Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

özlemény a Magyar zocialista Munkáspárt • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 8., SZOMBAT PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Központi Bizottságának 1979. december 6 i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisz­tertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi na­pilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta : — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható telje­sítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság áttekintette a gazda­sági építőmunka időszerű kérdéseit. Megálla­pította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kol­lektívák kezdeményezését, a párt XII. kong­resszusának és hazánk felszabadulása 35. év­fordulójának tiszteletére indított és országos­sá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gaz­daságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás határozottabbá, érde­mibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelen­tős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetségesnél kisebb mér­tékben javult a termelés hatékonysága, ver­senyképessége és a termékszerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi telje­sítéséről megállapítható: A nemzeti jövedelem — elsősorban a *■» mezőgazdasági terméskiesés, valamint hz ipari termelés növekedésének mérséklődé­se miatt — az előirányzott 3—4 százalék he­lyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalék­kal szemben mintegy 4 százalékkal kellett Csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 szá­zaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5—3 szá­zalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, nö­vekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igé­nyekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelé­kenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a ter­vezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. _A folya­matban levő beruházások kivitelezése meg­gyorsult. Növekedett a felújítási és karban­tartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedve­zőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezett­nél, az 1978. évivel azonos lesz. A növény- termelés 2—3 százalékkal csökkent Kenyér- gabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányel­látás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágó­állatok, állati termékek termelése és felvá­sárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennaka­dásokkal kielégítik az áru- és személyszállí­tási igényeket. 2 A beruházások lényegében a terv sze- * rint valósulnak meg. Az állami beru­házások az előirányzatnak megfelelően tel­jesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, jelentősen csökkent a készletek növekedési üteme. 3 A foglalkoztatottak száma az iparban és * az építőiparban csökkent, a közlekedés­ben és a kereskedelemben nőtt, de összes­ségében nem változott A munkaerő-gazdál­kodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt­ós társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására. 4 Az életszínvonal a népgazdaság lehe- * tőségeivel, a gazdálkodás eredményes­ségével összhangban alakult. Az 1979 júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelemnöve­léssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 szá­zalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem •9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszín­vonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek határára a munkások és alkalma­zottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgo­zók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reál- jövedelem pádig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bő­vül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcik­kekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása. C Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együtt­működésünk, fejlődnek termelési kapcsola­taink a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A rubel elszámolású keres­kedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalék­kal nő. Államközi kötelezettségeinket telje­sítjük. A külgazdasági egyensúly javításának kö­vetelményeivel összhangban a nem rubel el­számolású kivitel az előirányzottnál dinami­kusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 szá­zalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet. Z A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredőié­ként kis mértékben nőtt a társadalmi tiszta­jövedelemnek az állami költségvetésben köz­pontosított hányada. A költségvetési intéz­mények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek sza­bályozzák a közületi személygépkocsik hasz­nálatát, az irodaberendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldeté­seket. II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980-ban a népgazdasági terv íő cél­ja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takaré­kosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erő­feszítéseket a termelés hatékonyságának nö­velésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy na­gyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságta­lan tevékenységek és veszteségforrások csök­kentésében, megszüntetésében.. Fontos követelmény, hogy a belföldi fel- használás, a felhalmozás — elsősorban a be­ruházások differenciált visszafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az országgyűlés elé ter­jessze: AZ 1980. ÉVI FŐBB ELŐIRÁNYZATOK AZ 1979. ÉV SZÁZALÉKÁBAN Nemzeti jövedelem 103,0—103,5 Belföldi felhasználás 99,0 Ipari termelés 103,5—104,0 Országos építési-szerelési teljesítmény 97,0—97,5 Mezőgazdasági termékek termelése 105,0—105,5 A szocialista szektor beruházásai 95,0—96,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 1 A népgazdasági egyensúly javításának * alapvető feltétele, hogy a termelés nö­vekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az ésszerű anyag- és energiatakaré­kosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfor­dítások a termelésnél lassabban emelkedje­nek. A hatékonyan dolgozó vállalatok terme­lése továbbra is dinamikusan növekedjék. Ja­vítani kell . a munkaerő-gazdálkodást és biz­tosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzet­közi értékesítési lehetőségeknek és a haté­konysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyettesíté­sére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek határozottab­ban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gaz­dálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerző­déses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitásoknak és a fi­zetőképes keresletnek az összhangja javul­jon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javul­jon a minőség, erősödjék a szerződéses fegye­lem és a határidők betartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beru­házások kivitelezése. — A mezőgazdasági termelés — a népgaz­dasági célokkal összhangban — igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat. A növénytermelés 10—11 szá­zalékkal emelkedjék. A talajok termőképes­ségéhez igazodó műtrágya-felhasználással, a szerves trágya fokozott hasznosításával, a magas hozamú fajták alkalmazásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növelni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvonalának fenntartását jobb takarmány- hasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználására a takarmá­nyozásban, javítsák a rét- és legelőgazdál­kodást. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok folyamatos takarmányellátását. — A közlekedés elégítse ki a népgazda­ság igényeit. A vasúti áruszállítás az átla­gosnál gyorsabban bővüljön. A közúti közle­kedésben szüntessék meg az indokolatlan üresjáratokat, jobban használják ki a közü­leti tehergépkocsikat. 2 Az életszínvonal az elért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehetősé­geinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének elengedhetetlen feltétele, hogy a termelés hatékonysága fokozódjék. A bé­rek ösztönözzenek a jobb munkára, szoro­sabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, a gazdálkodó szervek eredményeihez. Az át­lagot meghaladó bérfejlesztésre csak ott lesz lehetőség, ahol a munka hatékonysága, a lét­számgazdálkodás jelentősen javul. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban országos átlagban — az 1979. évihez viszo­nyítva — azonos szinten marad. Az 1979. évi júliusi ár- és ■ jövedelemintézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a mun­kások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 szá­zalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a köz­ponti árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos át­lagban — az átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A terv a lakosság fogyasztásának 1—1,5 százalékos emelkedésével számol és kiegyen­súlyozott áruellátást irányoz elő. Tovább kell bővíteni az állami és szövetkezeti kereskedel­mi, valamint a szolgáltató hálózatot. Az irá­nyító szervek a termelő és kereskedelmi vál­lalatok fordítsanak különös gondot a megfe­lelő árukínálatra, a hiánycikkek körének szű­kítésére. A lakosság életkörülményeinek javítása végett 1980-ban meg kell építeni 82,000 la­kást, 1300 általános iskolai tantermet, létre kell hozni 4700 bölcsődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. O A beruházások volumenét az ideihez képest differenciáltan, összességében 4— 5 százalékkal csökkenteni kell; a szocialista szektorban beruházásokra 183—184 milliárd forint fordítható. Űj állami nagyberuházás nem kezdhető meg. Néhány alacsony ké­szültségi fokon levő nagyberuházás megvaló­sulásának ütemét lassítani kell. A célcso­portos beruházásokat — a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivé­telével — csökkenteni szükséges. A vállalatok és szövetkezetek beruházási forrásaikat elsősorban a folyamatban levő fejlesztések, rekonstrukciók gyorsítására és befejezésére használják fel. A vállalati beru­házások állami támogatása csökkenjen. A be­ruházási hitel nagy részét a jól exportálható áruk termelésének bővítésére fordítsák. A beruházási célok megvalósítása követ­kezetes állami irányítást és fokozott ellen­őrzést igényel. A készletgazdálkodás javítá­sát szolgáló intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. Elengedhetetlen a válla­latok közötti együttműködés fejlesztése, anyag- és készletgazdálkodásuk korszerűsíté- tése, a felesleges készleteli leépítése. 4 Nemzetközi gazdasági kapcsolataink * fejlesztésében mindenekelőtt a Szovjet­unióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának szervezetébe tartozó többi tagál­lammal folytatott tervszerű gazdasági együtt­működésre, a vállalt kötelezettségek kölcsö­nös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére építünk. A rubel elszámolású áruforgalom­ban a kivitel és a behozatal lényegében azo­nos mértékben, 5—6 százalékkal növekedjék. A nem rubel elszámolású külkereskedelem­ben továbbra is az egyensúlyi helyzet erőtel­jes javítása az alapvető feladat. A fejlődő or­szágokkal a jövőben is gyors ütemben széle­sítjük gazdasági együttműködésünket. A gaz­daságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsö­nös előnyök alapján tovább bővítjük gazda­sági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi/ tevékenységben a kivi­tel fokozásával egyidejűleg törekedni kell az áruösszetétel és a jövedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmaz­kodásra, a devizahozam növelésére. Az állami költségvetés kiadásai és bévé- * telei a népgazdasági terv előirányzatai­val összhangban alakuljanak. Az állami költ­ségvetésben a felhalmozásra fordított kiadá­sok mérséklődjenek. A társadalmi közkiadá­sok növekedése az eddiginél jobban igazodjék az ország gazdasági lehetőségeihez. A költség- vetési gazdálkodásban is következetesen ér­vényesíteni kell a takarékosságot. A lakosság alapellátását biztosító egészségügyi, oktatási és szociális intézményekben a lehetőségek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzéséhez. /L A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő közgazdasági szabályozók következe­tes alkalmazása, az árrendszer hatékony mű­ködtetése, az átmeneti kedvezmények foko­zatos csökkentése elősegíti a gazdasági tisz­tánlátását, a gazdálkodó egységek — céljaink­nak megfelelő ■— differenciált fejlődését. III. A Központi Bizottság hangsúlyozta: előre­haladásunknak elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjén érvényesüljön a terv követelménye. Ennek érdekében a gazdaságirányító, a szervező és a politikai munka középpontjában a gazdasági egyensúly javítása, a gazdaságos termelés és az export dinamikus növelése, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítása, a beruházási forrásoknak a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt, differenciált felhaszná­lása és a szigorú takarékosság álljon. A kormányzati szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges intézkedéseket ide­jében és folyamatosan tegyék meg, gondos­kodjanak a következetes végrehajtásról. A gazdaságirányítás összehangolt munkával se­gítse elő a népgazdasági egyensúly megte­remtését szolgáló pozitív folyamatok kibonta­kozását, szigorúan érvényesítse a szabályo­zókban foglalt egységes követelményeket. — A vállalatok, a szövetkezetek és a taná­csok a népgazdasági terv céljaival összhang­ban készítsék el terveiket. Minden gazdálko­dó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkal­mazkodjék a piaci igényekhez, fokozottan ta­karékoskodjék az anyaggal, energiával. Te­gyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésére, az üzem- és munkaszervezés javítására, a munkaidő jobb kihasználására. — A Központi Bizottságnak meggyőződése,- hogy az 1980. évi népgazdasági terv céljai né­pünk összefogásával, a dolgozók helytállásá­val, kezdeményezésével, a szocialista munka­verseny lendítő erejével elérhetőek. Ezért el­engedhetetlen, hogy minden termelő, gazdál­kodó egységben tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai­célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, karolják fel a dolgozók terme­lési mozgalmait. A kollektívák, a szocialista brigádok vállalásai a népgazdasági tervvel összhangban, a jövőben is elsősorban a ter­melés hatékonyságának, gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiataka­rékosságra, a hazai és a külföldi piacon is jól értékesíthető cikkek termelésének növelésére,- a kooperációs fegyelem erősítésére, a szállítá­si szerződések betartására irányuljanak. Fon­tos, hogy a vállalatok vezetői — a párt- és társadalmi szervekkel együttműködve — biz­tosítsák a felajánlások teljesítéséhez szüksé­ges fettételeket. — A párt szervei és szervezetei segítsék elő, hogy a dolgozó tömegek megértsék és cse­lekvőén támogassák gazdaságpolitikai célja-' inkát. Tudátositsák, hogy eredményeink meg-' őrzéséhez, vívmányaink megszilárdításához az eddiginél jobb munkára van szükség. A kom-' munisiták személyes példamutatással tovább- ra is segítsék a tervek megvalósítását. A sajtó, a televízió és a rádió adjon na— gyobb nyilvánosságot az új feltételekhez ru­galmasan alkalmazkodó törekvéseknek, se­gítse elő, hogy a közvélemény megértse és' reálisan értékelje gazdasági helyzetünket. A Központi Bizottság felkéri a tömegszer— vezeteket, a társadalmi szerveket, hogy tag-' ságuk mozgósításával járuljanak hozzá gaz-' dasági feladataink sikeres teljesítéséhez. ★ A Központi Bizottság áttekintette a XII- kongresszus előkészítésének helyzetét és el­fogadta az 1980. évi munkatervét. A Közoonti Bizottság Grósz Károly elvtár-' sat, a KB osztályvezetőjét — akit megválasz­tottak a Borsod megyei pártbizottság első tit-’ kárának — felmentette osztályvezetői megbí­zatása alőL 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom