Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

1979. DECEMBER 14., PÉNTEK

x^tniajp

5

Nyilvántartás szerint

Tobozszüret

Szedik, gyűjtik a tobozt, az Erdészeti Tudományos Intézet arborétumában. A Szombathely határában levő kertben az értékes fafajok száma már meghaladja a háromezret, s ebből mintegy 350 a fenyő. Az arborétum az 1950-ben kezdődött fenyőnemesítési munka központja, az erdészeti, kertészeti szempontból jelentős fenyőfajták gyűjteménye.

Jelenleg az erdei fenyők tobozait gyűjtik: háromszázhatvan anyafa három-három oltványáról, tehát összesen 1080 erdei fenyőről szedik össze a tobozt. Minden fáról külön-kü- lön nyilvántartást vezetnek. Van olyan oltványuk is, amelyről már harminc kiló tobozt szüreteltek, s ennek magjából egy hektár erdőt lehet telepíteni.

Segít a közösség

A gyógyítás szolgálatában

Egy vállalat és egy egészség- ügyi intézmény fúziójának eredménye a pomázi központtal működő Munkaterápiás Intézet. Igazgatója dr. Koronkai Bertalan, kórház- és vállalati igazgató egyszemélyben. Munkatársai orvosok, pszichológusok, ápolók, agrármérnökök, közgazdászok, esztergályosok, sofőrök, mezőgazdasági szakmunkások, akik a betegekkel együtt dolgoznak a gyógyítás érdekében.

A munka önkéntes

Az egészségügyi részleg költségvetésből gazdálkodik, a vállalatot viszont tervteljesítési kötelezettség terheli. A gyógyító részleg 1978-ban 22 milliót kapott a minisztériumtól, a betegek teljesítménye 7,5 millió volt. A vállalat termeÉv vége előtt

Naponta 27 ezer liter te]

A Dabas Tejüzemben nincs év végi hajrá, hiszen egész évben ütemesen termelnek: naponta 27 ezer liter tejet dolgoznak fel. Főbb termékeik a literes és félliteres csomagolt tej, poharas tejföl, a félkilós túró. Az üzem dolgozói pedig már megszokták, hogy ünnepnapokon is dolgozniuk kell.

Naponta 250 helyre szállítanak tejtermékeket, nemcsak üzletekbe, hanem iskolákba, szociális otthonokba. Nyáron pedig ők látták el a környező diáktáborokat is. Az üzem dolgozói 1978-ban 86 millió forintos termelési értéket értek el. Az év vége előtti előzetes számvetések arra engednek következtetni, hogy idén a termelési érték legalább 91 millió forint lesz, ,s a nyereségre szánt összeg —

7 millió 800 ezer forint — sem ígérkezik kevesebbnek a tavalyinál.

Az idei év vége mégis más, mint az eddigiek, hiszen megindult az építkezés. Egy 30 milliós beruházás kezdődött el. Bővítik az üzemet, gyarapodnak a szociális létesítmények is. Ha az új üzemben beindul a termelés, napi 40 ezer liter tejet is fel tudnak dolgozni.

A körülmények nemcsak az üzemen belül változnak. Het- venszemélyes női és férfi fekete-fehér öltöző épül, valamint J új üzemi konyha, új ebédlő és tálaló. Az üzem dolgozói pedig tudják, hogy ha most egy kicsit több kényelmetlenséget is vállalnak az építkezés miatt, jövőre mindez az ő munkakörülményeikét javítja.

SZEREZZEN

0

1 ZENÉT... /HÁGÁNAK

VERDI Traviata opera 3 felvonásban ILEANA COTRUBAS - szoprán PLACIDO DOMINGO - tenor SHERRILL MILNES - bariton A Bajor Állami Operaház Énekkara Bajor Állami Zenekar Vezényel: CARLOS KLEIBER

DGG-HUNGAROTON SLPX 12164-65 ARA: 240 Ft

VERDI Aida

opera 4 felvonásban FIORENZA COSSOTTO - mezzoszoprán MONTSERRAT CABALLÉ - szoprán PLACIDO DOMINGO - tenor NIKOLAI GJAUROV - basszus PIERO CAPPUCCILLI - bariton A Covent Garden Operaház Kórusa A New Philharmonia Zenekar Vezényel: RICCARDO MUTI

EMI-HUNGAROTON SLPX 12109-11 ARA: 360 Ft

KNGMOFsiN

HÁZIMUZSIKA

lési értéke 120, nyeresége 7 milliót tesz ki. Az eredményt 560 dolgozóval érték el, számukra a munka önkéntes, s folyamatosan intenzív gyógykezelést kapnak.

— Hogyan jött létre ez az intézmény? — kérdeztük dr. Koronkai Bertalant.

— Az 1956-ban megszűnt állami gazdaság épületeit, eszközeit vette át az Egészségügyi Minisztérium. Az alapító okirat szerint a cél: elmebetegek foglalkoztatása a mezőgazdaságban. A 70-es évek elején kkesüit az alkoholelvonó részleg. A létszám erősen felszökött. Azok a vidéki betegek, akik értettem a mezőgazdasághoz (és szívesen dolgoztak ott), kiöregedtek. Egyre több a munkás, az adminisztrátor és az értelmiségi ápoltunk, akik nem szívesen dolgoznak a mezőgazdaságban. Profilváltásra kényszer bitünk tehát, melléküzemágat szerveztünk. Van szállítóparkunk, építőbrigádunk, esztergályosműhelyünk, karbantartó részlegünk, azonkívül kétszázezer almafánk s 'más gyümölcsös.

Előnyök és hátrányok

Ez rendkívül előnyös számunkra Nem kell szállítási és építőipari vállalathoz szaladgálnunk, mint a többi kórház vezetőinek. Nem kell félni a csepegő vízcsapoktól, az elszakadt, vezetékedtől, az elrozsdásodott csatornától.

— Munkánk viszont sokkal összetettebb és nehezebb, mintha kizárólag csak gyógyítanánk. Zavaró az a szemlélet is, mely a munkaterápiás gyógyítást az elmegyógyászat második vonalának tekinti. A fiatal orvosok nem szívesen jönnek ide dolgozni, s hamar odébbállnak. Csak az utóbbi 3—4 évben jöttek olyan kollégák, akik a rehabilitáció iránti érdeklődésből kértek itt állást.

— Miért előnyös a gyógyítás eme formája?

— Erőfeszítéseink célja, hogy visszavezessük a beteget a társadalomba, s ebben az igyekezetünkben a terápiás csoportközösségekre támaszkodunk. Az alkotó munka növeli az önbizalmat, fejleszti a kézügyességet. Mondanom sem kellene, hogy eközben európai színvonalon álló intenzív gyógyszeres, biológiai és pszichológiai kezelést kapnak a betegek.

— Szigorú munkarendünk van. Reggel hat órakor ébresztő, a munkaidő ebédszünettel együtt 15.30-ig tart. Minden szombat szabad. A szabadidős programokat az osztályok saját maguk állítják össze.

Találjon munkát

— A betegek életét úgy szervezzük, hogy a 70 éves anyóka és a 25 eves fiatalember egyaránt találjon magának megfelelő munkát, elfoglaltságot. A tűzkőcsomagolástól a oetonkeverésig lehet választani. A munka, mint említettem már, önkéntes. Mégis, csak az nem dolgozik, aki fekvő beteg.

Kiskovácsiban működik egy körünk, ahol végzett vagy tanulmányaikat abbahagyott művészek dolgoznak, néhány autodidakta tehetséggel karöltve. Festenek, kisplasztikákat készítenek. Nemzetközi hírük van. 1978-ban Svédországban, a rehabilitációs világkongresszuson kiállítást rendeztek a betegek műveiből. A pomá- ziaknak volt a legnagyobb sikere.

— Továbbfejlődik-e a pomázi munkaterápiás intézet? S ha igen, hogyan?

Éjjeli szanatórium

— Az osztályok számára olyan foglalkoztatókat akarunk építeni, amelyekben a betegek télen is dolgozhatnak. Sürgető feladat az éjjeli szanatórium létrehozása. Ugyanis, ha a betegek eljutnak odáig, hogy munkakönyves dolgozókként elhelyezkedhetnek már, de még mindig képtelenek beilleszkedni a társadalomba, a vállalatunknál maradnak, mert szükségük van nővéri és orvosi felügyeletre, a megszokott közösség megtartó erejére. A társadalomban erősen fenyegetné őket a visszaesés veszélye. Az éjjeli szanatórium arra volna jó, hogy pihenőidejüket szakszerű felügyelet mellett tölthessék.

— Sok az ötven éven felüli dolgozónk, akik itt öregedtek meg a vállalatnál. Családi kapcsolataik lazák, pontosabban, sokszor nem várják haza őket. Jelenleg a mi szállóinkon együtt laknak a civil fizikai dolgozókkal, holott fontos lenne az elkülönítésük.

Vicsotka Mihály

Állatorvosok lesznek?

Nyitott hetet rendezett az Állatorvostudományi Egyetem KISZ-szervezete érettségiző diákoknak. Az érdeklődők bepillantást nyerhettek az egyetemi életbe és érdekes előadásokat hallgathattak meg. Képünkön dr. Vörös Károly belgyógyászati diagnosztikai bemutatót tart, hogyan vizsgálják egy borjú egyensúlyzavarait.

Kisiparosok ajándéka

meglepetések karácsonyra

A piliscsabai I. számú szociális otthon szépen berendezett, hangulatos társalgójában ötven idős ember üldögélt várakozó arccal. Éppen a karácsonyfadíszeket készítették, színes papírfüzáreket ragasztottak, amikor Kontra Éva, az otthon vezetője váratlan látogatók érkezését jelentette be. Mivel számukra minden apró esemény fontos, érthető hát, hogy izgatottan fürkészték az ajtót: vajon kik jönnek?

Rövidesen fény derült a titokra, dr. Éhen Károly, a KI- SOSZ Pest megyei szervezetének titkára, Bősz András diós- di kiskereskedő, a szervezet elnöke, valamint Fekete János- né, a .budai járási hivatal egészségügyi osztályának szociálpolitikai főelőadója lépett be a terembe. Kezükben nagyméretű táskák.

— Korántsem nagy dologról van szó — mondta még útközben, dr. Éhen Károly. — Elhatároztuk, hogy örömet szerzünk a szociális otthonokban élő idős embereknek, szebbé tesszük számukra a karácsonyi ünnepeket. A szervezetünkhöz tartozó divatáru-kiskereskedőkhöz azzal a kéréssé’ fordultunk, küldjenek praktikus, meleg holmikat. Felhívásunk nem várt eredménnyé járt: összesen 65 ezer forin értékű holmi gyűlt össze. Rác kévén már átadtuk az ajándékokat, most Pildscsabára látó gátunk, s rövidesen a gödöllö szociális otthon lakóit lepjük meg.

Az akoió megszervezéséber aktívan közreműködött a Ha zafias Népfront Pest megye Bizottsága is, Kovács Antaln titkár például a ráckevei idő emberekhez, személyesen vitt el a kiskereskedőik karácsonyfa alá szánt ajándékát.

— Nem akarok ünnepront' lenni, kedves délutánt töltőt tünk itt, de muszáj el monda nőm: a szociális otthonokszf kössk, a felmérések szerir. Pest megyében még 600 rászc ruló idős ember vár felvételi — említi búcsúzáskor Fékét Jánosná. — Igazán akkor Ír hetünk elégedettek, ha valr mennyi támasz nélkül marac' ember biztonságos körülmények között él.

K. M.

Apám egyedül maradt. Anyám hetvenhét éves korában kivonla gyenge karját apám ölelő szorításából, egy vasárnap délután örökre elszenderedett. Anyám temetése után egyre ritkábban látogattam meg apámat a rám-zakadt gondok miatt. Télapó ünnepségen jutott eszembe, ki tudja hány nap ajándékot kap még a sorstól, 88 évével.

Néhány nap múlva már ott álltam a kapuja előtt. Hónom alá kaptam a sebtiben készített ajándékcsomagot, az üveg bort és benyitottam. Megdöbbentett az udvar pusztasága. A nagy, fehér kutya sem jött csaholva elem, az ólak üresen tátongtak, csak néhány tyúk árválkodott a gazverte udvaron.

Apám a tornácon ült, a lugas alatt. Amikor meglátott, felállt, csodálkozva nézett és amikor a virágos udvar ajtaját is becsuktam magam mögött, azt mondta:

— Hát megjöttél! Mégiscsak te vagy az? Persze tudtam, sejtettem, hogy jössz, de hogy ilyen váratlanul, arra nem gondoltam.

Megöleltük egymást, motyogtam valamit. aztán letettem a csomagot a falhoz állított deszkalócéra és a szememet, no meg a szemüvegemet törölget- tem. Istenem, de szívesen elsírtam volna magamat! De nálunk mindig megvetették azt, akinek könnyet láttak a szemében!

— Hogy van, apuka? — kérdeztem, amikor már éreztem, hogy nem fog remegni a hangom.

— Csendesen, öregesen, fiam. De mondd csak, minek hoztad a bort, van nekem pálinkám elég. nektek meg sok a kiadásotok a gyerekekre.

— Csak azért, hogy koccintsunk egyet — mosolyogtam.

Koccintottunk.

— Kellemes ünnepeket — mondtam —, és boldog új esztendőt.

— Köszönöm.

Letette a poharat, elmélázva nézett maga elé.

— Ezek szerint — szólalt meg egy kis idő múlva — nem jöttök haza az ünnepekre? Értem én, persze megértem, ott a család, együtt akartok lenni. Így vannak vele a többiek is. Az ember örül is ennek, meg nem is. örül. hogy kiröppentek a gyerekek, hogy jobb 'életük van, mint itt volt, de szomorú is, hogy egyre ritkább vendégek a szülőnél.

Szóra nyitottam a számat, de apám olyan gyorsan folytatta, hogy egy hang nem jött ki torkomon.

— Vagyunk itt néhányan elárvult öregek, vasárnaponként hol az egyiknél, hol a másiknál jövünk össze, beszélgetni, rádiózni. Mindenki visz egy kis bort vagy pálinkát, a házigazda meg főz vagy süt valamit. A múlt Vasárnapon éppen rajtam volt a sor. Slambucot főztem nekik. Egy kanálnyi sem maradt belőle — nevetett. — Na, szóval akkor beszélgettünk a karácsonyi ünnepekről meg a szilveszterről. Ügy döntöttünk, hogy karácsony este Veres Jani bátyádnál leszünk, szilveszterkor pedig nálam. A Jani bátyád sógornője megígérte, hogv bejön a tanyáról, kisüti a kalácsot, a mákos meg a dióskiflit. Friss hurka, kolbász: is lesz, mert Bondár ünneD előtt disznót öl.

— Küldhetnek valami t...

Legyintett.

— Ne küldj, fiam semmit. Van itt nekünk mindenünk. Ha paprikáscsirkére éhezünk, megfőzzük magunknak — nevetett. — Meg kellett tanulni, mert itt nem hozza senki a helyünkbe, mint a vendéglőben.

Koccintottunk, aztán újra meg újra ittunk egy pobárkával. Közben anám a magányosan árválkodó öregekről beszélt, meg a találkozásaikról. Ha valamelyiknek csomagot küld a gyereke rögtön összegyűlnek és együtt lakmá-. roznak belőle. Hirtelen elvörösödtem

Mikor is küldtem én utoljára csomagot? Hónapokkal ezelőtt. Már alig ein lékszem rá. És miért mondta az apán: hogy ne küldjék szilveszterre semmit Néztem ráncokba burkolózott arcát, hé fehér, de még mindig dús haját, nag' eres kezét és arra gondoltam: akárm is mondott, nem hallgatok rá, óriá csomagot küldök, benne pezsgőt, hog vígabban lakomázzanak.

Aztán sokáig hallgattunk, csak i bort kortyolgattuk. Órámra lestan Mennem kell. Sötétedés előtt szere, nék még Pestre érni. Felálltam.

— Na, hová sietsz?

— Késő van, hamar besötétedik.

— Igaz — mondta ápám. — No, d várjál csak ...

Felállt, kiment a kamrába, behozo: egy füstölt sonkát, néhány szál szára: kolbászt, s egv jókora darab fehér, só zott szalonnát.

— De apuka, miit csinál? — álltam fel zavartan.

— Nem neked csomagolok, fián hanem az unokáknak. Belerakom nagy füleskosárba, majd haza küldő' Egy zacskó mákot is adok a feleséged nek, ö szeret sütni. No meg sárgarépa petrezselymet, bőven van belőle. Vi hétnél egy zsáknyi krumplit is, de k kellene érte menni a verembe...

— Nem. nem. nem — tiltakoztam határozottan. — Nekünk megvan mindenünk. Jobb lenne, ha ezt is megtartaná apuka magának.

» — Ugyan fiam. fél esztendőre is elé' lenne nekem, mert én már inkább csal csipegetek.

Pírba lobbant arccal vittem a teli kosarat a kocsihoz.

— Hát boldog ünnepeket, apuka -> mondtam még beszállás előtt és elbúcsúztunk. A kapu előtt állt, amíg csal. a kocsi el nem tűnt a kanyarban.

Többé nem kívánhattam neki boldog ünneosket. mert amikor átlépte nyolcvankilencedik esztendejének küszöbét, örökre elszenderedett.

Bába Mihály:

fäofdog, ünnepeket