Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
özlemény a Magyar zocialista Munkáspárt • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 8., SZOMBAT PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Központi Bizottságának 1979. december 6 i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta : — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás határozottabbá, érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termékszerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható: A nemzeti jövedelem — elsősorban a *■» mezőgazdasági terméskiesés, valamint hz ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett Csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5—3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. _A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növény- termelés 2—3 százalékkal csökkent Kenyér- gabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal kielégítik az áru- és személyszállítási igényeket. 2 A beruházások lényegében a terv sze- * rint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, jelentősen csökkent a készletek növekedési üteme. 3 A foglalkoztatottak száma az iparban és * az építőiparban csökkent, a közlekedésben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott A munkaerő-gazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a pártós társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására. 4 Az életszínvonal a népgazdaság lehe- * tőségeivel, a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979 júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelemnöveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem •9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek határára a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reál- jövedelem pádig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása. C Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet. Z A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredőiéként kis mértékben nőtt a társadalmi tisztajövedelemnek az állami költségvetésben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldetéseket. II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980-ban a népgazdasági terv íő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében, megszüntetésében.. Fontos követelmény, hogy a belföldi fel- használás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visszafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az országgyűlés elé terjessze: AZ 1980. ÉVI FŐBB ELŐIRÁNYZATOK AZ 1979. ÉV SZÁZALÉKÁBAN Nemzeti jövedelem 103,0—103,5 Belföldi felhasználás 99,0 Ipari termelés 103,5—104,0 Országos építési-szerelési teljesítmény 97,0—97,5 Mezőgazdasági termékek termelése 105,0—105,5 A szocialista szektor beruházásai 95,0—96,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 1 A népgazdasági egyensúly javításának * alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az ésszerű anyag- és energiatakarékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell . a munkaerő-gazdálkodást és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek határozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitásoknak és a fizetőképes keresletnek az összhangja javuljon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, erősödjék a szerződéses fegyelem és a határidők betartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági termelés — a népgazdasági célokkal összhangban — igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat. A növénytermelés 10—11 százalékkal emelkedjék. A talajok termőképességéhez igazodó műtrágya-felhasználással, a szerves trágya fokozott hasznosításával, a magas hozamú fajták alkalmazásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növelni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvonalának fenntartását jobb takarmány- hasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználására a takarmányozásban, javítsák a rét- és legelőgazdálkodást. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok folyamatos takarmányellátását. — A közlekedés elégítse ki a népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az átlagosnál gyorsabban bővüljön. A közúti közlekedésben szüntessék meg az indokolatlan üresjáratokat, jobban használják ki a közületi tehergépkocsikat. 2 Az életszínvonal az elért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehetőségeinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének elengedhetetlen feltétele, hogy a termelés hatékonysága fokozódjék. A bérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, a gazdálkodó szervek eredményeihez. Az átlagot meghaladó bérfejlesztésre csak ott lesz lehetőség, ahol a munka hatékonysága, a létszámgazdálkodás jelentősen javul. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban országos átlagban — az 1979. évihez viszonyítva — azonos szinten marad. Az 1979. évi júliusi ár- és ■ jövedelemintézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — az átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A terv a lakosság fogyasztásának 1—1,5 százalékos emelkedésével számol és kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Tovább kell bővíteni az állami és szövetkezeti kereskedelmi, valamint a szolgáltató hálózatot. Az irányító szervek a termelő és kereskedelmi vállalatok fordítsanak különös gondot a megfelelő árukínálatra, a hiánycikkek körének szűkítésére. A lakosság életkörülményeinek javítása végett 1980-ban meg kell építeni 82,000 lakást, 1300 általános iskolai tantermet, létre kell hozni 4700 bölcsődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. O A beruházások volumenét az ideihez képest differenciáltan, összességében 4— 5 százalékkal csökkenteni kell; a szocialista szektorban beruházásokra 183—184 milliárd forint fordítható. Űj állami nagyberuházás nem kezdhető meg. Néhány alacsony készültségi fokon levő nagyberuházás megvalósulásának ütemét lassítani kell. A célcsoportos beruházásokat — a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivételével — csökkenteni szükséges. A vállalatok és szövetkezetek beruházási forrásaikat elsősorban a folyamatban levő fejlesztések, rekonstrukciók gyorsítására és befejezésére használják fel. A vállalati beruházások állami támogatása csökkenjen. A beruházási hitel nagy részét a jól exportálható áruk termelésének bővítésére fordítsák. A beruházási célok megvalósítása következetes állami irányítást és fokozott ellenőrzést igényel. A készletgazdálkodás javítását szolgáló intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. Elengedhetetlen a vállalatok közötti együttműködés fejlesztése, anyag- és készletgazdálkodásuk korszerűsíté- tése, a felesleges készleteli leépítése. 4 Nemzetközi gazdasági kapcsolataink * fejlesztésében mindenekelőtt a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére építünk. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal lényegében azonos mértékben, 5—6 százalékkal növekedjék. A nem rubel elszámolású külkereskedelemben továbbra is az egyensúlyi helyzet erőteljes javítása az alapvető feladat. A fejlődő országokkal a jövőben is gyors ütemben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi/ tevékenységben a kivitel fokozásával egyidejűleg törekedni kell az áruösszetétel és a jövedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a devizahozam növelésére. Az állami költségvetés kiadásai és bévé- * telei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Az állami költségvetésben a felhalmozásra fordított kiadások mérséklődjenek. A társadalmi közkiadások növekedése az eddiginél jobban igazodjék az ország gazdasági lehetőségeihez. A költség- vetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. A lakosság alapellátását biztosító egészségügyi, oktatási és szociális intézményekben a lehetőségek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzéséhez. /L A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő közgazdasági szabályozók következetes alkalmazása, az árrendszer hatékony működtetése, az átmeneti kedvezmények fokozatos csökkentése elősegíti a gazdasági tisztánlátását, a gazdálkodó egységek — céljainknak megfelelő ■— differenciált fejlődését. III. A Központi Bizottság hangsúlyozta: előrehaladásunknak elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjén érvényesüljön a terv követelménye. Ennek érdekében a gazdaságirányító, a szervező és a politikai munka középpontjában a gazdasági egyensúly javítása, a gazdaságos termelés és az export dinamikus növelése, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítása, a beruházási forrásoknak a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt, differenciált felhasználása és a szigorú takarékosság álljon. A kormányzati szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg, gondoskodjanak a következetes végrehajtásról. A gazdaságirányítás összehangolt munkával segítse elő a népgazdasági egyensúly megteremtését szolgáló pozitív folyamatok kibontakozását, szigorúan érvényesítse a szabályozókban foglalt egységes követelményeket. — A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, energiával. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésére, az üzem- és munkaszervezés javítására, a munkaidő jobb kihasználására. — A Központi Bizottságnak meggyőződése,- hogy az 1980. évi népgazdasági terv céljai népünk összefogásával, a dolgozók helytállásával, kezdeményezésével, a szocialista munkaverseny lendítő erejével elérhetőek. Ezért elengedhetetlen, hogy minden termelő, gazdálkodó egységben tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikaicélokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, karolják fel a dolgozók termelési mozgalmait. A kollektívák, a szocialista brigádok vállalásai a népgazdasági tervvel összhangban, a jövőben is elsősorban a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon is jól értékesíthető cikkek termelésének növelésére,- a kooperációs fegyelem erősítésére, a szállítási szerződések betartására irányuljanak. Fontos, hogy a vállalatok vezetői — a párt- és társadalmi szervekkel együttműködve — biztosítsák a felajánlások teljesítéséhez szükséges fettételeket. — A párt szervei és szervezetei segítsék elő, hogy a dolgozó tömegek megértsék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai célja-' inkát. Tudátositsák, hogy eredményeink meg-' őrzéséhez, vívmányaink megszilárdításához az eddiginél jobb munkára van szükség. A kom-' munisiták személyes példamutatással tovább- ra is segítsék a tervek megvalósítását. A sajtó, a televízió és a rádió adjon na— gyobb nyilvánosságot az új feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó törekvéseknek, segítse elő, hogy a közvélemény megértse és' reálisan értékelje gazdasági helyzetünket. A Központi Bizottság felkéri a tömegszer— vezeteket, a társadalmi szerveket, hogy tag-' ságuk mozgósításával járuljanak hozzá gaz-' dasági feladataink sikeres teljesítéséhez. ★ A Központi Bizottság áttekintette a XII- kongresszus előkészítésének helyzetét és elfogadta az 1980. évi munkatervét. A Közoonti Bizottság Grósz Károly elvtár-' sat, a KB osztályvezetőjét — akit megválasztottak a Borsod megyei pártbizottság első tit-’ kárának — felmentette osztályvezetői megbízatása alőL 1
