Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
Milliónyi teli tasak A Vetőmagter- meltető és Értékesítő Vállalat Pestvidéki Központjának monori üzeméből évente több mint 2 millió tasak vetőmagot szállítanak ki különböző üzletekbe. Felvételünkön: Bimbó Lászlómé, Teleki Elekné és Novák Józsefné szállításhoz készítik elő a kis tasa- kokat, Az üzemből jelentős mennyiségű vetőmagot küldenek külföldi megrendelőknek. Felvételünkön egy Hamburgba irányított fémzárolt és tisztított mustármagrakományt készítenek elő. MOHOMIDfB XXI. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1979. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Több volt a tűzeset tíj. Fekete József felvételei Kihasználatlan kocsik Üresen megtett kilométerek Egy nemrégiben elvégzett vizsgálat szerint 1976,; és 1979. között a Monori Építők Ipari Szövetkezetében meglehetősen szélsőségesen alakult a ZIL tehergépkocsik kihasználtsága. Akadt olyan kocsi, amelynek — a 100 kilométerre és egy tonna árura jutó költségalakulása alapján számított — úgynevezett kihasz- náltsági mutatója 23,4 százalékos, a leginkább leterhelt autóé pedig 74 százalékos volt. Az alacsony számok magyarázata — a szövetkezet vezetőinek indoklása szerint — az építőipari tevékenység sajátossága. A kurrens anyagokat általában csak az építkezés színhelyétől távol lehet beszerezni, s kis tételért is el kell küldeniük a 6 to.nnás teherautót , ... A szövetkezét sok olyan anyagot vásárol, amelynek a szállítását nem lehet más áruéval összekapcsolni, bármilyen nagy is a távolság. Lenceto- majból gyöngykavicsot, Kis- várdáról radiátorokat és va- gyianyagokat, Barcsról kalci- durt, Orosházáról, Salgótarjánból, Miskolcról üveget, Szentgotthárdiról, Sopronból pedig FORFA-elemeket vásárolnak. A gondok ellenére a vizsgált időszakban az öt üzemelő ZIL tehergépkocsi közül, három kihasználtsága folyamatosan javult. A vörös kakas hívatlan vendég Az élet és a vagyon őrzői Az év vége közeledtével Ismét elérkezett a számvetések ideje. A gyárakban, üzemekben, intézményekben és a különböző szervezeteknél készülnek már a beszámolók, értékelések, amelyekben megvonják az elmúlt időszak tevékenységének mérlegét. Nincs ez másképpen az élet- és vagyonbiztonság őrzőinek, a tűzoltók esetében sem. Az ő munkájuk fokmérője az, hogy a megelőző és a védelmi tevékenység hogyan befolyásolja a tűzesetek számának alakulását. Ám az értékeléskor figyelembe kell venni, hogy megkapták-e a munkájuk eredményes ellátásához szükséges segítséget, s nem szabad lebecsülni a véletlen események szerepét. Felelőtlen szülők — Hányszor volt szükség a tűzoltók munkájára az idén? — kérdeztük Fülöp József őrnagyot, járási tűzoltó parancsnokot. — Eddig 43 tűzeset történt, ez több mint a korábbi esztendőkben, s az évnek még nincs is vége. Igen gyakori volt az avartűz, a kazlak öngyulladása, de az elektromos és tüzelőberendezések gondatlan használata is sokszor vezetett tűzhöz. Sajnálatos, hogy a gyerekek által okozott esetek is elszaporodtak. A szülők felelőtlenül elölhagyják a gyufásdobozt, arm könnyen a gyerek kezébe kerülhet. — Komolyabb tűzeset csak egyszer fordult elő, a Budapest—Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vecsési telepén porrá égett három raktár. Az épületekben jelentkező kár 95 ezer forint volt és a termény egy része is megpörkölődött. A szabályok betartásával elkerülhették volna a kárt. — Eredménynek könyvelhetjük el, hogy az aratás idején nem keletkezett tűz. Elsősorban a jó felkészültségnek köszönhető, hogy az amúgy is megcsappant termést a tűz nem tizedelte meg. Megelőző munka — Mi a leggyakoribb oka a tűz keletkezésének? — Az alapvető ok a nemtörődömség, a gondatlanság. A tűzesetek 90 százaléka megelőzhető lett volna az előírások betartásával. Mi feltárjuk a hibákat, de megszüntetni nem tudjuk őket. Ez mindig az illetékesek dolga lenne. Az ipari mezőgazdasági üzemekben általában rendszeres és megfelelő színvonalú a megelőző munka. A személyi feltételek javulása is közrejátszik ebben. Az intézmények tűzvédelme még mindig nem kielégítő. Az intézmények vezetőinek és a helyi tanácsoknak akad meg tennivalójuk ezen a téren. — A lakosság magatartása is változó. Esetenként, sajnos, közömbösséggel találkozunk, az (emberek egy része elzárkózik a segítségnyújtástól. Máskor pedig annyian verődnek össze, hogy ez akadályozza a munkát. Ezek fpleg a nagyközségekre jellemzőek, a kisebb településeken jobban összetartanak az emberek. Korszerűsítés — Milyen a tűzoltók szakmai felkészültsége? — Tevékenységükre a szakszerűség jellemző. Természetesen a lehetőségeket behatárolják a tárgyi feltételek is. A felszerelés nem a legkorszerűbb néhány községben. Figyelembe kell venni a mozgósítás körüli nehézségeket is. Ahol telefon ván, ott könnyű elérni a tűzoltókat, ahol hiányzik, sokszor megkésve jelentik a tüzet. A tűzoltókészülékek, különböző berendezések korszerűsítése nélkül ennél eredményesebb munka nemigen lehetséges. K. L. Pártbizottsági ülés Eredmények, feladatok Kibővített ülést tart holnap, 13 órakor az MSZMP monori járási bizottsága. Á tanácskozáson tájékoztató hangzik el az MSZMP KB 1979. december 6-i üléséről, valamint a járási pártbizottság idei gazdaságpolitikai cselekvési programjának végrehajtásáról. Ä Monori Állami Gazdaság központi tanácstermében tartandó pártbizottsági ülés résztvevő* megvitatják és elfogadják aj jövő évi feladatokat Összegező új gazdaságpolitikai cselekvési programot is. A nap kulturális programja Menüén, 17 órától: a csillagász szakkör; 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása, 19-től: a népi tánc csoport próbája. Monoron, 13-tól 17-ig: szabás- varrás tanfolyam, két csoport^ ban (a Vetőmag Vállalatnál), 18-tól: a motoros klub össze-; jövetele (a HNF székházban).' Pilisen, 17-től: a fotó; 18-tól: a sakk-szaikikör és az ifjúsági, klub foglalkozása. Üllőn, 16-> tói: a gyermekklub összejön vetele. Ésszerű takarékosság Több áru a kiskertekből Gazdabolt épül a monorí piactéren Nagy érdeklődéssel hallgat- 1 ta a Monorvidéki Áfész küldöttgyűlése az igazgatóságnak az év első tíz hónapjáról szóló beszámolóját. — Gazdaságpolitikánk és céljaink irányvonalát — hangoztatta Pilinyi József, az igazgatóság elnöke —> az MSZMP XI. kongresszusa és a SZÖVOSZ határozatai szabják meg. Az életkörülmények javulása szükségessé teszi az. Hasznos tapasztalatcserék Közös törekvések megűjítói Kisiparosok a Hazafias Népfrontban A vecsési kisiparosok székháza a közelmúltban széles körű társadalmi összefogássá t megszépült. Azóta a KIOSZ vecsési szervezetének belső élete, a klubház tartalmi munkája is javult. Kiállítás után Folytatást sürgető lelkesedés Erősödő kapcsolat a fővárosi üzemekkel Bezárta kapuit Gyomron az a helytörténeti kiállítás, amelyre a község felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából került sor, s az évforduló előestéjén, november 14- én nyílt meg „Szülőföldünk, Gyömrő" címmel és amelyet a Petőfi művelődési házban tevékenykedő idősebb Pál Mihály baráti kör helytörténeti csoportja rendezett a község hét évszázados történelmi és néprajzi emlékeiből, valamint a falu létezése előtti időből, mintegy 4 ezer évvel ezelőttiül származó tárgyi emlékekből. Ötezer látogató Gyömrő politikai, társadalmi és gazdasági szerveinek, illetve a lakosság önzetlen lokálpatriótáinak összefogása segítette a hagyománykincs ösz- szegyűjtését és bemutatását. A napokban került sor a Pál Mihály baráti kör helytörténeti csoportjának legutóbbi összejövetelére, amelyen értékelték a kör eddigi tevékenységét, a kiállítás tapasztalatait, s rangsorolták a jövő legsürgősebb feladatait, valamint a további programokat. Az összejövetelen Varga Mária, a művelődési ház igazgatója köszöntötte a baráti kör tagjait, majd beszámolt a kiállítás tapasztalatairól. Elmondta többek között, hogy: a megnyitón megjelent 200 gyömrőit , és az emlékkönyv körülbelül ezer bejegyzését is figyelembe véve, a számítások szerint több mint ötezren látogatták meg a kiállítást. A helytörténeti csoport tagjai közül állandó jelleggel, szinte éjjel-nappal körülbelül húszán, az egyéb kisegítőmunkákban legalább százan vettek részt az előkészítés során. Kiemelkedő munkát végeztek a Járási Szolgáltató Szövetkezet és a gyömrői ÉSZKV szocialista kollektívái is. A sikerre jellemző, hogy a helyi iskolák és gazdasági egységek szinte minden tanulója, illetve dolgozója fölkereste a kiállítást. Nem maradt el a szakemberek elismerése sem: a ceglédi Kossuth múzeum egy munkatársa is látta a kiállítást, s levelében úgy nyilatkozott, hogy az szakmai szempontból kimagasló színvonalú. A nagy lendülettel, töretlen hittel végzett társadalmi munka sokakat magával ragadott, így a gyömrői általános iskolák úttörőcsapat, illetve rajés őrsi versenyekkel kötötték össze a kiállítás látogatását. A gyerekek kezében gyakran lehetett tollat, jegyzetfüzetet látni. Itt sem maradt el a várt eredmény, a november 10-re hirdetett iskolai helytörténeti kiállítást a község négy oktatási intézménye előtt az 1-es és 2-es számú iskola nyerte meg holtversenyben. Az eseményre a Ságvári Endre úttörőháziban került sor. Felajánlott értékek Rakó József, a baráti kör helytörténeti csoportjának vezetője (az Őrsvezető című folyóirat főszerkesztője) elmondta, hogy jó kapcsolatok alakultak ki a gyömrői Pál Mihály baráti kör és a helyi párt, társadalmi és tanácsi szervek között. Többek között ennek a jó kapcsolatnak is köszönhető, hogy a község mintegy 8 ezer munkaképes lakosságának több mint a fele megjelent a kiállításon. Javaslatai között szerepelt a helytörténeti csoport irattárának és egy gyömrői tájháznak a létrehozása. Varga Mária elmondta még, hogy a művelődési ház, valamint a Ganz-MÁVAG, az Ikarus és a Pataki Művelődési Központtal szocialista együttműködési szerződést kötöttek, így hamarosan a fővárosba is eljut a gyömrői helytörténeti kiállítás anyaga, mégpedig, a bejáró dolgozók munkásmű- velődésének egyik programjaként. Felszólalt Kővári József, Mende község krónikaírója is, öt évtizedes kutatásai gyömrői vonatkozású dokumentumait ajánlotta föl a körnek. Ezenkívül még sokan tettek felajánlást a helytörténeti anyag gazdagítására. Márta Ferenc faragott gyömrői bútort, Péter fi Sándor és Somogyi Ferenc munkásmozgalmi dokumentumokat kész átadni. Palotai Sándor iskolaigazgató a nagyközség krónikaírója a helytörténeti kutatásokat tovább vivő utánpótlás kinevelésének nagyszerű perspektíváiról beszélt Rákóczi-pályázat Klics Gyula tanácselnök szerint lehetőség mutatkozik arra, hogy a nagyközségi tanács írja ki a Rákóczi helytörténeti pályázatot, költségeit részben a tanács, részben a HNF és a helyi gazdasági egységek fedezhetnék. Többen fölvetették a művelődési ház egyik legégetőbb gondját is, hogy a gyömrői művészek támogatásához elengedhetetlen lenne egy önálló kiállítóterem létrehozása, ahol a jelenlégi helytörténeti anyag állandó kiállítását is megrendezhetnék. V. J. Mint Skribek Pál, a Hazafias Népfront vecsési kisiparos bizottságának titkára elmondta, olyan kisiparos kor van kialakulóban, akik nemcsak igénylik a szervezett klubélet új utakon való elindítását, a vecsési iparos hagyományok folytatását, hanem maguk is részt kémek a közös munkából. Az elmúlt hetekben olyan közérdeklődésre számottartó rendezvénnyel hívták a látogatókat a megszépült klul>- házba, mint a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságával közösen szervezett kisipari termékbemutató. A hétfői klubnapokon 20—25 kisiparos — idősek, fiatalok — részvételével hasznos tapasztalatcseréket, sakkcsatákat rendeznek. A Hazafias Népfront közreműködésével tartalmas kapcsolatot alakítottak ki a Martinovics téri általános iskola bábcsoportjával. A közelmúltban a bábszakkörösök Tóth Istvánná tanítónő irányításával telt ház előtt — beleértve a mintegy 200 főnyi KIOSZ-tag 14 éven aluli gyerekeit is — adták elő Télapó műsorukat, ami egyike volt a nemzetközi gyermekév jegyében szervezett utolsó vecsési műsoroknak. — Mindenképpen kedvező dolog, hogy a Hazafias Népfront vezetőivel együttesen végzett szervező munkával olyan bázist sikerült a kisiparosok között kialakítani, akik tevékeny segítői, sőt hasznos ötleteikkel megújítói közös törekvéseinknek, klubmunkáknak. Szeretnénk elérni, hogy a Télapó-ünnepség ne csak a gyerekekről való figyelmesebb gondoskodást jelentse — mondta Skribek Pál. — A hét elején öreg nyugdíjas kisiparosainknak rendeztünk eszmecserével, élménybeszámolóval egybekötött jól sikerült találkozót. áruellátás és a kereskedelmi színvonal fejlesztését, az üzlethálózat korszerűsítését, bővítését. Kulturáltságának megteremtését halaszthatatlan feladatnak kell tekinteni. A vendéglátásban szintén a kulturáltság és fejlettebb technika kialakítása mellett törekedni kell az egészségesebb, korszerűbb táplálkozási szokások gyorsabb elterjesztésére. A népgazdasági érdekeknek megfelelően továbbra is támogatni kell a háztáji gazdaságokban és a kiskertekben a termelés hatékonyabb segítségét és a megtermelt áru zavartalan értékesítését. A gazdaságpolitikai célok helyességét a forgalom alakulása is bizonyítja, hiszen a Monorvidéki Áfész-nél az elmúlt év hasonló időszakában a kiskereskedelmi forgalom 333 millió 438 ezer forintot tett ki, az idén viszont meghaladta a 369 milliót. Az élelmiszerforgalom 111, a ruházai 111,4, a vegyesipari cikkek forgalma 109,6 százalékra nőtt. A vendéglátóipari forgalom meghaladta a 70 millió forintot Ezen belül a meleg étel forgalma 117,3 százalékra, a kávéé 107,2, az üdítő italok forgalma 115,4 százalékra nőtt. A felvásárlási bevétel is biztatóan emelkedett hiszen a tavalyi 6 millió 251 ezer forinttal szemben az idén meghaladja a 10 milliót A kimagasló eredményt elősegítette a 716 taggal működő 13 szakcsoport. A háztáji és kiskertgazdaságok fokozódó tevékenységének támogatására a 4. számú főút mellett forgalmas gyümölcsfa- lerakatot létesített a szövetkezet, a monori piactéren pedig készül a minden igényt kielégítő, 460 négyzetméter alap- területű gazdabolt A beszámolóban az igazgatóság elnöke szót ejtett a gondokról, a gazdaságosság kérdéséről is. A nyereség ugyanis nem áll egyenes arányban a forgalom emelkedésével, aminek részben az árrés módosítása az oka, de aránytalanul magasak voltak a költségek is. A takarékossággal is kiemelten foglalkozott a beszámoló. Az igazgatóság takarékos- sági intézkedési tervet dolgozott lel, hiszen a tervek maradéktalanul csak úgy valósulhatna« meg, ha az ésszerű munka- szervezés megfelelő takarékossággal párosul. A törekvések egyes területeken már kedvező eredményekkel biztatnak, a további következetes munka lényegesen nagyobbak elérését teszi lehetővé.
