Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat karbantartó részlegének doljozái^tíszáz .élelmiszerüzlet hűtő­gépeit javítják. Tóth János és Mészáros Gyula hűtőpultokat hoz rendbe. Apáti-Tóth Sándor felvétele A Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet abonyi kirendelt- ságe több községben építkezés kivitelezője. Építőbrigádja ala­kította át a Somogyi Imre ál­talános iskola Radák úti épü­letét. A határidő november 30. volt. Balogh József építésvezető elmondta, hogy a munkát előbb is befejezhették volna, ha a szükséges födémpanele­ket időben és hiánytalanul megkapják. Száztizenöt panel­ből csak nyolcvannyolcat szál­lított a szolnoki házgyár, azt is vontatottan. A hiányzó épü­letelemeket az építkezés hely­színén készített úgynevezett monolit szerkezettel pótolták, és így sikerült a 4,5 millió forint értékű munkát befejez­ni. A hattanterme3 új iskola- épület alapzatát ügy Készítet­ték, hogy a későbbiek során emeletráépítésre is mód le­gyen. Olyan kéményt emeltek, ami a központi fűtést lehető­vé teszi. A kirendeltség építi a Kos­suth téren a ' háromemeletes, 15 lakásos lakóházat. Az ala­pozással elkészültek, bár már előbbre kellett volna haladni. A lemaradás oka, hogy idő­közben az építők egy csoport­ját máshová irányították. Ha nem lesz kemény, hosszú tél, és legalább december köze­péig dolgozhatnak, akkor a le­maradás jelentősen csökkenni fog, és az, év végéig 3,5 mil­lió forintot érő munkát tud­nak végezni. Sajnos, most is sok gondot okoz az anyagbe­szerzés. Az épület pillérvázas magas tetős és árkádos lesz. Elkészítésének határideje 1981 tavasza. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1979. DECEMBER 5., SZERDA Félmillió pár kiscipő Jövőre új üzemcsarnok épül Takarékosan bánnak az anyaggal Cegléd, Fűtőház utca. Jobb­ra a vasúti sínek s a fordító­korong: vénséges-vén mozdony pöfékel rajta. Balra, a zárt­kertekben: feketén csillog az őszi mélyszántás. Malacfalka robog a járókelővel szemben, az arasznyi járdán. Nem ki­mondottan ipari negyed ez a környék. Mégis, ebben az ut­cában ta’álható a Pest megye Műanyagipari Vállalat gyer­mekcipőgyára. Frontáttörés — Bébitipegőket, gyermek­cipőket, -szandálokat, -csiz­mákat és bundacipőket gyár­tunk 18-astól 38-as méretig — mondja Szabadi Mihályné fő­könyvelő. Csak belföldre dol­gozunk. Raktár és egyetem Varga Tünde továbbtanul Megértő munkahely, segítő kollégák A középiskolát elvégezve, a fiatalok egy része rögtön munkába áll, s köztük is van­nak olyanok, akik a munka melletti tanulást választják végül, hogy céljukat elérjék. Esti, vagy levelező tagozaton igyekeznek főiskolai, egyetemi diplomat szerezni. Cegléden és a járásban nem is egy ilyen fiatal van. Varga Tünde, a MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében dolgo­zik. Raktári segédmunkás. Si­keresen felvételizett a szegedi József Attila Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara levelező tagozatán. — A munkahelyi beosztást én kértem — említi Tünde —, egy kis mozgásra szüksé­gem van és nemcsak szám­lákkal, aktákkal, hanem em­berekkel is megismerkedhe­tek. A vállalat vezetői meg­értették törekvésemet. Szíve­sen hozzájárultak, hogy a munkaidő-kedvezmény mel­lett több másban is segítse­I. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT CEGLÉDI ÜZEME Kosárhegyi utca Telefon: 10-758. LADA, SKODA, TRABANT ÉS WARTBURG SZEMÉLYGÉPKOCSIK GARANCIÁLIS IDŐN TÚLI JAVÍTÁSÁT, VIZSGAELÖKÉSZÍTÉSÉT, HELYSZÍNI VIZSGÁZTATÁSÁT RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJUK. !W«P!í! nek nekem. Így részt tudok venni a konzultációs órákon, az utazáshoz pedig költségté­rítést kapok. — A kollégák hogyan fo­gadták a levelező egyetemis­tát? — Megpróbálnak minden­ben segíteni. Mialatt távol va­gyok, az én feladataim nagy­ja is rájuk jut. Nagyon jó, fő­ként fiatalokból álló kollek­tívába kerültem. Nem én va­gyok az egyetlen, aki tanul. Van, aki már megszerezte bi­zonyítványát és most „a köl­csönt” adja vissza, nekem, másoknak. Soha senki szóvá nem tette még, hogy a másik helyett is dolgozni kell. Ér­zem, hogy szeretnek, vissza­várnak, mint jogi szakembert, ide a vállalathoz. — öt év nagy idő. Hogyan lehet hosszú távon egyeztetni a munkát az utazással, tanu­lással, vizsgákkal? — Eleinte nehéz volt. Amint itt végeztem, loholtam haza, segítettem, amiben kellett, azután nekiláttam tanulni, akár éjfélig. Az első konzul­táció alkalmával annyi fel­adatot kaptunk, hogy egészen kétségbeestem. Azután fonto­lóra vettem a dolgot, rendsze­res időbeosztást készítettem saját érdekemben. Azóta egy k.s szórakozásra is futja. — A jövő tervekről sza­bad-e kérdezni? — Szeretném megismerni vállalatom belső szervezeti felépítését, még jobban. Fő­ként a jogi vonatkozású dol­gok érdekelnek, és mindaz, ami azokhoz kapcsolódik. Igen, szeretnék majd vissza­jönni, mint vállalati jogtaná­csos. Addig rengeteget kell tanulni! Van olyan munkahely, ahol nem fogadják nagy örömmel, ha a fiatal munkás bejelenti: tovább akar tanulni, hogy „pályát módosítson”. Varga Tündének ebben szerencséje van. Munkahelyére nem lehet panasza, jó területet válasz­tott a továbbtanuláshoz és bi­zonyára eszerint számítanak rá, mint diplomásra. A most még kieső idő megtérül, ha szakemberként is lelkiisme­rettel, tudása legjavát adva ellátja majd a feladatát. S. K. — Mi a helyzet a hazai gyer- mekcipőf ronton? — Sokáig gond volt az ellá­tással: a mennyiséget és minő­séget illetően egyaránt. Lassan, de fokozatosan javult a hely­zet. A ceglédieknek nagy részük volt a gyermekcipőfront-áttö- résben. A PEMÜ 1977-ben vette át ezt a kisüzemet, a jogelődtől, s idén már 510 ezer pár kiscipő készítését tervez­ték el — 79 millió forint ér­tékben. December közepén se tartunk, de a teljesítéssel nem lehet már baj. Rövid sétára indulunk az üzemben. A gyártósor legkezdetén László Ottóné a borzológép mellett tevékenykedik. (A bor­zolás: a ragasztás eiőművele- te.) Előre leszabott cipőtalpa­kat helyez egy gyorsan forgó henger és egy éles fogú fésű közé. Egy villanás: messze röp­pennek a talpak — a másik oldalon. Le, a földbe. Lászlóné lehajol, összeszedeget minden darabot. — Nem fárasztó ez a haj- longás? — Már megszoktam — mondja az asszony. — Azért valami háló vagy keret jó len­ne, hogy felfogja ezeket. Na­ponta ezer párat is megcsiná­lok, s a fele leesik. Az kereken ezer törzshajli- tás naponta. Radikális fogyó­kúra. A gyártósoron Egy gépsorral odébb, á hid­raulikus szabászgépen Szűcs Eszter dolgozik. A legjobb munkások egyike, 130—140 szá­zalékos a teljesítménye. — Ha nekidurálom magam, csak akkor — mosolyog Szűcs Eszter szerényen. —Hogy mit kell tudni a szabásznak? Nem árt egy kis kombinációs kész­ség, mert nem mindegy, ho­gyan helyezem el a szármintát a bőröndön. Minél kevesebb bőrből, minél több csizmaszá­rat kihozni — ez a cél. Vörös Márta a varrógépso­ron dolgozik. Csizmaszár-visz- szahajtás szegese a feladata, s míg ezt kimondja, már meg is csinált egyet a napi penzum, a száznyolcvan pár közül. Siet­nie kell, mert mellette a sza­lag, ha csigalassúsággal is, de folyamatosan kúszik előre. On­nan veszi le oda rakja vissza a megmunkálandó, illetve kész darabokat. Csak egyet kérde­zek. Karrier — Arra kell különösen vi­gyázni — válaszolja Márta —, hogy le ne szaladjunk a csiz- maszártetőről. Akkor törik a tű, akkor van az idegeskedés. Hegedűs József né, a műve­zető ilyenkor zsebből adagolja a tűkét. — Drága jószág az ICH-tű — mondja Hegedűsné. — Ma még csak tíz óra van, s már hatot kiosztottam a töröttek helyett. A művezető ebben az üzem­ben tanulta a cipészszakmát — mint mondja: „valamikor régen ..Aztán felfelé ívelt a pályája: „egy ideig Pesten, a Minőségiben dolgoztam, ren­geteget tanultam ott”. Vissza­jött Ceglédre, kát évig dolgo­zott szalagon, majd három esz­tendeig szakoktatóskodott: nem rejtette véka alá az ismere­teit. öt éve a kismamaszalag irányítója. — Ha valaki betegeskedik, hiányzik, hát beugrók helyette én. a szalagra — mondja. Kiss József né, a meós na­ponta ezerötszázszor nyomja bele a bélyegzőt a kis cipőkbe — Mi a legelemibb követel­mény egy csizmával szemben? — Két fő szempont van — mondja. — A színegyezés és az, hogy egyforma méretű le­gyen a jobb és a bal cipő. A legfontosabb, kényelmes-e a lábbeli, az már az üzletben derül ki. Egyébként: két uno­kám van, s magam is a PE- MÜ-cipöket keresem nekik a boltban. Van olyan kis szan­dálunk otthon: a gyerek nem tudta elnyűni a nyáron. Jó lesz a testvérének — jövőre. Elmenőben bekukkantunk a férfi öltözőbe. A zuhanyozó­ban nem látom a hideg és meleg víz elegyítéséhez szük­séges keverőtelepeket a csa­pokon. Forró zuhany — Nekem kell majd felsze­relni ezeket itt is, a női fürdő­ben is — mondja Tamasovszki József segédmunkás. — A 'téemkások nem vállalják. Kér­dezze meg, hogy miért nem! — Nem vagyunk mi vízsze­relők — mondja az egyik tmk- lakatos. — Igaz, a Józsi bácsi se az ... De van nekünk amúgy is elég dolgunk. — És ha valaki leforrázná magát? Á férfi megvonja a vállát: — Inkább csak mi fürdőnk itt Mi meg vigyázunk. Vigyáz­zanak a többiek is. Kifelé jövet- kísérőm letisz­tított, letarolt terepre mutat: — Ezek már a jövő évi re­konstrukció előkészületei. Új, nagy üzemcsarnok épül itt, új szalagrendszerrel. Ha igaz, 1981-re elkészül. Negyvenmil­lióba kerül majd. A várva várt üzemfelújítás talán meghozza a tmk-sok munkakedvét is. S ami a fő: segít kiszélesíteni a munkássá válás esyre kézzelfoghatóbb folyamatát is. Vörös István i Mazsola is ott lesz Beköszön a Télapó Jábműsor — gyerekeknek A ceglédi Dózsa György if­júsági klubban vasárnap, de­cember 9-én 15 órakor Tél­apó műsor kezdődik, a Vas­ipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet dolgozóinak cse­metéi a meghívottak erre. A vidám bábműsorban Mazsolát és társait láthatja a gyerek­sereg. Cegléd a hazai lapokban A Mérleg című lap októberi száma a színvonalasabb, jobb üzemegészségügyi munkáról ír. A Ceglédi Kossuth Műve­lődési Központban a város te­rületén működő kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek és intézmények több mint 150 megjelent dolgozójának dr. Péteri Miklós, a KPVDSZ elr lenőrző főorvosa tartott elő­adást a kereskedelem és ven­déglátás területén előforduló szakmai ártalmakról és az el­lenük való védekezésről. dr Az Orvosegyetem című lap október 22-i száma nekrológot között a ceglédi születésű dr, Várkonyi Ferencről, aki a kö­zelmúltban hunyt el. ★ A Kisiparos Újság október 27-i száma arról számol be, hogy a nemzetközi gyermek­év jegyében rendezett kiállí­tást Cegléden a KIOSZ kör­zeti csoportja, bemutatva a kisipari szolgáltatásokat és termékeket. dr A Szolnok megyei Néplap október 31-i száma hirül ad­ta, hogy a szolnoki Aba-No- vák-teremben rendezték meg Élesdy István ceglédi születé-, sű festőművész kiállítását. dr A Pajtás november 1-i szá­ma a ceglédi városi úttörő­parlament eseményeiről szá­molt be. Nyolc csapat küldőt-; te mondta el, hogyan teljesí­tették a vállalt feladatokat, mit javasolnak és kérnek az elkövetkező években. ★ A Munkásőr októberi szá­ma a ceglédi virágtolvaj elfő-: gásában részt vevő munkás­őrökről, Cseh Jánosról és Ma­ma Józsefről közölt cikket. ★ A Kritika című folyóirat Somogyi József szobrászmű­vész alkotásait bemutató so­rozatot közöl. A tizedik szám a többi között a ceglédi Dó- zsa-szoborral foglalkozik. M. E. A PENOMAH új termékei Ahonnan a hús érkezik Cegléden, a vasútállomástól nem messze, a Gabonaforgal­mi Vállalat toronysilója mel­lett van a PENOMAH, a Pest—Nógrád megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat 850 dolgozót foglalkoztató ha­talmas gyára. Ez a Közép- és Dél-Pest megye városaiban, községeiben és tanyavilágában hizlalt és felvásárolt sertések ezreit veszi át és dolgozza fel. Ezeket a területeket, köztük Nagykőrös, Kocsér és Nyárs­apát húsboltjait, oroszlánrész­ben ez a gyár látja el rend­szeresen friss tőkehússal és különféle hentesárukkal. Ki­sebb mennyiségben a nagykő­rösi Mészáros János Tsz és az Áfész üzeme is hozzájárul a lakosság hús- és húsáru­ellátásához. A nagyobb boltok már kisebb húsüzemektől is rendelnek hentesárukat. Amit igényelnek A napokban ellátogattunk a gyárba, ahol Kiszely István igazgató fogadott minket. — Naponta télen-nyáron két műszakban, átlagosan 100— 140 szarvasmarhát és 700 ser­tést vágunk le és dolgozunk fel tőkehúsnak és különféle húskészítményeknek — mon­dotta. — Égy nap hányféle és mennyi hústerméket készíte­nek? — Mindennap 35—40 féle húsárut készítünk, mintegy 180 mázsányit. A friss húst és a húskészítményeket állan­dóan szállítják autóink a la­kosság ellátására. — Exporttevékenységet foly­tatnak-e? — Igen. Jelentős mennyisé­gű marha- és sertéshúst ex­portálunk. Az exporttal együtt gyárunk évente egymilliárd forint értékű árut állít elő. — Ebből mennyi jut Nagy­kőrösre, Kocsérra és Nyárs­apáira? — Amennyit a húsboltok igényelnek. Általában egy hé­ten 50 mázsa marha- és ser­téshúst és 80 mázsa húskészít­ményt kérnek, melyben sokfé­le termék van, a virslitől a füstölt szalonnáig. — A fogyasztók igénylése alapján, milyen húskészít­ményt gyártanak legtöbbet? — Párizsi felvágottat. A kö­vér húsárukat kevésbé kere­sik. Az utóbbi időben a fo­gyasztók azí kérik, hogy na­gyobb mértékben gyártsunk olcsó húskészítményeket. Ezeknek az igényeknek ele­get kívánunk tenni. Már ki­alakítottunk egy májas, egy véres és egy vésés új és olcsó készítményt. Jóváhagyás után Cegléden kóstolón ismertet­tük áruinkat a fogyasztókkal, akik kérték a gyártásukat. A felsőbb közegészségügyi jóvá­hagyás után természetesen eleget teszünk ennek a kérés­nek. Kopa László Betartották a határidőt Kész! a tlzesiöt lakásos ház Árkád, pillér, magas tető RentMozzák a hűtőpultokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom