Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
Megjött a tél Lelassult a forgalom Pénteken a délutáni óráktól fokozatosan kiterjedt a havazás, elsősorban a dunántúli megyékben. Később fehérbe öltözött Pest megye, Komárom és Nógrád megye, nagy része is. Az Űtinform-tól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében 60 gép szórja sóval, homokkal, az utakat. Bár a forgalom lelassult, fennakadás egyelőre még sehol sincS. Már új évet írnak A Közgép ceglédi gyárában A Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi, Il-es számú gyárában útépítő gépeket javítanak, s újakat készítenek. A KPM, az ÉVM, valamint, a tanácsi vállalatok megbízása, megrendelése alapján készülnek az új, s kerülnek javításra a már korábban gyártott, az útépítéseknél használt gépek. Ugyanakkor az idén Megkö vetetve S ajnos, nem anekdota, hanem valóság: a Kohó- és Gépipari v Minisztérium az átlagos hatékonyságot el nem érő vállalatokat — s ez bizony nem csekély arány, az ösz- szes gépipari cég negyvenkét százaléka — intézkedési terv készítésére kötelezte, dolgozzák ki, írják • le, miként kívánják legalább az átlagos hatékonyságot elérni. A beérkezett terveknek a fele még formailag sem felelt meg a kitűzött célnak... Meghökkentő? Igen, s nem a fegyelmezetlenség okán elsősorban, hanem, mert fényt vet arra, mennyire eltávolodhat egymástól a követelmény és a követelmény fölismerése, mennyire alacsony színvonalon áll — ha némely helyen létezik egyáltalán — a vállalati önismeret képessége s ennek a »képességnek a kifejtése. Előbbiek tudatában már kézenfekvőnek látszik az a feladat, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-i üléséről kiadott közleményben így fogalmaztak meg: „Az irányító szervek határozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet átalakítását.’’ Amiben, ha ugyan kimondatlanul is, de benne van: eddig nean mindig érvényesült ez a határozottság, holott kellett volna, hogy érvényesüljön. Ezt diktálták az össztársadalmi érdekek, a külgazdasági hatások, csak éppen ennek a diktátumnak nem nyitott utat a lokális érdekek minden áron való védelme, a munkahelyek megtartásának fétise, annak a hibás felfogásnak gyakorlattá tétele, hogy a stabilitás egyenlő a változatlansággal, a mozdulatlansággal. Ami egy folytonosan változó világban rövid idő alatt tévedésnek bizonyult ugyan, de ennek a tévedésnek a föl- és beismerésére nehezen szánták rá magukat az érintettek. Aminek hatásait meglehetősen keserves munkával kell most és holnap közömbösíteni a termelőágazatokban. írj éhány esztendővel ez- előtt szinte a csőd szélére jutott el a megyében a tégla- és cseréptermelés, az ilyen árukat készítő üzemek sora. Most meg annak lehetünk tanúi, hogy rövid három esztendő alatt — ún. kisméretű tágiában számolva — 110 millió darabbal növekedett a termelés, a lakosság ellátása a korábbiakhoz képest szinte ösz- szehasonlíthatatlanul egyenletesebb — de: még mindig nem egyenletes —; mi történt? Sok minden. A tárca, ha némileg késve is, de fölismerte a kritikus helyzetet, intézkedések sorát hozta — szervezeti, személyi értelemben —, követelményeket fogalmazott meg, határidőkkel, pontosan kijelölt feladatokkal szorította sarokba az érintetteket. Az eredmény: örvendetes változás. Abban is, ahogyan a megye ilyen üzemeinek csoportja most kinéz — mert olyan új gyárak vannak benne, mint az ör- bottyáni, ahol negyven százalékkal áll az átlag fölött a termelékenység —, abban szintén, ahogyan ezekben az üzemekben ma gondolkoznak. Mert polgárjogot kapott e gondolkodásmód-változás következtében a költség, a fajlagos ráfordítás fogalma, főszerepe — mivel a leginkább energiaigényes termőterületek egyikéről van szó —, az automatizálás, a mennyiségen belül a különböző minőségi osztályokba sorolt áruk aránya. Ma biztonságosan halad azon az úton a megye tégla- és cserépipara — még a sokszor sajnált-bírált abo- nyi gyár is, ahol az elképesztően kezdetleges állapotokat most már fokozatosan eltünteti a rekonstrukció —, amelyet előírtak a számára, amelyet megköveteltek tőle. S azért halad rajta, mert nemcsak általában és elvben, hanem konkrétan és a gyakorlathoz kötve követelték meg az irányító hatóságok ezt a haladást. Amikor nem volt már más választás, akkor a személyi konzekvenciákat is levonva, s górcső alá helyezve a sokszorosan átszervezett — hol egyesülésként, hol trösztként működő —, de tökéletlen szervezetet. E nnyire egyszerű lenne a Központi Bizottság ülésén megfogalmazottak teljesítése? Idézett példánkban sem volt egyszerű — évekig tartott, ma sem befejezett változások seregével járt —, más területeken sem az. Mégis, annak lehetünk szemtanúi, hogy ott, ahol a szigor és az ösztönzés összetalálkozott — így például az addig változékony teljesítményt fölmutató ikladi Ipari Műszer gyárban, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat ceglédi cipőgyárában, a Váci Kötöttárugyárban —, meghökkentő ritmusban változtak az arányok eredmények és kudarcok között, az előbbiek javára természetesen. Ilyen nagy jelentősége lenne az irányításnak? Annak, hogy ez az irányítás követelményeket fogalmazzon meg? Az irányításnak valóban fölbecsülhetetlen a súlya abban, hogy ami történik, az miként megy végbe, ám: csak a követelmények megfogalmazásával tapodtatnyit sem jutni előbbre. Volt még -valami, amit az irányítás tett: kialakította az alapvető feltételeket a változáshoz, megkereste a feladatra alkalmas embereket, s folyamatosan figyelemmel kísérte a munka menetét. Mondhatnánk: természetes, hogy ezt tette, mert ez a rendeltetése, a teendője. S valóban, mondjuk ezt, de hozzátéve: az említett ügyek, esetek a szabályt erősítő kivételhez tartoztak, azaz ez következett be ritkán, s az általános az volt, hogy az irányítás '— az okokat most nincs módunkban részletezni — hosszú ideig szemlélője volt csupán a bajoknak, s csak akkor avatkozott közbe, amikor már süllyedt a hajó, amikor mentőcsónakot kellett küldeni. Küldtek... Ez azonban túl sokba került a társadalomnak. A Központi Bizottság megfogalmazta teendő tehát elsősorban a tárcákat, az irányítókat tekinti címzettjének; ha ott érvényesül az, amit a mai helyzetben a társadalom érdeke megkövetel, akkor az érintett vállalatoknál is lehetőség lesz a változások megkövetelésére. M. O. már nyolcvanmillió forintot jelentett a gyár tőkés országokba irányuló exportja. A svéd Volvo, valamint NSZK-cég megrendelésére gyártottak úgynevezett rakodó, illetve tömörítő berendezéseket. Az idén a nyugati export értéke tízmillió forinttal növekedett. Ügy az export, mint a belföldi kötelezettségeknek a gyár már december tizenötödikén eleget tett. Ez az előrehozott év vége azt jelenti, hogy a nyolc- vanmilldós export mellett az idén a 354,4 millió forint értékű termelési tervet is valóra váltották. Ugyanakkor az energiatakarékosságban is számottevő eredményeket értek el. . Már második éve a fűtőberendezések korszerűsítésére is gondot fordítanak. A változások az év feladatait összegező, az energiatakarékosságra vonatkozó intézkedési tervekkel vannak összhangban. A cél az yolt, hogy egyszázalékos megtakarítást érjenek el. Az előzetes számítások szerint az eredmény egy százaléknál több. Az üzemcsarnokok, a munkahelyek hőveszteségének csökkentéséért is sokat tettek. A nyílászáró szerkezetek szigetelése mellett teleszkópos kapukat is felszereltek. Ugyanis a javításra kerülő, illetve legyártott berendezések be- voníatása a csarnokokba nem egyszerű. A nagy gépek ki- és bevontatásánál az üzemcsarnokok sokáig nyitva maradtak. S közben szökött a meleg, az energia. A veszteségek csökkentését szolgálják a gombnyomásra működő teleszkópos kapuk. Túl az éves terv teljesítésén, ma már a Közgép ceglédi gyárában az 1980-as évet készítik elő. Foglalkoznak azzal az elképzeléssel is, hogy a gyár egy újabb, kétezer négyzetméteres csarnokkal bővüljön. V. E. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 29., SZOMBAT A testvériség virágexportja Szövgei elismerés ceglédi termelőszövetkezetnek Tegnap délelőtt Cegléden a helyőrségi művelődési otthonban küldöttgyűlést tartott a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Az elnökségben foglalt helyet Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, Fekete Antal, a járási, illetve Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára, Ihászi József, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Kovács Károly, a városi tanács elnöke, Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára és Alekszander Marcsenko, az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szovjet alakulat tisztje. Az ünnepségre abból az alkalomból került sor, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködés 30. évfordulója alkalmából a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság műszaki-tudományos együttműködési állandó albizottsága elismerésben részesítette a termelőszövetkezetet. Az ezt dokumentáló díszoklevelet és kitüntető jelvényt Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese adta át Skultéty József tsz-elnöknek. Csonka Tibor beszédében Krumplis kenyér, mákos kalács Nyolcezer tostna clpé Azt mondják, hogy a pékek fordított életű emberek. Amíg mások alszanak, ők dolgoznak, hogy frissen, talán még melegen kerülhessen az asztalra a mindennapi kenyér. Mi, magyarok, különösen sok kenyeret fogyasztunk, s ha másért nem is, azért mindig hábor- gunk, ba rossz minőségű az asztalon a szeletelt cipó. A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat az idén sok mindent tett azért, hogy jóízűen együk termékeit. A tavalyinál többféle terméket készítenek, így gyártják a rozslángos kenyeret, a burgonyapehellyel kevert, népszerű nevén krumplis kenyeret és megjelent a boltokban a 3 kilós kerek t alföldi cipókenyér is. A budai, ráckevei és dabasi járás lakosságát látja el mindennap a vállalat. Legnagyobb üzemei Erden, Budaörsön, Pilisvörösvárott, Ráckevén, Szigetszentmiklóson, Du- naharasztin és Dobáson vannak, amelyekből sok-sok tonna kenyér kerül ki naponta. Tavaly a vállalat termelésének még csak 7,7 százalékát tette ki a kisebb méretű, egykilós kenyerek mennyisége. Az idén már mintegy 28,3 százaléka volt össztermelésüknek a kilós kenyér. Csak érdekességként említenénk meg, hogy eddig egykilós kenyérből 8244 tonnát fogyasztott a három járás lakossága. A vállalat túlteljesíti az idén árbevételi tervét, 204 millió forint értékű árut állítottak elő, s mintegy 102 millió forintot forgalmaztak, a 49 boltból álló saját hálózatukban. A vállalat nyeresége az idén meghaladja a 16 millió forintot, s ez 1 millióval több a tervezettnél, ötvennégymillió forintért vásárolt a környék lakossága péksüteményt. S bár jelenség, hogy az áremelések óta bizonyos péksütemények fogyasztása erősen visszaesett — például a rétes és a mákos kalács — a vállalat a minőség javításával igyekszik a fogyasztókat megnyerni a drágább, de jobb sütemények vásárlására. Bevezették s kiemelt feladatként kezelik a pékáruk minőségének javítását. A kidolgozott rendszer szerint a vállalat dolgozói minőségi bérezést kapnak. Ezzel, pontozásos alapon minden egyes ember munkáját naponta felülbírálják, s aki rosszabbat csinál, az kevesebbet, aki jobbat, az több pénzt kap. Negyvenkét féle termék készül a három járás üzemeiben, így például igen keresett a zsemlemorzsa és a kétszersült, amelyből négymillió forintért vásároltak az idén a három járás lakói. Tavaly még 10 millió forintért készítettek Dunaharasztin rozsos két- szersültet, amelyet exportra szállítottak. Az idén azonban megrendelés már nem érkezett, s így e termék gyártását kénytelenek voltak megszüntetni. K. A. E. elismeréssel szólt a három évtizedes múltra visszatekintő együttműködésről, amelynek a többi között a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt, nagy jelentősége van. A Szovjetunióból vásárolt traktorok, kombájnok, gépek serege segíti a munkát. A szovjet búzafajtákkal sikerült tavaly hazánkban 40 mázsát meghaladó hektáronkénti termésátlagot elérni gabonából. Sok agrárszakember szovjet egyetemeken szerzett képesítést. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, amely nevében örökítette meg a két nép összetartozását, méltán részesült az elismerésben, állapította meg a megyei tanács elnökhelyettese. A gazdaságban 1971-ben alakult meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja. A ceglédi közös gazdaság exportja révén is kapcsolatban áll a Szovjetunióval. Évente több mint 1 millió szál szegfűt és jelentős mennyiségű hízómarhát szállít. 1977-ben részt * vettek az omszki nemzetközi virágkiállításon is. Az IKR termelési rendszer keretében Ukrajnában segítik a színvonalasabb kukoricatermesztés megalapozását. A Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok tisztjeivel és katonáival együtt ünnepük meg a nemzeti és a nemzetközi évfordulókat. Szoros baráti szálak fűzik egymáshoz őket, amelyeket a közösen létesített Barátság park is jelképez a szövetkezetben. Skultéty József, köszönetét mondva az elismerésért, kifejezte a szövetkezet tagságának azt a szándékát, hogy a jövőben még jobb gazdasági eredményeikkel erősítik a barátságot. T. T. Ismét vaspályán Visszaterelik a MÁ V-hoz a közúti szállítást A vasút jövő évi feladatai feszítettek, de megalapozottak, jól szervezett, fegyelmezett munkával, a kapacitás tartalékainak feltárásával és hasznosításával végrehajthatók — hangsúlyozta Szűcs Zoltán. a MÁV vezérigazgatója a Vasutasok Szakszervezete elnöksége és az országos bizalmi küldöttek együttes ülésén pénteken, a MÁV Vezérigazgatóságon. Az ülésen a vasút idei várható eredményeit összegezték és a jövő évi feladatokról tájékoztatták a mintegy 140 000 vasutast képviselő bizalmiakat. A vezérigazgató beszámolójából kitűnt, hogy a személy- szállítás teljesítménye a kisebb igények miatt az idén tovább csökkent, az árufuvarozási keresletet pedig nem tud la minden esetben kielégíteni a vasút, amely az előzetes adatok szerint ebben az évben 290 millió utast és 134 millió tonna árut továbbított. A tervezettnél kisebb teljesítményeken most már nem tudnak változtatni, a tapasztalatokat azonban figyelembe vették a jövő évi tennivalók meghatározásánál. , Gördülő szervizállomások Az Autóalkatrész Gyárban többek között kerekeken gördülő szervizállomások is készülnek. A gyárban az idén két új típus sorozatgyártását kezdték meg. Szállításra készítik elő a képen, az úgynevezett U—6-os utánfutóra szerelt szervizállomás utolsó darabjait. A vasút jövőre már nem számol az utasszám csökkenő, sével, s emellett javítani akarja a személyszállítás kulturáltságát. A terv a maximális teherfuvarozást, 137 millió tonna áru szállítását irányozza elő annak érdekében, hogy a korábban közútra került, de a vasúton gazdaságosabban fuvarozható árúk ismét visszatérhessenek. A MÁV vezetői a nagyobb feladatokhoz szervezési intézkedésekkel, a munkakörülmények javításával igyekeznek megteremteni a feltételeket. Jövőre terven felül 1500 nagy. raksúlyé tehervagonnal bővítik a kocsiállományt. Számítanak a fuvaroztatók tevékeny együttműködésére, elsősorban az első negyedévi előszállítások, a munkaszüneti rakodások növekedésére Is. Fontos feladatként írták elő a veszteségidők csökkentését, a nagyobb feladatokhoz igazodó jolpb kocsigazdálkodást, a tehervonatok terhelésének további növelését, a vontató- park lehető legjobb kihasználását, a termelékenység fokozását. Jövőre a vasút rendelkezésére álló fejlesztési eszközöket még inkább a folyamatban lévő beruházásokra kon. centrálják. Mintegy 2,1 milliárd forint felhasználásával a vasút műszaki színvonalának, munkabiztonsági helyzetének további javítását tervezik, s bővítik az üzemi egészségügyi és szociális hálózatot is. A MÁV vezetői arra kérték a szakszervezeti aktívahálózatot, hogy elsősorban a dolgozók mozgósításával, a munka- fegyelem megszilárdításával nyújtsanak segítséget á vasút gazdasági munkájához, a nagyobb feladatok megoldásához. KOZELET A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Guyanái Népi Haladó Párt Központi Bizottságát, a párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából.
