Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1979. DECEMBER 7., PÉNTEK Új kutakat fúrnak Túlteljesítik ai emelt tervet Olcsó fűtés termálvízzel A Vízkutató és Fúró Válla­lat ceglédi üzemegységében tíz évvel ezelőtt kezdődött és az idén fejeződött be a fo­lyamatos és teljes nagyre­konstrukció. Ennek során töb­bek között kicserélték a nagy teljesítményű termálfúró be­rendezéseket : a régi gépek he­lyett 65—70 millió forint ér­tékben új, szovjet és román egységeket vásároltak. Borda László üzemvezető elmondotta, hogy idén szep­tember végéig 21 fúróberende­zéssel 75 kutat fúrtak. A íű- rásmélység háromnegye-iéves összege: 19 ezer méter. Ez a szám december végéig 23—24 ezer méterje emelkedik, ugyanis előreláthatóan még több új fúrást nyitnak, illet­ve nyitottak. Év elején 104 millió forin­tos termelési érték elérése volt a cél Cegléden, ezt a tervet aztán idővel 111,5 mil­lióra módosították. Szilvesz­terre már ezt is túlteljesítik: a várható végösszeg 118 mil­lió forint. (Ez a Vízkutató és Fúró Vállalat teljes termelé­si értékének körülbelül egy- harmada!) A nyereségtervüket négy­millióval teljesítik túl a ceglédiek: 22 millióra szá­mítanak. Az üzemegység nemcsak a megye, hanem az egész or­szág területén jelen van, min­denütt segíti a víz- és a tei-málvízkincs felkutatását és felszínre hozatalát. Csak né­hány példa: a forráskúti Ha­ladás, a szentesi Árpád és a szegedi Felszabadulás és Uj Élet termelőszövetkezeteknek fúrtak 1800 méter mélységű, nagy hozamú termálkutakat az idén. A megkezdett mun­kát jövőre folytatják: a Csongrád megyei zöldségprog­ram megvalósításában tehát a ceglédiek is részt vesznek. Pri­mőrzöldség ugyanis elképzel­hetetlen melegházak, a me­legházak pedig olcsó fűtő­anyag a termálvíz nélkül. Szeged ivóvízellátását évek óta a ceglédiek által fúrt ku­tak biztosítják, s legutóbb a Szolnok megyei Tanács kül­dött dicsérő oklevelet az üzemegységnek: Törökszent­miklóson a nagy átmérőjű technológiával fiírt kút jó ideig ellátja majd a nagyköz­ség lakosságát ivóvízzel. Szo­cialista szerződés alapján a monori vízmű kútjait is a városunkbeli vállalat fúrja — a munkát idén kezdték, s a jövő évben fejezik be. Cegléd se maradjon ki a sorból: idén három kutat adtak át a vízműnek, 1980-ban pedig két újabb, 2000 li- ter/perc vízhozamú kút fúrásához készülődnek. Az öt víznyerőhely hosszú évekre megoldja majd a vá­ros vízellátását. Hazai munkái mellett kül­földön is tevékenykedik a Víz­kutató és Fúró Vállalat ceglé­di üzeme. Immár öt éve, hogy Szlovákiában, az ottani ter­málvízfeltárási lehetőségeket vizsgálják: geológiai kutatófú­rásokat végeznek. Tumusvál- tásokkal negyven dolgozó bir­kózik a néhol hihetetlenül kemény — gránittartalmú — — kőzettel. A kutatások vár­hatóan a jövőben is folytatód­nak — az eddiginél nagyobb intenzitással, s 1980-ban há­rom termálfúró nagyberende­zésnek is kiváltják a piros útlevelet. Külföldnél maradva: mos­tanában Líbia felé kacsingat­nak a ceglédiek: az OVIBER ugyanis nagyobb volumenű exportmunkát szervez az afri­kai országban, s ha semmi nem jön közbe, jövőre már a Rákóczi útról is utazhatnak szakemberek — Benghaziba. Bár a fúrós vándorélet miatt évről évre két-három dolgozó mindig búcsút mond a vállalatnak, utánpótlás azért — legalábbis egyelőre —akad. Hogy az otthontól való távoliét elviselhetőbb le­gyen, minden lehető mó­don segítik a fizikaiakat. Elsősorban az évenkénti bér­fejlesztéssel, s természetesen ügyelnek aira