Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

1979. DECEMBER 24., HÉTFŐ k/uhov Csakis a pénz vonz? Tanyai portákon, gépzajtól dübörgő műhelyekben, Irodák asztalai között számtalanszor feltörtem ipar a kérdést: hogyan élnek, mit várnak a világtól, miként találják meg helyüket a társadalomban. Volt, aki vá­lasz helyett értetlenül nézett, mások visszakérdeztek arról, _hogy_ voltaképpen mit is akarok. Sokakat azon­ban láthatóan foglalkoztatott e téma, s tétovázás nél­kül válaszoltak. Most, amikor jegyzetfüzetem meglelik, látom: mennyire bonyolult, szövevényes a mindennapi élet, a szocialista tudatformálásban még mily nagyok a fehér foltok. Vár a kiskert Igazán' téli nap ez a mai. A hideg szél felkapja a kabá­tomat, érzem, amint átjár és megborzongat. A ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezet majorjába pótkocsis traktor kanyarodik, sárgán csillognak rajta a kukorica- szemek. Pataki László, a gaz­daság traktorosa kászálódik le a nyeregből. Meglepődik, anti­kon kérdezem. — Kérem* mi szépen élünk, töprengeni nincsen sok időnk, hiszen óráink beosztottak szinte reggeltől estig. Nyáron ötkor kelek, megetetem az ál­latokat — sertést tartok a háztájiban —, azután dolgoz­ni megyek. Hét, fél nyolc van este, mire a munka után ha­; zakerülök. Aztán Otthon vár a kiskert, a szőlő. Nem pa­naszkodhatunk, hiszen ez so­kat hoz a konyhára. — Jár-e be a városba. Bu­dapestre? — Nemigen, évente egyszer. talán kétszer. — Szórakozás? — Voltunk az elmúlt idő­ben cirkuszban, kétszer is. Spórol a házra Állandó mozgás a Pest vi­déki Gépgyár műhelycsarno­kaiban. Kreisz Antal lemez­lakatos 197-1 óta dolgozik a gyárban. Huszonhat éves, Taksonyban él, egy kislánya van. Nyílt, szókimondó em­bernek ismerik a társai. Olyannak, aki munka után siet haza a családjához, öt­ezer forintot keres havonta, a felesége pedig háromezret a Csepel Autógyárban. — Mire költik a pénzüket? — szegezem neki a kérdést. — Ügyszólván semmire — válaszolja. — Három éve ál­landóan csak gyűjtünk. Szo­ba konyhás lakásban élünk, jövőre azonban hozzákezdek a házam építéséhez. Hetven- négyezer forintom gyűlt már össze. — Színház, mozi. könyv? — Most nem telik ezekre. Spórolunk, mert az tartjuk: az első az otthonunk. — Vágya, elképzelése? — Jövőre felépítek egy szo­bát és beköltözöm. Ha az o't- honorn elkészül, a feleségem­mel elutazunk valahová na­gyon messze, pihenni. Üjra el­járunk színházba, szórakozni, mint mikor még csak rande- yúzgattunk. A kultúra he Sok embert ismer dr. Ba- csa Antal ráckevei járási fő­orvos. Korábban, amikor még praktizált, az emberek sok­szor egyéni gondjaikkal is felkeresték. Ezért teszem fel a kérdést: — Ön sok ember között megfordult. Mi a véleménye, hogyan élnek ma az emberek, milyen az életszemléletük? — Túlzottan filozofikusan hangzik talán: a felgyorsult élettempó ' rányomja a bélye­gét az egész társadalomra. Vannak olyan területek, ame­lyeknek p.aralel kellene tej- lődniük, de valahogyan elsza­kadtak, elmaradtak egymás­tól. Gazdaság, kultúra, tudat. Bizonyos életszínvonal, meg­határozott anyagi lehetősé­gekkel jár együtt, s bizonyos igényeket alakít Id. S. ha oly­kor gond •mutatkozik, sokan nem az anyagi lehetőségek, hanem az igápyek hatására ítélnek, döntenek. Ügy gon­dolom, az, hogy eljutottunk egy maghatározott életszín vo- , nalra, az még kevés. Ez még I csak a lehetőséget adja. Sok embernél a tudásban is gyor­sabb fejlődésnek kellene be­következnie, s ráébredni a kultúra ízére, hogy ez a min­dennapok természetes velejá­rója legyen. A munka. Az igazi mérce Halásztelken, a Pest ■ me­gyei mezőgazdasági szak­munkásképző intézet igazga­tói irodájának falán tanuló­szabályzat függ. Első pontja így hangzik: a tanuló szeres­se hazáját, becsülje meg és tehetsége szerint gazdagítsa, annak szocialista vívmányait." — Hogyan sikerül e szép gondolatnak az érvényesítése? — kérdezem Laczi László igazgatótól. — Eléggé összetettek a ta­pasztalataink. Nézzük csak a munkaszeretetei/! Nem sikerül még valamennyi tanulónkban megfelelő hivatástudatot ki­alakítanunk. • Nem eléggé megbecsült a pálya, vannak akik a tanulóévek után nem kertészként helyezkednek el. Ezek közül egyesek szinte csakis az anyagiakat tartják a szem előtt. Pedig csak a munka lehet az igazi mérce. — Függ a tanároktól, a családtól, a közvetlen kör­nyezettől, milyen szemlélettel nő fel a gyerek. Nekünk pe­dagógusoknak a korábbiakhoz képest" többét' Kell tennünk a szocialista életszemlelet kiala­kításáért. ★ Egyfelől az anyagi j-avak, másfeiől társadalmi tudat, életmód. Nem egyszer előfor­dul: az emberek egy része pusztán az anyagiak szaporo­dására szűkíti a fejlődés mér­céjét. Valóban ebben a leg­könnyebb egyénileg lemérni az előrehaladást. Hiszen alig akad olyan háztartás, amely­ben ne lenne rádió, televízió, porszívó. De ennek ki kell egészülnie a tudati fejlődés­sel. Hiszen végtére is itt, a főváros határán működik — az ország tíz legnagyobb ipa­ri üzeme között számon tar­tott — gyár, amelyben a mun­kások 30 százaléka nem vé­gezte el a nyolc általánost... Virág Ferenc Építők zárszámadása és új feladatok írtss: Ákrzshmn Kálmán építésügyi és városfejlesztési minise fér A .,, olyan évet zárunk, Z fílfiW amely az V. öt­éves terv utolsó esztendejébe visz át. Ilyenkor már az egész építési folyamatot is vizsgál­juk, számba vesszük, hogyan érvényesültek célkitűzéseink, törekvéseink. Az építők számára minden­kor felemelő élmény, ritka szépsége az életnek, hogy a munkájuk eredménye, az el­számolás tárgya használható, látható, megjelenik az embe­rek lakáskörülményeinek ja­vulásában, kutatási, egészség­ügyi, oktatási és egyéb léte-, sítményekben, mindennapi éle­tünkben! De ide sorolhatók a településeket összekötő úthá­lózatok, a mélyépítési mun­kák, az energiaellátó vezeté­kek sokasága és még számos olyan építmény, amely egyben esztétikai élményt is nyújt. Vagy például az olyan beruhá­zás, ami az ipari termelés szerkezetének változását, az export növekedését és ha­sonló nagy célokat szolgál. Tervünket ebben az eszten­dőben teljesítjük, 38 nagybe­ruházáson dolgoztunk, építési tevékenységünk értéke több, mint 160 milliárd forint. Ezek közül a Paksi Atomerőmű, a Ferihegyi repülőtér, a Duna­újvárosi Kon verte rés Acélmű építésén a tervezettnél gyor­sabb az építési ütem, és a be­fejezéshez közeláll a Ma­gyar Gördülőcsapágy Gyár diósdi üzemének rekonstruk­ciója. Irányítási munkánk eredmé­nyének is tekintjük, hogy a népgazdaság számára oly fon­tos nagyberuházásokon a kon­centráció fokozódott. Az építé­si feladat 1979-ben 1978-hoz képest 27 százalékkal nőtt és hét beruházáson kellett elvé­gezni a 11 milliárd forintos munka 70 százalékát. P , a főváros von­est megye záskörzetében fekszik, és ez a megyei épí­tőipari szervezetek mintegy 4,0—4,5 milliárd forintos ter­melő kapacitásának felhaszná­lását alapvetően befolyásolja és meghatározza. A kialakult és jól működői ésszerű mun­kamegosztás jellemzője, hogy e megyében az építési fel­adatok mintegy 56 százalékát más megyék építő szervezetei végzik el. Ugyanakkor a me­gyei építőipari vállalatok ka­pacitásainak sokszor 40 száza­lékát más megye területén használjuk fel. de ezek főleg a főváros építési gondjainak megoldását segítik elő. Az építőipar idei eredmé­nyeit csökkenő létszámmal ér­té el. Az egyre magasabb szintű technika, a korszerű építés­ül kongressras tiszteletére Még százezret vállaltak A Beton- és Vasbetonipari Müvek váci telepén födémbé- lés-testcket gyártanak. E ter­mékek iránt nagy a kereslet, ezért az üzem kollektívája, az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére íel­ajánlotta, hogy az idei terme­lési tervet túlteljesíti. Mintegy 100 ezer darabbal több födém- béléstestet értékesítenek a ke- reskedelmben. A képen: az érlelőtclcpre rakják a szalagon érkező, for­mázott béléstesteket. módok elterjedése csökkentet­te a kivitelezési időt, javítot­ta a minőséget és javította a gazdaságosságot. Mindemellett nem szabad el­felejtenünk, hogy az V. ötéves terv eddigi éveiben, az idén is, még sok szervezetlenséget, az építési folyamatot akadá­lyozó hibát tapasztaltunk a megyei munkákon is. Ilyen év végi számadáskor kell hogy annyi erőnk legyen, hogy is­mételten megállapítsuk és ha­tározottan leszögezzük, hogy az a tisztességes, ha csak ar­ra vállalkozunk, amit el tu­dunk végezni. így az eddigi­nél sokkal gazdaságosabban fogunk majd dolgozni. Emel­lett törekednünk kell az ész­szerűbb anyagfelhasználásra, a kapcsolódó munkák, a tartós­ság és a minőség fokozására. V . , ... a most vég- egigtekmtve ződő év el­ért eredményein, megállapít­hatjuk, hogy a célkitűzé­seink teljesültek, az épí- tőmunkások, mérnökök és építőipari vállalataink szá­mottevő fejlődésről tettek ta­núbizonyságot. Az építés na­gyon bonyolult függőségi rendszer. Többek között az ipari háttér, az anyagipar, a külkereskedelem és a tanácsi jó együttműködés nélkülözhe­tetlen. Az idén már — nem kis büszkeséggel mondhatjuk — a beruházási, tervezési és kivitelezési munka résztvevői az eddiginél magasabb rendű együttműködésről tettek tanú- bizonyságot. Az építőanyagipar teimelé- se ez évben a tervezettnek megfelelő ütemben, mintegy 3 százalékkal emelkedett. Az értékesítés struktúrája igazo­dik a megváltozott feltételek­hez. A belföldi felhasználás mérsékelt emelkedése- mellett, a tőkés export több, mint 10 százalékkal nő. Az építőanyagellátás nagy­részt kiegyensúlyozott volt. Néhány terméknél, mint pél­dául a cement vagy falbur­koló csempe, azonban az im- portszállítások , késedelme és a jelentős lakossági elővásárlás, mint például a tégla, vasbeton . termékeknél, átmeneti ellátási : feszültséget okozott. Gondokat okozott % ól" ság falazóanyag-ellátása is. A hagyományos technológiával üzemelő téglagyáraknál ugyan­is az egészségre ártalmas, kedvezőtlen. munkakörülmé­nyek és a nehéz fizikai mun­ka miatt a létszámcsökkenés foko.ódott. A téglaipar rekonstrukciójá­ra a/. V. ötéves tervidőszak­ban több. mint 3 milliárd fo­rintot fordítunk. Jí korszerű­sítési program alap ián épült meg a pilis-boros jen ői és az őrbollyáni téglagyár, ugyan­csak e program keretében 1980jban. Solymáron, új tég­lagyár építését kezdjük meg. A falazóanyag-gyártás re­konstrukciója az energiataka­rékossági program célkitűzé-. seit is szolgálja. Az új gyá­rak korszerű berendezései jobb hőszigetelő, a fokozott köve­telményeket jobban kielégítő terméket gyártanak. Az MSZMP Központi Bi­zottságának az építésügyről szóló határozata után a köz­vélemény a korábbinál pozi- tivabban értékelte az építőipar munkáját. Ezt az értékelést a technikai fejlődés, a javuló minőség, a helyes irányban változó szemlélet és .a jobb munkafeltételek is alátámaszt­ják. A népgazdasági terv mér­sékeltebb beruházási program­ja alkalmat ad arra. hogy az építőipar a korábban ki nem elégített építési keresletet el­vállalja. A kevesebb munká­hoz képest kedvezőbb mun- kaerőletszám-helyzetet, to­vábbá a kisebb keresletből származó feszültség hatását a murikaszervezettség és fegye­lem megszilárdítására kell ki­használnunk. N ,. az a felismerés, SHI Uj hogy a bajok gyö­kere, a nehézségek fonása igen gyakran a nem megfele­lő előkészítésben, vagy a döntések, a ménét közben je­lentkező gondokkal kapcsolat­ban hozott helytelen döntések­kel kapcsolatban keresendő. Ilyenkor nem kell egymásra hivatkozni, azt igazolva, hogy ki, miért nem tud dolgozni. Hanem a közös feladatok va­lamennyi résztvevőjének min­den idegszálával a teljes épí­tési folyamat, illetve az adó­dó gondok legmegfelelőbb meg­oldását kell keresni. A népgazdaság fejlődésének belső és külső feltételei, a belföldi felhasználás mérsékelt növekedése, valamint a gaz­dasági tevékenységgel szem­ben támasztott magasabb kö­vetelmények az építőipar 1980. évi cél- és feltételrendszerét az eddigiekhez képest jelen­tősen megváltoztatják. A gazdaság növekedési üte­méhez igazított beruházás-po­litika a beruházások, csökken­tését vonja maga után.. A fenn­tartási építésben az általános, gazdasági helyzet csak mér­sékelt fejlesztést tesz lehető­vé. Együttesen az építési ke­reslet és az építés-szerelési te­vékenység is csökkenni fog. Ezért nem a termelés növe­kedik elsősorban, hanem a minőség olyan követelményei, mint az együttműködés ja­vítása, az építési idő csökken­tése, a költségtakarékos gaz­dálkodás és az előbbiekkel összhangban, levő rriűszaki fej­lesztés. A termelésnek tehát a minőségi és hatékonysági té­nyezői kerülnek előtérbe. A vázolt körülmények kö­zött alapvető feladat a keres­lethez való rugalmas alkal­mazkodás. Ez a korábbi vál­lalkozási politika lényeges megváltozását igényli. Csak ez járulhat hozzá, hogy az építési kereslet várhatóan több even át tartó mérséklő­dése ne okozzon törést a vál­lalatok gazdálkodásában. 0 , , ígv Pest me­rszagszerte, gyében « érvényes, hogy a nagyberuhá­zásokat,' a konvertálható, ex­port árualapot bővítő beruhá­zásokat határidőre kell meg­építeni. A komplex lakásépí­tést, á szociális és egészség- ügyi beruházásokat, valamid! a ■ lakóházak fenntartási" és kar- ' bantartási munkálatait a he­lyileg jóváhagyott terveknek megfelelő határidőre kell, megfelelő' minőségben elvégez­ni. A következő évben 29 nagy- beruházást kell tovább építe­nünk. amelyből kilencet, a jö­vő évben be is kell fejeznünk. A népgazdasági tervben nagy­beruházás indítása 1980-ban nem szerepel. Az állami nagyberuházások­ra ip80-ban 10 milliard forin­tot fordítunk. . Ez az épülő nagy beruházásokon kívül ma­gában foglalja a Bicskei Hő­erőmű, a S.. ilnoki Papi.gyár, a Dunai Vasmű i. .kszolőmü előkészítésének feladatait is. A feladatok területenként és összetételükben eltérőek lesz­nek. Mindez a vállalatokra különbözőképpen hat maja. Ezért akkor járnak el helye­sen, ha javítják partnereikkel az együttműködést, a gazda­ságtalanul működtethető kapa­citásokat leépítik, illetve más feladatok megoldására használ­ják, esetleg gazdaságos ex­port tevékenységre fordítják. J . - 82 ezer lakást kell OYOre falépíteni: állami forrásból 25 ezret, magánerő­ből 57 ezret. Az épületek fenntartása to­vábbra is elsőrendű feladat. Közülük is elsősorban a laká­sok, az egészségügyi és a kö­zösségi épületeik felújítására kerül sor, valamint a javí­tó-karbantartó szolgáltatás fejlesztését tűzték ki célul. E munkák növekedése az építő­ipari ágazat átlagát megha­ladja. Mivel az építőipari terme­lés szerkezetileg változik, új célokat és követelményeket kell a vállalati munkaerő-po­litikában is megfogalmaznunk. Mindenekelőtt tervszerűbb lótszám-gazdalkodásra van szükség. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szakmunka­erő vállalatok közötti és vál­lalaton belüli ésszerű átcsopor­tosítására. Az • építési kereslet csök­kentésével együtt az építő­anyag-igények is csökkennek. Ára ha figyelembe vesszük, hogy a csökkenés elsősorban, az állami beruházásoknál vár­ható, arra kell számítanunk, hegy a lakosság építőanyag iránti kereslete továbbra is élénk marad. Ez a körülmény az építőanyag-ipar irányítóira azt a feladatot rója, hogy mindent kövessenek el a ke­reslet ilyen jellegű kielégíté­séért. E törekvésükben azon­ban gondot okoz, hogy a fel­szabaduló kapacitások csak korlátozott mértékben fordít­hatók a lakosság ellátásának javítására. C , példát em: sak néhány msünk: a zúzottkő, a vasbeton váz­szerkezetek, a hídgerendák kihasználatlan, gyártókapa­citása nem állítható át a lakosság által keresett épí­tőanyagok gyártására. E korlátok ellenére kedvezőbbek a lehetőségeink a belkereske­delem építőanyaggal való ei- ■ látására. Ehhez új, korszerű üzemeink, mint például a Bél­apátfalvi Cementgyár vagy a Komhányi Csempegyár gyara­podó termelése is nagy mér­tékben hozzájárul majd. A • népgazdasági tervnek megfelelően tovább korszerű­sítjük az építőanyagipar ter­melési szerkezetét. Az új körülmények azt kí­vánják a vállalatok vezetőitől, hogy a változó feltételekhez alkalmazkodjanak, hajtsanaK végre bátran szerkezeti, ha kell szervezeti változásokat. Mindez azonban nem vezet­het a rosszul értelmezett ta­karékossági szemlélethez, amelynek következmenyeként az építőipar technikai fejlesz­tése lelassulna. Éppen ellenkezőleg, az az álláspontunk, hogy a követ­kező' években az építéshez szükséges ipari hátteret, a ja­vító szolgalatot, a gépparkot ugyanolyan lendülettel kell fejlesztenünk, mint eddig. Ugyanígy nem gondolhatunk arra sem, hogy az átcsoporto­sítások miatt a rendelkezé­sünkre álló házgyári kapacitás, a könnyűszerkezeti ipari bá­zist és egyéb technikai-tech­nológiai lehetőségeinket ne használjuk ki maximálisan. A jövőben a vállalatok ki­vitelezési jogosultságának tár. gabb teret kell biztosítani. Gondolok itt arra például, hogy a megyei vállalatok a megyén kívül is vállalhassa­nak munkát. Egyes jól begya­korolt, speciális munkákat, mint például középületeket, ipari épületeket az ország bár­mely területen építhessenek, sőt külföldön is vállalhassa­nak feladatokat. S- , hogy még .am tünk arra,u magan­lakás-ípilishez szüksége^ elő­regyártóit elemek, gépek, szol­gálataiéban, a kapcsolódó munkákban való részvétel te­áin etében is új formákat ta­lálunk. E területen arra gór - do’ok. hogy töretlenül nx . kell őrizni a folyamatosság- '. a táv-lati terv készítése sora , hogy adottságaink (ember, gép, szervezet) optimális 7rt- hasznáíása biztosítva legyen. Mindent egybevetve, a most következő esztendőben is sok és nem mindig könnyű fel­adatunk lesz. De úgy "gondo­lom, azokat .szétosztani úgy lesz leghelyesebb, ha azokra bízzuk, akik azokat a leghaté­konyabban és leggazdaságo­sabban' végzik majd el. Ahol az adottságokat, az emberi tu­dást és erőt, a gépeket, a szervezetet a cél érdekében a legmegfelelőbben hasznosít­ják. Meg vagyok győződve arról, hogy az építési ágazat min­den dolgozója azon lesz, hogy a változások ésszerűbb válla­lási készséget eredményezze­nek s következményükként nö­vekszik a szervezettség, a fe­gyelem, s a következő évek­ben is — mint az idén — új értékeket tud majd terem­teni -az építők sok tízezres se­rege.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom