számoló tényezők együttműködési készségének eredményeként az elmúlt években is folytatódott az enyhülés irányzata. Az enyhülés folytatódásában, a világbéke fenntartásában különleges szerepe van a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának. A különböző imperialista erők, a reakciós körök, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igyekeznek megakadályozni az enyhülés térhódítását. Külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy biztosítsa a kedvező külső feltételeket a szocialista építőmunkához, s hozzájáruljon az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocializmus térhódításához. Kiemelkedően fontos feladatnak tekintjük, hogy erősítsük szövetségünket, barátságunkat, együttműködésünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Elítéljük a kínai Vezetés nacionalista, szovjetellenes politikáját, a délkelet-ázsiai és más népek biztonságát fenyegető akcióit, amelyek a reakciós körök haladásellenes céljait segítik, és a békét veszélyeztetik. Ugyanakkor készek vagyunk arra, hogy a Kínai Népköztársasággal is fejlesszük államközi kapcsolatainkat a kölcsönös előnyök alapján. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népekkel. A kölcsönös szolidaritás és érdekek talaján bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő j<, országokkal. Támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgalmának imperialistaellenes politikáját, s a nemzeti feszültség csökkentésére irányuló kezdeményezéseit. A békés egymás mellett élés elveiből kiindulva a kölcsönös előnyök alapján tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal politikai, gazdasági, kulturális és más területeken. A Magyar Népköztársaság szükségesnek tartja, hogy további eredmények szülessenek a leszerelés terén az egyenlő biztonság elve alapján. Határozottan elítéli a NATO legújabb terveit, amelyek a nukleáris fegyverzet növelésével Európa népeinek biztonságát közvetlenül és nagy. mértékben veszélyeztetik. Síkraszáll azért, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak a fegyverkezés csökkentését, a bizalom erősítését szolgáló fontos javaslatai, kezdeményezései megvalósuljanak. rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmi és gazdasági előrehaladásunk megköveteli, hogy állandóan gyarapodjanak a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók politikai, kulturális és szakmai ismeretei, fejlődjék szocialista szemléletük, tovább csökkenjen a fizikai és a szellemi munka közti különbség. Növekedjék közéleti aktivitásuk, az élenjáró dolgozók — különösen a nagyüzemi munkások — a jelenleginél nagyobb számban töltsenek be párt-, állami és tömegszervezeti tisztségeket. Az értelmiség szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz,- magáénak érzi szocialista rendszerünket. Szerepe és létszáma a társadalmi fejlődéssel, a tudományos-technikai haladással együtt növekszik. A termelésben, az igazgatásban, a szervezési és végrehajtási feladatok ellátásában foglalkoztatott alkalmazottak a korábbinál nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel végzik munkájukat. Létszámuk azonban a valóságos társadalmi szükségletnél gyorsabban nő, és az egyes szakmányzati szerepe, államigazgatási tevékenysége. Feladatuk, hogy emeljék a hatáskörükbe tartózó intézmények irányításának színvonalát, és az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat. Javuljon és legyen összehangoltabb az állami szervek ellenőrző tevékenysége. Fejlődött a szocialista demokrácia, társadalmi rendszerünk lényegi vonása, amelynek fejlesztését, a tömegeknek a közügyekbe való bevonását a párt változatlanul alapvető, feladatnak tekinti. A szocialista demokrácia fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem erősítése, a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. Szocialista hazánkban szilárd a törvényesség. A párt-, állami- és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezések betartásán, a közélet tisztaságán, és határozottan lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Erősödjék a fegyelem a társadalmi és a gazdasági élet minden területén. Közös érdekünk a társadalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmények megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi — a dolgozó tömegekre támaszkodva, nemzetközi szövetségi rendszerünk keretében — megbízhatóan védelmezik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegyveres erők és testületek jó együttműködése. sas. ■ A gazdasági építőmunka feladatai Társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése Hazánkban az elmúlt évek során tovább erősödtek a szocialista társadalmi viszonyok. Rendszerünk szilárd gazdasági alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Az osztályok; rétegek egymáshoz való arányában az utóbbi években nem történt lényeges változás. (Az aktív keresők 59 százaléka munkás, 13 százaléka mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, 25 Százaléka értelmiségi és alkalmazott. Az önálló kisáruter- melők aránya 3 százalék.) Arra törekszünk, hogy az osz- tályjellegű különbségek tovább csökkenjenek.-i munkásosztály eredményesen tölti be az egész nép érdekében vezető szerepét. A termelőszövetkezeti parasztság a munkásosztály szilárd szövetségese. A munka és az elosztás jellegében bekövetkezett változások is közelítik a munkásosztályhoz. A munkásság és a parasztság alapvető érdekei azonosságának, szoros együttműködésének, közös helytállásának eredményeként tovább erősödött szocialista területek közti megoszlásuk is aránytalan. Ezt a kedvezőtlen folyamatot a munka ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia visszaszorításával meg kell változtatnunk. A nemzetiségiek hazánk teljes jogú állampolgárai. Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony is, amelynek kialakítása sok figyelmet igényelt mind az állam, mindaz egyházak részéről. Az állam az alkotmány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működésének feltételeit. A dokumentum megállapítja, hogy társadalmi fejlődésünknek, távlati céljaink elérésének nélkülözhetetlen erőforrása a széles körű szocia- . lista nemzeti egység. Szövetségi politikánk megfelelően érvényesül. (Közös szocialista céljaink a dolgozó osztályoknak és rétegeknek, a párttagoknak és pártonkívülieknek, a marxistáknak és más világ- nézetűeknek, az ateistáknak és vallásos embereknek az összefogásával valósulnak meg.) Tovább javult az állami irányító testületek és szervek munkája. Az országgyűlés a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő számos törvényt alkotott. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányító munkája. Javult, korszerűsödött az állam- igazgatás. A társadalmi érdek következetesebb érvényesítése és a magasabb követelmények szükségessé teszik, hogy a központi és a helyi állami szervek összehangoltabban tevékenykedjenek, éljenek jobban hatáskörükkel, növekedjék felelősségük, s javítsák a végrehajtás és az ellenőrzés feltételeit. Szükséges, hogy egyaránt erősödjék a központi irányítás és a helyi önállóság. Fejlődött a tanácsok nép- képviseleti jellege, önkorA népgazdaság az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai. Gyarapodik a nemzeti vagyon. A gazdasági növekedés üteme mérsékeltebb a korábbi évekénél, de meghaladja a fejlett tőkés országok átlagát, s közel állt a KGST-országok átlagához. A nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből származik. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Gazdasági nehézségeink nagyobb részt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. Mindezek együttes hatására az V. ötéves terv főbb előirányzatai nem a tervezett mértékben teljesülnek. A tervezőmunkában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem — a VI. ötéves népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Következetesebben kell folytatni a termelési és termékszerkezet adottságainak megfelelő korszerűsítését, á termeié^ népgazdasági jövedelmezőségének emelését. A hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusan fejlődjön. Gyorsuljon a műszaki és tudományos eredmények hasznosítása, az új, korszerű technológiák bevezetése, s javuljon a termékek minősége. A gazdaságtalan, tartósan veszteséges termelést a társadalmi érdekkel összhangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsooortosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni. A kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaságpolitika fejlesztését, rugalmasságát, célratörő megvalósítását, a tervszerűség fokozását, az irányítás és a végrehajtás magasabb színvonalra emelését, a belső és külső erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, a jövedelmezőség lényeges javítását, az újító kezdeményezések támogatását. Az iparnak, mindenekelőtt a feldolgozó iparnak elsősorban azok az ágai fejlődnek, amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek, és gazdaságos exportnövelést, illetve importmegtakarítást, nagyobb nép- gazdasági jövedelmet tesznek lehetővé. (A gépiparon belül kiemelten kell fejleszteni azokat a területeket, gyártási ágakat, amelyek tartósan gazdaságos és exportképes árualapot biztosítanak. A könnyűipar a nemzetközi gazdasági együttműködés lehetőségeit kihasználva növelje a jövedelmező, korszerű, jó minőségű termékek arányát.) Az élelmiszeripari feldolgozás, a tároló- és hűtőkapacitás a mezőgazdasági termeléssel összehangoltabban fejlődjék. A nagy ráfordításokat igénylő hazai termelésből és az egyre drágább importból nehezebb feltételek mellett kell biztosítani az ország kiegyensúlyozott energia- és nyersanyagellátását. A nyersanyag- és energiatakarékossági programok következetesen valósuljanak meg. További erőfeszítéseket kell tenni a hazai nyersanyag- és energia- források feltárásáért, gazdaságos kiaknázásáért. Az építő- és építőanyag- iparnak, valamint ezek háttériparának termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz igazodva növekedjék. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a mező- gazdasági termelés bővülése tegye lehetővé a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos felhasználására, a melléktermékek jobb hasznosítására. Mezőgazdaságunk fejlődése azt követeli, hogy a nagyüzemek munkája váljék hatékonyabbá. Támogatjuk az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, az anyagi és szellemi erők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésüket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakásépítő- és fenntartó szövetkezetek eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágainak összehangolt fejlesztésére törekszünk. A távolsági áru- és személyszállításban növekszik a vasút szerepe. Az áru- szállítást jobb munkamegosztással, nagyobb szervezettséggel, s ennek révén jelentős üzemanyag-megtakarítással kell lebonyolítani. A személy- szállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A gazdaságfejlesztéssel ösz- szehangoltan, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezet és a természet védelmére. Széles körű összefogással váljék társadalmi üggyé a tiszta és szép környezet kialakítása és megóvása. A beruházási tevékenységben minden eddiginél nagyobb tervszerűségre van szükség. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat rangsorolni kell. Az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások kapjanak elsőbbséget, amelyek a termelési és termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják és hatékonyságát növelik. Szigorúan érvényesíteni kell a tervező, a beruházó, a kivitelező és az engedélyező felelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. A szabad munkavállalás"* jogának tiszteletben tartásával ösztönözni kell, hogy a munkahelyek egyéni megválasztása jobban igazodjék a népgazdaság szükségleteihez. A termelési és termékszerkezet átalakításával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosításáról, átképzéséről. Gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük és erősítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A nemzetközi gazdasági körülmények és a közös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-országok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabb legyen, együttműködésük hatékonyabbá váljék, és gyorsuljon a szocialista gazdasági integráció folyamata. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkésországokkal. Tovább szélesítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a fejlődő országokkal. Az intenzív gazdálkodás megköveteli a gazdaságirányítás minden elemének — a tervezésnek, a szabályozásnak és a szervezeti-intézményi rendszernek — a továbbfejlesztését. A központi gazdaság- irányítást javítani, koordináló, szervező és ellenőrző szerepét erősíteni kell. Növekedjék a kormányzati szervek szerepe, felelőssége az alapvető gazdaságpolitix.-ii feladatok megoldásában, a tervek kidolgozásában, egyezetésében és végrehajtásában. Pontosabban kell meghatározni az egyes irányító szervek feladatkörét, és javítani szükséges együttműködésüket A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdasági döntésekre és ésszerű fogyasztásra késztessen. A termelői árak fejezzék ki jobban a világpiac árváltozásait, ösztönözzenek a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra is központilag kell szabályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan áremeléseket és a fogyasztók megkárosítását. Gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a munka termelékenysége gyorsan növekedjék. Nagy tartalék rejlik az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában.
