Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
ttscri» 1979. DECEMBER 1., SZOMBAT Takarékosság és művelődés CÉLSZERŰEN GAZDÁLKODNI, A FELADATOKRA KONCENTRÁLNI Mennyi lesz a jövő évi támogatás? Szinten tartható-e, tovább fejleszthető-e a települések és közösségek kulturális élete az új gazdasági körülmények között? A jövő évi költségvetés készítésekor valamennyi népművelő előtt ott vibrál ez a kérdés. A társadalom természetesen nem mondhat le a népművelésről, mivel a fejlett szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele az emberek szakmai, politikai és általános műveltsége. A város könyvespolca A váci járási könyvtár vezetői már akkor számításokra kényszerűitek, amikor felszólítást kaptak a folyóiratok jövő évi előfizetésére. A könyvtár idei kiadásai a munkabérekkel, a 250 ezer forint könyvbeszerzéssel és fenntartási költségekkel együtt 1 millió 400 ezer forintot tesznek ki. Ez az összeg jövőre sem változik, a folyóiratok ára viszont oiy mértékben emelkedett, hogy a gyermekkönyvtárba előfizetett eddigi 40 helyett csak 20—25 félét tudnak megrendelni, a központi könyvtár részére járó külföldi lapok közül pedig többet kénytelenek lemondani. Nem tudják biztosítani a kisváci városrész körzeti könyvtárának, valamint a művelődési központban kialakított fonaté- ka- és folyóirat-olvasó számára sem a megfelelő példányszámot. Ez érzékenyen érinti a város kulturális életét, hiszen a folyóiratok szerepe vetekszik a könyvekkel, s ' az emberek egy része az olvasótermekben tájékozódik. — Nem lehetne átcsoportosítani valamit, esetleg kevésbé jelentős tételt kihagyni a költségvetésből? — Nem, mett több könyv ára is emelkedett, így köny- nyen lehetséges, hogy jövőre valamivel kevesebb kerül a város könyvespolcára — mondja Weisz Gábor igazgató. — Sajnos 110 ezer forinttal többre lenne szükségünk a dologi kiadások növekedése miatt. Tudatosabban. A Művelődési Közlöny októberi száma közölte az Anyag- és Árhivatalnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának irányelveit, amelyek a nagyobb, túlzottan költséges rendezvényék számának csökkentésére, a takarékos gazdálkodásra hívja fel a figyelmet, s a rendezvények bevételeinek növelését irányozza elő. Mi tagadás, sok helyen előfordult, hogy a kevésbé látványos, folyamatos népművelői munka helyett fölöslegesen nagy rendezvényekre pazarolták a pénzt. Ezzel a gyakorlattal szakítani kell. A szakszervezetek megyei tanácsán az idén is több mint 3 millió forintot osztanak fel a könyvtárhálózat és az üzemi közművelés támogatására. Tehát annyit, mint tavaly, de egy fillérrel sem többet. Szekeres Zoltánnak, a kulturális- agitációs és propagandaosztály vezetőjének véleménye szerint azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy az üzemek jóléti, szociális és kulturális alapját ezután nagyobb mértékben terhelik az étkeztetési és egyéb szociális kiadások. Túllépik a keretet? Kecskés Józsefnek, a gödöllői járási művelődési központ igazgatójának is az a véleménye, hogy szükség van ugyan racionális intézkedésekre, de differenciálni kell. A művelődési házak feltételei ugyanis nem mindenütt azonosak. Valóban. Óriási a különbség a pilisszentiváni 75 ezer forintos, a váci csaknem 6 milliós, a többi járás. átlag másfél milliós, s a nagyon rossz körülmények között működő gödöllői intézmény 600 ezer forintos költségvetése között. S a nagy számokon belül kétségtelenül könnyebb átcsoportosítani. A tervek szerint a jövő év novemberében készül el Gödöllőn a város új művelődési központja. Már most toborozni kellene- az új munkatársakat, s felkészíteni őket a feladatokra, de erre még se bér, se státus. No és az a bűvös 02/8-as költségvetési rovat! A művelődési házakban ebből a keretből fizetik a szakkörök és klubok vezetőit, valamint a TIT-előadók és a műsorok szereplőinek tiszteletdíját. Itt, Nagykátán és Érden ebben a rovatban az idén 10 százalék megtakarítást írtak elő a tanácsok. Az igazgató akkor sem lépheti túl a csökkentett keretet, ha netán többletbevételből tudná fedezni a kiadásokat. Következésképpen Gödöllőn nem 10, hanem 9 hónapra tervezik a szakkörök működését, s jövőre kevesebb ismeretterjesztő előadást rendeznek. Nagykátán már szeptemberben kimerült a keret, ezért beszüntették a rendszerint nyereséges discóműsorokat, nfe- hogy a lemezlovas tiszteletdíja miatt tovább növekedjenek a kiadások. A művelődési központ gazdasági vezetője kiszámította, hogy jövőre 300 ezer forinttal csökken a bevételük, mert ahol műsor van, ott tiszteletdíjat is fizetni kell. Így inkább kevesebb műsort rendeznek. Cmelly Ödön igazgató szerint ez a rendelkezés megmerevíti a gazdálkodást. A 10 százalékot nem egyetlen rovatra, hanem a költségvetés egészére kellett volna megállapítani. A rendelkezés így sajnos nem ösztönöz a saját bevételek növelésére, lényegében tehát a takarékossági elvek ellen hat. Ezt a nézetet erősíti meg Vrbán László, az érdi városi művelődési központ igazgatója is, aki szerint, ha egy vállalat felajánlana egy bizonyos összeget, hogy ezért cserében klubot nyisson vagy műsort rendezzen a dolgozóinak, a jelenlegi rendelkezés miatt nem tudná elfogadni az ajánlatot. Érden egyelőre még évi 200 rendezvényt tartanak, s ezek 1 millió forint bevételéből működtetik az intézmény 42 szakkörét és klubjait, támo-gatják a költséges gyermek- műsorokat. Igaz, 12—13 vállalat szerződésben vállalta, hogy anyagilag is támogatja a házat, bár eddig még csak 3 utalta át a felajánlott összeget... — Aki növelni tudja a bevételeit, miért ne növelhetné a kiadásait is? Ez az egyetlen reális alapja a jó munkának — hangzott az érdi igazgató ésszerű következtetése —, hiszen a gazdasági életben is hasonló törekvések tanúi lehetünk. Helyes irányelvek A Pest megyei Tanács művelődési osztálya csoportvezetőjének, Szer érni Zoltánnak tájékoztatása szerint, jövőre sem csökken a művelődési intézmények támogatása. A helyi tanácsok az energia- és a közétkeztetési költségek növekedéséből származó többlet- kiadásokra kiegészítő támogatást is kapnak, s belátásuk szerint dönthetnek az intézmények között történő felosztásáról. A közművelődésnek ebben a rangsoroláséban mindenképpen előkelő helyet kell elfoglalnia. Az irányelvek nem a műve' lődési házak tiszteletdíjainak egyértelmű csökkentésére utalnak, hanem a tanácsi intézményekre általában. Köztudott, hogy a közművelődési intézményekben egy sor feladatot tiszteletdíjjal lehet csak megoldani, s hibát követnek el ott, ahol az irányelveket formálisan alkalmazzák. Előfordulhat-e, hogy anyagi okok miatt esik vissza egy-egy település kulturális életének színvonala? Szerémi Zoltán véleménye szerint ott, ahol nem értik meg a takarékossági elvek lényegét, sajnos előfordulhat ilyen eset. Ahol jól, politikusán gazdálkodnak, a legfontosabb feladatokra figyelnek a tervezéskor, ott lehetséges a további fejlődés is. Csak ezt az utat lehet választani. Aki járni tud rajta, azt segíteni, bátorítani kell! Kovács T. István Budapesti kamarakórus napok A dalolás öröme Forró hangulat volt a teremben. A budapesti kama- rakórusnapok résztvevői — énekesek és közönség egyaránt — a jelenlevő mestert, a nyolcvan esztendős Bárdos Lajost ünnepelték. Impozáns volt, szemet-fület gyönyörködtető, amint a nyitóhangverseny első számaként Valamennyi kórus a színpadra állt, hogy Bárdos Cantemus című művét énekelje. Csak énekelj, mert az ének jó dolog — vándorolt az ujjongó dallam sZolámról szólamra, betöltve a termet a hangok fenséges hullámaival. Ezután következett a Péce- li Szövetkezetek Petőfi Férfikara. Éppen tíz éve született újra, régi hagyományokon, ugyanis már 1910-től lelkes, jó szellemű munkásdalárdája volt a községnek. Jelenleg harmincötén vannak, egy-két énekes a régiek közül is, akik már nyugdíjasok. Valameny- nyien munkások, akik a napi nehéz nyolc órák után jönnek össze, az együttdalolás öröméért. Hetente egyszer. Szereplések idején jócskán az estékbe nyúlnak a próbák. A község büszke a kórusra, támogatja is, érdeme szerint (innen van az egyenruhájuk például), de az énekkar méltón viszonozza. Minden helyi rendezvényen fellépnek, énekükkel színesítve az ünnepeket. Ezan kívül évente egyszer önálló estet adnak. Legközelebb decemberben kerül sor a községi koncertre, az újjáalakulás tizedik évfordulója alkalma ból. Legszívesebben népdalfeldolgozásokat, mozgalmi, mun kásdalokat énekelnek. A legtöbbjük nem olvas kottát. Az ország zenei életében nem ismeretlenek a péceli énekesek: a budapesti kamarakórus- napokra már másodszor hívták meg őket. Műsorukat a helyes önmérséklet jellemezte, zömében iparosdalokat énekeltek, amelyeket Bakonyi Árpád, a kórus vezetője szedett csokorba. A különböző hangulatú darabok frissen, természetesen csendültek fel, előadásuk legnagyobb érdeme volt, hogy meg tudták éreztetni a közönséggel a dalolás egyszerű, ám nemes örömét. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Gazdug színvilág; harmónia Főnyi Géza: Részlet az öreg halász című kompozícióból világa, megfontolt a harmóniája. Ez épült fel benne, ez maradt belőle, ez az erénye a dobosi tanácsházán felavatott murális művének is. Főnyi Géza művei 1979. december végéig láthatók a Nemzeti Galériában, Feledy Gyula bemutatkozása december 9-ig, Gyarmathy Tihamérc december 16-ig tart a Műcsarnokban. Emlékezés Főnyi Gézára Becsületes ember, kitűnő tanár, jeles festő volt Főnyi Géza. Csöndes értéked még csöndesebbek lettek, az idő nfem serkentette világát. Mégsem múlt el a korral, korával; megmaradt humanitása, iskolázottsága. 1899-ben született Trencsén- ben. Benkhardt Ágostontól Nagybánya széliemét örökölte. Ehhez ötvözte áz évek során Főnyi mester Matisse kulturáltságát, ilyen kinccsel dúsította tanítványainak festői tarsolyát. Ebből a körből, ilyen tanulsággal szólnak hozzánk ma is csónakjai, halas tálai, körtéi, öreg halásza, kosaras nője. Minden képének megbízható a szerkezete, kidolgozott a színA grafika új hajtásai Feledy Gyula rajzi precizitása, fáradhatatlan képzelete, szerkesztési ereje szinte Kondor Béla-i becsvággyal veszi számba a világot a száradó halaktól a Bulgakov-illusztráció- kig. Változatos megoldásokat alkalmaz, önmagához szigorú, s ebben a tiszta szándékában létre is hozza a magyar grafika új vonulatát. Gyarmathy Tihamér külön világa is lenyűgöző. Mégis, hiányzik a Feledy-grafjkák festői továbbierém-tése, hiányzik Gyarmathy .váltása,. Még Valami, ö Vasarely rokona, de Vasarely kínosabban vigyázok a műgondra a szerelésben is. Nála nincsenek hevenyészett keretek. Nála minden tökéletes. Igazi profi. Losonci Miklós ÚJ POLITIKAI KÖNYVEK Előtérben a gazdaságfejlesztés A társadalmi gazdagság legfőbb forrásának, az emberi munkának, a munka eredményeinek és valameny- nyi természeti kincsnek a legész- szerűbb felhasználása csak a szocializmusban válik lehetővé. Ez a lehetőség azonban nem lesz valósággá magától, automatikusan. A megváltozott világgazdasági helyzeten túl ezért is vált napjaink egyik központi kérdésévé a gazdálkodás sokoldalú fejlesztése. A takarékosság, a hatékonyság, a termelékenység a munkaerőgazdálkodás az utóbbi időben a leggyakrabban használt fogalmaink közé tartozik. A gazdasági kérdések iránti megnövekedett igényt elégítik ki a Kossuth Könyvkiadó legújabb kiadványai, amelyek közül ezúttal hármat ismertetünk. A takarékosság művészete A takarékosság jelentősége a gaz* dálkodásban, a munkaerő és az anyagi ’ források felhasználásában mindinkább megnő. Első hallásra ez az állítás különösnek hathat. Hiszen a szocialista országok a társadalmi termelés fejlődésével napról napra gazdagabbakká válnak. De minél nagyobbak a termelés méretei, annál nagyobb súlyt képvisel a források minden megtakarított százaléka, minden perc megtakarított és hasznosan a termelés fejlesztésére fordított idő. Ebből a nyilvánvaló tényből kiindulva elemzi G. J. Kiper- man és T. F. Usakova a takarékosság és hatékonyság összefüggéseit, a takarékosság szerepét a gazdálkodásban és a takarékosságra való ösztönzés módjait. A szovjet gazda • Ságból kiragadott számos példával meggyőzően bizonyítják, hogy a hatékonyság növelésének legésszerűbb eszköze a takarékosság. Ez egyben az előfeltétele a szocialista társadalom gyorsabb előrehaladásának, az életszínvonal még magasabbra emelésének is. Figyelemre méltó megállapítása a szerzőpárosnak, hogy sikert a takarékosság tekintetében is csak a komplex megközelítéstől várhatunk. A komplex megközelítés pedig feltételezi, hogy elszigetelt takarékossági rendszabályok helyett minden vállalatnál a rendszabályok egész rendszerét dolgozzák ki. Szerintük ennek egyik legfontosabb részét kell, hogy képezze a nevelés, amely nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozóknak megmagyarázzuk a takarékosság fontosságát, hanem azt is, hogy növeljük közgazdasági ismereteiket. Mivel a termék útjának végállo* mása a fogyasztónál van, a szerzők foglalkoznak azzal is, hogyan lehet takarékos, jó gazda módjára használni azokat. Külön fejezetet szentelnék a takarékosság ösztönzőinek. A mennyiség helyett a minőség került előtérbe, s a Szovjetunióban a gazdasági szabályozók olyan rendszerét dolgozták ki, ame* lyek az anyagi eszközök, a munkaerő és a pénzügyi források takarékos felhasználására ösztönöznek. Ezen túl szükségesnek tartják, hogy mifiden dolgozót egyénileg is érdekeltté tegyenek a vállalatok a takarékosság tartalékainak felkutatásában. A füzet erre is sok gyakorlati példát hoz fel, ezért nálunk is haszonnal forgatható. A munkaerő-gazdálkodásról Az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztálya, valamint a Nógrád megyei pártbizottság tudományos tanácskozást rendezett tavaly decemberben Salgótarjánban, A kötet az itt elhangzott nyolc előadást tartalmazza, amelyeknek központi témája a munkaerő- helyzet alakulása és hatása a termelésre. Dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter bevezető előadásában részletesen tárgyalta az országos munkaerőhelyzetet, a munkaerő ésszerű elosztását és az ezzel kapcsolatos ''állami feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a munkaképes korú népesség teljes foglalkoztatásának fenntartása mellett következeteseb- ben kell biztosítani a népgazdasági érdek elsődlegességét. A Munka Törvénykönyve tervezett módosításánál számolni kell a feleslegessé váló létszámmal, a rosszul dolgozók elbocsátásával, az indokolatlanul munkahelyet változtatókkal, a munkaviszonyukat jogszabályellenesen megszüntetőkkel, illetve az ilyen magatartások, jelenségek bürokráciamentes szabályozásával. Vagyis a munkaerőmozgással kapcsolatban is új szemléletre van szükség. Foglalkozott a miniszter a termelékenység növelésének lehetőségeivel, a munkafegyelemmel, a szakmai képzéssel is. A korreferátumok és felszólalások a miniszter előadásához kapcsolódtak és kifejtették a munkaerő felhasználásának tervezési, szabályozási elveit, módszereit. Általános megállapítás, hogy a termelés növekedése ma már csak a munkaerő jelentős megtakarításával vagy átcsoportosításával oldható meg. A hozzászólók kifejtették álláspontjukat a munkaerőmozgás terjedelmének, méreteinek, ütemének szabályozásáról, valamint ennek különböző módszereiről. Olyan fontos kérdésekről olvashatunk, tehát ebben a kötetben, amely ma mindnyájunkat érdekel. A kelet—nyugati kapcsolatok Udvarhelyi László Politika és gazdaság a kelet—nyugati kapcsolatokban című könyvének célja, hogy segítsen a szemben álló világrendszerek gazdasági és politikai küzdelme közötti összefüggések megértésében. Vizsgálódása a második világháborútól napjainkig terjedő időszak folyamatait taglalja, különös tekintettel évtizedünk új jelenségeire. Elsősorban .azokat a fő tendenciákat követi nyomon, amelyek meghatározzák a szocialista és tőkésorszá- gok cselekvési lehetőségeit, befolyásolják a nemzetközi politikai törekvéseket. A kelet—nyugati kapcsolatokat a maguk gazdasági, politikai és ideológiai összefüggéseiben próbálta megragadni, elemezni és az olvasó számára érthetővé tenni. Hiszen a különböző tényezők egyidejűleg és egymásra hatva határozzák meg a rendszerek vezető politikai erőinek magatartását az együttműködésben és a válságos helyzetekben egyaránt. A hidegháború, a szocialista országok elszigetelt fejlődése szükségszerűen magával hozta a két rendszer közti kapcsolatok lazulását. A hidegháború gazdasági és politikai kudarca, a szocialista világ- rendszer megerősödése, és a gyarmati rendszer felbomlása enyhülési folyamatot eredményezett, amely növelte a gazdasági kapcsolatok lehetőségét is. A szocialista iparosítás, majd a gazdaság és társadalom minőség’ fejlődése okozta változásokat, a megváltozott helyzetben követett új szocialista stratégiát elemezve, a szerző megállapítja, hogy ez összekapcsolódik a szocialista munka- megosztás, az intenzív termelésf-ej- lesztés követelményeivel és eredményeként a hetvenes évek elején erőteljesen növekedtek a gazdaság’ kapcsolatok a Nyugattal. A könyv különös figyelmet fordít arra, hogy melyek a motivációi a napjainkban lezajló folyamatoknak, s azok mennyiben térnek el a szemben álló felek várakozásától. Részletezi azt is, milyen változásokon mentek át a polgári politikai, gaz- daságoolitikai elképzelések, s mik a szocialista országok feladatai a második strukturális fordulat azaz á gazdaság és társadalom minőségi fejlődésének korszakában. Gáli Sándor
