Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
1979. DECEMBER 4., KEDD iyKw, an Rekonstrukciós munka folyik a PEVDI pilisszentiváni gyárának bőrdíszmű-üzemében. Az új csarnok oszlopai készen állnak. Az épület könnyűszerkezetes elemekből készül, amelyeket Dunaújvárosból szállítalak a helyszínre. A munkákat az érdi költségvetési üzem végzi. A következő ütemben a belső munkák kerülnek sorra, előbb az ajtók beállítása, majd a falazásokat végzik. Ennek a határideje ez év vége. Ezt követően pedig a belső rész kialakítása, a szerelés, a víz, villany és fűtés elkészítése következik. Az előzetes tervek szerint a jövő év első felének végére várható, ihogy teljesen elkészül az új csarnok, mely fontos szerepet kap a gyáregység életében. Itt kerül kialakításra a raktár és az exportcsomagoló. Eddig ugyanis az exportcsomagoló például az üzemépület földszintjén kapott helyet, elvéve a területet a termelő tevékenységet végző részlegtől. Közös kutatások, eredmények Beszélgetés dr. Sugár János egyetemi tanárral, az Onkopathológiai Intézet vezetőjével A kísérleti rákkutatásban 9 nagyobb területen folytatnak a szocialista országok kutatómunkát. Magyarország az úgynevezett experimentális és a klinikai chemoterápia területének gazdája, vagyis a kísérleti kutatómunkát és a daganatok gyógyszeres kezelését koordinálja. — Professzor úr, napjaink orvostudományában a rákkutatás az a terület, amelytől a legtöbbet vár az emberiség. Hogyan befolyásolja e betegség kutatását két ország együttműködése? — A daganatkutatásban személyi kapcsolatokkal kezdődött a nemzetközi együttműködés. Elsősorban a moszkvai Onkológiai Tudományos Központtal, más akadémiai intéSzűk helyen is Gyorsabb panelekből Sikerrel tértek át a házgyári panelek alkalmazására a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál. Az eddig használj zsalu- zási technológiától eltérő, fele annyi munkaidőt igénylő panelépítésre két év alatt készültek föl a vállalat dolgozói, s az idén már ezer lakást szereltek össze házgyári elemekből, közülük 640 már beköltözhető. A vállalat eddig alagútzsa- luzási eljárással dolgozott, ami korszerű építkezési módszer és kitűnően alkalmas szűk helyek, foghíjak beépítésére, ám lassú eljárás. A technológiai váltást a budapesti lakásprogram céljai és a házgyári kapacitás megnövekedése indokolják. A házgyári termékek alkalmazásával égy lakás elkészítéséhez ez eddigi kétezer munkaóra helyett már csak ezerkétszázat használ föl a vállalat. A? új technológia elsajátítására teljesen átszervezték a termeléselőkészítést, s az építőket átképezték a számukra eddig ismeretlen munkafázisokra: darukezelésre, panelrögzítésre, -hegesztésre. A szakipari munkák csökkentése érdekében sok tevékenységet már a falak fölhúzása előtt elvégeznek. így például előre kiszabják a lakásokba kerülő szőnyegeket, s nagyüzemi módon mázolják az ajtó- és ablaktokokat. A befejező munkálatok gyorsítására ütembrigádokat szerveztek, amelyek egy-egy tevékenységre szakosodtak, s e munka- megosztással szervezettebbé és áttekinthetőbbé vált az építés. Jövőre 1660 házgyári lakás átadását tervezik, a panelépítési kapacitás további növelésével pedig fölkészülnek az évi kétezer panellakás gyártására. A hagyományos, alagútzsalus építésről azonban nem mondanak le teljesen, egyedi épületek, tömbök munkálatainál ttovábbra is alkalmazzák. Marasztaló december Vendégek a tundravidékröi Hazánkban ritkán megjelenő madarak tartózkodnak a Csongrád megyei vadvizeken.- A Fehér-tói természetvédelmi területen a magas észak lakói, a tundravidéken fészkelő kis bukók vendégeskednek. Hazájukat a vizek befagyásakor hagyják el és keresik fel a jégmentes tavakat. Az apró halakkal, rovarokkal és növényekkel is táplálkozó madarak jól érzik magukat a dél-alföldi vadvizeken a decemberi enyheségben. Ugyancsak ritkaságszámba megy a varjú nagyságú batla a Fehér-tón. Ezek a hajlott csőrű gázló madarak csak a nyári időszakban szoktak néha megjelenni a Dél-Alföldön, s ilyenkor már rendszerint Afrika trópusi tájain vagy déli részein telelnek. Minden bizonnyal az évszakhoz képest meleg, szinte tavaszias időjárás marasztalja őket mindaddig, amíg a lehalászott tavak bőséges élelmet kínálnak. zetekkel, a moszkvai Herzen Intézettel alakultak ki ezek a