Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

1979. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK "xJúuittb A kedvezőtlen időjárás elle­nére több mint 140 milliárd fo­rint értéket termeltek 1979- ben a mezőgazdasági szövet­kezetek. amiben nagy része van a jobb munkaszervezés­nek, a javuló munkafegyelem­nek és a nagyobb szakérte­lemnek — állapította meg a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa szerdai ülésén. Az erőfeszítések ellenére — hangsúlyozta beszámolójában Czimbalmos Béla főtitkár — kevesebb búzát sikerült beta­karítani, ami alapvetően meg­határozta a növénytermesztés összesített teljesítményét. A szövetkezetek — a lehetősé­geidhez képest a terméskiesést a másod vetése kikel, a kukori­ca, a cukorrépa, a napraforgó és egyes takarmányok vetés­területének növelésével ellen­súlyozták. Az állattenyésztés jó évet zárt. így a növény- termesztés és állattenyésztés termelése együttesen várha­tóan eléri vagy megközelíti az előző évit. de elmarad az 1979. évre tervezettől. Előzetes felmérések szerint az idén több mint 200 terme­lőszövetkezet zárja az évet pénzügyi hiánnyal. A terme­lés folyamatosságát biztosító pénzügyi egyensúly feltételei mintegy száz termelőszövetke­zetben csak költségvetési do­tációval rendezhetők. Ezek a gazdaságok elsősorban az ár- és belvízsújtotta megyékben — Bács-Kiskun, Békés, Bor­sod, Csongrád, Hajdú, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok — találhatók. A kisüzemek, a háztáji gaz­daságok termelésének fejlődé­se elsősorban a sertéstartás­ban és a zöldségtermelésben számottevő. A szövetkezetek segítségével, hathatós támoga­tásával termelő háztáji és ki­segítő gazdaságok szerepe vál­tozatlanul nagy a népgazda­sági árualapok növeléséiben. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa megvitatta a gazdasági szabályozórendszer várható következményeit, va­lamint az. 1980. évi feladato­kat. 'A vitában felszólalt Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese. A rang kafelles Az együttes munka eredménye A tét nagy, a helyzet speciá­lis! A tét: Szentendre város és a szentendrei járás politikai arculatának formálása, alakí­tása, a figyelem felkeltése, a mindennapi gazdasági felada­tok, a közművelődés, valamint a városi és járási politika iránt. A város és a járás helyzete speciális, hiszen ez a terület a Dunakanyar. Ezt a helyzetet — úgy vélem — nem kell kü­lön megmagyarázni, de azt tüstént le kell szögezni, hogy ez rang. A rangot pedig csak felelősséggel lehet viselni! Újabb I: he tő ségek Mindezek felismerése kész­tette arra a városi és járási párt-végrehaj tóbizottságot, hogy együttes ülésen keressék meg azokat a területeket, Az mar és a kereskedelem együttműködése Hazai forrásokból biztosítják A várhatóan mérsékelt fo­gyasztás ellenére feszített a kereskedelem jövő évi felada­ta, hiszen nehezebb gazdasági feltételek mellett kell gondos­kodni a lakosság folyamatos, kiegyensúlyozott, választékos áruellátásáról — állapította meg szerda délelőtt kezdődött ülésén a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége. Az ülésen hangsúlyozták, hogy mindenekelőtt a terve­zett forgalomhoz szükséges árualapot kell megteremteni, mégpedig — miután a fo- gyasztásicikk-behozatal mér­séklődésével is számolnak — hazai forrásokból. Ezért is fontos a kereskedelem és az ipar kapcsolatának további ja­vítása. amelyeken kölcsönös, együttes munka szükséges, ahol csak az együttes munka lehet eredmé­nyes. Az együttműködési megál­lapodás — amit a két végre­hajtó bizottság megvitatott — mindezt jól tükrözi, de ugyanakkor helyet kapott benne mind a város, mind a járás speciális feladatköre is, valamint az, hogy egyik párt­szerv sem tudja a munkát el­végezni a másik nélkül és a másik helyett. Mindkét pártszervet egyfor­mán érintik a művészet kér­dései, az idegenforgalom, a turizmus, s mindaz, ami ebből következik: a kiterjedt üdülő- terület, annak megfelelő ellá­tottsága. A járás külön fel­adata, a bejáró dolgozók hely­zetének folyamatos vizsgálata, a városnak pedig a kulturális hírnevéből fakadó tennivalók. Ezzel csak jelezni kívántuk a problémák sokszínűségét, és mindjárt utalni is az együtt­működés számtalan tartalmi és formai lehetőségére. Egy­szóval most maga a rohanó, fejlődő élet tette szükségessé ismét, hogy az együttműködés újabb lehetőségeit megkeres­sék. Közösen kialakítva A városi és járási pártbi­zottság irányító munkája, te­vékenysége szolgálja tudato­sabban és hatékonyabban a város és járás összehangolt fejlődését. Az együttműködés járuljon hozzá a város és a községek közötti különbségek csökkentéséhez, a munkás­paraszt szövetség elmélyítésé­hez. Átgondolt város- és köz­ségfejlesztési tevékenységgel segítse az életkörülmények hatékonyabb javítását, a szo­cialista életmód terjedését, és teremtse meg a feltételeit a szoros, összehangolt együtt­működésnek a gazdasági, ideológiai munkában, az ok­tatás, művelődés, az egészségi- ügy és sport területén is. Ezek a mondatok látszólag talán általánosak, csakhogy az együttműködési megállapo­dás nemcsak ilyen megállapí­tásokat, hanem konkrét fel­adatokat tartalmaz és a célte­vékenységeket is pontosan megjelöli. A párt két végrehajtó bi­zottsága ezentúl a területét érintő közös témában együt­tes megbeszélésen munkálja ki a döntéshez szükséges egy­séges állásfoglalását, s figye­lemmel kíséri az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek közös munkájának alakulását is, lehetővé teszi a vezetők és a kollektívák ta­pasztalatcseréjét, s évente meghatározzák és koordinál­ják a közös feladatokat. Négy témakörben Természetesen a megállapo­dásban nem a formai, mód­szertani jegyek a hangsúlyo­sak, hanem a tartalmi részek, azok, amelyek meghatározzák, körülírják az együttműködés területét, s felsorolják a ten­nivalókat. Tennivaló pedig mind a városban, mind a já­rásban rengeteg van. Ám nem sokat markolva, s keveset fogva, hanem é .pen fordítva, olyan négy területet jelöltek meg az együttműködés számá­ra, amelyek éppen súlyuk miatt, egyformán döntő fon­tosságúak Szentendrén is, a járásban is. És még valami, hiszen ez a legfontosabb: mindent az emberért! A város és a járás lakóiért, dolgozóiért. Ez derül ki, ha áttekintjük KOfÁL-lufaiileum Negyedszázada a közegészségért Huszonöt éves idén a ma­gyar — s vele a Pesit megyei •— közegészségügyi, járvány­ügyi hálózat. Negyed évszázad nem kis idő. Mi változott a megye közegészségügyében, hog yan fejlődött a megyei KÖJÁL, erről kérdeztük dr. Madár Jánost, a Pest megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás igazgató főorvosát. Tizenheten kezd.ék Egy minisztertanácsi rende­let alapján 1955. januárjában jött létre a megyei KÖJÄL. Korábban csak közegészség­ügyi-járványügyi felügyeletet látott el Pest megyében két orvos. A megalakuláskor 17 dolgozóval kezdődött a mun­ka, közülük ma még nyugdí­jasként is itt tevékenykedik dr. Sólyom Sándor, a negyed évszázad előtti Pest megyei járványügyi szakember. A tizenhét ember erejéből csupán arra futotta, hogy a legalapvetőbb higiénés igénye­ket felmérje, s a legszüksége­sebb tennivalókat előír;a. Munkakörülményeik rendkívül orimitívek voltak. Kezdetben a Rókus Kórház néhány kis szobája, maid a mai építiet — szintén a Rókus é — a Stáhlv j'tca 7. alatt. Ez sem elegendő. A. nehézségeket már a kezdet kezdetén is sz okozta, hogv a melyet KÖJÁL-nak n°m volt iáját laboratóriuma, többnyi- *e az országos higiénés intéze­tek végezték el a laborató­riumi vizsgáitokat, nontosih- oan a szükséges vizsgálatok­nak e°v részét. A fejlődés fordulópontok nélküli volt, fob •amatőrt. Ma 110-en dolgoznak a KÖJÁL- ná1. s a munkakörülményekről még annyit: a 17 embernek ,-5roro szob” tutott. most a t9-nek tíz helyiség. Minőségi változást io'emt viszont. , negyodszázsd aitt n KOT-\L tolgnzóioak fele laboratóriumi szakember. Betegségek el’en A kezdetkor sajátos felada­taink közül kiemelkedett a legveszedelmesebb fertőző be­tegségek. a hastífusz, a dif*é- ria, a fertőző gyermekbénu'árt visszaszorítása. — mondta az igazgató főorvos. Akkortájt a megyében még alig volt víz­vezeték, s a mainál jóval na­gyobb gondot okozott az egész­séges ivóvíz hiánya, a java­részt ásott kutak ellenőrzése. A környezetszennyeződés fel­mérése gyermekcipőben járt még 25 éve, a levegővizsgála­tot nem alkalmazták, az ipari és mezőgazdasági üzemekben főleg azt vizsgálták az ellen­őrök, elegendő-e a szociális helyiség, a munkahelyi ár­talmak közül pedig a szilikó­zis, az ólomártalom, a bőrbe­tegségek voltak az előtérben. Az elmúlt 25 évben rohamo­san nőtt a megye népessége, kétszer több az óvodás például, s olyan ipari üzemek jöttek létre, mint a Dunai Cement és Mészmű, a DHV, a DKV, s még sorolhatnánk. Zaj, por, vibráció, vegyianyagok. Azután 'kemizálódott a mezőgazdaság. Szóval érthető, ha megnőttek a KÖJÁL feladatai. Ehhez csu­pán egyetlen adatot: 1955-ben alig-alig voltak még bakteiro- iógiai és vegyi vizsgálatok, ma pedig ott tartunk, hogy a kor­szerű higiénés munkát el sem tudjuk képzelni laboratórium nélkül. Csupán az elmúlt esz­tendőben nyolcvarkétezernél több vegyi és biológiai min­tát — eredetük kivétel nélkül Pest megyei — vetettek alá vizsgálatnak, elemzésnek. Tavaly már 500 féle enge­délyezett növénvvédőszert használtak a megyében, s a különböző munkahelyi ártal­maknak kitett dolgozók száma meghaladta a ti zen négyezret. Ez is egyik indoka a megsza­porodott laboratóriumi vizsgá­lódásoknak, hiszen a cél az ártalom megelőzése ... Új fekdatok Az elmúlt 25 esztendő alatt egyes fertőző betegségek meg­szűntek. Ilyen például a ma ritkaságnak számító diftéria, s a már említett hastífusz, gyer­mekbénulás. Óriási mérték­ben — tízezres értékről szá­zasra csökkent a kanyarós megbetegedések száma. Ezek hátterében a közegészségügy és a gyógyító hálózat által kö­zösen szervezett védőoltások állnak. Még az 50-es évek kö­zönén csak a diftéria. a sm- márköhögés és a tetanusz el­leni Dl—PER—TE-oltást ad­tunk, s azt is kampánysze­rűen, ma )oluu maiosan, a meg­felelő kort elérő gyermekeket havonta oltjuk. Ezen kívül a kanyaró elleni szérumot és a Sabin-cseppékét a 14 évesnél fiatalabb gyermekek 98—99 százaléka kapja. — Az állati veszettség nap­jainkban is gond. Az Orszá­gos Állategészségügyi Állomás évente 100-nál több Pest me­gyéből kikerülő rókáról, ku­tyáról, macskáról állapítja meg, hogy veszett A köz­egészségügyi elhárító munka eredménye, hogy az elmúlt negyedszázad alaitt a megyé­ben egyetlen egyszer sem for­dult elő emberi veszettség. — Intenzíven védekezünk a fertőző májgyulladás ellen. Je­lenleg is hat-hétszáz beteg embert gyógyítanak Pest me­gyében, s környezetükben min­denki megkapta az ingyenes gamma-globulin oltásit Épülő székház — Vannak persze nehezeb­ben kimutatható eredmé­nyeink is. Olyan rendkívüli esetekre gondolok, mint az 1956. januári földrengés, ugyanaz év tavaszán a dunai árvíz, 1965-ben a Szentendre környékét fenyegető ár, az 1976-os ugyancsak veszélyes árvíz. A súlyosabb járványo­kat csak megfelelő közegész­ségügyi intézkedésekkel lehe­tett megelőzni. A feladat a jövőben is ös­szetett: a közegészségügyi-jár­ványügyi helyzet javítása, az emberre károsan ható környe­zeti tényezők megszüntetése, a ma még gyakori bélfertőzések leküzdése, a gyógyító tevé­kenység során kialakuló ártal­mak elhárítása, az egészsége­sebb életmód, táplálkozás pro­pagálása. — Körülményeink rövidesen megváltoznak, s korszerűbbé válhat munkánk: ezt szolgál­ja a ma még Óbudán épülő megyei KÖJÁL-székház, amely, ha 1980. végére elké­szül. lehetővé teszi majd, hogy egv helyre kerüljön a labo­ratóriumi és higiénés tevé­kenység ezáltal gyorsabb, ütő- bévesebb lehet rmodén intéz­kedés is. •’•nit a KÖTÄL a köz­egészségért Vasvári G. Pál az együttműködésre kijelölt négy terület tennivalóinak hosszú sorát. A társadalompolitika terü­letén nagy súlyt kapott a be­járó dolgozók helyzete. Vizs­gálni fogják lakóhelyi problé­máikat, s azok megoldását a községi vezetők bevonásával szorgalmazzák. A városi és járási pártszervezetek a jövő­ben még nagyobb figyelemmel kísérik majd a nemzetiségi politika végrehajtását. Gazdaságpolitikai téren együtt fognak tevékenykedni a kereskedelem és a szolgál­tatás, a tömegközlekedés ja­vításáért, és az építőipari ka­pacitás teljes kihasználásáért. Szorgalmazni fogják, nogy a város és a járás kereskedelmi ellátásának bővítése érdekében az Áfész és a termelőszövetke­zetek újabb árusítóhelyeket létesítsenek. Hagyományok alapján Pontosan körvonalazták és meghatározták az ideológiai és pártpolitikai együttműkö­dési lehetőségeket is, amelyek majd a jobb agitációt hivatot­tak elősegíteni. Ismertebbé válik a párttagok lakóhelyi helyzete is. Az együttműködési szándék nem újkeletű, hiszen kialakult hagyományai vannak, azokra épül. Most pusztán arról van szó, hogy az eddig folytatott munkát felülvizsgálták, bővi­tették, s újabb területeket vontak be, hogy azokon mind a város, rriind a járás érdeké­ben együttesen tevékenyked­jenek. Karácsonyi István A tudománypolitikai feladatokról Szerdán ünnepélyes külső-' ségek között emlékeztek meg a magyar tudományos élet szervezője, a Magyar Tudo­mányos Akadémia újjáalaku­lásának 30. évfordulójáról. Az akadémiai tagok díszte­remben megtartott együttes ülésének elnökségében a meg­hívott vendégek között ölt volt Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője is. Szentágothai János akadé­mikus elnöki megnyitója után Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese köszöntötte a tudományos intézményt. Tájékoztatót adott időszerű nemzetközi és belpo­litikai kérdésekről, maid át­tekintette a soron levő tudó-, mánypolitikai feladatokat. Jogásztanácskozás Szerdán kibővített ülést tar­tott a Magyar Jogász Szövet­ség választmánya. A tanács­kozáson részt vett és az MSZMP kongresszusi irányel­veiből adódó (tennivalókról elő­adást tartott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Ugyancsak jelen volt az ülé­sen dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke, dr. Szíjártó Károly, a Népköztársaság legfőbb ügyé­sze. A szövetség idei tevékeny­ségéről, jövő évi feladatairól dr. Jókai Loránd, az MJSZ főtitkára tájékoztatta a vá­lasztmányt. Jövő év decembe­rére hívják össze a tervek sze­rint a szövetség (tizedik kül­döttközgyűlését. amelyen be­számolnak majd az 1975. és az 1980. között végzett munkáról- s meghatározzák az MSZMP XII. kongresszusának határo­zatából adódó szövetségi fel­adatokat. Mérleg - dióhéjban üt adtunk a vendégeknek? Idegenforgalmi tapasztalatok Pest megyében Bár még nem zártuk az évet, mégis érdemes mérleget készíteni arról, hogy miként alakult Pest megye idegenfor­galma az idén. A Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatal­nál készült részletes elemzés tükrében megtudhatjuk, hon­nan jöttek a legtöbben, mire voltak kíváncsiak, hol érezték magukat legjobban a vendé­gek. Legtöbben az NDK-bál A Dunakanyar szálláshelyei­nek mintegy háromnegyedét belföldi turisták kötötték le. a többi helyre leginkább az NDK-ból érkeztek vendégek, ök azok, akik a legtöbb úgy­nevezett vendégéjszakát töl­tötték ott. Érkeztek az NDK- ból gyermekcsoportok is szép számmal, bejárták a Dunaka­nyar tájait, hajókiránduláso­kon vettek részt. Zömmel a Papszigeten, és a leányfalui, nagymarosi kempingekben nyertek elhelyezést. A kem­pingek nemzetközi forgalma egyébként is igen kedvező volt, sokan jöttek lakókocsik­kal Csehszlovákiából is, Hol­landiából, az NSZK-ból. Emel­kedett a francia és az olasz kempingezők száma. Sokat se­gített a monori új kemping, 12 négyágyas faházával. A megyébe látogatók na­gyon megkedvelték a szent­endrei városnéző autóbuszo­kat, szívesen vették be prog­ramjukba a zsámbéki ési a szentmártonkátai lakodalirías játékokat, az apajpusztai lo­vasnapok rendezvényei az idén változatlanul sok vendé­get vonzottak. Saját szálláshelyek A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal vezetője, Földes János szerint még mindig nagy probléma, hogy nincs elegendő szálláshely a megyé­ben. Minden évben nagyobb az érdeklődés annál, amit kJ tudnak elégíteni, pedig folya­matosan újítják fel, bővítik a meglevő kempingeket, bérel­nek is szállásokat, s egyre szé­lesebb a fizetővendég-szolgá­lat. De mindez mégsem elég. Változatlanul az a célja a hi­vatalnak, hogy a jövőben sa­ját szálláshelyeinek számát növelje, de azzal számolni kell, hogy ez nem oldódik meg rövid idő alatt. — Megalakítottuk az ide­genvezetők klubját, ezt a to­vábbképzés bázisának is te­kinthetjük — mondotta a hi­vatal vezetője —, hiszen cé­lunk, hogy eddig bevált vá­rosnéző sétáinkat kiterjesszük — esetleg idegen nyelvű ve­zetőkkel — Vácra és Rácke- vére is. Ez jól bevált szolgál­tatásnak bizonyult, érdemes fejleszteni. A dunakanyari programunkba fölvettük a a megnyitástól kezdve sikeres legújabb látnivalót: a visegrá­di vártörténeti kiállítást. Hogyan tovább? Természeti szépségekben, műemlékekben, üdülőhelyek­ben gazdag megye vagyunk, örülünk annak, hogy évente több és több utas keresi föl tájainkat. Éppen ezért nem közömbös számunkra, hogy az erre illetékesek hogyan akar­ják tovább növelni az idegen- forgalmat. Földes Jánostól megtudtuk, hogy egy tervpá­lyázat sikerén múlik, épül­het-e motel Szentendrén a hatodik ötéves tervben. Rác­kevén, úgy tűnik, nincs aka­dálya a nyolcvan személyes motel létrehozásának. S hogy a sok vendég tájékozódni is tudjon a megyében, az elfo­gyott várostérképek — Vác. Szentendre, Ráckeve — he­lyett újakat adtak ki, ezek is igen kelendőek. Ráckevéról tájékoztató füzet is megjelent* Sós Péter uéinegyvenmilliárd termelési érték * Másodvetésekkel pótolták a terméskiesést Üfoésf tarfoM a T&T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom