Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

Az országgyűlés elfogadta a fém évi költségvetési Veress Péter és Púja frigyes hozzászólása Pest megyei felszólaló a vitában — Interpellációk MEGYEI Pénteken délelőtt a jövő évi állami költ­ségvetés tervezetének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, A ez él György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, továbbá a Központi Bizott­ság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjaiba diplomá­ciai páholyokban pedig a budapesti külkép­viseletek több vezetője és munkatársa is helyet foglalt. A vitában elsőként Veress Péter külke­reskedelmi miniszter szólalt fel, majd öt képviselő kért szót, köztük S. Hegedűs László (Pest megye 24. vk.). Szünet után az első felszólaló Púja Fri­gyes külügyminiszter '(Békés megye 7. vk.) volt, majd még négy képviselő vett részt a vitában. A törvényjavaslatról szóló vitát Faluvégi Lajos pénzügyminiszter foglalta össze, majd három képviselő interpellációja, válaszok illetve határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló törvényjavas­latot egyhangúlag elfogadta. A továbbiakban Veress Péter, Púja Fri­gyes és S. Hegedűs László felszólalását, va­lamint Faluvégi Lajos vitaösszefoglalóját, az interpellációkat és a válaszokat ismertetjük. Weress Péter: Éleződő verseny, szigorúbb követelmények a piacokon Az 1979. évi gazdasági fo­lyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollár el­számolású behozatali többletet sikerült jeientősen mérsékel­nünk. Jogos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakul. Dollár elszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt, behozata­lunk az előző évi szintet kö­zelíti meg. A számok mögé tekintve azonban, már nem . lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folya­mattal. Ugyanis az export leg­nagyobb hányadát — körülbe­lül 44 százalékát — kitevő anyag- és félkészjellegű ter­mékek kivitele növekedett a leggyorsabb ütemben, 36 szá­zalékkal. Emellett több mint 24 százalékkal emelkedett a gépipari termékek exportja is, de ez továbbra is szerény há­nyadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel az összes dollár elszámolású kivitelünk­ben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellent­mondásos nemzetközi politikai és gazdasági körülmények kö­zepette kell megoldanunk — mondotta Veress Péter. A fej­lett tőkés- és a fejlődő orszá­gok többségét lassú termelés- növekedés jellemzi. Az Egye­sült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979 folyamán. Hatása 1980-ban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellenére az infláció állandó­sult, s jelentős zavarok for­rásává - vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gaz­dasági életében. Ebben vitat­hatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbodása, az energiahor­dozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is meghaladó és tovább folytató­idé emelkedése. A világgazdaság kedvezőt­len változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mér­séklődik a fejlett ipari orszá­gok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésé­re, kivitelük fokozására törek­szenek. Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak o minőségi, műszaki és szállítási követelmények. Erő­södnek a szocialista 'partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül minde­nütt a magas színvonalú, kor­szerű termékek iránti igény. Ezek ára könnyebben tud lé­pést tartani a nyersanyagoké­val. Hazánk nemzetközi megíté­lése — problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdasá­gunkat megbízhatónak ítélik külföldön. A magyar vállala­tok évente mintegy 50—70 kooperációs szerződést kötnek, a fejlett tőkésországok cégei­vel, elsősorban a gépipar te­rületén, de jelentősek a kon­fekcióipar és az utóbbi idő­ben a gyógyszer- és főanyag- ipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több mint egyharmada tartal­maz közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy át­adását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minősé­gi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szo­cialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentő­sebb energia-, nyersanyag-, gép-, és berendezés-, s nem utolsósorban fogyasztásicikk- szállítóink és egyben legna­gyobb vevőink is. Erőfeszíté­seinkben a szocialista integrá­cióra támaszkodunk, s ennek érdekében mindent megte­szünk. Az 1980. évre szóló árucsereforgalmi megállapo- . dások létrehozására irányuló MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA jS A ME.G YEI TANÁCS U*PJ^ XXIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ^ra |,20 forint 1979. DECEMBER 22., SZOMBAT tárgyalások még folynak. Jö­vőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körülmé­nyekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javítá­sával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a ma­gyar gazdaságnak. Tervünk szerint jelentősen kell növel­nünk kivitelünket a tőkésor­szágokba, feldolgozott gazda­ságos termékeink arányának növelésére, az ármunka javí­tására, a kooperációs kapcso­latok további szélesítésére tö­rekedve. A terv export elő­irányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő- és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint tovább fejlesztjük gazdasági kapcso­latainkat a fejlődő országok­kal is. Egyik legfontosabb felada­tunk az — többségében im­portból származó — energia- és a nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Az ener­giafelhasználás 5 százalékos csökkentése a mai árakon mintegy 200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mér­legünket. A miniszter aláhúz­ta: minden viszonylatban erő­södő követelmény a jó minő­ség, bővebben értelmezve) a szállítási feltételek pontos be­tartása, a termelő- és külke­reskedelmi vállalatok együtt­működésének, a külkereskede­lem vállalati szervezetének továbbfej lesztése. Benépesült az ülésterem a Parlamentben Törekvéseink azt célozzák és ezt várjuk termelőpartne­reinktől is, hogy a külkeres­kedelem és a termelés egysé­gei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hozzászólását Veress Péter. Pif/ff Frigyes: Nemzetközi tevékenységünkkel az enyhülést sze3gá!jjuk Bevezetőül a külügyminisz­ter hangsúlyozta: a szocialis­ta és a fejlett tőkésországok kétoldalú kapcsolatainak ala­kulása igen fontos szerepet ját­szik a nemzetközi életben. To­vábbi bővülésüket azonban zavarja, hogy egyes nyugati körök propaganda-kampányo­kat bontakoztatnak ki, gazda­sági diszkriminációt, egyes esetekben embargót alkal­maznák ellenük. Küzdeni kell e jelenségek ellen: ezzel az enyhülés, a nemzetközi együtt­működés ügyét védelmezzük. Púja Frigyes a továbbiak­ban rámutatott: a Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Vietnami Szocia­lista Köztársaság, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság kormányát és népét abban a hősies küzdelemben, amelyet a kínai expanzionisták ellen folytatnak. A közel-keleti válságról szól. va elmondta: Az elmúlt két esztendő eseményei igazolták álláspontunkat; az izraeli csa­patoknak a megszállt arab te­rületekről történő teljes ki­vonása, a Palesztina! arab nép önrendelkezési, államalapitási jogának biztosítása nélkül a válságot megoldani nem le­het. Kontinensünk helyzetét ele­mezve Púja Frigyes kiemelte: Magyarország Európa szívében fekszik. Érthető tehát, ha különleges figyelmet szente­lünk az európai események­nek. E térség országai most az 1980 novemberében esedékes madridi találkozó előkészíté­sével foglalkoznak. A szakér­tői . értekezletek eredményei kedvező feltételeket teremte­nek a madridi tanácskozás szá­mára. Hozzászólása további részé­ben a külügyminiszter hang­súlyozta: kormányunk kezdet­től fogva fellép az amerikai nukleáris rakéták nyugat- európai telepítése ellen. Két­oldalú tárgyalásokon, meg­beszélésekein rámutattunk azokra a nagy veszélyekre, amelyek ebből következnek. Ennek ellenére a szocialista országoknak van kitartásuk, folytatják a leszerelési tár­gyalásokat. A Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizottsá­gának ez év májusában Bu­dapesten megtartott ülése ja­vaslatot dolgozott ki a biza­lomerősítő intézkedésekkel fog­lalkozó politikai konferencia összehívására. A külügymi­niszteri bizottság december elején Berlinben tartott ülé­se az összegyűlt tapasztalatok alapján új elemiekkel gazdagí­totta a javaslatot. A jelek arra vallanak, hogy a külügyminiszteri bizottság javaslata nagy figyelmet kelt. Minden remény megvan arra, hogy a katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó euró­pai konferencia tervéből való­ság lesz — hangsúlyozta Púja, Frigyes. A vita felszólalói Dr. Bognár József (Bp.. 24. vk.) akadémikus, az MTA Vi­lággazdasági Kutató Intézeté­nek igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbinál szigorúbb fettételek jellemzik majd a következő időszak gazdasági politikáját és gya­korlatát. Mind«» területen következetességre, erélyre és türelemre lesz szükség a ha­zai gazdasági mechanizmus, az irányítási rendszer tovább­fejlesztéséhez. A célok vilá­gosak: meg kell szüntetni a népgazdasági, a csoport- és egyéni érdekek konfliktusait — természetesén mindig a ma­gasabb rendű érdek javára —, gazdaságos exportra, a minő­ség javítására, a technika korszerűsítésére van szükség. Azért is ösztönözzük a gyors termékváltást, hogy új piaco­kat hódíthassunk meg, s a ré­gebbieken is helyt tudjunk állni. Vcisz Antalné (Veszprém, 8. vV.), a marcaliéi Egyetértés Tsz raktárosa a megye ipará­nak fejlődéséről szólva hang­súlyozta: jó eredményeket hozott a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek, bevezetése. Meghozta gyümöl­csét az is, hogy következete­sebben számon kérték a mun­ka- és technológiai fegyelem betartását. Előnyökkel járt az az együttműködés is, amelyet a vállalatok a környező szocia­lista országok partner-intéz­ményeivel alakítottak ki. Krasznai Károlyné (Szolnok ín., 5. vk.), a Tisza Cipőgyár szakszervezeti jogsegély-szolgá­latának vezetője elmondta: al­kalmazkodva a világpiaci igé­nyekhez, megváltoztatták a gyártmánystruktúrát, s az eredmény nem is maradt el — a dollár-elszámolású export az utóbbi években megkétsze­reződött. A munkaerő-gazdál­kodásiban is sikerült- eiőieaép- niük: a termelés követelmé­nyei szerint szervezett tovább­képzéssel megteremtették a dolgozók gyáron belüli átcso­portosításának a feltételét. Dr. Szabó Kálmán (Bp., 36. vk.) akadémikus, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára kiemelte: gazda­sági törekvéseink változásai csak akkor lesznek igazán eredményesek, ha a gazdasá­gi élet minden rendű és ran­gú szereplője változtatni tud és akar azokon a megszokott- ságain, amelyek nem csupán a szabályozók függvényei. Például, a szerződéses fegye­lem megjavítása soha nem volt égetőbb, mint a jelen helyzetben. Barcs Sándor (Bp.. 1. vk.), az MTI vezérigazgatója arról szólt, hogy a magyar ország- gyűlés külügyi tevékenységé­ben nagy szerepet játszik rész­vételünk a nemzetközi ta­nácskozásokon. Emlékeztetett a Varsói Szerződés parlamen­ti képviselőinek legutóbbi kon­zultatív találkozójára, ame­lyen úgy határoztak: felhívást intéznek az sÉzak-atlanti Szö­vetség tagországainak parla­mentjeihez. A Varsói Szerző­dés tagállamai készségesen megvizsgálnak minden javas­latot, amely az országok kö­zötti bizalom erősítésére és a háborús vészély csökkentésé­re irányúi Európában. Vass József (Nógrád m.. 8 vk.), a tolmácsi Lókosvölgye Tsz nyugdíjas elnöke kiemelte: továbbra is szükségesnek tart­ja az alaptevékenységen ki- vüld munkák differenciált, szelektív, a népgazdasági igé­nyekkel összhangban levő fej­lesztését, elsősorban az Ipari üzemekkel való kooperációval és a szabad kapacitások még joibb kihasználásával. Így a legrosszabb feltételek között működő szövetkezetekben is jövedelmező gazdálkodás ala­kulhat ki. Végh György (Zala m., 10. vk.), a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem tanszékvezető tanára elmondta: jövő évi ter­veink megvalósításában, majd az azt követő évek eredmé­nyeinek biztosításában döntő szerep jut a művelt, politikai- lag-szakmailag felkészült, szo­cialista erkölcsű, magatartása embernek. Mindennel takaré­koskodnunk kell, de a mű­velt fők sokaságának gyara­pítására szánt forintokkal nem. Ez záloga népünk további szellemi emelkedésének, ami bizton kihat gazdasági fel- emelkedésünk re. Németh István (Baranya m„ 6. vk.), a bicsérdi általános is­kola igazgatója rámutatott: a tanácsi feladatok megoldásá­ban tevékeny szerepet vállal­tak a különböző vállalatok és szövetkezetek, s nem feledkez­hetünk meg a lakosság ön­kéntes munkafel ajánlásáról sem. E társadalmi összefogás nélkül szerényebb eredmé­nyekről adhatnánk számot az óvodák, általános iskolák, tor­natermiek építésében, de fe­szítőbbek lennének gondjaink a lakosság egészséges vízellá­tásiának terén is. Ezután — mivel a beszá­molóhoz több hozzászóló nem jelentkezett — az elnök a vi­tát bezárta és megadta a szót Faluvégi Lajosnak. (Folytatás a 3. oldalon) Befejeződött a téli ülésszak PEST VILÁG PROLETÁRJAI, ÍÍYBÜUETEi'

Next

/
Oldalképek
Tartalom