kapcsolatok. Egy-egy kutató tudós utazott tőlünk hosz- szabb-rövidebb időre ezekbe az intézetekbe és onnan is érkeztek hozzánk tudományos kutatók. Példának említem, hogy a legnevesebb szovjet rákkutató, Blohin akadémikus, a Lenin-díj bizottság elnöke, személyesen is eljött hozzánk az Onkológiai Intézet fennállásának 25. évfordulójára. Ugyanilyan jó kapcsolataink vannak Napalkov akadémikussal, a leningrádi Onkológiai Intézet igazgatójával. Tapasztalataink kölcsönös megismerése, közös kutatási témák kidolgozása jelentősen csökkenti a kutatás egy-egy fázisának időszükségletét. — ’ Elsőként orvosi területen éppen a daganatkutatásra kötöttek egyezményt a KGST-n belül. Ezt később az egészségügy más területére is kiterjesztették. Mt a szerepe e téren hazánknak? — Természetes, hogy más országok által folytatott kutatási programokban is részt veszünk, tehát nyugodtan mondhatom, hogy a rákkutatás minden területén ismereteink „naprakészek”. — Hogyan válik kSzkinccsé a tudomány egy-egy újabb eredménye? — A kutatás nálunk és a többi szocialista országban szintén önállóan folyik, amíg egy gyógyszer kipróbálás alatt van, ez a gyógyszert előállító laboratórium ügye. Akkor válik a gyógyszer vagy bármely más kutatási eredmény közkinccsé, ha eredményt tudnak a kísérletekkel felmutatni. A Szovjetunióval közösen számos eredményt elértünk már, s kiemelkedőek kapcsolataink az NDK-val is. — A kutatócserék gyakorlati jelentőségét miben látja? — A kétoldalú magyar— szovjet egyezmények biztosítják, hogy pontosan megismerjük egymás munkamódszerét, laboratóriumát, műszerezettségét, technikai lehetőségét. Mindez nagyon fontos, mert nekünk egy, közös nyelven kell beszélnünk ahhoz, hogy egymás gondolatmenetét is megismerjük. Van azonban ennek egy másik hallatlan előnye is. A szovjet onkológiai tudományos központban munkába állították a legújabb és legfejlettebb műszereket, eszközöket, amelyekkel mi csak hosszú évek múlva fogunk rendelkezni. Kutatóink azok használatát megtanulják ott, a helyszínen ismerhetik meg ezeket a műszereket, és ezek alkalmazása annak idején nálunk már nem jelent gondot. — Megjelent már néhány magyar-szovjet (cözö3 Kiadású .szakkönyv a rákkutatásról. Milyen újabb nublikációk várhatók a közeljövőben? — Megjelent már Blohin— Eckhardt közös könyve az előrehaladott rák kezeléséről. Az orvostovábbképzés célját szolgálja Trapeznyikov—Eckhardt szerkesztésében nemsokára megjelenő onkológiai tankönyv. Ezenkívül bolgár— szovjet—magyar közös kiadásban a rák megelőzéséről is könyv jelent meg. A legközelebbi hetekben megjelenő magyar—szovjet közös könyvünk a daganatok elektronmikroszkópos szerezetével, o daganatok ultrastruktúrájával — úgynevezett finomszerkezetével foglalkozik. Sugár professzor a magyar rákkutatás utazó nagykövete, számos nemzetközi fórum előadója. Nemrégen érkezett haza az Egyesült Államokból és máris Pöstyénbe utazott, ahol a KGST egészségügyi programja keretében a daganatkutatás legközelebbi teendőit beszélték meg. K. S. A Mezőgép érül gyáregységében különböző húsfeldolgozó gépeket és gépalkatrészeket készítenek a szombathelyi húskombináthoz, valamint a debreceni gépgyárnak. A képen: Horváth György é3 Babies József, a baromfifeldolgozó vonal szivattyúját szereli. Barcza Zsolt felvétele Hány óra egy nap Nagydiófán? Egyszerre híd és választóvíz — Fiatalon, huszonhárom éves fejjel lett vezető, neves teesz egyik első irányítója, később elnöke. Hogyan? — Gödöllőről, az egyetemről Újszilvásra kerültem gyakorlatra, a vizsgák után jöttem Szentmártonlcátára, ott lettem előbb főagroncmus, majd elnök. De hogy hogyan, arra ne nálam keresse a vá- lászt: szóltak, én elvállaltam. Az igazság az, hogy korán elkapott a gépszíj. s azután már nem volt megállás. — Élete, úgy tűnik, nagyot váltott: gazdasági irányítóból közigazgatási vezető lett, a nagykátai járási hivatal elnöke. Nem gyökeres fordulat ez a változás? —t Magam lepődtem meg a legjobban, amikor meghallottam az elképzelést. A 'tanácsokról addig is többet tudtam, mint az átlagállamoolgár. Munkám révén, a vébéken, a pártbizottsági üléseken át eljutott hozzám a tanácsok élete. Ismerem a vidéket: Tápió- ságon születtem, itt lakom ma is, s már téesz-elnökként bejártam a járást. De azért csak más kívülről nézni a szervezetet. mint ajtaján belépve, felelős vezetőjeként benne dolgozni. Amikor idekerültem a hivatalba még nem ismertem a tanácstörvényt. Most kóstolgatom, a gyakorlatban. Együtt a csapattal — A megváltozott körülmények között, változott-e vezetői stílusa? — Lehet, hogy más egy gazdaság munkája és más a tanácsi szervezet; bizonyára lesz is és kell is változás. De végtére is emberekkel dolgozom, embereket irányítok és így nézve már nem olyan nágy a váltás. A vezetői stílus pedig az, ember stílusa, nem hinném, hogy a járási hivatal változást követelne tőlem. — Van vezetői ars poeticája? — Biztosan van, de megfogalmazásán még nem törtem a fejem. Szeretem az egyszerűséget viselkedésben is, vezetői stílusban is. Szeretem, ha dolgoznak a munkatársaim. Itt, a hivatalban is kezdettől bevezettem: az enyém csak az aláírás joga, ők maguk a témák értői, én legföljebb rákérdezhetek dolgokra. Nem szeretem a sok beszédet, a sok összeülést, s hiszem, hogy íróasztal mellől nem lehet irányítani. A itáaszben is többet voltam a határban, mint az irodában; most sokszor mondják: engem puskával se lehetne eltalálni. Hacsak tehetem nekiindulok a járásnak, az a mi hivatalunk. S ha 'jó a csapat, ment anélkül nem megír jól, meg is lehet csinálni a dolgunkat. — A csapatot említette. A járási hivatalnál msgvan-e a csapat? Vagy legalábbis a játékosok? — Meg. Űj ember vagyok ebben a házban, de ezt azért bátran állíthatom. Szakmájukat értő, jó képességű, dolgozni akaró társaságba kerültem és ez engem is munkára sarkall. Malomkövek között —■ És a községekben? — Ez már nehezebb. Az első hetek azzal teltek, hogy ismerkedtem a járással. Több idősebb vezetést találtam, fáradtan, nehézkesen intézték a községek sorsát. Másutt személyes hibák hátráltatták a fejlődést. Első feladatunk a személyi volt tehát, s úgy érzem, a négy hónap alatt is sokat tettünk. — Különös kettősség jellemzi a járásokat: egyszerre híd és választóvíz a fent — a megye — és a lent — a tanácsok — között. Melyiké a főszerep, a hídé vagy a választóvízé? — Jól látja: van két hatalmas malomkő és mi őrlődünk közte. Hiszen a járás az, ami helyi érdekeket képvisel fölfelé, ugyanakkor mi pártfogolunk megyei terveket lefelé. És ezek az elképzelések, bizony, nem mindig a helybeliek szája íze szerint valók. Dehát azért vagyunk, hogy ezt megoldjuk. Ügy látom, egyre több a türelem a tanácsoknál. Nem csupán ebben a kérdésben, másban is. A pénzben például. Volt idő, amikor napirenden volt a sirás, emlékszem régebbi vébákre, a pénz miatt, persze. Ma, tudjuk, kevesebb a pénz, nem is várható több, s községeink többsége mégsem azt kérdezi, hogy miért nincs, hanem, hogy hogyan oldja meg kevesebből is a több feladatot. — Milyen elképzelésekkel kezdte a munkát? — Sok elgondolásom, éppen a hely újdonsága miatt nem lehetett, de most lassan fél évvel a hátam mögött körvonalazódik a feladatunk. Egyetlen fogalommal határozható meg a cél: visszaállítani a járás tekintélyét. Az igazság az, hogy az emberekben sokáig élt a járási tanács képe. Akkoriban az nagy hatalom volt, pénzt osztott, kérdezés nélkül.. Nagyobb kalappal köszöntek akkor az emberek. Hogy megváltozott a járási vezető testület szerepe, elvibb, árnyaltabb lett, de vesztett súlyából. Visszahozni őket Ebből akarunk most visszaszerezni valamit. Ügy alakult, hogy elszoktak a hivataltól a községi emberek, legföljebb, ha levelezésben merült ki a kapcsolat. Ez a dolgunk most, visszahozni az embereket a járásra, máris megindult valami. Néha nem lehet •y.ácfjg „ menni a folyosón, annyi a községi ember. És ez jó, mert szükségünket érzik és van bizalmuk, hogy hozzánk forduljanak. — Elnök elvtárs, hány óra egy nap? — Nem tudom, sose számoltam. Ügy mennek egymás után órák is. napok is, mintha zsinóron húznák. — Előre? , — Igen. Előre. M. A. MEGNYITOTTUK 4. MOSÓSZALONUNKAT SZENTENDRÉN (Felszabadulás lakótelep, N. épület) Az új mosószalon Szentendrén és környékén lakók fehérnemümosási somiján kíván segíteni. A 4 kg-os tételeket elkülönítve 3 napon belül elkészítjük. Közületeket is kiszolgálunk. PEST MEGYEI SZOLG.Al.TATO ÉS CSOMAGOLÓ VÁLLALAT I Feldolgozó |ép@k Érdről •f) '■Kedves Gyerekek! : SIETEK HOZZÁTOK, DE : ELŐBB MINDENFÉLE : FINOMAT VÁSÁROLOK f VALAMELYIK i • : ÁFÉSZ- VAGY ABC-ÁRUHÁZBAN
