Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

t 6 't^íföP 1979. DECEMBER 16., VASÁRNAP Tizenöt év fegyházai kapott Különös kegyetlenséggel Ügy lépett a tárgyalóterem­be Török Endre, mint e^y sze­gény, beteg, megtört ember. Valódi énje azonban hamaro­san kiütközött. Am-ikor meg­feledkezett a kitalált pózról, ordítozni kezdett.' Durva, ag­resszív 'természetét a tárgya­lás napján sem tudta véka alá rejteni. Nem megyek dolgozni ’ Egész életében goromba em­ber volt. Idén június 4-én mo- rózusan ébredt, s káromkodva állapította mag, hogy elkésett e. munkából. — Nem megyek dolgozná — határozta el —, még letolnak. — Menj csak és hallgasd Végig a brigád vezetődet! — mondta élettársi, Kurkó Jó­zsefivé. A férfi dühöngve in­dult útnak. Előérzeta nem csalt, a brigádvezetője meg­szidta és hazaküldte. Tőrük még mindig dühös volt, ami­kor hazaért. Élettársa éppen krumplit hámozott, de amikor meglátta a férfit, úgy érezte, elege van ebből az emberből. Már megint nem dolgozik. El­határozta, hogy kidobja. — Szedd a cókmókod, és teredj innét! — mutatott a kés­sel a szoba felé. A férfi neki akart menni, a pengéjénél fogva kikapta a nő kezéből a kést, s közben elvágta a ke­zét. A vér látványától megva­dult, felkapott az asztaliról egy tőnkést, és düíhödten .düfködni' kezdte áldozatát. Tizennyolc bésszúrás érte a szerencsétlen asszonyt. A nő percek alatt meghalt. A gyilkosság után r Amikor az asszony földre jtuhant. Török lehi.ggadt. Be­vonszolta a holttestet a kony­hából a szobába, az ágyra fek­tette és letakarta. Leeresztette a redőnyt, gondosan felmösta a konyhaikövet, átöltözött, ma­gához vette az asszony arany­ékszereit. 'tízezer forint kész­pénzt, felült a kerékpárjára és jszan-tlőrinckátáról átkarikázott Nagykátára. Itt iszogatott az egyik kocsmában, majd egy fuvarossal annak lovára al­kudozott. Késő este egy személygép­kocsival (2000 forintot fizetett a tulajdonosnak) a testvéré­hez hajtott Győrtelekrs, majd Innen a másik testvéréhez uta­zott Fehérgyarmatra, és min­denütt gyászos arccal közölte, hogy valami szívpanasszal meghalt a felesége. Útközben többfelé iszogatott, például a fehérgyarmati Halászc'árdá­ban. Később a tanúk mind­egyike úgy nyilatkozott, hogy Törökön az izgalomnak, zava­rodottságnak nyoma sem volt. Elekor már felfedezték a gyilkosságot és kiadták az or­szágos körözést. Amikor jú­nius 6-án délután visszatért Győrietekre, a rendőrök már testvére lakásán várták. Török szótlanul, lehajtott fejjel nyúj­totta kezét a bilincs felé. Török Endre, amikor lesze­relt a katonaságtól, bányában vállalt munkát. Első felesége négy gyermeket szült neki. Ek­kor már több bűncselekmény terhelte, de az't, amelyért 6 év 6 hónapi szigorított börtönt kapott, 1971-ben követte ei. Török többször megerőszakol­ta saját lányát, a felesége sze­me láttára, majd amikor az asszony rendőrért szaladt, a férfi rátámadt az intézkedő rendőrre. Felesége 1972-ben el­vált tőle. Török pedig jól meg­érdemelt büntetését töltötte 1977-ig. Késsel az esküvőre Kiszabadulása után tovább folytatta ital ózó, durva élet­módját. Második feleségét — még ez évben újra nősült — majdhogynem k-éssel kénysze­rítette az anyakönyvvezető elé. Rendszeresen verte, egy ízben olyan erővel, hogy az asszony több mint egy hónapig bete­geskedett. Feljelenteni azon­ban nem merte, annyira félt a férjétől. 1978-ban elváltak, s Török néhány hőnap múlva Szentlőrinckátán tűnt fel. Elő­ször mint albérlő, majd mint az áldozat állandó partnere la­kott itt. A termelőszövetkezet­ben alkalmi munkásként dol­gozott — viselkedése nem vál­tott ki sem rosszallást, sem dicséretet, tulajdonképpen alig figyeltek rá. Fél éven keresz­tül jól megértették egymást éléitársával, bár az asszony­nak nem tetszett, hogy Török olykor 2—3 napig egyfolytá­ban részeg volt. Fél év után kezdődték a veszekedések, sőt verekedések, így torkollt las­san tragédiába kapcsolatuk. Produkció a tárgyaláson Török Endre letartóztatása után sem adta fel a játszmát. Bolondnak akarta tettetni ma­gát, de az orvossza&értőket nem sikerült kijátszania. Tü­dőbetegségére és a szívére pa­naszkodott — egyébként való­ban tébécés. Ez azonban nem mentő körülmény. A Pest me­gyei bíróság dr. Kárpáti Pi­roska tanácsa gondos mérle­gelés után, Török Endrét kü­lönös kegyetlenséggel elkövet tett emberölés bűntettében ma­rasztalta el, s mint többszörö­sen büntetett előéletű bűnözőt 15 évi, fegyház'oan letöltendő szabadságvesztésre ítélte, mel­lékbüntetésként pedig 10 évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Az ítélet jogerős. Kovács Attila Ernő Talajtérkép készült A síél nem tudja kikezdeni Tízéves tudományos kutató­munka fejeződött be á Ker­tészeti Egyetemen: a talajtani tanszék szakemberei megvizs­gálták , az ország valamennyi víz és szél puszította terüle­tét, s azok talajmintáit labo­ratóriumban elemezték. Fekete Zoltán egyetemi ta­nár, a kutatócsoport vezetője elmondotta: a nagyszabású vállalkozásra azért volt szük­ség, mert az erózió évről évre mind nagyobb területeket sújt, és egyre jelentősebb károkat okoz a népgazdaságnak. Fő­ként a lejtőket és a széljárás­nak jobban kitett homokos síkságokat veszélyezteti, ahol a felgyorsult vízfolyás lehord­ja a talajban levő szemcséket, a növények táplálásához nél­külözhetetlen tápanyagokat pe­dig kivonja a földből. Az el­lene történő védekezés viszont mindeddig nem járt kellő si­kerrel, mert a rendelkezésre álló talajvédelmi eljárásokat az esetek többségében — ‘a talaj kellő ismeretének hiá­nyában — a termelők nem megfelelő helyen és általában nem a kívánt mértékben al­kalmazták. Az egyetem munkatársai több közös gazdaság területén végeztek talajtani vizsgálato­kat, s az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat a helyszínen beszélték meg az érdekelt termelésirányítókkal. A többi között Budaörs-Kamaraerdőn, Szombathelyen, Szekszárdon, Borsodban és Zemplénben ad­tak tanácsokat az ottani adott­ságoknak legjobban megfelelő eljárások alkalmazhatóságát illetően. Az elmélet és a gya­korlat termékeny együttműkö­désének jegyében folytatott konzultációk a lejtős területi gazdálkodás csaknem vala­mennyi megoldásra váró prob­lémájára választ adtak. A tanszéken kísérleteket végeztek a zömében hazai gu­migyárak hulladékanyagaiból készült talajstabilizáló kötő­anyagokkal. Azt tapasztalták, hogy ezek a talajba permetez­ve általában két-három hó­napig olyan vékony kérget ké­pesek a homokfelületen alkot­ni, amelyet a szél már nem tud kikezdeni, de ugyanakkor a növény gyökérzete és az eső is könnyűszerrel áthatol rajta. Január 1-től: Hatósági jelzéssel Január 1-től csak hatósági jelzéssel vehetnek részt a közúti forgalomban a segéd- motoros kerékpárok. Hatósági jelzésként a jármű vázába vagy adattáblájára beütött, maratott jelzés — CM betűk és a motor hengerűrtartalmát jelző köbcentiméterszám — szolgál, az ettől eltérő jelzé­seket nem fogadják el. A rendelkezés végrehajtá­sát a KPM Autófelügyelet már hónapokkal ezelőtt meg­kezdte, s eddig 182 ezer jár­művet vizsgált meg. A számí­tások szerint még mintegy 50 ezer segédmotoros kerékpár vizsgáztatása van hátra. Ezért az Autófelügyelet ismételten felhívja az üzemben tartók fi­gyelmét, hogy a hiányzó vagy a szabálytalan jelzésű jármű­veket — előzetes bejelentés nélkül — mutassák be a he­lyi a Budapest—Pest me­gyei és a megyei — közle­kedésfelügyeletek gépjármű vizsgahelyein. Mennyi a fogyasztás ? A közelmúltban korszerű üzemanyag-fogyasztásmérő ál­lomást állítottak üzembe a Hungaroszerviz Mexikói úti üze­mében. Ügy állapítják meg a fogyasztást, hogy a gépkocsi egyhelyben áll. Ha szükséges, számítógép segítségével gyári adatokra állítják be a motort. A Kikötő utcában történt Feíförni vagy megegyezni? Napok óta az asztalomon he­ver három fénykép. Többször figyelmesen megnéztem vala­mennyit. nem lehet vitás: egy kétségkívül kínos ügy külön­böző mozzanatait örökítette meg az alkalmi fotós lencséje. A felvételek újabb adalékkal szolgálnak ahhoz, hogy na­gyobb figyelemmel, körülte­kintéssel . rengeteg bonyoda­lom, bosszúság meg előzhető lenne. Az anyagi kárról nem is beszélve... Három oszlop De menjünk sorjában. Tör­ténetünk helyszíne a Pest ne­gyei Állami Építőipari Válla­lat csepeli, Kikötő utcai la­kótelepe, ahol az elmúlt na­pokban 135 család nyugalma bolydult fel. Egy november végi napon kisebbfajta palota- forradalom tört ki á lakók kö­rében, bizonyítva azt is, hogy az emberek érzékenyen reagál­nak a közvetlen környezetük­ben lejátszódó minden ese­ményre. A vita pedig három tárvilágítási oszlop körül rob­bant ki. Azon a borús, álmos reggelen megjelentek a Vil­lanyszerelőiperi Vállalat dol­gozói, s az épületsor előtti több mint ötven méteres járdát — amely egyébként nemrég ké­szült el, s tisztántartásáról a lakók gondoskodnak — három helyen tisztességesen feltörték. Az egyik lakó felfigyelt a zaj­ra, s bár nem szakember, fel­tűnt, neki, hogy itt valami nincs rendjén. Elhatározta: fényképezőgépével megörökíti az eseményt. Alighogy kezébe vette a masinát, megtörtént a párját ritkító mozzanat: az oszlopokat egy autódaru szép sorban beemelte a helyére. Mármint pontosan a iárda kö­zepére, a három korábban ki­ásott gödörbe. Az oszlopok pedig méltóságteljesen álltak a majd két méter széles jár­da kellős közepén, úgy. hogy még egy babakocsit sem lehe­tett zavartalanul eltolni mel­lettük. A délután hazaérkező lakók ■először nem tudták m're vél­ni a dolgot, többen közülük áprilisi tréfára gyanakodtak, J ámbár ez kizárt félidőben. | Amikor pedig érdeklődtek e munka indító okai felől. a ViUanyszerelőipari Vállalat helyszínen levő dolgozóitól, azok, gyorsan megnyugtatták a felháborodott lakókat, vá­zolták a további lépéseket, két­séget sem hagyva a tervszerű­ség felől: — Ez csak a kezdet, a .iává majd most következik. A jár­dát végig fel kell itörni, mert ezek csak a puszta oszlopok, azok pedig nem fognak vilá­gítani vezetékek nélkül... Ki a hibás? Nos erre elszabadult a po­kol. A lakók hivatalból hiva­talba szaladgálták, s úgy lát­szik, nem is eredménytelenül, ■mert az oszlopok csak egyet­len napig álltak szokatlan he­lyükön. Aztán mindhármat ki­vették. s lefektették a járda mellé. Varga István, a lakók közös képviselője: — Az emberek felháborodá­sa érthető, hiszen a szívükön viselik környezetük kulturált­ságát. Társadalmi munkában füvesítettünk, majdnem 30 ezer forintért vettünk cserjét, elültettük, összetartó kis Kol­lektíva ez. javarészt fiatal há­zasok, akik hosszú évek vára- kozásg után jutottak lakáshoz/ Szomorú képet nyújt a fel­tört járdánk... A ház másik lakója. Macsári István indulatosan fogalma­zott: — Remélem, hogy ilyen ese­tekben a megfelelő felelőeseg- revonás sem marad el. Mert így végülis mindannyian ká­rosodunk ... Ki követte el tehát a mu­lasztást? A kérdést először Halóka Jánosnak, a Villany­szerelőipari Vállalat 1. számú üzeme igazgatójának tettük fel. Az esetről tőlünk szerzett tudomást, s miután kivizsgál­ta az ügyet, készségesen tájé­koztatott bennünket. — Megértem a lakók felhá­borodását, igazuk van — vála­Munkaügyi viták Mennyi a feiBHöndási idő? A Videoton és a .Nyoxaüaípari Fényszedő Üzem szakem­bereinek közös feji esz lé seben elkészült az első magyar gyárt­mányú széáő-szerkcszíő display. Ezzel megteremtették az alapjait a hazai számii ástechnikai eszközökre épülő fénysze­dés továbbfejlesztésének. Az első két berendezés már próba­üzemei a Nyomdaipari Fényszedő Üzemben. Az egyik áfésznál fel­mondtak a két éve ott dolgozó jogügyi vezetőnek. Megálla­podtak hogy a kollektív szer­ződés értelmében háromhavi felmondási idő illeti meg, amelynek teljes tartamára fölmentik a munka alól. En­nek ellenére csak kéthónapi átlagkeresetet fizettek ki, mi­re az illető a harmadik hónap­ra járó illetményért pert indí­tott. A munkaügyi bíróság el­utasító ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — A felmondási idő tizen­öt naptól hat hónapig ter­jedhet. Ezen belül a felmon­dási idő mértékét — a mun­kaviszonyban töltött évek tar­talmától és a végzett munka jellegétől függően — a kollek­tív szerződés határozza meg. A vállalat és a dolgozó azon­ban az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megálla­podhatnak. Ebben az esetben a felek három Hónapban egyeztek meg. Ha az elbocsá­tott alkalmazottat — beosztá­sára tekintettel — a kollektív szerződés alapján a három­havi felmondás nem illette ! meg, akkor is köti a munka­adót az a közös megállapodás, amely a felmondás idejét há­rom hónapban szabta meg. Ez ugyanis nem ütközik törvényi tilalomba, mert a hat hónapot nem haladja meg. Mindezek­ből következik, hogy a három­hónapi felmondási időre járó átlagkereset kifizetése iránti igény alapos. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság megállapította: a munkaügyi bíróság nem szer­zett be kereseti kimutatást, amelyből megállapítható vol­na, hogy a jogügyi vezetőt a harmadik hónapra mennyi át­lagkereset illeti meg. Ezért a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyez"i és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezni. sZolta Halóka János. — Dolgo­zóink a tervdokumentáció sze­rint jártak el, s állították a járda közepére az oszlopokat. A munkát irányító művezető pedig, miután látta, hogy ez képtelenség — 'tervdokumen­táció ide, tervdokumentáció oda — másnap kivetette mind­hármat a helyéből. — Igaz-e, az, hogy vezeték­fektetés miatt az egész járdát feltörik? — Igaz A kerületi tanács már megadta a bontási enge­délyt ... — ön szakember: vélemé­nye szerint más megoldás nincs? Semmiképpen nem kí­mélhető meg a járda? — Természetesen nekünk Is erre kell törekednünk. Gyor­san felvesszük a kapcsolatot a tervezővel, remélem sikerül közös nevezőre jutnunk. Az ominózus tervek az ÉVITERV-nél készültek. Ger­gely Pál igazgató önkritikusan fogalmazott: a hibát kollekti­ven követték el. Mert az ugye­bár nem lehet vita tárgya, hogy a térvilágítási oszlopok nem kerülhetnek a járda kö­zepére .. — Szerintem mindenki fi­gyelmetlen volt. — mondotta Gergely Pál. — Már a nyom­vonal-bejáráson rá kellett vol­na jönni arra, hogy ez, eny­hén szólva, nem lesz tökéle­tes munka... Megoldás — Mi lehet a megoldás? El­kerülhetetlen a feltörés? — Megpróbálunk segíteni... A kivitelező és a tervező javára írandó: Halóka János és Gergely Pál egyaránt áll­ta a szavát. Alig telt el né­hány nap, a helyszínen egyez­tették elképzeléseiket. Az ÉVITERV és a Villanyszerelő- ipari Vállalat szakemberei megállapodtak abban, hogy nem bontják fel a járdát, ha­nem a mögötte levő zöld sáv­ba állítják az oszlopokat és ugyanott fektetik le a vezeté­keket. Még akkor is, ha így nehezebb dolguk lesz, mert nem egyenesen kötik be a ká­beleket, hanem némi kitérő­vel. A járda tehát megmarad. S tulajdonképpen igazságtala­nok lennénk, ha nem írnánk lé: a Villanyszerelőipari Vál­lalat/ valamint az ÉVITERV igazgatója az első pillanattól kezdve igazat adott a lakók­nak. Nem hivatkoztak parag­rafusokra. nem védték a mun­dér becsületét, hanem nyíltan, őszintén köntörfalazás nélkül beszéltek. Mindezt különösen azért tartjuk fontosnak, mert tapasztalataink • szerint ma még — sajnos ez a gondolko- dáGmád nem tekinthető általá­nosnak. Az elkövetett hibát, s így a felelősséget is az esetek többségében igyekeznek el­kenni. Ezúttal nem ez történt. Most már csak egyetlen kér­dés maradt: vajon ki hozza helyre a három helyen feltört járdát? Falus Gábor Szedő"sz@?k@fztő display

Next

/
Oldalképek
Tartalom