is, hogy az el­osztás megfelelően differen­ciált legyen. A vállalat összkomfortos la­kókocsikat biztosít a dolgozói­nak: e mozgó szállodákból a tévé, a rádió, a mosógép, a centrifuga épp úgy nem hiá­nyozhat, mint a hűtőgép, s a többi kényelmi és higiéniai felszerelés. Legutóbb három mikrobuszt vásárolt a ceglédi üzemegy­ség: hétvégeken ezzel utaz­hatnak haza a dolgozók a tá­voli kutaktól. (vürös) A mérce: a kutyafejes köbző Hitelesített boroshordók Könnyítés a kistermelőknek „Kicsiny a hordócska, jó bor terem benne” — szól a dal. — De ugyan, mennyi bor fér egy hordóba? Az Országos Mérésügyi Hivatal elnöke az 1979. október 1-én kelt 2/1979. OMH számú határozatában rendelkezik a magánháztartá­si célra szolgáló hordók, ká­dak és tartályok kötelező hi­telesítésének megszüntetésé­ről. Az intézkedés, amely a la­kossági borforgalmi adóztatás átalányjellegének kiterjeszté­se miatt vált szükségessé, tu­lajdonképpen egy meglevő ál­lapot hivatalos rögzítése. Ugyanis a kádárkisiparosok és a kistermelők eddig sem na­gyon repestek az örömtől, hogy bortároló edényeiket jeleztetni kell. (Kérésre azért ezután is hitelesítenek: beleér;étik a li­terűrtartalmat, az évszámot, a jegyzőkönyvi számot és a ma­gyar címert a hordókba. A transzporthordók (szállítóhor­dók) és -tartályok évenkénti CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Szociális Betegott­hon Cegléd, szak­képzett gondozónőt /esz fel azonnali be- épéssel. jelentkezni ehet: Cegléd, Bajcsy- Zsílinszlcy tér. Toielkű, becsületes nőt ceresek egyedüli idős ember gondozására, lakaritással, begyúj­tással. bevásárlással, télen hóeltakarítással az utcai és udvari járdán, teafőzéssel, ebédhordással, a pos­tai dolgok intézésével, érdeklődni: szomba­ton 10—17 óra között és vasárnap 10—17 óra között. Ecser mérnök­nél, Cegléd, Sárkány utca 8. Cegieoen a város bel- jerületén, estleg a vasút környékén ke­resek üres szoba, konyhát — kívánságra meghatározott idő­kitöltéssel. Értesítés: vagy megkeresést ké­rem: Cebléd, Táncsics Mihály u. 32. Idősebb' Bzerhciy vagy házas!*« részére mo­sást, takarítást, be­vásárlást vállalok. Cím: Eoda Edit, Ceg­léd, Felház utca 29. szám. Eladó csemői központ­ban levő 200 négy­szögöl porta, félig kész házzal. Érdek­lődni lehet: Zöldha­lom, Iskola dűlő 4. szám alatt. ■ Beköltözhető ház el­adó. Cegléd. Tükör utca 33. szám. _______ Be költözhető családi ház Cegléd, Szélma­lom zug 4 a. szám alatt eladó Érdeklődni le­het: 16 óra után és vasárnap. Cegéd, Tö­rök Ignác utca 21. szám. __________________ El adó 2 fotel, heverő és egy dohányzóasztal. Cegléd. Kölcsey tér, IV. lépcsőház, II. em. 8, sz._________________ El adó ARÖ, M—461-es szgk. Cegléd, Csutak Kálmán utca 18. szám. Eiaao UM-es 1200-as fehér Zsiguli. Cegléd, Nyárfa utca 13/a. Bacsó Béla utca 22. számú, beköltözhető ház eladó. Érdeklőd­ni lehet: Cegléd, Tü­kör utca 33. szám. Telek eiado a Ken­derföldön, déli tájolá­sú. Villany van. Ér­deklődni lehet: Ceg­léd, Arany utca 10. Fa- és műanyag re­dőny készítését, javí­tását vállalom. Sík Viktor. Cegléd, Túzok köz ll/a. szám. ________ Ko t ágy sodronnyal, matracokkal férfi ci­pők, ruhák eladók. Cegléd, Kozma Sándor út 5. III. em. 4. Fiatal házaspár egy gyermekkel eltartási szerződést kötne idő­sebb személlyel. Vá­laszt kérjük „Laká­sért liö 513’' jeligére a Hírlapkiadó Vall. kirendeltségére Ceg­léd, Teleki utca 30. Ház eladó, 800 négy­szögöl területtel, ker­tészkedésre is alkal­mas. Cegléd, Örkényi út 467. Szubber Ger­gely. Eladó 2 szoba hallos 69 m2-es OTP-örokia- kás, kp. -f- hitelátvál­lalással. Cegléd, Marx Károly utca 2—4. I. em. 6. Érdeklődni: Cegléd, Szolnoki út 33. Telefon: 10—589. Külön bejáratú búto­rozott szoba, fürdő­szobával egy férfi ré­szére kiadó. Cegéd, Mészáros Lőrinc utca 9. sz. jaleztetése azonban ezután is kötelező! Az OMH ceglédi mértékhi­telesítő alkirendeltségén — a hordóhitelesítőben — már ré­gen lezajlott a szüret előtti csúcs. Nagy Teleki László ki­rendeltségvezető a végzett munka eredményeit summáz­za. Öt járás — a ceglédi, a nagy- kátai, a monori, a dabasi és a nagykőrösi — százötven pincé­je és pincészete, valamint jó néhány szeszfőzdéje „dolgoz­tat” a Malom utcában. Itt hi­telesítik a kisebb űrtartalmú hordókat, a bekalibrált, kutya­fejes köbzőhengerekkel. A tsz- ek és az állami gazdaságok hatalmas betontartályait a helyszínen, a szállítható nor-- máltartályokkal mérik. A ceglédi kirendeltség hite­lesített már ötliteres hordót, de 1600 hektoliteres tartályt is: Budafokon. Nem árt tudni: cement- és fémtartályoknál az első jelzés után legközelebb öt év, majd 15 év múlva kell kérni az új lejelzést. Az ászok- hordókat az első jel beütése után egy, utána legközelebb tíz év múlva kell hitelesíttet­ni. Javítás, alakítás után ki­vétel nélkül minden bortárolót újból hitelesíttetni kell. V. I. Fontos kultúrtörténeti adatok Hasznosuljon a szellemi kincs Nap mint nap látjuk a ceg­lédi nyomda nyomtatványait, a moziplakátokat a házfala­kon, kezünkbe vesszük a mű­sorkalauzt, gyászjelentést és esküvői meghívót kapunk ám az vajon kinek jutna eszébe, hogy hatszáz éves vá­rosunkban csupán évszázadnyi múltra tekint vissza a nyom­daipar? Gutenberg találmá­nyának gyors elterjedésétől még több mint négyszáz év­nek kellett eltelnie, amíg 1878 őszén letelepedett az első nyomdász. Az ausztriai születésű férfit Lesska Nándornak hívták, s százegy esztendővel ezelőtt, 1878. december 25-én az első helybeli újság, a Czegléd mu­tatványszámának kiadásával ajánlotta magát a nagybecsű közönség szíves figyelmébe nyomdaüzemével. A Templom utca 2. szám alatti nyomda, amely egyúttal a vasárnapon­ként megjelenő vegyes tartal­mú hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala volt, nem sok­kal később, következő év ja­nuárjában már tulajdonosá­nak halálhírét foglalta ólom­ba. Könyvek, újságok Ezt, a város kultúrtörténete szempontjából jelentős nyom­da- és lapalapítást abból a szakdolgozatból tudjuk, ame­lyet Kányi Andrásné könyv­tárigazgat ó írt A ceglédi nyomdászat története címmel tizennégy évvel ezelőtt. Fá­radságos kutatómunkája fel­tárta a városbeli nyomdák múltját, köztük a Sebők Bé­láét, amelynek jelentőségét számunkra az adja, hogy a Czegléd című lapot is kiadta, amely 1904-ben közölte a ké­sőbb Kossuth-díjas író, költő sé színikritikus, Kárpáti Aurél első verseit. Részletesen fog­lalkozik a Sárik család majd egy évszázadra kiterjedő te­vékenységével, felderítve, hogy már 1956-ban hivatalosan be­jegyzett könyvkötészetük és papírkereskedésük volt Ceglé­den. Nyomdájukat a század elején alapították, a mai Ma­gyar Nemzeti Bank épületé­ben, majd a Batthyány utca 8. szám alá helyezték át, ahol 60—70 embert foglalkoztattak. Az olcsón és gyorsan dolgozó vállalkozás neves fővárosi ki­adóknak, a Helikonnak, a Sin­ger és Wolfnernek, a Danié­nak vállalt könyvnyomtatást. Tőlük kerültek ki a Magyar Városok című sorozat szép­mívű kötetei, melyek élén a Cegléd című monográfia állt. Simon János és Garab Jó- szef az első világháború után indította meg sajtóját, amelyet színvonalas kiadványok hagy­tak el, s mind a mai napig a ceglédi gyűjtők féltve őrzött kiesei. Főként tudományos munkákat adtak ki és több újságot nyomtattak. Ezeken a fontos adatokon kívül a nyomdászok élet- és munka- körülményeiről, az üzemek gé­pi felszereltségéről, működé­séről, kiadványairól is átfogó képet kap, aki hozzájut ehhez a ceglédi könyvtárban egyet­len kéziratos példányban fel­lelhető munkához. Rókaregény A városi-járási könyvtár né­hány más szakdolgozatot is őriz. Litavszky Edit Cegléd könyvtári kultúrájának törté­netét dolgozta fel, az 1945-től A csillék anyagot hoznak Főként B—30-as készül Az enyhe időt kihasználva, Cegléden és a környéken so­kan kettőzött erővel munkál­kodnak kisebb-nagyobb épít­kezéseiken, a családi ház bő­vítésén, javításán. Kapós áru a tégla, amit főként az Alföl­di Téglaipari Vállalat helybeli gyárából igyekeznek beszerez­ni. A gyár két kemencével, két műszakban dolgozik. Éves ter­vük szerint 12 millió 700 ezer égetett és 14 millió nyers tég­lát kell év végéig gyártaniuk. A harmadik negyedévet plusz- szál zárták. Sok B—30-as ké­szült, a hagyomknyos kisebb méretűből már kevesebb. Ezt a fajtát főként régi épületek javításához használják. Most, a negyedik negyedévben várha­tóan több mint 100 százalékra tudja a gyár teljesíteni az ége­tett tégla készítési tervét. Sok ceglédi magánépítkező az OTP segítségét is igénybe veszi, amikor lakóépületét bő­víti, vagy új házat épít. Őket nemcsak a küszöbön álló tél sürgeti, hanem az is, hogy a kapott kölcsönt határidőre kell visszafizetni, tehát ,nem mind­egy, hogy az építkezéssel ho­gyan haladnak. Mint a tégla­gyárban említették, a ceglédi gyártmány általában másod- osztályú, az alapanyag minő­sége miatt. A bányát már nem nagyon lehet bővíteni, azzal a nyersanyaggal kell gazdálkod­ni, amit kiad. napjainkig terjedő időszakot tanulmányozva. Jakab Béláné, a gyermekkönyvtár vezetője á törteli Déryné Művelődési Ház történetét írta meg. Ki­rály Józsefné, a dánszent- miklósi könyvtár vezetője Fe­kete István Vük című mun­kája nyomán a rókaregény ol­vasásával és befogadásával kapcsolatban folytatott vizs­gálatokat 9—12 -éves gyerekek körében. Csoknyai Zoltán városi ta­nulmányi felügyelő annak ide­jén a Cegléd irodalmi élete a felszabadulás után című témát választotta szakdolgozata tár­gyául. Ebből kitűnik, hogy már 1946-ban a szabadegyete­mi előadások keretében Dar­vas József, Veres Péter, Ortu- tay Gyula és Révai József járt a városban. Az első könyvna­pot 1949 júniusában tartották és tizenötezer forint értékű könyvet adtak el. Valaha iro­dalmi kör, majd jó hírű iro­dalmi színpad működött az 1960-as évektől Katsányi Sán­dor könyvtáros és Márky Pé­ter népművelési felügyelő irá­nyításával. Számos élményt adó író—olvasó találkozó őrzi Simon István, Berda József, Kónya Lajos, Tamási Áron és irodalmi életünk sok más jeles alakjának ceglédi látogatását Thália ekhós szekerén Azt Gyarmati Teréz egykori népművelési felügyelő szak­dolgozatából tudjuk, hogy a források szerint TnáUa exnós szekere először 1780-ban gör­dült be a városba. Ez volt az első, német nyelvű, hivatásos színészekből álló társulat, amely fellépett Cegléden. Ma­gyar színészek tizenhárom év­vel később jelentkeztek, majd 1796-ban megjelent Kelemen László is, felbomlóban levő maroknyi társulatával. A re­formkor idején, majd a sza­badságharc után 2—3 éven­ként vetődött erre egy-egy trupp, és három-négy hétig maradt a falak közt. 1881 jelentős évszám a szín­házi élet helybeli történetében. A Népkör Batthyány utcai tel­kén ekkor nyílt meg a fából álló állandó színház, amely elsőként a Bánk bánt vitte színre. Ez azonban nem lendí­tette fel egycsapásra a színhá­zi életet. 1889. december 13-án így kesergett a Czegléd című lap: „A ceglédi intelligenciá­nak nem használt a leszállí­tott helyár, akik elmaradnak, nem a helyárak, hanem a mű­vészet iránti vágy hiánya miatt maradnak el.” Azokban a na­pokban ezzel a rögtönzött da­locskával kapott finom frics­kát az elkeseredett színészek­től a nagyérdemű: „A ceglédi színészek / Csehül állnak sze­gények. / Ha tovább is így megy még, / Meg kell szökni mielébb. / Minden színész éhen vesz: / Ennek oka Cegléd lesz.” Ne kallódjanak el Szerény becslések szerint is több ezer kéziratoldalra te­hető az az anyagmennyiség, amely Cegléddel foglalkozik és az ország felsőfokú okta­tási intézményeiben szakdol­gozatként porosodik a polco­kon. Ha ehhez hozzászámítjuk a helytörténészek forrás ér­tékű tanulmányait, még na­gyobb felhasználható anyag kallódik. Jelentős szellemi energia vész kárba azáltal, hogy szakdolgozatok, disszer­tációk, különféle tudományos fokozatok elérése céljából ké­szült munkák örökre eltűnnek, feledésbe mennek. Jó volna, ha a ceglédi könyvtár kézirat­tárában helyet kapna a Ceg­léddel foglalkozó dolgozatok egy-egy példánya. Iparral, mezőgazdasággal, kereskede­lemmel, közművelődéssel, gyó­gyítással összefüggő munkák születnek évről évre. Ezek összegyűjtését meg kellene szerveznie a könyvtárnak. Az is támpontul szolgálhatna, ha azokon a főiskolákon, egye­temeken, ahová a legtöbb ceglédi hallgató járt, a várost valamilyen vonatkozásban érintő dolgozatoknak legalább a jegyzéke elkészülne. A to­vábbiakban elképzelhető len­ne, hogy e tanulmányok egy példányát a ceglédi könyvtár­nak felajánlanák a szerzők. Tamasi Tamás MOZIMŰSOR Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap, délután: Hajókkal a bástyák ellen (szovjet film). Este: A jó, a rossz és a csúf I—II. (olasz western film). Vetsáman délelőtt: Föl támad ott a tenger (magyar történelmi film). A kamaramoziban: Dráma a va­dászaton (szovjet filmdráma). A masamozibsn: a Kacor ki­rály. Abony, szombaton és vasár­nap: Fekete farkasok üvöltése (NSZK kalandfdton). A mű- vészmozitoan: Ellenségek (szovjet filmdráma). A mese­moziban : Visszatérés Öz föld­jére (amerikai fáim). Albertir- sa, vasárnap: Gyilkos levegő (kanadai film). Ceglédbcrcel, vasárnap: Kocsubej (szovjet történelmii film). Törtei, szom­baton: A jégsziget foglyai I— II. (szovjet—olasz film). Va­sárnap: A vadnyugat hőskora I—II. (amerikai westemfilm). Elmarad a Mensáros-est A Kossuth Művelődési Köz­pont igazgatósága értesíti a Pódium I. irodalmi bérlet tu­lajdonosait, hogy Mensáros László előadói estje, a művész betegsége miatt, decemberben elmarad. Az előadást január­ban fogják megrendezni. A butikban ez a módi &§.. % /a.- ' . .. o;.‘- - :*e: A ceglédi NÍVÓ Ruházati Szövetkezetnek van egy divat­áru boltja a Rákóczi úton. A Módi-boltban havonta 300 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le. A folyamatos áruellátást — saját termékeik mellett — a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat is segíti. A képen Kender Antalné eladó segít vá­lasztani. Ifj. Fekete József felvétele I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom