Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

W79. DECEMBER 24., HÉTFŐ \Mrí, ap Kénlsolóp nyomra veseJ Keresik az óceán korát TV aprendszerünk valamennyi bolygója közül csupán a 1* Föld rendelkezik olyan atmoszférával, amelyben sza­bad oxigén is található. Óceán is csak a Földön jött. létre, és éppen benne képződik az a szükséges mennyiségű oxigén, amely az atmoszféra oxigéntartalékainak az után­pótlási bázisát jelenti. Sokan felteszik a kérdést, milyen evo­lúciós folyamat zajlott le: óceán — élő anyag —atmoszféra? Hol volt a kezdet? Hány éve létezik óceán? Jellemző, hogy ezekre a kérdésekre még ma sincs egyértelmű válasz, csu­pán hipotézisek vannak. Egyesek szerint az óceánok és az atmoszféra fokozatosan, az egész földi élettel együtt fejlődve alakult ki, az óceánok nagysága, sós vize, - az atmoszféra terjedelme, az élő anyag mennyisége bolygónkon fokozatosan, még ma is tartó fejlő­dés eredménye. Mások azt vallják, hogy a Föld alapvető gáz- és vízburka a bolygó életének kezdeti, a geológia előtti fejlődéstörténeti szakaszában alakult ki, s azóta a gáz-víz­burok terjedelme, az óceánok és az atmoszféra vegyi összeté­tele vajmi keveset változott. A közelmúltban olyan új tények váltak ismeretessé, amelyek valamelyest megkönnyítik a válaszadást ezekre a nem könnyű kérdésekre. A segítséget a geokémiai izotóp­kutatások eredményei jelentik. Az óceánok életkorának meg­állapítását lehetővé teszik a kénizotóp összetételének vizs­gálatai. A kén négy stabil izotópból áll, s ezek csaknem egy­forma kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. De ez a csak­nem elegendő ahhoz, hogy néhány természeti folyamatban lejátszódjék az izotóp átcsoportosulása. A kísérleti adatok lehetővé teszik azt a következtetést, hogy legkevesebb 570 millió év óta a kén körforgásának tényezői elvileg változat­lanok. Ez az 570 millió év a Föld, mint bolygó történetének csupán harmad része. A gödöllői Alma Mater Ma: sir. Cselöfei Zászló akadémikus, esz egyetem rektora, országgyűlési képviselő A mezőgazdaság mérnökfdöltjei A közélet eSőiskolájában A kollégium és a klubok szerepe Gjödöllő ma szép fekvésű, gyorsan fejlődő, nagy múltú és jövőjű település Budapest vonzásában. Hatvan évvel ezelőtt, 1919- ben itt járva Móricz Zsig- mond, ebbe a városba álmod­ta meg a leendő magyar ag­rártudományi egyetemet. Harminc évvel később 1949- ben határozat született, s an­nak nyomán megkezdődött az álom valósággá válása. Azóta, él és fejlődik Gödöl­lőn — más mezőgazdasági in­tézetek és vállalatok mellett — a ma már legnagyobb ma­gyar agrárfelsőokta'tási és ku­tatási intézmény, az Agrártu­dományi Egyetem. Ma min­den harmadik mezőgazdasági mérnök, minden mezőgazda- sági gépészmérnök, minden meszőgazdasági szaktanár és a mezőgazdasági szakmérnökök­ből három közül kettő Gödöl­lőn végzi tanulmányait és nyer oklevelet. Egyetemi hallgatóink zöme Ilyen lesz a vízlépcső Nagymarosnál. Kikéi a századok érlelte mag A Kárpát-medence leg­nagyobb folyója a Duna. Partja mentén az ember évezredek óta. alkotó raun-, kajával alakítja, formálja a természetet. Az európai víziútrendszer és a Duna A magyarországi Duna- szakasz egyik legfestőibb ré­sze a Dunakanyar, ahol most nemzetközi összefogással víz­lépcső és erőműrendszer épül, amely nemcsak a magyar és a csehszlovák gazdasági életre lesz hatással, hanem kihat az egész Duna-völgy jövőjére is. A Duna—Majna—Rajna vízi­ét tizenhárom országot fog összekötni. Az európai kontinens vízi­úthálózata négy rendszerből áll: — A Duna. — A Rajnára támaszkodó nyugat-európai vízi úthálózat. — Az Elba és Odera — rendszer. — A Szovjetunió európai te­rületének fő vízrendszere a Dnyeper-, Volga—Don és az északi csatornahálózat, mely összeköti a Fekete-tengert a Finn-öböllel. Az európai viziútrendszer gerincét a Duna és a Rajna alkotja, A Rotterdamtól Suli­nál g terjedő víziútból 69 szá­zalék jut a Dunára. Fossa Carolina A Duna és Rajna közötti összeköttetés megteremtésére először Nagy Károly frank ki­rály (768—814) gondolt. Az avarok elleni hadjáratai során a szállítás megkönnyítésére 792—793-ban Rezat és Alt- mühlt kívánta csatornával összekötni. Meg is kezdődtek a földmunkák, de mintegy 1500 méter kiásása után az építke­zés abbamaradt, valószínűleg azért, mert a szintkülönbsé­get nem tudták leküzdeni. A kiásott csatornamaradvány, a Fossa Carolina napjainkban is látható, és tanúja a nagy kez­deményezésnek ... És elindulnak a hajók A két folyó összekötése I. Lajos bajor király uralkodása idején valósult meg, aki in­kább azért kezdett a nagysza­bású építkezésbe, mert á Ka- rolingokhoz méltó alkotással akart nevezetessé válni. 1836- ban kezdték el a munkákat, melyek 1845-ben fejeződtek be. A Lajos-csatorna a kor át­lagos műszaki színvonala fölé emelkedő alkotás volt. Re­gensburg fölött a Dunába öm­lő Altmühl folyócskából kiin­dulva, Nürnberget érintve Bambergnél torkollott a Maj­nába. A szintkülönbségeket 103 zsilippel és több hídesa- tornával küzdötték le. E csa­tornának magyar vonatkozású érdekessége is van. Nyomban a megnyitás után a pesti Lánchíd Angliában megren­delt láncszemeit szállították a csatornán, majd a Dunán Pestre. ‘ A kialakulóban levő nagy teljesítményű víziút-összeköt- . tetés gondolata századunkban érett meg a megvalósításra, összekapcsolva a vízienergia- kihasználással. így előbb a nagyobb esésű felső szakaszon létesültek vízlépcsők, erőmű­vek, — 'húsz már üzemel —, majd a folyó alsó szakaszán épült meg a Vaskapu Vízlép­cső, mely megteremtette a korlátlan hajózási lehetőséget a Fekete-tenger felől az Al- Duna irányába. Magyarország földrajzi hely­zeténél és vízrajzi adottságai­nál fogva az európai víziút­rendszer fontos láncszeme. A korszerű hajózást és az áru­forgalom fejlődését azonban akadályozza a magyar—cseh­szlovák Duna-szakasz sekély vízmélysége, könnyen záto- nyosodó, gázlós jellege. A Gabcikovo—Nagymaros térsé­gében épülő vízlépcső egyrészt megoldja a Rajka—Gönyű szakasz hajózási problémáit, ezzel biztosítja a Felső-Duna teljes és biztonságos hajózá­sát, másrészt hozzájárul ha­zánk energiatermeléséhez. Új kapcsolat Az épülő Gabcikovo—Nagy­maros erőműrendszer, a ter­vezett Duna—Tisza-csatorna, a mór megépített tiszai vízlép­cső. azokat a korszerű vízi­szállítási lehetőségeket terem­tik meg, amelyek Európa or­szágainak lehetővé teszik az új típusú gazdasági, kulturá­lis kapcsolattermetést és együttműködést. így válik valóra Széchenyi Istvánnak — aki a legtöbbet tett és áldozott a Duna szabá­lyozásáért — igaz gondolata és álma: A Dunának egykori elrendezése által — bárki fe­jezze is be a munkát, -minden szorgalmas embernek új mező nyitandik, hasznot, örömet arathatni. Török Margit Korabeli krónikából a Nagy Károly csatorna. 19—20 éyes korában kerül az egyetemre. Ebtől kezdve ak­tiv élete során mintegy 4 évtizeden át dolgozik szakte­rületén, előbb megismerve, majd alkalmazva az ehhez szükséges ismereteket. Ebből a 40 évből 5 a diploma meg­szerzését szolgálja, a későb­biek során pedig további 1—2 esztendőt legtöbbjük külön­böző továbbképzéssel tölt el minálunk. Az egyetem az egész ország­ból fogadja hallgatóit, érthe­tő tehát, hogy ifjúságunk több, mint 80 százaléka a kol­légiumban lakik. A diákok zöme így a napi munkán, a tanórákon túl is együtt él, dolgozik, művelődik, szórako­zik. Ez az aktív közösség ala­kítja, formálja szakemberré és ezzel együtt társadalmi- közéleti emberré, alkotó ér­telmiségévé hallgatóinkat. Az egyetemnek, mint okta­tó-nevelő, kutató-fejlesztő in­tézménynek sokrétű a felada­ta, és sok szállal kapcsoló­dik az ország gazdasági­politikai, oktatási-kulturális életéhez. Tanáraink, kutatóink és az őket segítő valamennyi dolgozónk részese ennek a te­vékenységnek. Elsődleges fel­adatunk azonban mégis jó szakemberek képzése — ne­velése. Minden tevékenysé­günk közvetlenül, vagy köz­vetve ezt az alapvető célt is szolgálja. Ez a fő indoka az ismereti szintézisen alapuló tananyagfejlesztésnek, a i u- dományos munkának, a ter­melésfejlesztési tevékenység­nek, a gyakorlati élettel való minden kapcsolatunknak. Az egyetemen bármilyen forrás­ból felhalmozódó ismeret- anyag sokrétűen, sok formá­ban érvényesülhet, haszno­sulhat. A legeredményesebben mégis a hallgatók értékeseik, akik életük legfogékonyabb szakaszában, 20—25 éves ko­rukban nálunk sajátítják el a további munkájukhoz szüksé­ges ismereteket és válnak szakemberekké. Az egyetem alapvető ter­melőmunkája tehát a szak­emberek képzése Amikor a mindennapi életben az egye­temről, annak feladatáról be­szélünk, többnyire erre gondo­lunk. Pedig magunk közölt szólva erről a tevékenység­ről, sohase hagyjuk el az ok­tató mellől a nevelő-1. Mint ahogy a kettő az élet gyakor­latában is elválaszthatatlan egymástól. A tanár, a peda­gógus minden szavával, min­den lépésével, megnyilvánulá­sával, nemcsak oktat, hanem nevek is. A hallgató egyetemi környezetének kétségkívül legerőteljesebben ható nevelő tényezője a tanár tevékeny­sége, magatartása. Elmélet és gyakorlat egyensúlya Az előadáson, a katedrán, a gyakorlatokon, a konzultáció­kon, vagy más találkozások al­kalmával számtalan formája — lehetősége van a hatékony tanár—diák kapcsolatnak. A ta­nulás'további folyamatában és a szabad idő értelmes eltöltésé­ben — amely nagyrészt a kol­légiumban történik —, ha más, ha oldottabb formában is, oe tovább él, nem szakad meg ez a tanár—diák viszony. Még­is az u'tóbbi helyen meghatá­rozóbbá válik a kollégiumi közösségi élet szerepe, ahol már az ifjúsági önkormány­zat dominál, amely a szaK- emberség mellett a társadal­mi-közéleti emberré válásnak is jó iskolája. Egyetemünk kollégiuma, amelyet Nyisztor Györgyről, a Tanácsköztársaság földműve­lésügyi népbiztosáról neveztek el, 1975-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium és a KISZ Központi Bi­zottsága egyetértő határozata alapján elnyerte a Kiváló Kollégium címet. A elmúlt öt év során az egyetem vezető szervei — közöttük minde­nekelőtt a KISZ-bizottság, amely a kollégiumi ifjúság el­sődleges önkormányzati testü­leté — arra törekedtek, hogy munkájukkal segítsék a kol­légium sajátos oktató-nevelő céljainak elérését. Á kollégiumban is első he­lyen áll a tanulás, a tudomá­nyos szakmai önképző, alkotó munka. Ezek között a tudo­mányos diákköri tevékenység — amely legjobb hallgatóink szakmai fejlődésének fontos területe — kialakulásában, fejlődésében, irányításában elsősorban az egyetemi tan­székekhez, intézetekhez kötő­dik. A szakmai konzultációk, a témával kapcsolatos viták zöme, a tudományos dolgoza­tok megírása és még sok fon­tos, ezzel kapcsolatos elfog­laltság azonban nagyrészt a kollégiumban folvik. Amint azt a közelmúltban tartott egyetemi diákköri konfereneia csaknem 50 előadott dolgoza-' ta is mutatta, a mérnöki elemző-alkotó. tervező-szer­kesztő tevékenység ió iskolái a tudománvos diákkörök. Ezt jelzik azok az erkölcsi es anyagi elismerések, amelyeket az . egyetem mellett témákat kitűző és azok ererlménveit is igénylő és hasznosító más in­tézmények és vállalatok nyúj­tottak hallgatóinknak. A kollégüimokban szerve­ződő különböző szakmai klubok, megyei diákklubok szintén fontos területei az egvetemi oktatáson túlmenő 'znkkénzési rendszerünknek. Közülük hadd szóljak most kiemelten a megyei klubok­ról, amelyekben 13 megye párt-, állami és KlSZ-vezetői- vel kötött együttműködési szerződés alapján egy-egy or­szágrészből származó fiatal­jaink tömörültek. Évenként jóval több mint száz szakmai és kulturális -rendezvény, előadás, vitaest szolgálja a szükebb pátria társadalmi, gazdasági, kultu­rális problémáinak megisme­rését. A megyék mezőgazda­sági üzemeiben tett tanul­mányutak is növelik a tag­ság _ ismereteit és segítik kö­tődését a szülőföldhöz, a la­kóhelyhez. A kollégiumi kö­zösségek rendszeresen meg­hívják országos vezetőinket, valamint a megyék, a városok, a vállalatok párt-, állami és tömegszervezeti vezetőit. A velük folytatott viták, kötet­len megbeszélések, a társa­dalmi-közéleti munkára való felkészülés kitűnő iskolái. Diákjaink a kollégiumi ön- kormányzati szervek mellett rendszeresen részt vesznek az egyetemi párt-, állami és KISZ-szervezetek, egyéb tár­sadalmi bizottságok, közmű­velődési és sportkörök mun­kájában is. Ebbe a sok­rétű társadalmi-mozgalmi munkába tevékeny közremű­ködőként és vezetőként gya­korlatilag minden hallgatónk bekapcsolódik. Az egyetemi, azon belül a kollégiumi kö­zösség és közélet sokrétű es sokféle tevékenységében ki­ki megtalálhatja az egyénisé­gének legjobban megfelelő, számára és a társadalomnak is legtöbbet adó elfoglaltsá­got, önművelési területet. így kívánjuk elérni, hogy hallga­tóink későbbi munkahelyü­kön, a vállalatoknál, az in­tézményeknél, a termelőmű- heiyekben ne csak jó szak­emberek, hanem aktív társa­dalmi-közéleti emberek, is le­gyenek. Olyanok, akik a ter­melés és az irányítás mellett az élet szebbé, jobbá tételé­ben is be tudnak illeszkedni a közösségbe, és magukhoz vonzzák, magukkal ragadják az embereket. Ezt a célt szolgálja a köz­művelődési munku is, amely­re a szakmai feladatokkal pár­huzamosan kerül sor a ki- sebb-nagyobb egyetemi kö­zösségekben. Együtteseik ta­lálkoznak a megyék művé­szeivel, népművészeivel, kul­turális együtteseivel. Kiállítá­sokon, bemutatókon ismpr- kednek sokszor a pálya sajá­tosságait is tükröző művészi alkotásokkal, művészekkel, s eközben egymást is jobban megismerik. A társadalmi-politikai élet­re való felkészülést szolgálja a politikai klub sokrétű te­vékenysége. Előadásai, vitái, amelyeket hallgatóink maguk között, az egyetemi vezetők­kel, vagy városi, megyei, or­szágos meghívottakkal foly­tatnak, tágítják látókörüket, segítik helyes ítéletalkotásu­kat. E munkához kapcsolód­va említhető a kollégiumi rá­dió tevékenysége, amely az információ, az ismeretterjesz­tés egyik fontos lehetőségét teremti meg, s egyben hall­gatóink nevelésének önneve­lésének is jelentős eszköze. Az ifjúságról szólva a sza­badidő hasznos eltöltésének egyik értékes területe a tö­megsport, amelyben a kollé­gium hallgatóságának több mint fele rendszeresen részt vesz. Különösen tavasztói- őszig az egyetemi sportpályák és uszodák sok lehetőséget kínálnak a ■ testedzésre. Épü­lő sportcsarnokunk, amelynek megvalósításából az ifjúság is kiveszi a részét, néhány év múlva sokszorosára bővíti majd mai szűk tornatermünk lehetőségeit. Tanulmányok a mindennapokhoz Hallgatóink tanulmányaik során, főként a különböző üzemi gyakorlatok keretében rendszeresen találkoznak a mindennapi élettel, a terme­léssel és a társadalmi gya­korlattal. Arra törekszünk, hogy a termelőüzemekben, műhelyekben dolgozva, tanul­va, az ott folyó társadalmi­közösségi életbe, munkába is kapcsolódjanak be. Jóleső ér­zés számunkra, amikor ebbé­li munkájukról, tevékenysé­gükről elismerő, vagy köszö­nő szavakat és leveleket ka­punk. örülünk, amikor a vállalatok, a közösségek meg­ismerve hallgatóinkat, a dip­loma kézhezvétele után névre szólóan is visszakérik, vissza­hívják őket maguk közé. Az építőtáborok, ahol munkás­ként, de sokszor vezetőkként is tevékenykednek, vagy a rend­szeres őszi kéthetes betakarí­tási munka társadalmilag is hasznos termelő tevékenység. Ahol ezt lói szervezik, Hall­gatóink tejlesítménye eléri, sőt sokszor meghaladja a Ki­alakult üzemi normát. A munkahely előzetes megisme­résével, a termelés feltételei­nek megteremtésével hallga­tóink vezetői felkészítését is segíteni kívánjuk. Nem lenne teljes a kén, ha nem .tennénk említésit külföl­di hallgatóinkról, pkik a mi fiataljainkkal együtt élve es dolgozva készülnek otthoni feladataikra. Néhány hetes vagy hónapos, hosszabb-rövi- debb tanfolyamokon évente több száz, már végzett kül­földi szakember ismerkedik egyetemünkkel, népünkkel, hazánkkal, ezen belül a me­zőgazdasági termelés, a szö­vetkezeti mozgalom kérdései­vel. Egyetemi hallgatóként az ötéves képzés keretében ma 28 országból 114-en készülnek nálunk a mérnöki diploma megszerzésére. Ök amellett, hogy természetesen minden hallgatói közösségben aktivan részt vehetnek, külön közös­séget is alkotnak. A kollé­gium barátsági tanácsa fogja össze őket és segíti azt is, hogy valamennyien sikeresen bekapcsolódjanak a kollégium alapközös-ságeinek szakmai, politikai és kulturális tevé­kenységébe. A karácsonyi és újévi ün- nenek idején jórészt kiürül a kollégium. Ezen a bensőséges, családias ünnepen nemcsak magyar diákjaink, hanem a közeli országokból itt tanulók többsége is hazamegy. A' tá­voli országok lányai és fiai, akik itt maradnak, mint házi­gazdák látják vendégül más felsőoktatási intézmények kül­földi hallgatóit. Így baráti körben, a mi kollégiumunk­ban ünnenlik együtt a ka­rácsony estét. l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom