Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
Úttörők háfasiafétája Fáklyás hálastafétát szervezett a városi úttörőelnökség pénteken délután a város felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából. A láng a Petőfi Álpalános Iskolából indult, s a Radnóti, az Árpád, a kisegítő, a siketek, a Há- mán, a Báthory iskolákat érintve jutott el a Gábor József Általános Iskolába. A fáklyát két intézmény között három pajtás kísérte, s valamennyi helyen ünnepélyesen fogadták őket. Minden iskolában felolvasták az úttörőelnökség díszparancsát, majd pedig csapatünnepélyek rs rajmegemlékezásek keretében elevenítették fal a -ajtósok Vác felszabadulását, rz eltelt harmincöt esztendő fejlődését. Felszabadulási emlékülés a zeneiskolában Kitüntetéseket adtak át Vác felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából pénteken délelőtt tizenegy órakor a városi pártbizottság és a városi tanács közös ünnepi ülést tartott ■ a zeneiskola nagytermében. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Nagy Attila, a Thália Színház művésze szavalta el Rozsgyentsz- veszkij: Requiem című versét, amelyet nagy taps fogadott. Ezután Weisz György, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük , Papp Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát, Krima Jánost, a járási hivatal elnökét, Szalay Árpádot, a járási pártbizottság titkárát, Gyarapodó, gazdagodé msünk Harmincöt esztendő egy több_ mint 900 éves város életében nem túl hosszú idő- Ennyi idő alatt mégis szinte teljesen újjászületett, Vác. Amikor 1944. december 8-án a félig lerombolt városban befejeződött a második világháború pusztítása, a sok évszázados idegen elnyomás után szabaddá vált városunk. Rákóczi talpasai, Kossuth honvédéi, az 1919-es Tanácsköztársaság vöröskatonái nem hullatták hiába a vérüket. 1944. december 8-a Vácott a béke első napja, s a szabadságé is, amelyet a szovjet $0 , Vörös Hadsereg katonái hoztak el nekünk. Azóta őrizzük ezt a békét, amelynek nyomán Vác jelentős ipari centrummá fejlődött. A 38 ezer embernek otthont adó város állandó gazdagodása mutatja, hogy évről évre többen költözhetnek a régi, földszintes lakóházakból új, korszerű otthonokba. Az oktatás, a művelődés egyik központja is ez a város, amely ma ünnepel, s lakói azokra emlékeznek, akik békét hoztak erre a földre, az itt élő embereknek. Csiiári János és Iványi Károly képriportja Ü *§: : ■ Toronyházak a Földváry téren A Madách Imre Művelődési Központ (Piaci jelentés Kelendő a dió és a baromfi A kellemetlen idő és az év végét megelőző ünnepek rányomják a bélyegüket a váci nagy hetipiacra. Egyik-másik kiskereskedő már téti szabadságra ment, az őstermelők közül is inkább azok jönnek ki portékájukkal, akiknek sok a visszatérő, régi vevője. Ennek megfelelően alakulnak az árait is. Levest főkni már csak zöldségből, karfiolból, karalábéból lehet. A fehérrépa kilója 12—14, a sárgáé 6—8 forint körül mozog, ugyanannyi a karfiolé is. ínyencségnek számít a sóska, kilónkénti ára 30—35 forint. Van cékla nyersen és elkészítve, salátát lehet készíteni -csemege hagymából is, s ez valóban csemegének számít. Aki rr.-ga akar kalácsot sütni az ünnepekre, nem árt, ha minél előbb megveszi a tölteléknek valót, mert napról napra emelkedik a dió ára. Tegnap akadt, aki már 120 forintot is elkért ezért a csonthéjas gyümölcsért, tisztítva. Ugyancsak az ünnepi asztalra való a savanyú káposztából készülő ételek sora. Ez sem olcsó most, s nemcsak a hús, hanem a káposzta ára miatt sem, 16—18 forintba kerül belőle 1 kiló. Megszaporodtak a tisztított baromfira alkudozók, egyelőre inkább csak az alkunál tartanak, még nemigen akarják megadni a tisztított liba kilójáért kért 75, tisztított kacsákért a 250—270 forintot. A gyümölcsválaszték szűkös. Az alma, fajtájától és minősé-, gétől függően, 6 és 14 forint közötti áron kapható, télálló körtét nem lehet kapni húsz forintnál olcsóbban. Mégis sokan megveszik, mert még mindig jobb, mint sorban állni ötvenedikként a narancsos- pultok előtt. valamint Dunakeszi és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport képviselőit. Pálmai László, a városi párt- bizottság titkára mondott ünnepi beszédet a nevezetes évforduló alkalmából. Visszaemlékezett azokra a napokra, amelyek ma már jobbára csak az idősebbek emlékezetében élnek. A bombázásokra, .a fegyverek soha el nem feledhető hangjára... Akkor, harmincöt esztendővel ezelőtt, december 8-án nemcsak győztesként, de felszabadítóként is köszöntötte a város lakossága a bevonuló szovjet csapatokat:. Ám azóta eltelt jó néhány év, s Vác napjainkra hazánk egyik ipari centruma lett. Egyre gyarapodik, egyre fejlődik városunk, s ezt nemcsak a lélekszám emelkedése jelzi, hanem olyan létesítmények, mint az új művelődési központ, számos iskola, óvoda, bölcsőde megépítése, vagy az új lakótelepek látványos tömbházai. A pártbizottság titkárának ünnepi' beszéde utón Weisz György kitüntetéseket adott át. A legmagasabb elismerést a váci születésű dr. Dercsényi Dezső Kossuth-díjas művészet- történész kapta, akit Vác díszpolgárává avattak. A Vác városért kitüntetés egyéni első fokozatát Hantos Lajos, a Pest —Nógrád megyei Húsipari Vállalat váci gyárának igazgatója, a második fokozatot pedig Koltai Imre, a Cementes Mészművek váci gyárának igazgatója vehette át. A Vác városért kitüntetés közösségi első fokozatát a tanácselnök a városi KISZ-kórusnak — a kollektíva képviseletében Bo- gányi Tibor karnagynak — és az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem Puskás Tivadar szocialista brigádjának — a közösség képviseletében Szabó Géza — adta át. Az ünnepi ülés további részében a kitüntetett városi KISZ-kórus adott műsort Zaszkaliczky Tibor orgonaművész közreműködésével. Befejezésül az Internacionálé hangjai csendültek fel. VÁC I NAPLÓ / A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1979. DECEMBER 8., SZOMBAT Beszámoló taggyűlés az Izzó meó jóban Fontos a szemléletformálás Hasznos, tartalmas hozzászólások A szemléletformálás fontosságát hangsúlyozták azok a kommunisták, akik az Egyesült Izzó váci gyára meó alapszervezetének tagjaiként kedden délután tartották beszámoló taggyűlésüket. Nem egy- ,szer előfordul ugyanis, hogy egyes gazdasági vezetők a minőségellenőrök észrevételeit felesleges okvetetlenkedésnek fogják fel. Hujbert Istvánná, az alapszervezet titkára beszámolójában megemlítette, hogy a taggyűlésre politikailag és gazdaságilag nagyon fontos időszakban kerül sor. Ennek megfelelően a vezetőség meglehetősen kritikusan értékelte az elmúlt öt esztendő munkáját. Emellett természetesen szó esett az eredményekről is, hiszen a meó dolgozói nem egy területen sikereket értek el. Évente készített cselekvési programjaikat minden esetben teljesítették, s így egyebek között előbbre léptek a munkaszervezésben is: me",!ele1ő munkamegosztással elérték, hogy a termékek határidőre jutottak el a vevőkhöz, s minőségellenőrzési gondok miatt f«nna,'ad*s nem volt egy-egy tétel átvételében. Modern üveggyár A cselekvési programokban mindig r\agy súllyal szerepelt a selejt csökkentése. A zökkenőmentes termelés érdekében egyes jelentősebb és jellemző Vác új díszpolgára Dercsényi Dezső Kossuth-díjas művészettörténész A pénteki felszabadulási emlékünnepélyen nagy taps fogadta a bejelentést: dr. Dercsényi Dezső, az Európa-szsrte ismert nevű Kossuth-díjas művészettörténész lett Vác új díszpolgára. ★ Az idei múzeumi hónap kapcsán hosszabb interjút közölt vele a magyar televízió. Az idősebbek örömmel látták őt a képernyőn; a fiatalabb generáció képviselői meglepődve hallgatták, milyen szeretettel beszél szülővárosáról, édesapja nyomdájának a dolgozóiról, az indulás éveiről. Vácott, született, 1910-ben, a Dunakanyar sok történelmi emléket őrző városában. Édesapja, idősb. Dercsényi Dezső itt volt újságíró. Három évtizedig szerkesztette a hetenként kétszer megjelenő Váci Hírlapot. A fiatal Dercsényi a Csányi (ma Lenin) úti Pestvidéki Nyomdában ismerkedett Gutenberg nemes mesterségével. Alsó- és középiskoláit Vácott végezte, a piarista gimnáziumban érettségizett; Beiratkozott a Pázmány Péter Tudomány- egyetem bölcsészeti karára: a magyar—latin és a művészettörténeti szakra. Ez utóbbi témakör lett később a hivatása. Az indulásnál Gerevich Tibor volt a professzora, aki abban az időben a római Magyar Akadémia gondnoka és a Műemlékek Országos Bizottságának az elnöke volt. 1935-től 1949-ig a Műemlékek Országos Bizottságánál, 1949-től 1952-ig a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjában dolgozott. Ennek megszűnése után az Építészeti Tanács Titkárságár), majd a tanács beolvasztásával az Országos Építésügyi Hivatalban, e hivatal műemléki osztályán, annak vezetőjeként, 1957-ig. Később az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóhelyettese, illetve az intézmény tudományos vezetője lesz. 1954-ben Kossuth-díjat kapott, 1986-ban megkapta a nemzetközi Herder-díjat. s az UNESCO műemléki szervezete is végrehajtó bizottságába választotta Dercsényi Dezsőt. A Herder-díj átvételekor így nyilatkozott: „— A díj átadásakor Bécs- ben jelképesen magam mellett tudtam azt a sok építészt, restaurátort, régészt, művészettörténészt, kétkezi munkást, aki ezen a területen dolgozik. Most ősszel (1966-ban) lesz harminc esztendeje, hogy a műemlékvédelem területén dolgozom. Sok nehézséggel találkoztam, de sok elismeréssel is. Mégis, az a legnagyobb kegye a sorsnak, hogy harminc éve azt csinálhatom, amit szeretek, amire fiatal fejjel az életemet szántam.” Dercsényi neve a felszabadulás után eltelt három és fél évtizedben' összefügg mindazzal, ami Esztergom, Visegrád, Vác, Szentendre és a többi helység műemlékvédelmével kapcsolatos. Vácott a történelmi épületek, létesítmények sora az ő szervezőkészségének, tudós elmélyültségánek, s ha kellett, pénzügyi zsenijének köszönheti, hogy rryegújultan gyönyörködhetnek ma bennük a turisták ezrei. A váci székesegyház, a Gombás-pataki híd, a Kőkapu, a városi tanács épülete, a volt piarista templom, a hegyestorony mind, mind műemlékszerete- tének, értő gondoskodásának az eredménye. Ezt a gazdag életművet, a szülővárosa és annak lakossága iránt tanúsított megbecsülést ismerte el Vác város tanácsa a díszpolgári cím megszavazásával. Papp Rezső hibákról elemzéseket készítettek, s a hibák feltárt okait jelezték az üzemek szakembereinek. Emellett valamennyi meós szakmai továbbképzésen vett részt, ezzel is gyarapítva ismereteit. A gyár az utóbbi időben jelentős változásokon megy keresztül. A gyors átalakulást jól jelzi, ha megemlítjük: Vácott épült fel a földrész egyik legmodernebb üveggyára, amely tulajdonképpen lehetővé teszi a fénycsőgyártás nagyarányú fejlesztését. A termékszerkezet korszerűsítése azonban csak a dolgozók hatékony támogatásával lehet eredményes. Ilyenkor különösen fontos a párt tömegkapcsolatainak erősítése, hiszen egy-egy új termék gyártásának megkezdése nem egyszer munkaerő-átcsoportosításokkal jár. A váci gyárból az elmúlt esztendők alatt eltelepült például a spirálgyártás, s ugyanerre a sorsra jutott a gyújtó- és a törpelámpagyártás is. Ezzel egyidőben a meó dolgozói több tanfolyamon vettek részt, s emellett a megszüntetett termékek gyártását folytató más gyáregységek minőségi ellenőreit is „kiképezték”. Szintén új feladatot jelent a fénycsőgyártás megindulása. A termelés egyre növekszik, s ez a meósokra is nagy terheket ró. Az ellenőrzés korszerű mérési eljárással, statisztikusan történik, s az adatokról folyamatosan értesítik az üzemet is. A cselekvési programok teljesítését év közben is rendszeresen számon tartotta a vezetőség. A meó gazdasági vezetői negyedévenként adtak számot a végzett munkáról a vezetőségi üléseken, a taggyűléseken, valamint a termelési tanácskozásokon. Pártépítés Hujbert Istvánná külön értékelte az alapszervezet tevékenységét is. Elmondta, hogy a szervezeti élet alapja a munkaterv volt, amelyet minden évben megvitattak. A vezetőségi ülésekre minden alkalommal meghívták a pártcso- portbizalmikat is, ezzel segítve jobb tájékozottságukat. A vezetőség a szervezeti élet rendszerességét és annak fejlődését jónak értékelte, de a tagság aktivitásával alkalmanként gondok voltak. Nagy hangsúlyt helyeztek a pártépítésre is. Habár az elmúlt esztendőkben a munkaerő-vándorlás miatt meglehetősen változó volt az alapszervezet létszáma, mégis eredményként könyvelhetik el, hogy 1975-től öt új párttagot vettek fel, közülük hármat a KISZ ajánlására. A felvettek valamennyien fizikai munkások és nők. A párttagsági körtyvek cseréje jó lehetőséget adott arra. hogy a vezetőség valamennyi taggal elbeszélgessen. E hasznos eszmecsere során sok fontos kérdés került napirendre. A párttagok által elmondottak felelősségteljes, mértéktartó véleményeket tükröztek. Valamennyien kifejezték egyetértésüket a párt fő politikai irányvonalával és a XI. kongresszus határozataival. Ugyanakkor a legtöbben felhívták a figyelmet, a következetes végrehajtásra. Magasabb követelmények Az MSZMP Központi Bizottságának 1976. október 26-i határozata fontos feladatként jelölte meg az eszmei, politikai és ideológiai nevelőmunka javítását. Ennek megfelelően a meó alapszervezetben is nagy figyelmet fordítottak a pártoktatások megszervezésére. A politikai oktatáson a tagság több mint 90 százaléka vett részt, emellett nem egy kommunistát küldtek különböző szintű iskolákba. Ennek eredményeként napjainkban már a 22 tagú alapszervezetből 14-en rendelkeznek marxista—leninista esti középfokú iskolai, ketten pedig esti egyetemi végzettséggel. Ketten most járnak a középiskolába, egy tag pedig eredményesen fejezte be az öthónapos pártiskolát. A titkár a továbbiakban a tömegszervezetek tevékenységét értékelte, majd szólt a pártmegbízatások teljesítéséről. Hujbert Istvánná befejezésül a tagsággal már előzetesen megvitatott határozati javaslatokat ismertette. Ezután következtek a felszólalások. A legtöbb szót kérő a gazdasági vezetők szemléletformálását javasolta. A cél az, hogy a magasabb minőségi követelmény ne csak szavakban legyen fontos, hanem a valóságban is. Ma már helytelen csak’ a mennyiségi eredmények hajszolása, mint azt még most is sok középszintű gazdasági vezető teszi. Szó esett az átszervezésekről és a munkaerő-átcsoportosításokról is. Nem egy felszólaló elmarasztalta az egyébként helyes döntések végrehajtóit, mert az egységes szemlélet hiánya miatt, sok ember _érezte bizonytalannak a lövőiét, s emiatt nem egvszer feszültségek keletkeztek. A tagság a beszámolót és a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. F. Z. Ünnepélyes csapatgyűlés A Vác-alsóvárosi Gábor József Általános Iskola 918. számú Madách Imre úttörőcsapata december hetedikén délután az iskola aulájában ünnepélyes csapatgyűlésen megemlékezett Vác felszabadulásának 35. évfordulójáról. Olvasóink írják... Harapós kutyák A minap a Petőfi utcában mentem hazafelé, amikor üvöltözésre, sikoltozásra lettem figyelmes: gyerekek szaladtak — valószínűleg az iskolából hazafelé tartottak —, s nyomukban legalább négy kutya. Az egyik ház előtt egy idős bácsi állt: „meg kéne kötözni őket, még valakit megharapnak”! — mondta. Szerintem — s ebben a véleményemben nem vagyok egyedül — elsősorban nem a kutyákkal kellene csinálni valamit, hanem a gazdáikkal. Bosszantó, mi több, veszélyes nemtörődömségük. Mi lesz, ha valakit, akár gyermeket, akár felnőttet, megharapnak szabadon engedett állataik? Kié lesz n felelősség? Nagyon jó lenne, ha az utcából eltűnnének ezek a veszélyes ebek, s nyugodtan lehetne közlekedni, még este is. Ehhez kérjük az illetékesek sürgős segítségét! Mészáros Sándorné
