Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

Hin á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A-CEGLÉDI. JAPÁ5 ÉS CEGlI^MBOS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1979. DECEMBER 16., VASÁRNAP Az EVIG­Hasznot hoz az újítómozgalom Anyagot, energiát, munkát takarítanak meg Lassan egy esztendeje lesz, hogy névre szóló levelet ka­pott az ÉVIG ceglédi gyárá­ban szinte minden művezető, csoportvezető, gépkezelő. A címzettek rögtön tudták, hogy a boríték nem szívélyes üd­vözletét rejteget, hanem az egész évre szóló újítási fel- adattervet. Kottlár Ferenc újítási előadó tevékeny fiatal­ember, így levelez majd’ minden munkahellyel. A név­re szóló levelek ezután köz­kézre kerülnek, így ismerke­dik meg mindenki azokkal az újítási feladatokkal, amelyek az ÉVIG gyárai sorában épp rájuk várnak. A mozgalomnak régi ha­gyománya és népes követő tábora van. — Aszerint a tájékoztató szerint, amelyet központunk­tól év elején kaptunk, a ceglédi kisgépgyáriak újításai nyomán úgy 900 ezer forint megtakarításra számítottak. Erre alapot adott mindaz, amit eddig tettünk. Az ered­mény, bár szám szerint keve­sebb volt az újítás, mint az előző években, meghaladta így is az 1,2 millió forintot. Van, amelyik kisebb, van amelyik nagyobb megtakarí­tást, értéket jelent a gyárnak és ezzel együtt a népgazda­ságnak. De legcélszerűbb és legigazságosabb összességében értékelni ezeket, hiszen a sok kicsi sokra megy. Azokról beszélgetünk., akiit, javaslattevő részesei az em­lített eredményeknek. Az újí­tási előadó elmondja: itt, a ceglédi gyárban a szocialista munbaver­senybcn 53 brigád vesz részt, több mint 400 tag­gal. Közülük 87 -en rend­szeres újítók. Szép számmal vannak, akik ésszerű javaslataikkal, öt­leteikkel segítenek, amelyek ugyan nem kimondottan újítá­sok, de hozzá tartoznak a gyár életéhez, bekapcsolódva a takarékossági, vagy a Dol­gozz hibátlanul! mozgalomba. Elismerik, értékelik és ér­dem szerint honorálják al­kalom adtán ezeket is. Az ÉVIG ceglédi gyárában az újítások szerves részei a brigádvállalásoknak. Gyakran az újítás is részese az elnyert arany- vagy ezüstkoszorús címnek: egy levél a koszorú­ból. örvendetes, hogy a fia­talok kedvet kapnak az újí- tómoagalomban való részvé­telre — a harminc éven alu­liak is. Több jó példa áll előttünk, van, aki saját . munkájával ösztönzi őket. Péter László, a szerszámműhely művezetője az ú j í t óm o zgal ómban el­nyerhető bronz, ezüst és arany fokozat tulajdonosa. Lé- nárd Pál, a tmk művezetője ezüstös — bronzos. Fekete Mihály, a szerszámműhely technológusa, Gyenizse And­rás, a kismotorüzem csoport­vezetője, Kovács Sándor, aki szintén csoportvezető; va­lamennyien bronz fokozatot elnyert újítók. áz év egy Idő- szrfaSan. úfábban negyed­évenként tartanak a gyár­ban újítási hetet. Előnye, hogy így hamarabb megvalósíthatják az ígérete­Lakatos és fafaragó Szép lakásdíszekeí formál \ Apáról fiúra szálló szakma Ma Is vannak olyan csalá­dok, amelyeknél a szakma apáról fiúra öröklődik. Ceglé­den ilyen a Lévay família, ahol a nagyapa kovács volt, a fia, Lévay Mihály lakatos­mester, aki most vonult nyug­díjba. Az ő fiai ugyanezt a foglalkozást választották. Az idősebbik, ifjú Lévay Mihály maga is kisiparos, aki lakatos­nak és fafaragónak egyaránt joggal nevezheti magát. Régi motívumok Több városbeli kiállításon szerepeltek már lemezdombo­rításai és fafaragásai. A Kos­suth művelődési központban az amatőr művészek kiállítá­sán vett részt, a KIOSZ-ban szakmai bemutatón. Szép dísztálakat készít, fémdombo­rításai jó kompozíciós kész­ségre vallanak. Érzékkel ke­rüli a giccs buktatóit, ízléses lakásdíszeket készít, s amint megszületik egy-egy tárgy a keze alatt, rendszerint elaján­dékozza a barátoknak, ismerő­söknek. Az októberi kiállításra is úgy kellett összeszednie a munkáit. A lakásán is csak néhány darabot őriz. Szépek a mennyezeten füg­gő réz virágtartói, figurális díszítésű réztáljai, tehetségre vall vaspálcákból formált fér­fimaszkja, fából faragott re­liefje. A falra akasztva sora­Köszönetnyilvinítás. Ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket mindazoknak, akik szeretett fér­jem és édesapám. Cinege István váratlan és fájdalmas elhunyta alkalmából temetésén megjelen­tek, elkísérték őt utolsó útjára, sírjára a megemlékezés virágait küldték és mély fájdalmunkat r iszvétükkel enyhíteni kívánták, özv. Cinege Istvánná és családja. kozik három széktámla. Szép, régi motívumokat idéznek. Közülük egy már megmun­kálva, a másik kettőn .még bőven akad dolga a vésőnek. Saját lakásába készíti ezeket. Rézdomborítás készül A faragást a honvédségnél kezdte, amikor katonaidejét töltötte. Együtt volt fafara­gókkal, kovácsokkal, arany­művessel, más mesterségeit ismerőivel. Első munkál a honvédség országos barkács- kiállításán kerültek közönség elé, és a siker nem maradt el. Harmadik díjat kapott és szép teljesítményét fényképes cikk adta hírül az egyik új­ságban. Befejezés előtt áll most is egy rézdomborítása. Serény Róbert Fegyverbe! című híres plakátját formázza meg. Még sokféle tervet forgat a fejé­ben, s ahogy ideje engedi, sor­ra veszi azokat is. Szerencsére napi munkája mellett is van alkalma ezzel foglalkozni. Ci­pőgyárak számára készít tisz­tázókéseket, varrógépekhez. Ezeket egyébként külföldről kellene importálni. Tőle ren­delik nemcsak a ceglédiek, hanem a kecskemétiek, mart­fűiek, jászberényiek is. Nem­rég két hónapig a vasipari szövetkezetnek dolgozott: mészkőfelhordó berendezés­hez lánctagokat gyártott. — Honnan a tehetsége? Lévay Mihály magától érte- j tödön válaszol. — Csupán azt kell tudni, hogy melyik vésőt mire lehet használni. Egy kis rajzkászség sem árt, ennyi az egész — mondja és másra tereli a szót.-i -s sókét. Az értékelés és a ho­norálás is eszerint alakúi, vagyis gördülékenyebb. Hogy csak néhány, valóban gyári és népgazdasági értéket jelentőt említsünk az idei, több mint ötven közül: Bölcső Tivadar villamosmérnök a VZ—80—R —6 típusú motorok lemezcso­mag hosszának rövidítésére tett javaslatot, ami be is vált A motor teljesítménye meg­maradt, viszont lemezanyagot tudnak megtakarítani és egy sor, előállítással járó munkát. Több mint 200 ezer forint magtakarítást jelent ez éves szinten. Osgyáni István vil­lanyszerelő és Gábor Tibor gépbeálUtó műve az a régiből újat szerszám, amely a villa­mos motorok álló-forgórészeit vágja ki a lemezből. Hasz­nálata a gyárnak több mint 190 ezer forint magtakarítást jelant. Akik átalakították, termé- szatesen a jövőben is bánni tudnak vele, ha kell, hát átalakítják, javítják. (Egy ha­sonló, de új szerszám úgy fél millió forintba kerülne.) Szó Mihály a szerelőszalag cso­portvezetője. Ö az ütveíúró gépek konstrukcióján, módosí­tott, 1 belső • elemeiket egy­szerűsítve. Újításának lénye­ge az alkatrészgyártás egy­szerűsítése, a szerelés könnyí­tése volt. Ez is 150 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyezett. Ezek mellett még e^v sor, sok. tízezer forintot visz- szarcyerő-újítás-van. • Az EVIG-ben ebben az év­ben, október l-től módosult az újítási szabályzat. Az ér­dekeltek mind tudnak róla. Eszerint s díjazás a normaóra díjazást is érinti, ami meg­látszhat a fizetési borítékok vastagságán. Igazolva, hogy a gyárban becsületük van az újítóknak és a célszerű, hasz­nos javaslatokat érdemes így is kamatoztatni. E. K. Kémény renget egek kezelői Cserépkáiifliát és építenek Pomázon teljesítették vállalásukat Harmincezer-ötszázhatvan- nyolc füstelvezetőt ápol, gon­doz a Pest megyei Kémény­seprő, Cgerépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat 3-as számú, ceglédi kirendeltsége. A Cegléd, Nyársapát, Cse- mő, Kőcser kül- és belterüle­tén levő kémányrengeteget nyo;c szakmunkás és négy át- képzős kéményseprő kezeli. r Égetés, nyomáspróba Nemcsak seprésből áll a ké­mények mestereinek a tevé­kenysége: munkakörükbe tar­tozik az égetés és a négyéven­kénti kötelező füstnyomáspró­ba elvégzése is. Az utóbbi mű­veletet a terv szerint 10 773 kéményen kellett volna elvé­gezniük, de a.tervciklus végé­re az év közbeni szaporodáso­kat ,— és próbákat — hozzá­számítva alaposan túlteljesítik. Az idén, december elsejéig a 11339-ik füstnyomáspróbánál tartanak. Bálint István, a ceglédi ki- rendeltség vezetője elmondot­ta, hogy a kéményseprők köte­lesek figyelemmel kísérni az építkezéseket — különös te­kintettel a kéményekre —, és észrevételeiket az építési nap­lóba bejegyezni. Sajnos, a ter­vezők legtöbbször nem veszik figyelembe az új szabványren- deletet, amely a kéményíajtá- kat ismertetve, azok méreteit szabványok közé sorolja. Vagyonvédő felszólítások A magyar szabványrendelet­től eltérő füstelvezetők építői­nek a kéményseprők tűzrendé- szeti figyelmeztetést küldenek. Ez évben összesen 181 papírt oostáztak a ceglédi és a nagy­kőrösi vállalatoknak. Míg Nagykőrösön a vállalatok és a városi tanács azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket, ad­dig Cegléden — s a jelek azt mutatják — nem törődnek ennyire az élet- és vagyonvé­delemmel. A kirendeltség dolgozói ez­úton is kérik a lakosságot, hogy ha bármilyen rendelle­nességet észlel a kémény mű­ködését illetően, azonnal je­lentsék a Szolnoki úti irodá­ban. (Személyesen vagy írás­ban, ne telefonon!) Huszon­négy órán belül elhárítják a hibát. Nemcsak a gyorsaság, ha­nem a pontosság is jól ismert fogalom a ceglédi kirendeltsé­gen. A városbeli szociális ott- •hon vezetője megelégedéssel nyugtázta a cserépkályha-épí- tő szakmunkások és kisegítők tevékenységét: augusztusban az összes kályhájukat felújítot­ták, újrarakták. Ez évben a Madárfejek—szkíta sírból A ceglédi hordógyár területén — a földmunkák közben — fontos régészeti leletre bukkantak az építőmunkások: a leletmentő ásatás során előkelő szkíta harcos sírja került elő. Koglcr Attila restaurátor — a képen — három sterilizált ma­dárfejjel díszített bronztárgyat kezel. Apáti-Tóth Sándor felvétele közületeknek végzett kályha­építés összértéke 125 ezer fo­rint, magánszemélyek rende­lésére 30 ezer forint értékben raktak kályhákat. Mikrobusszal mentek A ceglédi kirendeltség a XII. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának közel­gő évfordulója tiszteletére vál­lalta Pomáz kéményeinek kar­bantartását is. Naponta mik- robusszal utaztak a 106 kilo­méterre levő községbe és visz- sza. Felajánlásukat a többi munka mellett május, szep­tember és november hónapok­ban teljesítették: összesen 1827 kéményt vizsgáltak s kezeltek alaposan, hogy azokban hiba ne legyen. Természetesen az a .törekvés vezérli őket, hogv éves tervüket a korábbi esz­tendőkhöz hasonlatosan — eb­ben az évben is teljesítsék. V. I. A legrégibb Ezer dokumentum Kibővül a bizottság Kürti Bélának, a város leg­régibb testnevelő tanárának kezdeményezésére egy éve megalakult a városi sportfel­ügyelőség keretében egy bi­zottság, amely célul tűzte Cegléd sporttörténeti emlékei­nek összegyűjtését és feldol­gozását. A hat nyugdíjasból álló cso­port több mint ezer sporttal ’(kapcsolatos dokumentumot, elsősorban fényképeket kuta­tott fel. A bizottság most ki­bővül a legfontosabb sport­ágak képviselőivel és további programját december 19-én, szerdán délután öt órakor a járási hivatal nagytermében nyilvános ülésen tárja az ér­deklődők elé. ' Meghívást kapott minden egyesületi és üzemi sportkör vezetője, a sportágak irányí­tói, edzői, az iskolák testneve­lő tanárai, az egykori élspor­tolók. Tőlük várnak segítsé­get a további munkához. Védetté nyilvánították A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága védetté nyilvánította a Tatárszemt- györgy határában levő Orbán- erdőt. Az új, mintegy 16 hek­táros természetvédelmi terü­let erdőgazdasági táj, a Duna —Tisza közi homokhát része. Felső talajrétegét az Alföld peremén, a Duna által képzett törmelékkúpból a szél for­málta, s a homokhátnak ezen a részén futóhomoik helyezke­dik el. A tatárszentgyörgyi Orbán- erdő egy úttörő kísérlet nyo­mán alakult ki. amikor a harmincas években a koráb­bi összefüggő borókás helyére nagyrészt feketefenyöből álló erdőt telepítettek. Öntevékeny csoportok Térjenek be minél többen A társadalmi vezetőség lehetőségei Az albertirsai Móra Ferenc művelődési ház munkáját társadalmi vezetőség segíti. Az intézmény otthont ad az ismeretterjesztésnek, az önte­vékeny csoportoknak, klubok­nak, szakköröknek és kielégí­ti a szórakozni vágyók igé­nyeit. Évente több mint het­venezer. ember fordul meg fa­lai között. Általános tapasztalat, hogy többnyire ugyanazok a szemé­lyek járnak vissza, s ugyan­akkor sokan kívül maradnak, holott ők is kulturáltan tölt­hetnék el szabad idejüket. Ezt a gondot a művelődési ház a többi intézménnyel kö­zösen próbálja megoldani. A társadalmi vezetőség ebben sokat segíthet, hiszen igénybe veszik a munkahelyi vezetők közreműködését is. Élő kapcsolatot tartanak az emberekkel, ötleteket adnak a programok összeállításához, segítenek megtalálni a legal­kalmasabb formákat, megpró­bálják bevonni a kisebb kö­zösségekbe az érdeklődőket. A társadalmi vezetőség fel­adatának ellátásához javaslat- tevő, véleményezési, egyetér­tési'és ellenőrzési joggal ren­delkezik. A vezetőség tagjai­nak meg kell ismerniük a művelődési ház anyagi és sze­mélyi lehetőségeit, mert csak ennek alapján kapcsolódhat­nak be sikerrel a munkába. :r-, Ismerniük kell a reális helyzetet, hogy annak figye­lembevételével tervezzenek és fogalmazzák meg az igénye­ket. Bekapcsolódnak az ellen­őrzésbe, a programok lebo­nyolításába és áttekintésük van az intézmény pénzügyi helyzetéről is. Ha a lakosság körében erő­teljesebb ä figyelem felkelté­se, többen kedvet kapnak a szabad órák hasznos, tartal­mas eltöltésére. , Az a cél, hogy azok is eljussanak a művelődési házba, akik eddig nem voltak bejáratosak oda. F. Sz. — ÁLLJ FEL, ÉS MOZ­DULJ — dúdolhatná kedden­ként több albertirsai fiatal, sőt, felnőtt is. Ezeken a napo­kon ugyanis a művelődési ház szervezésében az általános is­kola Táncsics utcai tornater­mében modern gimnasztika- tanfolyam, a Kolozsvári utc3i tornateremben kondicionáló torna várja a nagyközségbelie- ket. Hat új sárga Ikarus A gépkocsivezető immár ki tudja, hányadszor, újból végig­simít a puha törlővel a hatal­mas, fényesen csillogó panorá­maablakon. Aztán megigazítja félrecsúszott nyakkendőjét, a volán mögé ül és gázt ad... Meglódul a sárga Ikarus 280-as, a csuklós. A zajtalanul gyorsuló modern autóbuszt csak néhány napja állították be Cegléd, Nagykörös és Kecs­kemét közötti útvonalra. „Azelőtt egy pár kivénhedt Ikarus 630-as járt erre” — me­séli az egyik régi utas, aki na­ponta ingázik Cegléd és Kőrös között. — „Zörögtek, köhögtek, csattogtak, majd szétestek. Két évig vártunk az új buszokra. Mit mondjak? Ég és föld a kü­lönbség.” Nemcsak Imre bácsi, de a többi bérletes is így van ezzel: nem tudnak betelni az új köz­lekedési eszközzel. Élvezettel szippantják a műbőr ülések, a friss lakk és a gumipadló új­illatát, néha-néha oldalba bö­kik egymást: „Na, látod, ezt is megértük ” Mert a ceglédi és nagykőrö­si törzsutasok keresztnéven szólítják egymást, s többen is megitták — évekkel ezelőtt már — a pertut. Azért, mint minden új, ez az autóbusz is egy kicsit szokat­lan. Azelőtt Erzsiké, a szőke kalauznő csengetett előre a sofőrnek, ha valaki leszállni kívánt. Most, akár az „igazi”, pesti buszokon, jelezni kell mindenkinek, hogy a kocsi megálljon. „Ebbe már könnyen beleta­nulok" — mondja örzsi néni, és korát meghazudtoló fürge­séggel, szinte leszökken a lép­csőről a nyársapáti iskolánál. „Könnyű megszokni a jót” — mondja egy férfi rezignál­tan. — „Egy hét se kell, már ez a busz is piszkos, szemetes lesz...” Egyelőre azonban kívül-be- lül makulátlan tiszta az ok­kersárga Ikarus. Mindenki vi­gyáz rá: gépkocsivezetők ka­lauzok — és az utasok egyaránt. Ez így helyénvaló, hiszen a Mikulás napján átadott új autóbuszok — nem egyről, ha­nem hatról van szó — a ceglé­di járásbeliek és a nagykőrö­siek kényelmét, gyorsabb, kul­turáltabb utaztatását szolgál­ják a legsűrűbb forgalmú út­vonalakon. (vörös) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom