Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
•979. DECEMBER 15., SZOMBAT 3 A tanácsok jövő évi gazdálkodási programja Rangsorolt feladatok, ésszerű takarékosság 1,4 MILLIÁRD FEJLESZTÉSRE 664 CÉLCSOPORTOS LAKÁS ÉPÜL 130 TANTEREM KERÜL TETŐ ALÁ Amint arról lapunk első oldalán beszámolunk, a Pest megyei Tanács pénteki ülésén elfogadta a megye 1980. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának tervét. A terjedelmes írásos anyag, valamint a szóbeli kiegészítés egyaránt arra hívta fel a figyelmet bevezetőben, hogy a népgazdaság ismeretes gondjai ellenére is, mind a költségvetés, mind a fejlesztési alap kéllő forrásokat teremt a lakosság megfelelő ellátásához, a tanácsi intézményhálózat működtetéséhez. Arra azonban nagy szükség van, hogy a gazdálkodást az ésszerű takarékosság, a koncentráció, a folyamatban levő fejlesztések mielőbbi befejezése jellemezze. Növekvő kiadások Lényeges változás következik be a jövő esztendőtől a költségvetési bevételek forrásainak összetételénél. Csökken a saját és a megosztott bevételek részesedése, ugyanakkor jelentős mértékben növekszik az állami hozzájárulásé. Erre elsősorban azért volt szükség, hogy a vállalatok és a szövetkezetek több tekintetben nehezen előre jelezhető bevételeinek alakulásától ne függjön a tanácsi gazdálkodás stabilitása. Fontos pozitívuma a költségvetési tervnek, hogy kilenc százalékkal nagyobb bevétellel számol, mint a várható 1979. évi teljesítés, s a kiadásokra ugyanennyivel bővebb a fedezet, összességében a megye 1980. évi költségvetése meghaladja a 3,7 milliárd forintot. Sürgető feladatok sokaságára kellett előteremteni az 1980. évi költségvetésben a pénzügyi kereteket az űn. gazdasági ágazatban, örvendetes, hogy az évek óta gondokat okozó, tanácsi kezelésben levő utak, hidak felújítására, karbantartására 160 millió forint jut, s ez az összeg 30 millióval több az 1979. évinél. A város- és községgazdálkodáshoz kapcsolódó kommunális tevékenységet — például a közvilágítási lámpahelyek növelését, az intézményes szemétszállítás körzeti központjainak megszervezését — 170 millió forint szolgálja. Folytatódik a főváros környéki községek rendezési terveinek elkészíttetése, erre 1980-ban 3,7 millió forint jut, hozzá kell tenni azonban, hogy a tényleges igények ennél nagyobbak. Hasonló a helyzet a belvíz- rendezésnél és vízkárelhárításnál, ahol 37 millió forintos fedezetet teremtett a költség- vetés, de ez a halaszthatatlan teendőknek is csak egy részét teszi elvégezhetővé. Minden százforintnyi költségvetési kiadásból a jövő esztendőben huszonhat lesz az, ami az egészségügyi és a szociális intézmények tevékenységéhez kapcsolódik.' Így ennek a területnek az összes kiadásai egy év alatt nem kevesebb, mint 968 millió forintot emésztenek fel, s ezen belül hálózatbővítési feladatokra 38 millió forint jut, azaz elsősorban a már meglevő intézmények zavartalan működését kell elérni. A megyében pillanatnyilag a kórházi ágyak száma meghaladja a 3800-at, s az 500 ágyas kerepestarcsai kórház 1980-tól kezdődően már teljes kihasználtsággal látja el feladatát, s így kiadásaira 66,6 millió forintot irányzott elő a költségvetés. A járóbeteg-gyógyítás fedezetéül 248 millió forint szolgál, ezen belül mód nyílik a körzeti orvosi rendelők eszközellátásának javítására — 2,8 millió forint fejében — az üzemorvosi és a szakorvosi ellátás bővítésére 33, illetve 67 órával, s 13 orvosi körzet szervezésére. A jövő év második felében várhatóan megkezdi működését Vác város új, 32 munkahelyes szakorvosi rendelője. Növekszik az anya- és gyermekvédelmi feladatok ellátását lehetővé tevő pénzkeret, s összesen 143 millió forint áll rendelkezésre ilyen célra. Hét új védőnői körzetet alakítanak ki, tovább bővül a 'bölcsődei hálózat. Az előzőekhez hasonló fontos feladat a szociális otthoni helyek költségeinek fedezése, a szociális gondozás, valamint az öregek napközi otthonainak fenntartása. Ez utóbbiakra 78 millió forintot fordíthatnak a tanácsok a jövő esztendőben, míg a szociális otthonok működése 68 millió forintot követel. Kiemelt alapellátás Elgondolkoztató és sokatmondó arány: a megye teljes költségvetési kiadásainak 43,4 százalékát az oktatási és közművelődési feladatok követelik. S ez annak ellenére igaz, hogy a rendelkezésre álló összeg nem nyújt módot az intézményi ellátottság jelentősebb minőségi javítására, hanem elsősorban^ az eddigi színvonal megtartását teszi lehetővé. Érzékelteti az ezen a területen folyamatosan ' meglevő kötelezettségeket, hogy egy esztendő alatt a megyében az óvodák kiadásaira 333 millió forintot kell elkülöníteni. A jövő esztendő végére 33 567 óvodás korú gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség, s az előbbi ösz- szeg, a fenntartás költsége. A nagy summa ellenére is 197.9-ben még mindig ötezernél több jelentkezőt kellett elutasítani az óvodai felvételeknél. Egyre nagyobb összegeket követel az alsófokú oktatás. Jövőre 775 millió forint kerül erre a területre, mégis, a tanulólétszám gyors növekedése következtében a cél csupán az általános iskolai oktatás elfogadható feltételeinek a megteremtése lehet. Ide tartozik, hogy egy esztendő alatt 102 új tanulócsoport oktatásának költségeire kell pénzügyi forrást elkülöníteni, s egyre sürgetőbb gond a régi, elavult iskolaépületek állagmegóvása, esetleges korszerűsítése. Valamelyest emelkedik a napközis ellátásban részesülő tanulók aránya — az összes általános iskolás 34,5 százaléka — s ez annak tudható be, hogy az év folyamán 128 új csoportot szerveznek. Tizenhat szakmunkásképző intézmény működik a megyében, s ezek 1980-ban 96 millió forintot használhatnak fel kiadásaikra. A középfokú oktatás 129 millió forintos tétellel szerepel a költségvetési kiadások között, s a jövő esztendőben teljessé válik a középiskolai hálózat irányításának a városi tanácsokhoz történő átadása, mivel a megye két közgazdasági szakközépiskolája, Cegléden és Vácott, 1980. január elsejével a városi tanácsok hatáskörébe kerül. A megye jövő évi költségvetése 88 millió forintban határozza meg a népművelési intézmények és feladatok kiadási előirányzatát, s ez az összeg a meglevő színvonal fenntartására elég. Részletesen megadja a megyei tanács pénteki ülésén elfogadott program a jog- és rendbiztonsági ágazat, az igazgatási ágazat és a pénzügyi lebonyolítási ágazat kiadási kereteit, s azt is, milyen összegekkel és milyen célból támogatja a megyei tanács a tanácsi vállalatokat és költségvetési üzemeket Csupán érzékeltetésül említjük, hogy ez az összeg 83 millió forintot tesz ki, aminek nagyobb részéről a helyi tanácsok döntenek. Néhány részlettől eltekintve a költségvetési gazdálkodást erőteljesért meghatározzák az érvényben levő törvények és más jogszabályok, s éppen ezért — amint az a szóbeli kiegészítésben elhangzott és a vitában is hangot kapott — a megyében működő helyi tanácsoknak és magának a megyei tanácsnak is — szakigazgatási szerveinek — nagy gondot kell fordítania a tervszerűségre, a takarékos, de ugyanakkor az alapellátást kiemelten kezelő pénzfelhasználásra. Nagy jelentősége van a lakosság mindennapjaiban és élet- körülményeiben — mutatott rá több felszólaló — a tanácsi intézményhálózat működésének, e működés színvonalának, s éppen ezért folyamatosan keresniük kell a községi és városi tanácsoknak a szervezésben, az intézményi integrációban és az ésszerűsítésben rejlő lehetőségeket. Feszített terv Kevésbé meghatározott, de éppen ezért még inkább felelősséggel teltebb a fejlesztési alap bevételeinek és kiadásainak kezelése. Amint a megyei tanács ülésén elhangzott, a fejlesztési alap bevételeinek 1980. évi terve feszített, a teljesítés reális feltételei azonban nem hiányoznak. A program összeállításánál számolni kellett azzal, hogy e bevételi források a korábbiaknál kisebb mértékben növekednek, s figyelembe kell venni azt is, hogy a bevételek származás szerinti összetétele szintén lényegesen módosul. Hozzájárul a fejlesztési alap bevételeinek a szokásostól eltérő tervezéséhez az is, hogy néhány fontos forrás a mai ismeretek birtokában még nem számszerűsíthető, s csak a jövő évi gyakorlati tapasztalatok alapján alakulhat ki ezek részesedése az összes bevételből. Elsősorban a városi, községi hozzájárulásra, a telekhasználati és igénybevételi díjra utalunk itt, de például a lakossági befizetések bizonyos csoportjánál is csökkenés várható. A fejlesztési alap bevételeinek terve részletesen foglalkozik a vállalatok és szövetkezetek befizetéseivel, az itt életbe lépő lényeges változtatásokkal, az állami hozzájárulás mértékével, a bankhite- lekkkel és az egyéb forrásokkal. Mindössze jelzésként írjuk le, hogy 1980. január 1-től módosul a tanácsi vállalatok értékcsökkenési befizetési kötelezettsége. így például a sütőipari vállalatok az amortizációt teljes egészében visszatarthatják, ugyanakkor a fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző vállalatok, az építőanyag-ipari és személyi szolgáltatási körbe tartozó vállalatok amortizációjának visszatartási lehetősége megszűnt. Mindezek következtében a fejlesztési alap bevételeinek jövő esztendei előirányzata alacsonyabb, mint az 1979. évi várható teljesítés. összhangban a népgazdaság jövő évi feladataival és lehetőségeivel, s megkülönböztetett figyelemmel a népgazdaság külső egyensúlyánák javítására, valamint a közgazdasági szabályozók változásának hatására, a megye fejlesztési alapjának kiadási oldalán 1,44 milliárd forint szerepel. A beruházási célú felhasználás éppen ezért a kiemelt feladatokra koncentrálódik, s olyan módon, hogy 1980 végére mérséklődjön a befejezetlen beruházások száma és értéke. A koncentráció megkívánja, hogy a már munkában levő létesítmények mielőbbi befejezését szorgalmazzák a tanácsok, s éppen ezért csökken az újonnan kezdett beruházások köre. Az adott helyzet — s ez megkülönböztetett hangsúlyt kapott a testület tanácskozásán — nagyfokú gazdálkodási fegyelmet, szervezőkészséget és rugalmasságot követel minden érintett szervtől és szervezettől, de elsősorban a fejlesztési összegek javát felhasználó helyi tanácsoktól. A rugalmasságra, a gyors átcsoportosításokra — több felszólaló is említette — jó példákkal szolgált az-idei esztendő, ám az tagadhatatlan, az ilyen intézkedések mögött valójában az áll, hogy egy-egy területen vagy településen nem sikerült az előre méghatározott fejlesztési ütemet elérni, s így került sor a pénzügyi források máshová vagy más célra történő átcsoportosítására. Új otthonok Változatlanul a fő helyet foglalja el a fejlesztési alap kiadásain belül a célcsoportos lakásépítés. Jövőre — különböző okok folytán — az eredetileg számítottnál s a középtávú tervben szereplőnél valamivel kevesebb cél- csoportos lakás átadása szerepelhet a programban. A megyében 1980-ban összesen 664 tanácsi bér- és tanácsi értékesítésű lakás építése fejeződik be. Ezekből az új otthonokból Gödöllőn 104, Százhalombattán 60, Szentendrén 85, Vácott 45 épül meg. Figyelmet érdemel, hogy például Szentendrén és Vácott valamennyi új lakás tanácsi értékesítésű lesz, de Gödöllőn is a 104-ből 60. A nagyközségek és községek közül viszonylag nagyobb számban építenek célcsoportos lakásokat Abony- ban, Pécelen, Monoron, Budakalászon, Aszódon, lsaszegen, Nagykátán, Tökölön, de hangsúlyozni kell. hogy ez a nagyobb szám községi méretekben igaz, mert ténylegesen 8—10—12 otthonnal egyenlő. Két, nem városi rangú településen valósul meg jelentős célcsoportos lakásépítés, s ez Budaörs, illetve Szigetszent- miklós. Az előbbi helyen 104, az utóbbin 120 ilyen új otthon kerül tető alá, s szinte kivétel nélkül valamennyi tanácsi értékesítésű. A célcsoportos lakásépítéshez kapcsolódva sor kerül olyan intézmények átadására is, mint Vácott a 150 gyermeket befogadó óvoda, Százhalombattán a 120, Vácott pedig a 60 kisdednek napközbeni helyet adó bölcsőde, valamint Cegléden 8 és Gödöllőn 12 általános iskolai tanterem. Más településeken a célcsoportos lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények eredetileg tervezett átadása áthúzódik a hatodik ötéves terv időszakára. Elválaszthatatlan a lakásépítéstől a közmű- hálózat bővítése. A megyében folyamatban levő víz- és csatorna beruházások építése kielégítő. Elsőbbséget élveznek a lakótelepszerű, többszintes lakások közművei, de emellett tovább folytatódik a települések víznyerési lehetőségeinek, illetve vízvezeték elosztó hálózatainak bővítése, s ugyan szerényebb mértékben, de a csatornahálózat gyarapítása is. Jövőre jelentősebb vízműkapacitásokat helyeznek üzembe Gödöllőn, Nagykőrösön, Vácott, Érden és Százhalombattán, a községeknél pedig Aszódon, Túrán, Albertirsán. Bővül, illetve létrejön a közüzemi vízellátás forrása Cegléden, Tápiószentmártonban, Jász- karajenőn, Ürömön és Solymáron. A vízvezetékhálózat gyarapításában a megye legfiatalabb városa a listavezető: Érden hét kilométerrel lesz hosszabb a hálózat 1980-ban. Cegléden öt, Nagykőrösön hét, Vácott másfél kilométerrel lesz hosszabb a hálózat. A községek közül — természetesen mindenkor a víztársulatokkal együtt végrehajtott fejlesztésekről van szó — a legjelentősebb bővítésre Tápiószentmártonban kerül sor. Itt.37 kilométer hosszúságú vezetéket építenek meg, Szokolyán 25,5 kilométer hosszúságút. Lényeges lépést tesz a vezetékes vízellátás javításában Solymár, Budakeszi, Abony, Albertirsa, Monor, Ráckeve, Pomáz, Főt, Göd és Szód. Az egyre több gondot okozó szennyvíztisztítás fejlesztésének mértéke továbbra is szerényebb, mint a vízellátásé. Jövőre Érden napi kétezer köbméterrel, Szigetszentmiklóson napi 1430 köbméterrel bővül a szennyvíztisztító kapacitás. A csatornahálózat növelésében, illetve egyáltalán megteremtésében a következő települések érintettek: a városok közül Cegléd, Érd, Gödöllő, Nagykőrös, Szentendre és Vác, a községek közül pedig Budakeszi, Budaörs, Solymár, Aszód, Kerepestarcsa, Monor, Ráckeve és Visegrád. Ezeknek a bővítéseknek a mértéke azonban Kerepestarcsát és Budakeszif kivéve nem haladja meg a 0,4—4,5 kilométert. Társa da Sitii munka További lépések segítik az egészségügyi és a szociális ellátás javítását. Folytatódik a kerepestarcsai kórház bővítése, s a fejlesztési lapból 615 bölcsődei helyet alakítanak ki. Érden 60, Százhalombattám és Vácott 120—120 gyermek elhelyezésiére teremtenek új lehetőséget. A községek közül Solymáron 30, Törökbálinton 60, Gyálon 40, Kerepestarcsán 45, Nagykátán 40, Halásztelken 60, Budakalászon pedig 40 gyermeket befogadó, bölcsőde átadására kerül sor a tervek szerint. Jelentős köny- nyebbséget eredményez a betegellátásban a váci 32 munkahelyes, a dabasi 17 munkahelyes és a pilisvörösvári 10 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet átadása. Ugyancsak fontos mozzanatként értékelhetjük, hogy befejeződik a száz' munkahelyes KÖJÁL-labo- ratórium épületének kivitelezése. Megkülönböztetett helye van a fejlesztési feladatok között az óvodai hálózat bővítésének. összesen 1075 helyet teremtenek a legifjabbak nap közbeni tartózkodására, s ezen belül Dunakeszin 75, Érden 100, Gödöllőn 100, Vácott 150, Nagykovácsin 50, Perbálon 25, Alsónémedin 25, Bugyi községben 25, Gyálon 50, Aszódon 75, Gyomron 50, Maglódon 50, Monoron 100, Pilisen 25, Foton 100, Sződ- ligeten 50, Verőcemaroson 25 gyermeket befogadó létesítmény kerül tető alá. Több felszólaló is hangsúlyozta, hogy az óvodaépítésekhez továbbra is nagy szükség van a társadalmi összefogásra, az egy-egy településen működő vállalatok, szövetkezetek adta segítségre. Ahogy az óvodai hálózat gyarapításé-: ban, úgy az általános iskolák fejlesztésében is rendkívüli erőfeszítések tanúja lehet a megye lakossága. Minden gazdasági nehézség, ellenére az általános iskolai tantermek növelésének programja terv szerint és időarányosan megvalósul. Jövőre összesen 130 tanterem építésével lehet számolni. Cegléden 8, Érden 12, Gödöllőn 12, Szentendrén 8, Vácott 4, Nagykovácsiban 4, Piliscsabán 2, Albertirsán 8, Úcsán 8, Űjhartyánban 4, Kerepestarcsán 8, Mendén 8, Szentlőrinckátán 8, Tápiósze- csön 8, Tápiószelén 8, Szigetszentmártonon 8, Pomázon 8, Gödön pedig 4 új tanterem átadása szerepel a jövő esztendei programbem. A szóbeli kiegészítés is, valamint több hozzászóló is rámutatott arra, hogy az általános iskolai hálózat bővítésének további anyagi fedezetét az év folyamán a bevételi tervek maradéktalan teljesítésével lehet, illetve szükséges előteremteni, annak érdekében, hogy a hatodik ötéves tervre való átmenet zavartalan legyen. A fejlesztési alap fedezetet nyújt arra, hogy Gödöllőn átadják az 500 személyes művelődési központot, s Százhalombattán folytassák a hasonló intézmény építését, aminek befejezése egyébként 1982-ben várható. PénzUgyS egyensúly Miként azt az első oldalon jeleztük, a Pest megyei Tanács az 1980. évi költségvetést és a fejlesztési alap tervét egyhangúlag elfogadta. Határozatában a helyi tanácsok, valamint a megyei és helyi szakigazgatási szervek, valamint a járási hivatalok figyelmét nyomatékosan felhívta a nehezebb gazdálkodási feltételekre, s ebből következően a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartásához fűződő érdekekre. Mind a tervezésben, mind a végrehajtásban kiemelt feladatként kell kezelni — mutat rá a megyei tanács határozata — az alapellátáshoz szükséges eszközök előteremtését, s a működési feltételek javítását. Továbbra is kapjon megkülönböztetett figyelmet az általános iskolai beruházások gyors és gazdaságos kivitelezése. A megyei tanács ál’.áspontj a szerint a rendelkezésre álló pénzt mindenekelőtt a folyamatban levő fejlesztések befejezésére szükséges koncentrálni, s új beruházásokat csak megfelelő előkészítés, a műszaki és pénzügyi előfeltételek maradéktalan létrehozása ufón szabad megkezdeni. í A megyei tanács testületileg igényli a gyermekintézmények és az iskolák építésénél, bővítésénél, korszerűsítésénél a társadalmi összefogást, a lakosság s az intézmények támogatását, amire egyébként már a nagy és nemes hagyományok köteleznek. Határozatában végezetül arra is rámutatott a megyei tanács, hogy a helyi tanácsok és azok végrehajtó bizottságai támasszanak szigorúbb követelményeket a szakigazgatással szemben, a tervszerűség betartása és a fejlesztési munka hatékonyságának javítása érdeké'""' M. O. s
