Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

T sz-brigád Továbbképzés Rendszeres politikai és szak­mai továbbképzést szervez tagjainak a galgamácsai Ösz- szefogás Termelőszövetkezet Bánki Donát szocialista bri­gádja. A télen a MÉM Mű­szaki Intézet és az Agrártu­dományi Egyetem szakembe­rei tartanak számúkra előadá­sokat. Az erőgépek javításá­val foglalkozó brigádból az icsén négyen tettek hegesztői szakvizsgát. Garat László, a brigád vezetője szervizmes té­ri. míg Szabó Miklós szerelő gépjármű-villamossági tanfo­lyamot végzett a jánoshalmai Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben. Dicséret és jutalom Egyetemi mérleg A gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudo- mányi karának több mint nyolcszáz hallgatója vett részt az idén az őszi mezőgazdasá­gi munkágyakorlaton. A diá­kok 12 millió 500 ezer forint értékű terményt takarítottak be. A különösen kiemelkedő munkát végzők közül har­mincegyen, köztük tizenegy külföldi fiatal, dékáni dicsé­retben és pénzjutalomban ré­szesült. Ma Játéknap Ismét játék lesz a városi­járási Petőfi Művelődési Ház­ban ma, vasárnap, délelőtt fél tíz órai kezdettel. Lukovszky Ilona ifjú népművész a, bőr­rel való bánásmódra, Fábián Dénes, festőművész maszkok készítésére tanítja meg a gyerekeket. — Könyvvásárló kereskedők. A Gödöllő és Vidéke Áfész különféle munkahelyein csak­úgy, mint a legtöbb vállalat­nál és intézménynél, megta­lálhatók a könyvbizományo- sok, akiktől kollégáik, mun­katársaik rendszeresen megve­hetik a legújabb könyveket. Az áfész dolgozói az idén ed­dig már mintegy 600 ezer fo­rint értékű könyvet vásárol* tak kizárólag bizományosi gárdájuk tagjaitól. — Bernáth Józsefné megyei tanácstag december 17-én, hét­főn délután 4 és 6 óra között tartja fogadóóráját a Ganz Árammérőgyárban. — Teljesítette az idei ter­vét a Gödöllő és Vidéke Áfész áruház három osztálya. A vas-műszaki december 7-én, a méteráru- 9-ién, a konfekció- osztály pedig 11-ón jelenthet­te ézt az áfész központjába. VI. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1979. DECEMBER 16., VASÁRNAP A Moziiskola udvarán Megnyílt az ideiglenes pias Tanácsi rendelet szabályozza Űj helyre költözőt^ a piac. Ideiglenesen, amíg az új el nem készül, a Mozi iskola ud­varában kapnak helyet az el­adók. A piac régi területén a városi tanács székháza épül, ezért vált szükségessé a köl­tözködés. De nemcsak a hely változott, a piac . rendje is. Erről érdeklődtünk Simon Ist­vántól, a városi tanács terme­lésellátási felügyeleti csoport- jának vezetőjétől. Fontos tudnivalók — Az átköltözés napján életbe lépett a városi tanács új rendeiete, a vásárokról és a piacokról, valamint a hely­pénz szedéséről. A jogszabály 15 oldalon fogalmazza meg azokat a tudnivalókat, ame­lyek különösen az eladókat érintik. Simon István tájékoztatást adott a rendelet fontosabb előírásairól. Megtudtuk, hogy a piactéren vasárnap és ün­nepnap kivételével minden­nap tartható piac, a szerdai és a csütörtöki heti, a többi napi piac. Az utóbbikon élel­miszert, állategészségügyi en­gedély nélkül forgalmazható élőállatot, mezőgazdásági ter­ményt és terméket, élő és mű­virágot,- .xvirágfnagot,; palántát, díszhövéhyt* és ä vifágkérés- kedés üzletéhez tartozó egyéb árucikkeket, kiegészítő és mellékcikkékét, például fe­nyőfát szabad árusítani. A heti piacon ipari termé­keket is lehet kínálni. A gö­döllői magánkisiparosok és iparcikk kiskereskedők a ter­melésellátási felügyeleti cso­port engedélyével termékei­ket a napi piacokon is áru­síthatják A korábbiaktól eltérően az eladók a tanácstól asztalokat bérelhetnek. Ezt minden hó­nap 5-ig kell kérni, s egyben befizetni a helyhasználati dí­jat Napi helyhasználat ese­tén ezt a piacon szedik, az erről szóló igazolást meg kell őrizni, mert ha ellenőrzéskor hiányzik, a díjat újra megfi­zettetik. Védeni az épületet Lényeges tudni azt is, hogy a piaci árusok önkényesen nem változtathatják meg a helyet engedély nélkül árut, vagy göngyöleget sehol sem rakhatnak le. Ha jogszabály előírja, az árakat jól látható módon fel kell tüntetni. A rendelet részletesen meghatá­rozza, hogy a piacokon és a vásárokon hogyan lehet szál­lítani és elhelyezni az árukat, hogyan közlekedhetnek a járművek. Miért a szigorítá­sok? — A moziiskola udvara ki­csi, s ahhoz, hogy az egész­ségügyi előírások ne szenved­jenek kárt, hogy ne legyen zsúfoltság, a szabályokat pont­ról pontra be kell tartani. A járművek csak a kijelölt uta­kon és az előírt sebességgel közlekedhetnek, s csak szál­lítás miatt parkolhatnak a piac területén. A piacra csak a megengedett méretű ésrak- súlyú járművek mehetnek be, hiszen a.moziiskola műemlék- épülete a lehetőségekhez ké­pest védelmet igényel. Nagyon fontos a piac tisz­tasága is. Az árusok kötele­sek a szemetet, az állati, a növényi és az egyéb hulladé­kot az árusítás ideje alatt is összegyűjteni, A rendelet, lehetővé teszi, hogy akik szabálysértést kö­vetnek el, a helyszínen meg­bírságolhatok. A piacról kitilt­ható mindenki, aki megsér­ti a rendet, s ez a kitiltás egy évig terjedhet. A tanácson azt várják, hogy az előírásoknak meg­lesz a foganatja. Belátást, fe­gyelmet kémek a piaci áru­soktól, akik ugyan szigorúbb szabályok szerint kell, hogy dolgozzanak, de mégis jobb körülmények közé kerültek. Hiszen újonnan aszfaltozták a piacteret, és kézmosási lehe­tőség is van. Hat pavilon A Pest megyei Zöldért, a Vác és Környéke -Elelmiszer- kisikereskedelmi Vállalat, va­lamint az Agrártudományi Egyetem Tangazdasága pavi­lont állított fel, akárcsak há­rom magán-kiskereskedő. Január elsejétől a helypénz- szedőkön kívül piacfelügyelő és árellenőr is dolgozik majd, s reméljük, hogy közreműkö­désükkel is tovább javul a lakosság zöldség- és gyümölcs­ellátása, s a megszabott piaci iparcikkekben sem lesz hiány. Csiba József Állatorvosi ügyelet Gödöllőn és környékén 16-án, vasárnap: dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi út 24. Aszód * és környékén: dr. Varró Imre, Túra, Dózsa György u. 2. Havonta négyszáz köpeny Az idén havonta 400-zal több munkaköpenyt varrnak meg az elmúlt évinél a Gödöllő és Vidéke Áfész mogyoródi var­rodájában. így az év utolsó hónapjában 1600 készül el a Tex- tima g5ro:>varrógépeken. A képen: Szécsényi Nándorné és Vígh Borbála is ezen munkálkodik. Barcza Zsolt felvétele Védett fák Felújítják a Felsőparkot Ügy tűnik, a város legis­mertebb műemléke, a kastély, hamarosan fölébred hosszú álmából, legalább is erre utal­nak a tavalyi hírek: a gö­döllői agrárcentrum egyik központja lesz. Hogy pontosan mikor és hogyan, arról még nem döntöttek, hiszen nagyon sok pénz kell ah­hoz, hogy a remekbesza­bott épület régi pompá­jában ragyogjon. Az első lépésekről azonban máris számot adhatunk, A kastély környéke, a Fel­sőpark eleddig osztozott az épület sorsában: a gazdag nö­vényvilág, a természeti adott­ságok ellenére élvezhetetlen volt a város lakói számára. S hogy valóban újra közkincs legyen nagyon sok a teendő. Az első intézkedés az volt, hogy a MÉM megbízta a Bu- davidéki Állami Erdőgaz­daságot: készítsen tervet a park rekonstrukciójá­ról. A munkát is az erdészekre bízták, akik a résztervek nyo­mán máris hozzáláttak a park fölújításához. A legutóbbi megbeszélésen, a városi tanács műszaki osztályán Csaba Antal, meg­bízott osztályvezető, Palicza József erdőfelügyelő és Mol­nár Árpádné főelőadó értékel­te a helyzetet. Megállapítot­ták, hogy a park ügye jó ke­zekben' van, a tervek folya­matosan és nagy szakértelem­mel készülnek, s már folyik a hajdani sé­tányok kialakítása, a bo­zót irtása. Az idén már több mint 50 ezer forintot költöttek a re­konstrukcióra. A Felsőpark 18 hektárnyi területén felmérik a fákat, s gondoskodnak az értékes növények védelméről. S ha így folytatódik a munka, a nem is olyan távoli jövőben megnyithatják a kastély park­ját a látogatók, a város la­kossága előtt. , Cs. J. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT SPORT Három év alatt két bajnokság Az NB lll-ban az aszódi tekéről Ritka bravúrt hajtott vég­re az Aszódi Spartacus teke­csapata. Szűk három esztendő leforgása alatt, amikor meg­alakították az egyesület te­keosztályát, a járási bajnok­Kérdőiv mindenkinek Tervek a kívánságok ismeretében váncsiak arra, mit kívánnak tőlük a község lakói. A kitöltött kérdőívek ebben az eligazodásban segítenek. A felsorolt huszonhárom műve­lődési forma közül elsősorban a közhasznú ismereteket nyúj­tó tanfolyamok szervezését kérik, mint amilyen a szabás­varrás tanfolyam, autószere­lői tanfolyam, vagy a kertba­rátkor. Új ötletek És sok minden másra is vá­laszt kap az igazgatónő. El­mondják a kérdőívek, milyen műsorokat rendezzen, hová és merre szervezzen kirándulá­sokat a művelődési ház, mi­lyen öntevékeny művészeti csoportokban vennének szí­vesen részt a vácszentlászlói- ak. Bánné összesíti az adato­kat, s az 1980-as esztendő közművelődési munkatervét már sok-sok vácszentlászlói kívánságának az ismerőjeként tervezheti. — Arra a meggyőződésre jutottam, hogy bátran tervez­hetek. Nagyon sok ötletet kap­tam, s biztosan lesznek társa­im a kapott ötletek megvaló­sításában. Már ma is munka­társi kapcsolat alakult ki az iskolával, a termelőszövetke­zettel, és mipdennap érzem a , tanács figyelmét, segítségét is. Azt h!szem, könnyebb lesz az előrelépés, mint gondoltam. Természetesen ehhez a vác- sz»ntlász’óiak segítsége nem hiányozhat. Fercsik Mihály Bánné Faragó Erzsébet még az ősz elején, pontosan szep­tember 21-én került a vác­szentlászlói művelődési ház élére. Kilencedik éve dolgozik a közművelődésben, Monorról, ahol járási módszertani előadó volt, került Vácszentlászlóra. Ismerkedik a községgel és környékével, szenvedélyesen kutatja, keresd azokat a lehe­tőségeket, formákat, amelyek­nek segítségével benépesíthet­né a művelődési házat. Együtt építették Az elmúlt napokban vala­mennyi vácszentlászlói család levelet, s mellette egy kérdő­ívet kapott. A levelet a mű­velődési ház igazgatója írta, s meleg szavakkal hívja benne a váeszentlászlóiak a műve­lődési házba: „A művelődési házat a falu közös erővel, tár­sadalmi munkával építette fel, ezért is kellene közösen hasz­nálnunk. A faluban a közmű­velődési munkát — olvashat­juk — csak Önökkel karöltve, közösen tudjuk eredményesen végezni.” A levélben kér is az igaz­gatónő: „Kérem Önöket, ha a művelődési ház körmiékén járnak, szíveskedjenek betér­ni egy kis beszélgetésre. Külön szeretettel várom a 30 éven fölüli korosztályt.” Ezután köz­li a levélíró a művelődési ház nyitvatartási rendjét. Erről a levélről és eddigi hatásáról beszélgettem Bánné Faragó Erzsébettel. — Nem vártam én ettől forradalmi változást, hiszen a népművelő munkájának ered­ményei lassan érnek be. Ügy gondoltam, csendes kopogta­tásomra érkezik néhány vá­lasz és kívánság. Ezért is csa­toltam a levelemhez a kérdő­ívet. Hiszek abban, hogy az őszinte közeledésre megnyíl­nak az emberi szívek, s a nyílt beszédre kitárulkoznak az em­berek. — Az is természetes, hogy mindez nem megy egyik nap­ról a másikra. Nem panasz­ként mondom, de az a tény, hogy egyedül vagyok közmű­velődési dolgozó a faluban, így kényszermegoldás a levél. Szerettem volna a papír se­gítségével minél gyorsabban, minél több emberhez eljutni. Most kivácsiak — Sikerült? — Ügy érzem, igen. Olyan ajtón, amelynél az emberek azon is csodálkoznak, hogy egyáltalán nyitva van, nehe­zen kopogtatnak. Inkább el­kerülik. A kiküldött kérdő­ívekre sok válasz érkezett. Küldtek vissza postán, bedob­ták a ház ajtaján, de legjob­ban azoknak a kitöltött kér­dőíveknek örültem, amelyeket személyesen hoztak be hoz­zám, s közben vendégként fo­gadhattam az érkezőt, és el is beszélgethettünk. Sok új is­merősre tettem szert, s azt hi­szem, ez az alakuló emberkö­zelség lehet a záloga a kibon­takozó munkának. Kezembe veszem a kérdő­ívet, amelyet minden 15 éven fölüli vácszentlászlói lakos megkapott. A kérdőív negye­dik kérdése az után érdeklő­dik : „részt vett-e a kérdőív ki­töltője a művelődési ház épít­kezésénél, véazett-e ott társa­dalmi munkát”. — Nagyon lényeges erre a kérdésre feleletet kapni — magyarázza Bánné —, ugyanis meggyőződésem, hogy aki ott volt társadalmi munkásként az éoítkezésnél, maltert ke­vert. falat rakott, vagy hordta a téglát, az nyilván azért vál­lalta ezt a nehéz munkát, mert részese akart lenni mindan­nak, amit a felénülő művelő­dési ház nválthat szórakozás­ban. tanításban, szellemi fej­lődésben és nihenésben. — Mnn(jiák is. boev az át­adás után szűk volt az énOlet. How a látogatók elmaradtak, annak sok mintán má.s mel­led; 37;' fa nka lehet, hogy a ház vezetői nem voltak ki­Ságból feljutottak az NB Hi­ba. — Szakosztályunk 1977-ben alakult meg 17 résztvevővel már ekkor beneveztünk a já­rási bajnokságba, amelyet í csapatunk tavaly megnyert, és jogot szerzett a megyei baj­nokságban való versenyzés­re — mondja Ondrik II. Pál, a szakosztály vezetője, aki maga is aktív játékos. Amikor idén, az év elején elindultunk á tavaszi—őszi rendszerben lebonyolított me­gyei versengésben, azt a célt tűztük az első csapat számá­ra, hogy legyen ott az érmés helyek valamelyikének meg­szerzéséért folyó küzdelem­ben. Tervünk a vártnál job­ban sikerült, hiszen meg­nyertük a megyei bajnoksá­got. Nem volt könnyű, hiszen, s ezt a táblázat is tanúsítja, különösen a ceglédi csapatok­kal vívtunk nagy csatákat. A rövid idő alatt igen nép­szerű lett a tekézés Aszódon. A bajnokcsapatot adó szak­osztálynak jelenleg már 47 tagja van, közülük 28 az ak­tív versenyző. Fordulóról for­dulóra két csapatot állítanak ki. Az első csapat példáját a második is követte az idén: megnyerték a járási bajnok­ságot. A megyei sportvezetők azt, kérték tőlük, hogy jövőre ezt a csapatot indítsák a megyebajnokságban. Mi ta­gadás: öröm és némi bi­zonytalanság van most kö­rükben, hiszen megtisztelőnek érzik ezt is, de számolnak vele. hogy esetleg nagy anya­gi megterhelést ró a szak­osztályra, illetve a sportegye­sületükre a két csapat maga­sabb osztályba lépése. A tekeszakosztály, illetve a csapatok szereplését nagy fi­gyelem kíséri. Az Aszódi Spar- tacust támogató nagyközségi tanács, a Ferromechanika Ipari Szövetkezet és a költ­ségvetési üzem vezetői, ha csak idejük engedi, mindig ott vannak mérkőzéseiken, amelyeket, ha pályaválasztók, a helyőrségi klub tekepályá­ján rendeznek. Edzéseiket is' ott tartják. Hogyan tovább? Ezt a kér­dést is feltettük az N3 III-ba jutott csapat szakosztályveze­tőjének. Ismerik-e leendő el­lenfeleiket? — Nem lesz könnyű a helytállás, hiszen tudjuk, hogy az NB III-as bajnoki csoportok közül a Budapest környéki az egyik legerősebb, hiszen Pest megyében az átlagosnál jóval népszerűbb ez a sport, mint az ország más vidékein — mondja Ondrik II. Pál. — Némi bizonyság erre, hogy az elmúlt évek megyei bajnok­ságot nyert, s feljebb került csapatai egy év múlva kies­tek az NB III-ból. Tehetséges­nek érzem a mi gárdánkat,és úgy vélem, reális célunk, hogy jövőre megkapaszkod­junk a nemzeti bajnokság harmadik vonalában. Aztán majd a többit meglátjuk ... Annyi bizonyos, hogy amint hallottunk, nem bízzák a vé­letlenre a dolgot Aszódon. Az edzésekkel a bajnokság be­fejezése után sem álltak le, Most, a szünetben is megtart­ják a heti két edzést, szer­dán és pénteken délután ö - től késő estig gyakorolnak. Versenyzőik Aszód üzemeiben, intézményeiben, illetve a környező községekben dolgoz­nak. Hogy sportbeli felké­szültségük még megfelelőbb legyen, jeles szakembert, az országos tekeválogatott veze­tőjét, Kiss Pált kérték fel az edzésterv elkészítésére. F. I. . A Pest megyei tekebajnokság ’ 1979. évi végeredménye: 1. Aszódi Spartacus 10 1 1 71-25 21 2. Ceglédi Közg. (C) 10 — 1 64-32 20 3. Ceglédi Közg. (B) 7 1 4 56-40 15 4. Rem J. SE 'B) 4 1 7 45-51 9 5. Nagykőrösi Volán 4 — 8 35-61 8 6. Gödöllő 3 1 8 35-61 7 7. Naa'vkőrös! Tsz 2 — 10 24-72 4 Megjegyzés: a zárójelben levő betűk arra utalnak, hogy az illető sportkörnek melvjk csapta szere­pelt a megyei bajnokságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom